Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-21 / 148. szám

6 Hírek 1990. június 21., csütörtök Á Dorozsma élhet a bajnok jogával A Szőreg nem vállalja az NB lll-at Az utóbbi napokban kü­lönböző mendemondák ke­ringenek a megyei I. osztá­lyú labdarúgó-bajnokság győzteséről, a Szeged -Szó­regről. Egyesek tudni vél­tek, hogy már együtt van az NB III-ban induló csapat, sőt az edzőnek dr. Tóth Já­nost, a Szeged SC hátvéd­jét fel is kérték. Mások pe­dig azt hallották, a szóregi­ek nem indulnak az NB Illnban. Mi az igazság? — kérdeztük telefonon Vashe­gyi Attilától, a szőregi klub elnökétől: — A bajnokság befejezése óta tárgyalásban vagyunk a település összes kompetens gazdasági vezetőjével, hogy a magasabb osztállyal járó magasabb költségeket ho­gyan tudnánk összeszedni. Azt mondták alszanak egyet a kérésünkre. Sajnos a vá­lasz számunkra teljesen le­hangoló volt: egy fillérrel sem tudnak a jelenlegi tá­mogatásnál többet adni. Hangsúlyozom, nem a meg­felelő játékosok hiánya mi­att nem vállaljuk az NB Ill-at, mert már voltak je­lentkezőink, sőt a Szeged SC is közölte, néhány lab­darúgóját nálunk szerepel­teti. Ebben a helyzetben mit mond a versenykiírás — tet­tük fel a kérdést Ungi Gyu­lának, a megyei labdarúgó­szövetség elnökének. — Ilyen esetben az Ama­tőr Liga ide vonatkozó ha­tározata az érvényes. Ez pedig úgy szól, hogy ilyen­kor Csongrád megye legjobb kiesője, tehát a Tápé ma­radhatna bent. Az elnöksé­günk már elhatározta, nem vállaljuk a NB harmadik vonalában maradást. Ez­után a Szentesi Vízmű kap­hatja meg az NB III-as tag­ságot, de mint CSLSZ-ve­zetó tudom, hogy nincs pén­zük. Még az is bizonytalan, hogy a megyei I. osztályban felnőtt csapatot tudnak in­dítani. A következő jogosult a megyei I. osztályú bajnok­ság második helyezettje a Dorozsma. Ha ók sem élnek indulási jogukkal, akkor a Makónak ajánljuk fel. Érte­süléseim szerint ők kapva kapnák a lehetőségen. Do rozsmán az elmúlt hét­végi éremosztó ünnepségen magasabb osztályba kerülés vállalása is szóba jött. Most, hogy már szinte kinyílt az NB III. íkapuja, mit szólnak hozzá? — kérdeztem Tóth Mihály István elnökhelyet­test. — Még szerencse, hogy a hír vételekor ültem. Bár... az az igazság, néhány lab­darúgó már ..pedzette", hogy úgy hallotta, a Szóreg nem él az indulás jogával. Nem vettem komolyan. Most hirtelen meg nem is tudom mit mondjak erre. Annyira friss a hír, hogy se igent, se nemet nem tudok mondani. Meg kell ezt be­szélni Dorozsmán. Az NB III-hoz a jelenleginél sok­kal több pénzre lesz szük­ség. Bár ez a település már két alkalommal biztosítani tudta a magasabb költsége­ket. A maiak sem szeretik kevésbé a labdarúgást. Ha lesz valami döntés, majd szólok... Támogatásból részvételi lehetőség Ebben a pénztelen sportvilágban mindig örömmel adunk hírt az olyan támogatásokról mint amilyenről Savanya Ferenc, a Szegedi VSE birkózóinak vezető edzője számolt be a napokban. Két nagyon tehetséges vasutas birkózó világver­senyen való részvétele forgott ugyanis veszélyben, mert a klub pénztárcája nem bírta el a költsége­ket. A segítő