Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-20 / 147. szám

80. évfolyam, 147. szám 1990. június 20., szerda Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint „Független, demokratikus jogállam" Maradt a „Kádár-címer" — Á Parlament választ elnököt Kiszálltak az orosz repülők — és az orosz párt ötvenhárom képviselői javaslatról szavaztak — több­ször is nekifutva a feladatnak — a Parlamentben tegnap. A címerről döntöttek a legnehezebben, a többi között azért, mert Hámori Csaba (MSZP) állítólag több hiáityzó képviselőtársa helyett is megnyomta a gombot, ö ezt ta­gadta, de Torgyán József (FKGP) nem hitt neki, és számí­tógépes ellenőrzést követelt. Mivel — Szűrös Mátyás sze­rint — legalább egy órát vett volna igénybe, amíg „ered­ményhez" jutnak, így abban maradlak, hogy a leleplező adatokra a jövő hétfőig várnak. Mindennél fontosabb, hogy van módosított alkotmányunk, viszont maradt a régi címerünk, s mivel a Fidesz javaslatát a honatyák elvetet­ték. arra számithatunk, hogy a földkérdés az ez ügyben legerősebb kormánypárt szája íze szerint dől el. Huszonnégy órán belül két repülőt is eltérítettek a szovjet légből. Sulyok Erzsébet Áz első miniszterelnöki út Kedd délután hivatalos NSZK-beli látogatásának első állomáshelyére, Mün­chenbe érkezett Antall Jó­zsef miniszterelnök és kí­sérete. A bajor szabadállam fővárosának repülőterén Max Streib! bajorországi miniszterelnök üdvözölte. A nemzeti himnuszok elhang­zása után Antall József és (Max Streibl ellépett a ké­szenléti rendőrség díszszá­Országgyűlcs Hódosítottákazalkotmányt Az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslat rész­letes vitájával folytatta munkáját kedden az; Országgyűlés. Napirend előtt kért szót Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője, s bejelentette: a szabad demokraták tör­vényesnek ismerik el a Magyar Szocialista Párt, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, Király Zoltán képviselő, va­lamint a Demisz által kezdeményezett népszavazást a köz­társasági elnök megválasztásának módjáról. Tolmácsolta pártjának azt a véleményét, hogy tekintettel a helyható­sági választások október 14-ére kitűzött időpontjára, szük­séges lenne a népszavazást a lehető legkorábbi időpontban megtartani. A kedd délutánig tartó részletes vitában fel-felbuk­kant ugyan az alkotmánymódosítás néhány fontos eleme — címerkérdés, nemzetiségjek parlamenti képviselete, konstruktív bizalmatlansági indítvány —, a felszólalók többsége azonban inkább az elnökválasztással és a népi­szavazással összefüggésben fejtette ki véleményei. Király: „Puccskísérlet" zada előtt. A magyar ven­dég ezután a Károly herceg­palotában felkereste a bajor miniszterelnököt, és beírta nevét az állami kormány vendégkönyvébe. Ezután a két kormányfő megbeszé­lést tartott. Később Antall József ta­lálkozott a bajor bankok és gazdasági élet vezető képi­viselőivel. Ezt a folyamatot tulajdon­képpen Király Zoltán felszó­lalása indította el. A függet­len képviselő felszólalása elején vitába szállt azokkal a nézetekkel, amelyek sze­rint az alkotmány jelenlegi módosítása egy sztálinista alaptörvény maradványai­nak kiiktatására irányul. Nagy felbolydulást váltott ki az ülésteremben az, hogy a képviselő kijelentette: ér­tesülései szerint a Parla­mentben „puccsot" készítet­tek elő a referendum meg­előzésére. Egy informátorra hivatkozva., akit Király Zol­tán nem kívánt megnevezni, azt állította, hogy a Parla­ment megpróbált felkészülni az alkotmánymódosítás vi­tájának hétfői lezárására. Ezt a „puccskísérletet" hiú­sították meg a hétfői plená­ris üléssel egyidejűleg be­nyújtott népszavazási ívek — szögezte le Király Zoltán. mindig is tiszteletben tartot­ták. Szerinte a tavalyi kez­deményezés egy diktatúra ellen irányult, a mostani vi­szont a demokráciát támad­ja. Eörsi Mátyás (SZDSZ) felhívta a figyelmet arra, hogy a Parlament írja ki a népszavazást, mert a 170 ezer aláírást ezzel a céllal gyűjtötték össze. Ez sem Ki­rály Zoltánt, sem az MSZP-t nem hatalmazza fel arra, hogy birtokában kompro­misszumos javaslatokkal él­jenek. December vagy július? Soron kívül kért szót An­tall József is. Emlékeztetett arra, hogy az ideiglenes köz­társasági elnök október 14­ére tűzte ki a választások