Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-13 / 140. szám

Sport 1990. június 13., szerda Egerben sem jobb... 1,7 millió a sportra, 70 meg a színházra Egerbe még csak a holland turisták előőrsei érkeztek meg, de ez mit sem zavarta a kelet-magyarországi sport­újságírók immáron évente automatikusan visszatérő táj­értekezletének menetét. Budai Ferenc, a Heves Megyei Hírlap sportrovatvezetője, a gondos szervezés folytán, tar­talmas, háromnapos programot állított össze. A szúk szak­mai dolgokon kívül bepillantást nyertünk Heves megye sportéletébe, megismerkedhettünk az Eger SE mindenna­pos gondjaival. Élvezhettük egy kis falu ke pedig nem fésülte Gyöngyöshalász old-boys mondandóját; meg bői. Vizsgálat indult a miért­re. Hiányosságot sem az APEH, sem a rendőrség nem talált. Szűkítettük működési körünket, szakosztályokat szüntettünk meg. Az idén már csak úszó- és vízilabda-, labdarúgó-, röplabda-, vívó-, teniszszakosztályt tartunk fenn. Az Egri Dohánygyár kamat nélküli hitelt adott, igy maradhatott fenn az öt időtöltést napról napra. A jövőnk sem biztató. Dobány Lászlónak, a dohánygyár igazgatójának a kezében van Eger sportja, a labdarúgó­csapat működéséhez megvan a pénzünk. A bajnok röplab­dázók még egy évig kihúz­hatják. A vízilabdásoknak se pénzük, se fedett uszodájuk nincs. A vívás és a tenisz működtetésére annyira ke­vés kell, hogy azt szerintem mindig elő tudjuk teremteni. Bánkuti László, az NB II­ben 4. helyen végzett labda­rúgó-csapat edzője is meg­lepő kijelentést tett; — Nagyon szerettünk vol­na legalább osztályozót ját­A litvánok is jönnek — Söre apja nyomdokain labdarúgó-csapatának ven­dégszeretetét, amit nem ad­tak ingyen, hiszen a vendég­látás fejében jól elhúzták (2-0-ra) a nótánkat az NB I­es csapatok igényét is kielé­gítő stadionjukban. Elárul­ták, azon lesznek a jövőben, hogy a kazánkirály Morvái támogatását minél jobban meghálálják. — Támadások sorozata éri az intézményi jelleget tükrö­ző nagy egyesületeket. Az érvek között gyakran megfo­galmazzák a pártállam sze­repét, a sok helyen létreho­zott és vízfejként hordozott nagy létszámú apparátus működtetését, a sportnagy­hatalmi pozíció ilyen formá­ban történő megtartását. Az Amilyen felszabadultan él- országos folyamatok termé­veztük a községiek vendég- szetesen igazak az Eger SE­szeretetét, oiyan lesújtóan re is. Ami a legrosszabb a hallgattuk az Eger SE tájé- klub halad a deficit felé. koztatóját. Szölgyémy Fe- Tavaly 12 millió forint hi­renc, a klub ügyvezető elnö- ányzott a költségvetésünk­szakosztály. A városi tanács szani, de utána úgyis vissza­egyébként 1,7 millió forint léptünk volna az NB I-ből, készpénzt ad, meg ingyen mert nincs rá pénzünk. A vehetjük igénybe a városi jövőben sem lehetnek első sportlétesítményeket. Ezzel osztályú álmaink. Egyébként szemben az egri színháznak a vásárhelyi döntetlen öt­70 milliót szavaztak meg az százezer forintjába került a idén is. Kérdem én hová jár játékosoknak. Márcsak azért több ember? Melyönk bizto- is, mert a dobogós helyért az sít több fiatalnak értelmes MLSZ-tól is jár valami. Egert még ezután foglalják el a hollandok. De ez mit sem változtat a város sportéletén. Hiszen egy külföldit nem érdekel, hogy milyen Magyarország egyik idegenfor­galmi központjában a sportelet... De mindez mit sem von le egri kollégám, Budai Ferenc kitűnő szervezömunkájának értékéből. Süli József Újjáalakulásának egyéves évfordu­lóján, kedden beszámolót tartott az elmúlt időszakban végzett tevékeny­ségéről a Magyar Olimpiai Bizott­ság. A testület székházában a sajtó kép­viselői előtt Schmitt Pál, a MOB el­nöke először arról szólt, hogy a bi­zottság munkáját milyen mértékben befolyásolták a közelmúlt politikai, jogi és gazdasági változásai. A MOB hétfős apparátussal dolgozó 150 főnyi testület, amely elsősorban a hét szak­ági bizottság tagjainak társadalmi munkájára számít. Jelentősen befo­lyásolja a munkát az is, hogy a MOB partnereinek, társszerveinek (OSH, szövetségek, egycsütetek) jellege és Státusa is gyökeresen megváltozott. Külön kiemelte, hogy örvendetes mó­don az egy éve újonnan megválasz­tott MOB-tagok közül nem kevesebb mint 28 olimpiai bajnok kapott he­lyet, amellett hogy a NOB szellemé­nek megfelelően a szövetségi képvi­selők vannak túlsúlyban. Ezután a MOB keretén