kezekben azonban kellő időben ka­paszkodhattak meg. A Budulakk 7. számú szege­di gyáregysége, a Szegedi Lakóterületi SE. a Sze­gedi Hydroszerviz Gmk és Szakács József kisipa­ros egyéni támogatást nyújtott Tóth Jánosnak, hogy elindulhasson a ka­dett vb-n mindkét fogás­nemben, valamint Ga­lambos Titusznak, hogy részt vegyen az IBV-n s mindkét fogásnemben rajthoz állhasson. Ez az összefogás is bizonyítja, hogy a szegedi sportnak vannak még önzetlen mecénásai. Hír még a vasutas bir­kózók háza tájáról, hogy a Székesfehérváron meg­rendezett kadett korcso­port országos bajnoksá­gán a 7ü kg-os Tóth Já­nos ezüstérmes lett. A 40 kg-ban induló Németh Lószló a hatodik helyen végzett. Amatőr alapon az élvonalban wif-imxxm A fuldoklót megmentették, de még kapkodja a levegőt Nem hiszem, hogy újat mondok, ha azt'írom: vál­ságban van az egész ma­gyar versenysport. A vál­ságjelek már régóta érezhe­tőek, szinte nincs olyan csa­pat, egyesület Magyarorszá­gon, amelyik ne küzdene anyagi nehézségekkel — ha már éppen meg nem szűnt. Nincs ez másképp Szege­den, s Szeged legnagyobb egyesületében sem. A létezést fenyegető anya­gi gondok leginkább a női kosárlabda-szakosztályt fe­nyegetik. Olyannyira, hogy egy ideig úgy tűnt: a csa­pat számára — 11. helyezé­se ellenére — az idei, hosz­szú, első osztályű tagság után az utolsó év volt az NB I-ben Merthogy nincs pénz. Aztán a válságos per­cekben összeültek a csapat edzői, vezetői, s elkezdtek számolni. Manapság csep­pet sem számít rendkívüli dolognak, ha egy támogatást ígérő cég nem tud fizetni — a négy szokásos támogató közül kettő ilyen helyzetbe került. A maradék —- s átutalt — pénzhez jött a tanács támogatása, s így összejött annyi pénz, ameny­nyiből a feltétlenül szüksé­ges, úgynevezett működési költségeket fizetni lehet. Ne­hezen. Nincs viszont egy fillér sem u játékosok premizálá­sára. Ezért Pungor Miklós vezető edző és Domonkos Mihály másodedző azzal a kérdéssel állt a csapat elé: vállalják-e tisztán amatőr alapon a szereplést? Jóleső érzés leírni: három játékos — a visszavonuló Aschen­brenner és Fenesi, valamint a pályafutását NB II-ben folytató Knábel — kivételé­vel igent mondott a tár­saság. Közbevetőleg érdemes pár szót szólni arról, milyen következménnyel járna, ha a Szeged SC csak NB II-ben játszhatna. Először is, az NB I. középmezőnyéhez tarto­zó csapat számára még az emiitett három játékos nél­kül is langyos vizet jelen­tene az NB II., amelynek színvonala közismerten messze elmarad még az NB I. alsóházától is. Másodszor, a szakosztálynak közismer­ten kiváló az utánpótlása, az idén is valamennyi kor­osztály legjobbjai az or­szágos döntőkben szerepel­tek. Nem csupán az ifjú­sági, hanem már a serdülő­csapat éljátékosai (hárman közülük válogatottak) is az NB I-ben játszanak. Ezek­nek a lányoknak, s a mö­göttük szép számban levő tehetségeknek, vajon, mek­kora vonzerőt jelentene az NB II.? Milyen hajtóerő lenne számukra jobb játé­kossá válni, ha már 14—16 évesen jobbak, mint a má­sodosztály élmezőnye, ha sokuk álma, a felnőtt vá­logatottság úgy sosem tel­jesülhetne — legalábbis