el­ső fordulójának időpontját. Antall József hangsúlyozta: a döntést tiszteletben tartva kéri a választások előreho­zatalát szeptember 23-ára. Hangsúlyozta, hogy az egész ország alapvető érdeke a rendszerváltozás lezárása. Kijelentette: bármilyen rossznak tartja is a népisza­vazási törvényt, tudomásul veszi és tiszteletben tartja a népiszavazást szorgalmazó több mint 100 ezer aláírást. Ugyanakkor nem lenne cél­szerű, sőt egyenesen zavart okozna, ha a referendumra a helyhatósági választások előtt kerülne sor. Epp ezért javasolta, hogy a népszava­zást decemberben tartsák meg, s addig az ideiglenes köztársasági elnököt ruház­zák fel a teljes elnöki jog­körrel. Hack Péter (SZDSZ) vi­szont kifejtette: tekintettel a törvényi előírásokra, to­vábbá arra, hogy az ideigle­nes köztársasági elnök októ­ber 14-ét jelölte meg a hely­hatósági választások napjá­nak, az SZDSZ július 14-ére javasolja a népszavazás ki­tűzését. Vitatta, hogy a hely­hatósági választásokat októ­ber 14-énél korábban lehet­ne megtartani. Kifejtette: ez az óhaj csupán mindaddig a szavak szintjén realizálódik, amíg a Parlament nem is­meri a vonatkozó törvényja­vaslatokat. A képviselők egyenként szavaztak a mintegy félszáz módosító javaslatról, s kö­zülük hozzávetőlegesen ti­zenötöt fogadtak el, a többit elvetették. Nem kapott pél­dául elegendő szavazaitöbb­(Folytatás a 2. oldalon.) Szabad György megbízott házelnök soron kívül szót kérve, képviselői minőségé­ben válaszolt Király Zoltán állítására. Visszautasította a szegedi képviselő „puccskí­sérletet" feltételező gyanak­vását. Pozsgay Imre (MSZP) felszólalásában üdvözölte az SZDSZ népszavazással kap ­csolatos álláspontját, s mint mondta: örömmel tölti el, hogy a szabad demokraták visszatértek a „Döntsön a nép!" szlogennel jelölt kon­cepciójukhoz. Egyúttal kije­lentette: rég lemondott ar­ról, hogy jelöltként pályáz­zon a köztársasági elnöki közjogi méltóság elnyerésé­re. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) az MSZP frakció­vezetőjének szavaira úgy reagált, hogy pártjának nem kellett visszatérnie a „Dönt­sön a nép!" elvhez, mert azt Csak a Fidesz Még mindig a népszava­zásról, még mindig a köz­társasági elnök megválasz­tásának módjáról folyik a vita. S jönnek sorra a le­sújtó, lényeglátást nélkü­löző hozzászólások. Egy, csak egy legény — ír­nám, de félek, élcelődés­nek venné, aki olvassa. Pe­dig Orbán Viktor azon ke­vesek egyike, akinek hoz­zászólásán eszem ágában sincs élcelődni. „Azokkal értek egyet, akik a köz­társasági elnök Parlament általi megválasztását szor­galmazzák." — szögezi le bevezetőül. Ezután viszont élesen bírálja azokat, akik a népszavazás ellen de­magóg szövegeket fogal­maznak meg. Azt mondja Orbán Viktor, jól emlék­szik rá, hogy '89 novembe­rében, amikor az SZDSZ és a Fidesz szorgalmazott népszavazást, ugyanazokat az érveket fogalmazták meg ellene a régiek, mint amit most fölhoznak az újak. Nevezetesen, hogy sok pénzbe kerül, hogy ki­fárasztják a népet, hogy hangos kisebbség akciója zajlik ... Mindezen „ér­veknek" viszont „a vita lé­nyegéhez semmi köze" — állapítja meg a Fidesz frakcióvezetője. Hallgatom hosszan a leg­különbözőbb hozzászóláso­kat. Erősödik bennem a gondolat; hiába hiszik so­kan, hogy mások, mint az elmúlt évtizedek képvise­lői; az akkori idők fertő­zése senkit nem került el. Az észérvekkel, szakmai érvekkel fölszerelt beszéd­stílust, a másságot tolerá­ló magatartást, a konst­ruktív törvényalkotás mód­ját, — egyre inkább úgy tűnik — csak a Fidesztől láthatjuk és remélhetjük. (balogh) Ezer dolláros orrcsont Fésűs urat bepörgették a románok Kamu rablás a makkosházi kiserdőben A szegedi nyomozóknak egyre cifrább bűnügyekkel akad dolguk. Tegnapi la­punkban újabb, külföldiek, románok által elkövetett rablásról tudósítottuk olva­sóinkat. Azt ígértük, hama­rosan ismertetjük a teljes történetet; mi volt a mak­kosházi kiserdőben? A szegedi kapitányhelyet­tessel, Miklós Ferenccel hét­főn este 6 órakor beszéltünk a különös rablásról utoljára, akkor azt mondta; valószínű, hogy az ügy különös fordula­tot vesz. Mint tegnap dél­előtt a városi kapitány, Sző­ke Péter sajtótájékoztatóján hallottuk, a bűnügy tényleg szokatlanul végződött. (Hét­fő éjfélre derítették ki az igazságot.) A