Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-18 / 145. szám

1990. június 18., hétfő Életünk 7 Aki füstöl megbüntetik A Környezetvédelmi Mi­nisztérium tervezi, hogy kez­deményezi a gépkocsik éven­kénti kötelező füstgáz-vizs­gálatát, illetve beszabályozá­sát. Ez a cél egybeesik az MDF környezetvédőinek rég­óta hangoztatott igényével. Eszerint megvalósul mindaz, amit különféle szakmai fó­rumokon sürgettek? — kér­dezte Szommer Ferencet, az MDF környezetvédők egyik aktivistáját, gépkocsimoto­rok mérésével foglalkozó szakembert az MTI munka­társa. — A szervizekben ott van­nak a műszerek, nincs tehát gyakorlati akadálya egy ilyen rendelkezés kiadásá­nak. Minden különösebb be­ruházás nélkül, csupán a be­állításokkal 20—30 százalék­kal lehetne csökkenteni a gépkocsi kibocsátotta lég­szennyezést. A katalizátorok felszerelése gépkocsinként valóban 10 ezer forint körüli összeget jelent, sokan ezért azt hiszik, hogy csak nagy ráfordításokkal lehet ered­ményt elérni. Elsőként pedig elegendő volna az üzemben­tartás feltételeinek szigorítá­sa is. Az Egyesült Államok néhány államában például a rendőr egyszerűen megállít­ja azokat, akik látható füst­tel közlekednek, s a helyszí­nen jelentős pénzbüntetést szab ki mindenféle mérés nélkül, hiszen az a gépjár­mű, amelyik fystöl, biztosan nem megfelelő műszaki álla­potú, vagy nincs jól beállít­va. — Ezt nálunk is be lehetne vezetni? — A négyütemű és a dízel üzemű járműveknél igen, de a kétüteműeknél nem. Ezek ugyanis a .legoptimálisabb beállítás esetén is szennyezik a levegőt. Aki viszont füstölő négyütemű, vagy dízel jár­művel közlekedik, az egyér­telműen hibás. A füstölés mértéke természetesen a kétí ütemű járműveknél is csök­kenthető. Hozzájárulhat eh­hez a megfelelő műszaki ál­lapoton, beállításon túl az, ha például speciális motor­kenő anyagok használatával 1:100 arányra szorítanák le a benzinbe kevert olaj mennyiségét. Ha kétütemű járművekről szólunk, nem kerülhető meg a felelősség kérdése sem. Szerintünk mindenképpen kérdőre kell vonni azokat, akik — bár pontosan tisztában voltak azzal, milyen komoly egész­ségkárosítást okoznak ezek a konstrukciók — évtizedeken át engedélyt adtak az im­portra. — Mi ösztönözné az autó­sokat arra, hogy évenként elvégeztessék a beszabályoz­tatást, a szükséges javításo­kat? — Támogatást igényelni senkinek nincs jogalapja. Aki a normaértékeken felüli mértékben szennyezi kör­nyezetét gépjárművével, az egyértelműen veszélyezteti embertársai egészségét, te­hát nem kérésről, hanem alapvető elvárásról van szó. Ha valaki közlekedni akar járművével, az évenként vé­geztesse el ezt a vizsgálatot, a szükséges beállításokat — mondotta Szommer Ferenc. (MTI) Családi események HÁZASSÁG Török Attila Páter és Gulyái Erzsébet, Török Gyöngy István és Páble Erzsébet Júlia, Papp Gábor és Mészáros A^ines Etel­ka, Farkas László és Majoros Agncs, Nagy .József Attila és S.aamoái Zeuesairma, Somlyai József és Bergmanri Hona, ár. Aimási László és <ir. Bercczfky Katalin Erzsébet. Miklós Gálbor és Juhász Katalin Eva, Szilágyi Gvörev és Kortstaráim Zsuzsan­na. Szentje László és .Sáfár Eri­ka Katalin., Bojtos Nándor és Braun Erika Khána, Kősaeei At­tila Zoltán és Bailog Anikó. Kot­hencz István fes Biűik Erilka Gi­zella. Hegyi Gyöngy és Kuti Ág­nes. Bakos József és Na«y Gab­riella. Szepesi Zolitam és Duóás Szilvia. Budányi Attila és Bod­nár Marianna. Várnagy Elemér és Horvátti Rózsa Erzsébet, Gyórü Tibor és Varga Tünde, Bakos Sándor és KenesaU Ág­nes Judit. JuíiáKZ László János és Mészáros Andrea házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Zsigmond Bélának és Balogh MiáSdotnánalk Tímea. 