Sze­geden nem. Magyarul, a má­sodosztályú szereplés a fo­kozatos elsorvadással lett volna egyenlő. Egyszóval, a csapat veze­tői és támogatói összefog­tak a szegedi női kosárlab­da megmentéséért. Az első, legnehezebb feladatot, hogy tovább játszhassanak az NB I-ben — megoldották. A lá­nyok ingyen játszanak —. sőt tagdíjat fizetnek —, a felnőtt ' edzők félfizetést kapnak, az utánpótlás tré­nerei pedig csak akkor kap ­nak pénzt munkájukért, ha az általuk vezetett, tanfo­lyamrendszerű foglalkozá­sok „termelnek" annyit. Nyilván nem hosszú távú e megoldás. Nyilván az él­sportot sem általában, sem ez esetben konkrétan nem lehet néhány ember önzet­lenségére, áldozatvállalására alapítani. Addig is, amíg az új kormányba vetett re­mények sportot ösztönző adórendszert szülnek, érde­mes az önzetlen áldozatvál­lalókra figyelni. S talán vannak, akik támogatni is tudják őket — ilyen nehéz helyzetben, amikor minden fillér a szükséghelyzetbeni, szorult állapoton könnyít, minden segítség a fuldokló­nak kölcsönzött oxigén­palack értékével ér föl. (balog h) Július 14-én profiknak és amatőröknek DM 80 szupermaraton A május elsejei kalács — avagy levél a focistákhoz Tisztelt Uraim! Mélységesen sajnálom Önöket, a Szeged SC NB I­be jutott futballistáit. Nem elég nyűg, hogy felsőbb osztályba lépve, „öngyilkosságot követtek el" (ezt a ki­fejezést egy reggeli rádióműsorban hallottam), ráadá­sul azon is törniük kell a fejüket, hogy szerződésük megújításáért milyen összeget kérjenek. Bizonyára, fá­rasztó lehét elég körültekintően kitalálni egy ilyen számot (megbecslésével nem ls próbálkozom). És mi­lyen pech! Bár a „licit" titokban zajlott, csak hát elő­fordult egy kis malőr, és idő előtt kitudódtak a tár­gyalások eredményei. Ha kellóképpen belefáradtak a csapattárs ferde szemmel való méregetésébe, az informátor kilétének felderítésében, pihentetőül javasolnék még valamit. Próbálják megmagyarázni, mondjuk, egy 11 éves sportolónak, hogy miért kell apránként összegyűjtött kis zsebpénzéből versenyre utaznia. Azt, hogy kell, megérti, hiszen tavaly magyar bajnokságot nyert, s sze­retne az idén is bizonyítani. Az „önerőt" nem érti iga­zán. Furcsának találja, hogy rövid időn belül a har­madik edzőterembe kell vonulnia, mert a korábbi te­rem bérét (évi hatvanezer forint) nem bírja fizetni az egyesület. Elkerülnek máshová, ahol lassan öltöző sem lesz, mert a még meglevők tálét bérbe adják. Még lel­kesen segít, ha a másnapi verseny előtt össze kell ta­karítani a több hónapos szemetet (tudod, kicsim, nincs pénz takarítóra"). Szíve még megdobban, amikor arról hall, hogy vehet „SZEGED SC JUDO" feliratú mele­gítőt (á: 1530 Ft), de úgy mellesleg megkérdezi: „Ujab­ban mindent eladnak?" Igen, eladnak, de ne mondd a többieknek: nem­csak a melegítőt, hanem majd a szőnyeget is, és... Nincs és. Lassú haldoklásra van ítélve a szakosztály. „És ha megveszem a melegítőt, és más is vesz, lesz pénz versenyre?" Mondhatnánk, milyen naiv a gyerek. Életkori sa­játosság. De naiv volt a szakosztály is. amikor a taka­rékossági manőverekkel, támogatók