nyomozás eredetileg fegyveres rablás miatt in­dult: 2 hiányos öltözetű, ösz­szevert, minden okmányától megfosztott román férfi tett panaszt másik két honfitársa ellen. Azt állították, hogy a Cserepes sori piacon talál­koztak támadóikkal, akikkel kocsiba ültek, nyugodt hely­re autóztak — valutázni (dollárt kínáltak forintért). Egy városszéli kiserdőhöz érve (ez Makkosházán a töl­tés melletti erdősáv) megáll­tak. Levetkőztették őket, és elvették mindenüket. A rab­lók gázsprével és szigony­puskával fenyegetőztek. A rendőrségen azonnal le­fényképezték a két pana­szost, látleletet vetettek (egyikük orrcsontja eltört), majd felöltöztették őket, és a helyszínre indultak a nyo­mokat keresni. Rögtön érte­sítették az orosházi határőr­parancsnokságot, szigorúan ellenőrizzék a román—ma­gyar határt. Szőke Péter ru­tinos rendőr, érdeklődött a keo-nál (külföldieket ellen­őrző hivatal) biztos, ami biz­tos alapon; tudnak-e valamit a két sértettről, illetve jelen­tettek-e oda különleges ügyet. Mit ad Isten; ott jelentke­zett egy már 2 éve Szegeden élő román menekült: a Csongrád Megyei Tanács megbecsült gépkocsivezetője. Elmondta, levetkőztettem, megvertem két románt, mert ellopták 70 ezer forintomat. Ekkor nyilvánvalóvá vált. a sértettek nem egészen a szín­tiszta igazat mondják. Ahogy az állítólagos helyszínről visszamentek a rendőrségre, próbára tették őket. Eléjük rakták a gépkocsivezető, Fé­sűs József fényképét. A két románnak leesett az álla, amikor aztán a meglepetés­től szóhoz jutottak, kirukkol­tak az igazsággal. A történetnek előzménye is volt. A Széchenyi téren átverték Fésűst, ezer dollárt ígértek neki 70 ezer forintért. De csak 8 darab egydollárost adtak, a forinttal pedig meg­léptek. Ezután találkoztak a Cserepes soron (Fésűs egy barátjával szinte vadászott rájuk.) Ott beültették őket Fésűs Ford Sierrájába, már a kocsiban jól megruházták a csalókat, majd egy garázs­ban folytatták a verést. Ott vetkőztek, s átadták minde­nüket, egyebek - mellett 10 ezer forintot... Fésűsék hát­rakötötték kezüket, rájuk zárták a garázst, elmentek. A két csaló „kitört" és a rendőrséghez fordult rabló­meséjével. Fésűs József így kommen­tálta a történteket; — Két éve szöktem át, mert az 50 ezer nyugatné­met márkát, amit örököltem, egyszerűen el akarták venni. Egy DM-ért 4 lejt fizettek volna. Most meg attól félek, ha a két német márkát egye­sítik, leesik a DM árfolya­ma. Ezért kellett a dollár. Tudom, hibáztam. Az önbí­ráskodás, a valutázás tör­vénytelen. Először a bosszú vezetett, aztán már higgad­tan a rendőrséghez fordul­tam. Lesz, ami lesz, mást ne verjenek át ezek a maffió­zók. A dollárpörgetés a csalási módszerük.- fölül a jó pénz, alul a kis címletű. Egy óvatlan pillanatban megfordítják. így tettek ve­lem is. Láttam a 100 dollá­rosokat, mégis egydollároso­kat kaptam a kezembe. Ké­sőn vettem észre. — Egyébként az a szigo­nyos puska játékszer. A Cse­repes soron 450 forintért tí­zet is kap 5 perc alatt. Gu­mirugós. A gyerekem Rösz­kén, egy ismerősünknél ha­lászik vele alkalmanként. Igazán sajnálom, hogy a pécskai gyereknek eltört az orrcsontja, a másik három, akiknél a pénzem van, azok sem különbek náluk. Láttam a karjukon az ötpontos teto­válást, ez azt jelenti, hogy börtönviseltek. A két csaló kocsijában lo­pott hangfalakat és 32 da­rab használt, föltehetőleg Magyarországon lopott nyu­gati kocsikra való dísztárcsát találtak. Idul Aureilánt (ő a pécskai) és a bukaresti Radu Vaselit, a megleckéztetett csalókat letartóztatták, há­rom társuk ellen országos körözést rendeltek el. Az ügyről értesítették a román követséget, valamint a romá­niai bűnüldöző szerveket. Fésűs József és barátja Vrin­ceanu Liviu (ő osztrák hon­talan) szabadlábon védekez­het. Személyi szabadság és devizagazdálkodás megsérté­se miatt eljárás indult elle­nük. M. E. MEDIÁTOR KÖZVETÍTŐ ÉS SZERVEZŐ IRODA BT A Délmagyarország közületi és vállalkozói hirdetéseinek felvételét a MEDIÁTOR Iroda is végzi. Kéljük, jelezze igényét a Dugonics tér 12. szám alatti irodában, személyesen, vagy a 24-326-os telefonszámon, 9—lódra között. Kívánságára munkatársunk felkeresi Önt. Hirdetését telefaxon is leadhatja a fenti számon. Állunk rendelkezésére! MEDIÁTOR

Next

/
Thumbnails
Contents