'Dóritz Miklósnak és Szabó Mária Ju­ditnak Márton. Bagi Jánosnak és Sebők Rozáliának Szabolcs, Magány Tilbomaik és Ábrahám Editnek Tibor. Tótlh Tibornak és Novkorv Zotnca ÍX-árvsV Qii­kó. Csizmadia Lászlónak és Retkes Gabneliáruak Kitti. Csil­lag Jánosnak és Fürtön Violá­nak Renáta. Nemes Gábornak és Trényi Évának Gábor Máté, Zsikó Imrének és Fódi Teréz Juliannának Tamás. Fiehér Gá­bornak és Kincses Csilla And­reának Dániél. Bujdosó Albert­nek és Ledenski Ágnesnek Al­bert. Ott-i-Atotah Aatnom Fredna­nániak és Pélyt Eva Editnek (Patrik, Sebestyén Lászlónak és IDunai Zsuzsannának László Já­nos. Bencstk Péitennek és Bakó Mónika Juditnak Péter. Cera Ferencnek és Szemnédi Rozália Zsuzsannának Barbara, Horvátit Mátyásnak és Gojdár Erikának Mátviis, Dobai Antalnak és Kuklis Máriának Róbert. Szép Tibornak és Sipos Bdikótiak Bálin L JégarSzabó Gábornak és Nagy Mártának Diána. dr. Ka­tona Zoltán Andrásnak és Fa­zekas Katalin Zsuzsannának Zoltán Szabolcs, Nla«y Gézának és Pisdher Katalinnak Katalin Mária, Maikra Zoltánnak és Szarkándi Zsuzsannának Zsu­zsanna. Miklós Istvánnak és Gera Kláma Erzsébetnek Gábor, Gubacza Józsefnek és Gábor Inén Ildikónak Ildikó Kenáita, Ránczos Józsefnek és Sarkad! .Editnek Zita Margit, Költö Jó­zsefinek és Horváth Zsuzsanná­nak "Vivien Roaália, Üjhélyl Fe­rencnek és Gye ivat Irén Ottiliá­nák Roxána. Hoffi Péternek éí Mészáros Mária Valériának Krisztián. Szabó Mihálynak és Jenei Zsuzsannának Szandra, or. Kiss Lajosnak és Somoslközá Brigittának Bernadett. Horváth Istvánnak és Ahrahám Máriá­nak Anita. Kiss Balázsnak és Németh Ágnesnek Norbert Krisztián, Tóth Zoltán lmrémák és Mácsad Katalin Ágnesnek Ri­ta. Szabó Attiláinak és Nyilas Ddikónak Tamás. Balázs Imré­nek és Nágv Ritának Réka, Gyöngyösi Józsefnek és Iluszka Erzsébetnek Renáta, Bózsó Lász­lónak és Elekes Csilla Erzsébet­nek Alexandra Csilla, Rostás Péternek és BapD Beátának Fétra Beáta. Kéri Lajosnak és Fefkete Erzsébetnek Zsolt, Szanika Csabának és Csóti Ág­nesnek Dániel. Kis Tibor Ernő­nek és Szirtes Andreának Atti­la Gábor. MiChailovits Lehel Pálnak és Heiniz Renátának Lehel Sándor. Zsemtoera László­nak és Balogh Piroska Máriá­nak László Tamás, Szabó Im­rének és Turi Annának Ramó­na Reto^ka, Papp Józsefnek és Sómon-Jó Járt Máriának Dániel Zsolt, Riatfiai Gábor Györgynek és Tüü Máriának Balázs, Kras­nyámszkv Istvánnak és Simító Magdolnának Gábor, Bertalan Zoltánnak és Klamoasay Gabri­ella Roziáliánaik Eva Gabriella, Koscata Péternek és dr. Valicsek Erzsébetnek Péter nevű gyer­meké született. HALÁLOZÁS Kátai Jóasefné Sándor Julian­na, Kálmán János Antal. Bara­nyai Béla, Bocrvári György, Pandek Sándomé Kotormány Rozália. Udvari Aintalné SeUer Magdolna, Gyöngy Menyhért, Foganasd Gyuláné Sdhutder Ju­liánná. Haidú Pálné Márkus Erzsébet. Sebők Józsefivé Kes­keny Julianna, Krakiuska Ist­vánná Wiittmann Erzsébet, Gur­Oó Ferenc. Nyerges Dávid. Hor­váth Mihályné Soós Eva, Varga Imre, Baji Lajos IStvánmé éii­mon Mária, Kovács Anldrtásné Sólya Dona, Hajdú Jözsefné Fekete Jüona, Vásárhelyi Fe­renc, Tanács József. Gyömbér Györgyné Halász Mária, Hor­váth-szjei3de0i ülés, Csányi Im­re. Czirok PáL Fazekas László, Hódi Mihályné Király Irén Margit Megyeri Imréné Ilován Mária. Terhes Pál, Szögi Imre, Paiku