Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-15 / 142. szám

4 Sport 1990. június 16., szombat • • Ötvenmillióból mór lehet sportot szervezni A turkui sportosztályon húszon dolgoznak Szeged testvérvarosai közül Turkuvul alakult ki a leggyümölcsözőbb sportkapcsolat. Szinte minden sportágban megfordultak már Tisza-parti versenyzők, az Auraparti vánKban. és fordítva. Ismerik egymás gondjait és eredményeit Azt is tudják, hogy a finn sportegyesületek, költségvetése milyen forrásokból jön össze, de azt már kevesen ismerik, hogyan érvényesül a sportban a helyi irányítás. Kétszeres kíváncsiság hajtott a turkui spartirányitás központjába. Egyrészt, mert tavaly ősszel, amikor először jártam ősi rokonainknál, egyszerűen nem foglalkoztak a találkozási szándékommal. Másodsorban pedig kíváncsi voltam, vajon a gazdasági eredmények hogyan csapódnak le a sportban. Már-már úgy tűnt, most is üres kézzel kell hazatérnem, pedig dr. Bertényi Szabolcs, a Turkuban megforduló magyarok támasza, valamint Szegedről Horváth András sportosztályvezető mindent megtett kérésem megvalósításáért. A hetedik napon — másnap utaztunk haza —, délután 3 órakor, végre hajlandóak voltak velem szóba állni Hozzá kell tenni, hogy csak öt óráig dolgoznak Arto Sinkkonen osztályvezető azzal kezdte a beszélgetést, neki csak fél órája van — úgy látszik, nincsenek kibékülve a sajtóval — gondoltam. Dicséretére legyen mondva, igyekezett világosan megrajzolni a finn sportirányítás lényegét. Kértem, hogy a tükörtói induljunk el. — Az ottani közigazgatásban milyen helyet foglal el a sport? — kérdeztem először. — Négyévenként választják a 67 tagú helyi városi tanácsot, a pártok által delegáltakból. Az így megválasztottak aztán maguk közül tizenöt tagú vezetői testületet jelölnek 'ki. A négy polgármester-helyettes közül az egyik az oktatás és a művelődés mellett a sport felügyeletét is ellátja. Tehát hozzátartozik a mi osztályunk is. Engem kineveztek erre a posztra. Tulajdonképpen négyévenként nem fenyeget semmiféle veszély. Elvileg nyugdíjas állásom van. Egyébként az osztályt egy kilenctagú sportbizottság — vállalatvezetők. ismert személyiségek a tagjai — felügyeli, amelyet a 67 tagú tanács választ meg. Kétszáz dolgozó, ötszáz létesítmény Milyen feladataik vannak? — Elég sokrétű munkát látunk el. Kétszáz főfoglalkozású dolgozónk van. Hozzánk tartozik 500 sportlétesítmény, összes gondjával együtt. Turkuban, és környékén 150 sportegyesület működik, összesen 50 ezer sportolót tartunk nyilván. A 160 ezer lakosú városban tehát minden harmadik ember sportol. Hivatalunkban 20-an dolgozunk. Mindenkinek megvan a saját területe Van, aki a létesítményekért. van, aki a versenysportért, más a tömegsportért felelős, Gazdasági ügyekért, szervezési feladatokért, szolgáltatásokért is vannak felelősök. A város versenysportjára egyébként nyolcmillió márkát adunk. Az egyesületek a működésükhöz a többi pénzt a gyáraktól, vállalatoktól és adományokból gyűjtik össze. Ha már a pénznél tartunk, a városatyak évente mennyi márkát szavaznak meg a sportnak? — ötvenmillió márkából gazdálkodunk. A sportlétesítményeket mindenki ingyen veheti igénybe. Az államkasszából a pénzünk 5 százalékát kapjuk meg, a létesítményeink állagának megóvására, újabb beruházások ösztönzésére. Külön építő- és karbantartó brigádot tartunk, hiszen ennyi sportpályán mindig van munka. Olcsóbb a sport, mint a kórházi ellátás Az osztályvezető eddig jutva a beszélgetésben, sajnálattal bejelentette: „neki menni kell", s átadott egyik helyettesének, Markku Aaltonennek, aki így folytatta a tájékoztatót: — Az uszodáinkat évente 400 ezren látogatják. Ennek ellenére sokat bírálnak bennünket, hogy kevés a bevételünk. Mi pedig azzal érvelünk, hogy egy kórházi ágy napi 500 márkába kerül, s ha az emberek sportolnak egészségesebbek lesznek, s még mindig olcsóbb, ha a rendszeres mozgásra költik az állam pénzét — Évente milyen nagy versenyeket