segítségével pró­bálta összehozni a működéséhez legszükségesebb pénzt. Csak egy valamiről feledkeztünk meg: az egyesület működési költségeiről (ahol természetesen az utolsó he­lyen szerepel a minősített sportolók juttatása és az edzők munkabére). Nem kell mondaniuk a varázsszót, Uraim, tudjuk mi is: társadalmi munka. Hallottuk olyantól, aki már megengedheti magának az ildozatos munkavégzést. Csakhogy az alagút vége még mindig nem látszik: megkapta az egyesület a tanácsi támogatást, amivel úgy jártunk, ahogyan a május elsején osztogatott ka­láccsal: mi még majdnem kaptunk belőle. De ha telje­sen véletlenül lett volna mögöttünk valaki, az már egyáltalán nem kapott volna. Ne haragudjanak, hogy fontos teendőik közepette ilyen pitiáner összegek felemlegetésével zavartam Önö­ket. Nem értek a focihoz, és a pénzügyekben sem va­gyok túlzottan járatos. Hajlamos vagyok a dolgok ér­zelmi alaoon történő megítélésére, mivel távol áll tő­lem az Önök világa, ami ugye. a kőkemény profiké. Ne gondolják, hogy a futballistákat okolom a kialakult helyzetért. „Mindössze" aggódom, mert meglevő érté­keink fokozatos kiárusításába kényszerítenek bennün­ket. Mert abban bizonyára egyetértenek velem, hogy 150 mozogni vágyó, a judo szellemében nevelkedett gyerek, fiatal, felnőtt (köztük magyar bajnokok, arany­jelvényesek, IBV-kerettagok) — igenis érték a város és a magyar sport számára! Kedves Uraim! A pihentető eszmefuttatás véget ért. Talán nem volt haszontalan annak felvillantása, hogy — képletesen szólva — Önöktől karnyújtásnyira, ugyan­azon egyesületen belül, milyen gondokkal küszködik egy másik szakosztály. Üdvözlettel: Molnár Franciska, a Szeged SC cselgáncsedzője Három egység utazhat az ifjúsági világbajnokságra Talán feltűnt már, hogy lapunk nem a hagyományos módon (például önvállvere­getéssel, emléktábla-avatással, koszorúzás­sal) ünnepli 80. születésnapját, . hanem igyekszik ezt a ritka jubileumot arra fel­használni, hogy a legkülönfélébb sport­programok szervezésével-támogatásával to­vább szélesítse ovasótáborát Ennek jegyé­ben pályázta meg és nyerte el a közelmúlt­ban nagy közönségsikert aratott Kelet­Nyugat kosárlabdagála rendezési jogát is a Dél magyarország. A nyár derekán újabb nagy feladat vár ránk (szervezőkre), ós önökre (futni vá­gyókra). Július 14-én, déli 12 órakor ugyan­is eldördül a rajtpisztoly, és remélhetőleg, jó néhányan vágnak majd neki az egyé­nenként változó távnak; hiszen ezen a ver­senyen csak az idő szab határt a futóknak (pontban éjfélkor intik le a versenyzőket), a megtett kilométerek száma csak rajtuk múlik. A DM 80 szupermaraton pénzdíjas nemzetközi 12 órás egyéni és váltófutás versenykiírásából feltétlen kiemelésre kí­vánkozik, hogy résztvevők lehetnek azok a 18. életévüket betöltött versenyzők, akik 3 napnál frissebb orvosi igazolással rendel­keznek, és a nevezési dijat befizették; a váltóversenyen egyesületi hovatartozás nél­kül, 6 fős, alkalmi, egynemű csapatok in­dulhatnak, a váltások sorrendje és időtar­tama tetszőleges; — a nevezési díjat — egyéni verseny 400 Ft/fő. váltóverseny 1000 