Andrea. Midkolczi József, Szabó Jenóné Biczólc Margit, Kovács Istvánná Lajos Margit, Csányi Jánosné Tóth Ilona, Lu­dányi Jánosné Borsos Rozália, László Antal. -Rózsa István, La­jos József Antal, Kábák István, sómon József, Zlsjga Jánosné Tóth Zsófia, szécsd István, C-si­pak Irén, Tóth József János, Heisig Józseíné Schéy Margit, vass Vinoe, dr. Bantu Péter, Rintócz: László. Rácz Jánosné Bárkányi Anna, Juhász Antal, Nagy Sándomé papp Anna, Bánta István, Bá-lint Józsefné Hajnal Erzsébet. Kovács Tibor, Radnóti Mihály. Márton István­ná Fekete Erzsébet meghaltak. Ablakban: a család A lélekmentéssel kezdődik... Talán soha még annyira sokoldalúan közelítve, annyi felelősséggel nem szóltak Magyarországon a családról, mint az elmúlt napokban a Budapesten megrendezett Családkongresszus '90-en. A négynapos tanácskozáson — melyet a Nagycsaládosok Országos Egyesülete az egyhá­zak támogatásával rendezett — közel 1500 résztvevő hall­gatott meg 26 előadást, folytatott kerekasztal-beszélgetése­ket. Ahogy megnyitójában dr. Surján Lószíó népjóléti mi­niszter mondotta, „megszólítva a családokat". Meit úgy vé­lik, a megújhodás egyik kulcsa a család. Ami tagadhatatlanul válságos időket él, ám a házas­párok, a családok tagjai képessé tehetik újra sokrétű fel­adatára. Arra, hogy erkölcsi alapelvekre épülő, nevelő, szociális és érzelmi támasz legyen, energiát, kultúrát ad­jon, képessé tegyen a társadalmi életre. S mindezzel az ember megújítására, arra, hogy megvalósulhasson az Egészséges család — egészséges nemzet óhaja. A kongresz. szuson rendkívüli érdeklődéssel kísért, címadó előadást tartott dr. Rókusfalvy Pál államtitkár-helyettes, a sze­gedi tudományegyetemen is oktató pszichológusprofesz­szor. Hangsúlyozva: eddig abban az alapvető tévedésben éltünk, hogy nem vizsgáltuk az ember válságát. Pedig ha fordulatot, ha változást akarunk, a holt anyagi tényezők és az élő emberi tényezők kölcsönhatásában az emberiekre kell figyelmünket koncentrálni. — A sorsfordító újjászü­letés — mondta beszélgeté­sünkkor dr. Rókusfalvy Pál — a lélekmentéssel kezdő­dik. A szemlélet változtatá­sával: az ember meghatáro­zó szerepéből kell kiindul­nunk. Űjra kell értelmez­nünk az egészséget, és en­nek alapját tevő emberké­pünket. Egészségpolitikánk, szociális politikánk, család­politikánk, de ugyanúgy közoktatás-politikánk és gazdaságpolitikánk színvo­nala ugyanis attól függ, mi­lyen, mennyire teljes az emberképünk. A fejlődés és a betegségből gyógyulás út­ja számunkra ugyanaz: az emberség kiteljesedésének útja. — Mi jellemzi ezt az utat? — Természetes út ez. A gyógyulás, a fejlődés végső soron saját természetes erő­inken, élni akarásunkon mú­lik. Ezt az utat akkor tud­juk végigjárni, ha egészsé­ges életvezetésünk kialakí­tásával együtt megteremtjük a tiszta otthon és a szeretet családi légkörét, ha gondos­kodni tudunk természeti környezetünk védelméről, fejlődéséről, és egy, az em­berhez méltó életet nyújtó társadalmi intézményrend­szer hatékony és jó légkö­rű működéséről. A teljes ér­tékű, egészséges élet vágya, szikrája nem a sokaságban lobban fel, hanem mindig az egyes emberben: a meg­újult ember adja át a lán­got. De csak rendezett em­beri kapcsolatokban tudjuk megfogni egymás kezét. Ezt a családban kell elkezde­nünk, ma, most! Egészségünk, emberségünk megújulása a teljes életün­ket, testi-lelki örömünket 'és bajainkat is átfogó huma­nizmust jelent. Ez pedig „kegyetlen" belső küzdelem. Amiben