rendeznek? — Mi egyet sem. A sportági országos és területi versenyék rendezési jogáért az egyesületek szinte veszekednek. Nálunk egy országos bajnokság megrendezése nyereseget hoz a bevételből, a szponzorok támogatásából, a reklámból, a tv-közvetítésj jogdíjból szép summát szednek össze — Mennyire elterjedt a főállású sportvezetés? — Turkuban 30 főállású sportvezető van. Általában labdarúgásban, hokiban és atlétikában foglalkoztatnak főállású edzőket. A TPS hokicsapatának edzője például közel félmillió márkát kerea egy évben, de 70 százalékos az adója — Egy sportvezetőnek mennyi a keresete? — A legjobban fizetettek 300 ezer körül kapnak. Nekem a sportosztályon a 100 ezret alig haladja meg a jövedelmem. s ennek 20 százaléka az adó. Lehet, hogy túlságosan kényes vizekre eveztem, mert Markku Aaltonen az órájára pillantott, s közölte, nagyon sajnálja, de a gyereke csak öt óráig lehet az óvodában, s már háromnegyed van. Útközben a szolgálati Saab gépkocsijából felhívta az óvodát, s beszélt a kislányával, hogy már útban van felé. . Süli József Véd a„Véda" A tavalyi országos birkózó közgyűlésen Kulier József, a későbbiek során alelnökké megválasztott sportvezető azt ígérte: mindent elkövet annak érdekéiben, hogy nem kevés pénzügyi segítséggel siessen kedvelt sportága segítségére. Teltek a hónapok, mígnem végre képes volt betartani adott szavát az alelnök. Az általa vezetett „Véda" névre hallgató, jórészt kereskedelmi tevékenységet folytató kft. egyéni szponzori szerződéssel ,.ajándékozta meg" Komáromi Tibort. Annak értelmében az FTC háromszoros világbajnoka, egy alkalommal Európa-bajnoki aranyérmese, a szöuli olimpián pedig ezüstérmet szerzó kötöttfogású kiválósága az 1992es nyári olimpiáig 500 ezer forintos támogatásban részesült a kft.-tői. A mottó tehát: véd a „Védá". Közismert, a Szeged SC labdarúgó-szakosztályának vezérkara egy évvel ezelőtt fennhangon tette közhírré: a csapatnak ügy kell szerepelnie az NB IIben, hogy a bajnokság végén felkerüljön az első osztályba! Ennek az elképzelésnek megvalósításához sikerült megnyerniük a nem mindennapi felkészültségű szakembert. Kovács Ferenc mesteredzőt. Induláskor a vezetők ígéretet tettek, mindent biztosítanak a zavartalan munkához, megteremtik az NB I. feltételeit, a vezető edzőnek „csak" az lesz a feladata, hogy stílusában, tartásában ütőképes csapatot formáljon. Az eredmény ismert, a Szeged SC gárdája utcahoszszal nyerte a bajnokságot, 9 pont előnnyel ért célba, úgy, hogy csupán ötször szenvedett vereséget és 7 alkalommal végződött döntetlennel mérkőzése. Ha kezdetéig viszszapörgetjük a képzeletbeli filmszalagot és onnan követjük az eseményeket, a táblázatot böngészve kiderül, az együttes első helye már nagyon régóta, majdhogy első mérkőzése óta biztosnak látszott. Stabilnak, mert erre a garancia maga a mesteredző volt, aki csak úgy és akkor volt hajlandó szerződni, ha konkrét eredményért, meghatározott célért . munkálkodhat. • Ennek szellemében vágott a dolgok közepébe, s miután felmérte a játékosállomány tudását és képességét, igyekezett mielőbb kialakítani a számára megfelelő játékíörmát. Igen hamar kiderült, mi lehet az a tartalom, stílus, ami leginkább megfelel a társaságnak. Döntő volt, hogy kevés az igazán gyors játékos így aztán a védekezést már eleve a pálya közepéhez közelítve kellett megszervezni, hogy eleve elkerüljék a közeli szabadrúgásokat, az esetleges 1 l-esekel. Ezáltal a támadójáték is adottá vált. Bajban volt viszont a társaság, ha olyan ellenféllel találkozott — főként hazai mérkőzéseire volt jellemző —, amelyik zártan védekezett, nem adta föl kapu előtti hadállását. Ekkor nem egy esetben akadozott, nehézkessé vált a csapat játéka, vitathatatlanul bebizonyosodott, egyedül Kun Lajos a vérbeli csatár! Hogy az NB Il-es szintnek megfelelő támadók is mennyire hiányoznak, jól példázza; Kovács Ferencnek mindvégig keresnie kellett a megoldást, I3(i) játékost próbált