Ft/váltó (helyszíni nevezes esetén 500, illetve 1500 Ft — 1990. július 1-jéig rózsaszín befizetési utalvá­nyon fizethetik be a résztvevők, cím: Sze­ged SC—TESZT Klub. Dózsa utca 2.; — a verseny győztese az, aki 12 óra alatt a leghosszabb távot teszi meg; — pénzdíjazásban részesül az egyéni ver­seny 1—6. helyezett férfi- ós 1—3. helyezett női versenyzője; tiszteletdíjat kap a leg­öregebb és legfiatalabb, 80 kilométer fölött teljesítő résztvevői is, és a csapatverseny 1—3. helyezettje; — a verseny részvételi költségeit az in­dulók, a rendezés költségeit a szervezők vi­selik. A versennyel kapcsolatos további tudni­valókat (szálláslehetőség, útvonal, öltözés. rajtszámok átvétele stb.) egy későbbi szá­munkban közöljük majd Réthí J. Attila Tenisztanfolyam A Labdaház ministadion­ban (Űj Rókus, Tópart u. 7.) folyamatosan indítanak te­nisztanfolyamot gyermekek­nek és felnőtteknek, kezdő valamint haladó szinten. Je­lentkezni délutánonként 3 órától lehet a helyszínen. Úszótanfolyam A Szegedi Tömegsport Egyesület következő úszó­tanfolyamát június 25-től indítja. A foglalkozásokat az újszegedi Sportuszodában tartják iminden nap este 6 órától jelentkezni — az al­só korhatár 4 év — az egye­sület Sportcsarnokban lévő irodájában lehet munkana­pokon délután 2 és 5 óra között, telefon 13-331 Ülést tartott a Magyar Evezős Szövetség elnöksé­ge. A testület a következő •témákkal foglalkozott: — Július 7-én és 8-án rendezik a szegedi nemzet­közi versenyt, amelyen nem­csak a felnőttek, hanem az ifjúságiak is rajthoz állhat­nak. Sőt, ugyanekkor bo­nyolítják ie az Ifjúsági Ba­rátság Verseny örökébe lé­pett nemzetközi női után­pótlás viadalt, amelyen a 17 éven aluliak 8 számban mé­rik össze erejüket. A fiúk ugyanezen a hétvégén a Szovjetunióban versenyez­nek. — Egy héttel később, júli­us 13. és 15. között Luzern látja vendégül a rangos — az egypár evezősök Világ Kupa-viadalával egybekö­tött — nemzetközi erőpróba mezőnyét. A svájci város­ban a szövetség költségén 4 magyar hajó szerepelhet, de lehetőség nyílik arra, hogy két egységet az érintett klu­bok utaztassanak. Döntés született arról is, hogy a ké­ső őszi, ausztráliai vb-n csak azok szereplése jöhet szóba, akik Luzernben az első hat között végeznek. Ez a meg­szorítás persze nem vonat­kozik a vb-bronzérmes Sar­lós Katalinra, aki biztos vb­résztvevő lesz. — Az országos bajnoksá­got július 20. és 22. között Szegeden, a Maty-éri pá­lyán rendezik ímeg. Üjdon­ság. hogy a serdülőktől a felnőttekig bárki szerencsét próbálhat. — Az elnökség ügy hatá­rozott, hogy a 6. ifjúsági vi­lágbajnokságon, amelynek augusztus első napjai bari a franciaországi Aiguebe­lette ad otthont, 3 egység indulhat. A férfi egypár­evezősökben Lendvay Csa­ba, a női kormányos nélkü­li kettesben Andor Mária és Szőke Szilvia, a férfi négy­párevezős ben pedig Somogyi Péter, Szögi László (Szegedi Vízügyi SE), Fazekas Ta­más és Csahók Balázs kép­viselheti a magyar színeket. A kvartettnek viszont még a szegedi nemzetközi regat­tán kell bizonyítania, s csak akkor utazik, ha jól szerepel

Next

/
Thumbnails
Contents