csak élni akarásunk tart talpon ami azonban egyszerre építő- és romboló­erő. Ám egészséges élni vá­gyásunk döbbent rá arra a mérhetetlen felelősségre, amellyel minden velünk kapcsolatba kerülő élettel szemben tartozunk. S ebben a küzdelemben tapasztaljuk meg a szeretet igazi hatal­mát is. A másik javát is munkáló szeretet tartja fenn, fejleszti és juttatja legma­gasabb értékére az életet, az emberséget, az egészséget a családban és a nemzetben egyaránt. A hit és a tudás együtt segítenek megkapaszkodni az élet gyökereiben. Az aláza­tos felelősségben nagyko­rúvá vált ember, család és nemzet képes végbevinni az előttünk álló sorsfordítást. A mindennapok apró dol­gaiban, a munkában, a ta­nulásban, a családban, a szerelemben és a bánatban kell napról napra a terem­tés csodáját megismétel­nünk. — Minderről sok szó esett ezen a tanácskozáson. Mi­ben látja ön a kongresszus jelentőségét? — Kettőben látom. Szí vem szerint erre a kong­resszusra akkora ablakot nyitottam volna, hogy az egész ország belásson ide, és lássa, hogy mi folyik most itt. A gondoktól kezdve az örömökig azt, ami a mai élet egy képben, töményen meg­kapták volna. S abban a pillanatban mérhetetlen fe­lelősség ébredt volna min­denkiben. A másik, hogy ez egy olyan seregszemle volt, ahol a legkülönbözőbb szak­mákat képviselő szakembe­rek szóltak egy szívvel. Itt nem előadások hangzottak el, hanem voltaképpen szol­gálatot teljesítettek. S eköz­ben kiderült az, hogy tu­lajdonképpen ebben az or­szágban készen áll az egész társadalom megújítására egy olyan szakembergárda ta­pasztalatokkal, hálózatoknak a csírájával, amit, ha össze­fogunk, szervezettebbé te­szünk, és egy pici támoga­tást — mert szükség van pénzre is — megadunk ne­kik, akkor hatalmas lépést lehetne előretenni. Nekem meggyőződésem az, hogy a társadalmat nem lehet kí­vülről megújítani; az állam pénzzel, jogi szabályozással segíthet, de a társadalom csak önmagán tud segíteni. Ez a kongresszus egyértel­műen bizonyította, hogy az ehhez szükséges emberi erők igenis megvannak, csak en­gedni kell, hogy a segítsé­get adó kezek megtalálják egymást. És az igazi védő­hálót a társadalomban, a szociális védőhálót, amely­hez szükséges infrastruktú­ra, jogi szabályozás, intéz­ményhálózat, de a magvát, a lelkét, az energiatöltését az emberek alkotják. Az egész­séges, értékes emberek az igazi védőhálói a társada­lomnak. Szabó Magdolna Gyászközlemények Fájdalommal tuda/tjúDc. hogy szerettünk, DR. BENEDEK PAL, az Orvo.ii Kamara volt ügyésze, 1999. iúrtius 6-án. életének 8J. évében ' csendesem eltávozott. Szúk családi köitoem csendben elbúcsúztattuk. A gyászoló aa­tod. Tisztelettel mondtunk köszöne­tet jnárudazxxkinák, akik drága halottunk. SZÖGI IMRE temetésén fáidál murikban osz­toztak. Külön köszöntük az I. sebészet urológusának.. vala­mint (körzeti orvosának és éDólónöjécnek lelkiismeretes m-um kárukat Gyászoló család­jai. Hálás szívvél rruandumlk köszö­netet mindazon rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, akik felejthe­tetlen ha lőttünk. NYERGES DÁVID temetésén fájdalmunkat ri-stzvé­tükikel és virágaikkal enyhíteni igyekeztek. Külön mandúnk kö­szönetet orvosainak áldozatos (mumScájrikArt, mellyel fájdalmát enyhítették. A gyászoló csa­lád. KIRÁLYI ALATTVALÖK című sorozatunkat — anyagtorlódás miatt — holnapi számunkban folytatjuk. Tyúklétra A hordóhoz ragasztott sélje el! Viz. villcny? konyhából lángos sercegése Agyak? Egyáltalán hogyan