ki a csatarsorbani Beigazolódott az is, ha a csapat eltér begyakorolt, megszokott stílusától — nem fordít gondot a biztonságos védekezésre, a kapu bevételét szorgalmazza mindenáron — könnyen sebezhető, tehát taktikája semmiképpen sem lehet a támadások erőltetéséi Ami a hátországot, az utánpótlást illeti, a megyei első osztályban szereplő csapatból többen is lehetőséget kaptak a szárnybontogatáshoz. A vezető edző olyankor játszatta a fiatalokat, amikor kevés felelősség hárult rájuk és bátran, felszabadultan focizhattak. Bizonyították tehetségüket, idő kérdése, mikor válhatnak mégha-, tározókká. Más kérdés, nagyon sok tapasztalatra van szükségük, ehhez viszont elengedhetetlen a magasabb szintű versenyeztetés. Arra azonban senki ne gondoljon, hogy ők lesznek azok, akik egyik napról a másikra megoldják az NB I. gondjait! Később igen, de most még aligha • A csapat, amit mesterével vállalt, teljesítette, fölkerült az első osztályba! Történését az érdekeltek — szurkolók és vezetők — nyomon követhették, megélhették. Ezért az ennél most már lényegesebb, fontosabb hogyan továbbról érdemes és kell meditálni. Ezt tettük Kovács Ferenccel. — Mindenek előtt azt hiányolom, a klubban nem mérték föl időben, a városban mennyi a realitása annak, hogy a csapat felkerüljön az első osztályba! — így a mesteredző. — Erre a mai napig nem kaptam választ!. Az többször elhangzott, hogy összefogással előteremtik a működéshez szükséges anyagiakat, de ez közel sem azonos az NB l-ben indulás feltételeivel. — Magyarán, Kovács Ferencnek egyáltalán nem mindegy, hogy csapata csupán egyik résztvevő d, epizodistája vagy biztos bentmaradója lesz-e az NB I-«s bajnokságnak. — Pontosan erről van szó! Senkinek nem lehet érdeke, hogy olyan együttessel induljunk, amelyik képességei maximumai nyújtva sem képes eredményesen játszani és szórakozás helyett bosszúságot okoz szurkolóinak. Ennék ellenére úgy mentünk szabadságra, hogy a vezetők körében vannak, akik eldöntött tényként hajtogatják: az új idényben az NB I-ben játszunk! — Mit mond erre a szakember? — Bennem és játékosaimban óriási a bizonytalanság! Hiába kértem, hogy mielőtt szabadságra mennek a játékosok. írassák alá velük szerződésük meghosszabbítását, nem történt meg; Szabóról, dr. Kovácsról, Takácsról, Bogdánról és Barnáról van szó. Kun külföldön folytatja, dr. Tóth János befejezi pályafutását, a kapus Tóth Zoltán másik csapathoz igazol... Soroljam még gondjaimat? Az erősítésről pedig még nem is beszéltem ... Egyszerűen kifutottunk az időből! Edzői pályafutásom során, ami nem rövid, ilyen helyzetben még nem voltam. Csoda-e, hogy képtelen vagyok elhinni, sikerül összeverbuválni olyan csapatot, amelyik megáll ja helyét az első osztályban. — Idekerülésekor mintha nem ezt ígérte volna a szakosztály vezetése... — Valóban nem erről volt szó; Részemről nagyon komolyan vettem a szerződésemkor elhangzottakat, hittem, a város labdarúgóéletét sikerül kigyógyítani régi betegségéből. Ra kellett jönnöm, a gondok jóval mélyebben gyökereznek, mint gondoltam. A biztonság, az anyagi háttér megteremtése sokkal összefogottabb, racionálisabb munkát igényel, mint amit tapasztaltam. Azt hiszem, mindennél többet mond, hogy a július másodikán visszatérő játékosok közül mindössze ötnek(í), Leboniczkynek, Hegyeshalminak, Kovács Józsefnek, Báránynak. és Kisistóknak van érvenyes szerződése, illetve Puskás amatőr szerződéssel rendelkezik... • A vezetésnek egy év, ha nagyon szigorúan vesszük, hét hónap mindenképpen rendelkezésére állt ahhoz, hogy felmérje, összefogással vagy bármi más módon képes-e megteremteni az NB I. feltételeit. Ezt elmulasztotta, az időt elfecsérelte, és most kapkod, taktikája az egymásra mutogatás. Ettől viszont aligha lesz minőségében is NB l-es focicsapata Szegednek; -r Gyürki Ernő Ribli lemondta a részvételt Változott a helyszín A tervekkel ellentétben nem Baguióban, hanem Manilában rendezik meg a sakkozók zónaközi döntőjét. Magyar vonatkozású változás, hogy Ribli Zoltán lemondta a részvételt, így csak Portisch Lajos képviseli a magyar színeket a június 28-án kezdődő erőpróbán. A viadalon 64-en ülnek asztalhoz, s svájci rendszerű tornán, 13 fordulóban döntenek a 11 továbbjutó hely sorsáról. Ribli éppen a lebonyolítási rend miatt hagyja ki ezt a megméretést. Döntését a következő szavakkal indokolta. — Ilyen szinten nem tartom reálisnak a svájci rendszerű lebonyolítást, ugyanis az sohasem tükrözi reálisan az erőviszonyokat — mondta a 39 éves játékos, aki hatodik éve a nyugatnémet Bayern Münchent erősíti. — Ez a fajta küzdelemsorozat egyébként sem felel meg játékstílusomnak, mert én szeretek alaposan felkészülni az ellenfelekből, ezeken a tornákon pedig az nem lehetséges. Ugyanis csak egy-két órával a forduló előtt tudjuk meg. hogy éppen kivel kell mérkőznünk. » A napokban fejeződött be Manilában egy nemzetközi verseny, amelyet a zónaközi döntő főpróbájának tekintettek. Ezen Csom István a negyedik helyen végzett. A végeredmény: 1—2. Anand (indiai) és Djurics (jugoszláv) 9,5—9,5 pont, 3. Tőrre (Fülöp-szigeteki) 9, 4. Csom István 8,5. Totózóknak 2. 3. 4. 5. «, 7, 8. 9. 10. 11. 12. 24. HÉT Labdarúgó-vb Anglia—Hollandia Brazília—Costa Rica Svédország—Skócia Írország—Egyiptom Norvég I. osztály Brann (6.)—Tromsö (I.) Molde (2.)—Strömgodset (10.) Moss (11.)—Fillingen (8.) Start (9.)—Rosenborg (5.) Viking (4.)—Lilleström (3.) VIF Fotball (12.)—Kongsvinger (7.) Osztályozó a Bundesligáért Délj csoport Mainz 05 (1.)—Reutlingen (3.) RW Frankfurt (4.)—Schweinfurt (2.) Északi csoport Reinickcndorr (5.)—llavclsc (2.) + 1 Wuppcrtel (4.)—Biolcfeld (3.) 1 x I x 2 1 x 1 V 2 x 2 2 Rajt győzelemmel Jutalamút, a vb hatodik helyéért Győzelemmel kezdte szereplését zt magyar női kézilabda válogatott Zocnboron. a Trofeo Jugoslavia nemzetközi tornán, a házigazdák B-együttesét verte Magyarország—Jugoszlávia •3" 23:18 (12:7) Zombor, 600 néző. A magyar csapat legjobb dobói: Utasi 4, Horváth I I., Horváth II I.. György, Erdős. Szabó M. 3-3. További eredmények: Szovjetunió—Kina 26:23. Jugoszlávia „A"—Románia 27:23. A Csepel is a legjobb négy között Két vidéki együttes, a Kecskeméti SC és a Szegedi Építők után fővárosi csapat jutott be a férfi röplabda Magyar Kupa elődöntőjébe, miután a legjobb négy köze jutásért vívott mérkőzésen a Csepel hazai pályán 65 perces csatában 3:0 (7, 13, 11) arányban legyőzte a Kazincbarcikai Vegyészt. A még „üresen álló" egyetlen hely sorsa ma a Megyeri üti csarnokban sorra kerülő Tungsram—Fabulon Vasas találkozón dől el A magyar férfi kézilabdaválogatott idén kora tavaszszal a csehszlovákiai világbajnokságon teljesítette acélkitűzést, hatodik tett A szövetség vezetői már akkor jelezték, hogy a jó szereplést egy ázsiai jutalomúttal honorálják. Az ígéretből valóság lesz: a legjobbak — a főszponzor Chemolimpex szervezésében — tegnap utaztak Szöulba, majd onnan tovább Tokióba. Csík János szövetségi kapitány elmondta, hogy csak azokat hívta meg erre a túrára, akik részt vettek a világbajnokságon. Am a 15-ös keretből különböző okok miatt nem tud a társakkal tartani dr. Hoffman László, Iváncsik Mihálv és Kovács Mihály, ezért csak 12 játékos kel útra. A névsor: Szathmári János. Bíró Imre — kapusok, Borsos Attila, Bordás József, Gyurka János, Györffy Sándor, Sibalin Jakab, Pribék István, Füzesi Ferenc. Marosi László, Putics Jenő, Lehel Géza — mezőnyjátékosok. A tervek szerint a ma gyarok 7 mérkőzést játszanak Ázsiában, ebből 2—2 alkalommal mérik össze erejüket a dél-koreai és a japán válogatottal, s az ellenfelek között lesznek klubcsapatok is. A túra jó •lehetőséget kínál, hogy minél jobban megismerkedjenek a távoli földrész kézilabdaéletével, az ottani játékstílussal. A küldöttség július 3-án érkezik haza, utána rögtön következik a jugoszláviai nemzetközi torna, majd július 10-től a légjobbak is megkapják háromhetes kötelező nyári pihenőjüket.