hallik, a téren égett olaj férnek el, hisz még fölegye­szaga lengedez. nesedni sem lehet. — Jövök — így a tulaj — egy pillanat, csak még ezt kisütöm. Kisütötte. Min­dent, amit lát, az a két ke­zem munkája. Hja, kérem, dupla mér­nöki diplomával! Körbe­járjuk az eredeti kivitelű lángossütödét. A hordó fö­lött sátortető. . Valamikor nyitott volt, most be van deszkázva. Egy parányi lő­résablakban frissen mosott tornacipő szárad. Hátul egy „tyúklétrán" három fiatal­ember ereszkedik lefelé. — Hát ezek? — Lengyelek. Egy lódzi barátom küldte őket hoz­zám. — Fönn laknak a tető­térben? — Alszanak, jobb híján. — Megnézhetem, mi van odafönn? — Nem. — Akkor legalább me­— Minden van, szolidan. WC is­— Óriási! S mégis mi ez itt, falatozó vagy éjjeli me­nedékhely? — Nézze meg a cégtáb­lát! — Mit kér a szállásért? — Semmit. Szívességből adom. — Visszajövök este, föl­enged? — Nem valószínű. — Nem fél? Gondolom nincs engedélye altatásra? — Mit gondol, itt a kör­nyékbeli házakban hivata­losan alszanak, tízen, hú­szan is egy helyen? Külön­ben miért büntetnének meg? Lehet, hogy holnap nem lesz már fönt semmi. Mérnök úr, akarom mon­dani pecsenyés úr, gratulá­lok. Ezt jól kisütötte. — mag — Sajtófesztivál '90 Gutenberg-prés Június 22-én, pénteken kez­dődik a magyar újságírás történetének első hazai fesz­tiválja. A Sajtófesztivál '90 rendezvény a szerkesztősé­gek és a kiadók találkozó­helye, és olyan alkalom, amelyen a nagyközönség megismerkedhet a lapok és az elektronikus sajtó kép­viselőivel. Az országos és vidéki szerkesztőségek mel­lett francia, nyugatnémet, osztrák, lengyel és szovjet kiadók, illetve újságok vesz­nek részt az eseményen, és a fesztivál területére a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár­központba költözik a Szabad Európa Rádió képviselete is. A Magyar Távirati Iroda a vásárvárosban fogadja a vi­lág legnagyobb hírügynök­ségeinek telexjelentéseit, elektronikus adatbankját pedig a látogatók is hasz­nálhatják. A helyszínen „élőben" készül az Express újság és az új Tv Képújság egy-egy „oldala". A posta alkalmi bélyegzőt használ, és a többi között bemutat egy század eleji hírlapszállí­tó kocsit. A fesztivál legna­gyobb területű résztvevője, a Népszabadság söröző fel­állításával is keresi maid az olvasók kegyeit. A vásárvá­rosba látogatók megismer­hetik, miként alkalmazható az elektronika a lapkészítés­ben. Névre szóló oklevelet is nyomtatnak a halyszínen egy Gutenberg-préssel. Az égi csatornák is képviselte­tik magukat, a hazai televí­ziósok közül pedig Chrudi­nák Alajos és a Panoráma csapata tv-mozit működtet a helyszínen. A pavilonokban és a BNV főterén műsor műsort követ A rádió például a rádióka­baréval is képviselteti ma­gát. Más szerkesztőségek kártyavetővel, talpmasszíro­zóval és csontkováccsal nép­szerűsítik magukat; a lapok legjobb rikkancsai ped'g versenyen mérik össze hang­jukat. Program tehát lesz bőven — és mindez ingyen, a be­lépődíjat a rendező Hungex­po vállalta magára. A szakmai programok kö­zül kiemelkedik a Nyilvá­nosság Klub által szervezett vita a frekvenciaelosztásról — erre meghívták az illeté­kes minisztert és parlamen­ti bizottságot is —, és a MUOSZ által szervezett, a sajtószabadságról és a mé­diakoncentrációról szóló ke­rekasztal-beszélgetés. A pénteken 14 órakor kez­dődő Sajtófesztivál '90 szombaton és vasárnap 10 órakor nyitja kapuit, és mindhárom nap e?te 9 óra­kor zár a BNV területén.

Next

/
Thumbnails
Contents