belül mű­ködő hét bizottság munkájáról tar­tott beszámolót öt jelen levő vezető és Schmitt Pál. Ezek közül a leg­hangsúlyosabban a gazdasági bizott­ság tevékenysége esik latba, amelyet maga az elnök irányít. A megválto­zott szervezeti rendszerben ugyanis a MOB csak 40 milliós állami támo­gatásra számithat, emellett egvéb forrásokból (olimpiai és borítékos sorsjegyek, érmék kibocsátása, inten­zív külföldi marketingpolitika, kizá­Míí mmt r Egy ev összegezése a MOB-ban rólagos jogokat biztosító szponzori szerződések stb.) próbálják a hiány­zó összegeket előteremteni. A lehető­ségekhez képest mintegy 100 millió forint kerül kiosztásra a szövetségek, a sportolók és edzői „műhelyek" kö­zött. Az elnök szóvá tette, hogy a je­lenlegi helyzetben nem elegendő a nyugati országokból átvett marke­tingpolitika alkalmazása, azokat a magyar szponzorálási lehetőségekhez kell igazítani. De sajnos, nagyon ke­vés a tőkeerős hazai támogató. A többi bizottsági összegezésből említést érdemel dr. Spiegl József­nek, a jogi és etikai bizottság veze­tőjének az a bejelentése, hogy a MOB 26 tagú sportdöntőbizottság létrehozását tervezi, amelynek fel­adata a sportéletben felmerülő vitás ügyek rendezése lesz anélkül, hogy a feleknek polgári bírósághoz kellene fordulniuk. A dr. Nádori László vezette szak­mai-tudományos bizottság elkészítette írásos felkészülési programját az 1992. évi nyári és téli olimpiai játé­kokra. A legaktívabb tevékenységet kifejtő szakmai csoport nem a ver­senyzők felkészítését vállalja magá­ra, hanem például szakanyagok át­adásával, edzői fórumok megszerve­zésével nyújt segítséget. Ezenkívül a versenyzői, az orvosi és a sajtóbizottság munkájáról is in­formálták a jelenlevőket. A dr. Aján Tamás főtitkár által irányított nemzetközi bizottság két­oldalú kontaktus kiépítésével, a nem­zetközi sportélet kongresszusain való aktív részvétellel, a NOB-bal és egyéb sportszervezetekkel történő rendszeres kapcsolattartással igyek­szik hozzájárulni a MOB munkájá­hoz. A főtitkár felhasználta az alkalmat arra hogy átadja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságok Szervezetének (ANOC) barcelonai közgyűlésén szer­zett tapasztalatait, és beszámoljon az ülés — a hírügynökségek által már ismert — határozatairól. Korszakos íelentoségűnek tartotta, hogy -az ANOG közgyűlését követően a. NOB V. B. és 164 tagország (Afganisztán és Jemen távol maradt) tárgyalóasz­talhoz ült az olimpiai mozgalom jö­vőjének megvitatására. Magyar dip­lomáciai sikerként értékelhető, hogy a közép- és kelet-európai országok olimpiai bizottságai október 17—19. között Budapesten tartják marketing­ülésüket. A Magyar Olimpiai Bizottság újjá­alakulását követően harmadik köz­gyűlését június 16-án, szombaton 10 órakor a Budapest Sportcsarnokban tartja. — Tízre emelkedett a szerdai és csütörtöki Jacobs Café — Arany Mokka Grand Prix nemzetközi pályakerék­páros viadalon részt vevő nemzetek száma, mivel az utolsó pillanatban bejelent­kezett egy — a francia Eu­rodeal International cég ál­tal menedzselt — litván klub is. Minderről Tolnai Zoltán a Magyar Kerékpá­ros Szövetség főtitkára tá­jékoztatta az MTI munka­társát. Schillerwein István szövet­ségi kapitány azzal folytat­ta, hogy a hazaiak mind a hat számban — sprint, 1000 m, 4000 m egyéni és csapat, üldöző, pont- és tempóver­seny — rajhoz állnak. A szakvezető a legjobb ered­ményt az üldözőcsapattól várja, abban bízik, hogy a Somogyi Miklós, Pais Péter, Fábián Imre, Eisenkrammer Károly, Ragó Tibor alkotta ötösfogatból kikerülő kvar­tett révén magyar győzelem is születik a Millennárison. Nem lehetnek ilyen vér­mes reményei Söre Péternek, aki a Világ Kupába számító sprintviadalon próbál sze­rencsét. — Az edzések alapján úgy érzem, hogy jó formában va­gyok, szeretnék a legjobb nyolc közé kerülni — mond­ta az FTC 24 éves, két baj­noki címmel büszkélkedő ke­rekese, aki februárban töl­tötte le 18 hónapos katonai szolgálatát. — Eddig még csak egy Világ Kupa verse­nyen vettem részt, májusban Brnóban. Ott a legjobb 24 közé jutottam, s nem sok hi­ányzott, hogy beverekedjem magam a legjobb 12 közé Is, csak „gumihosszal" marad­taim le a továbbjutásróL Más számban indul? — Rajthoz állok fő szá­momban, az 1000 méteres ál­lórajtos időfutamban is. A magyar csúcs közelébe aka­rok kerülni, s remélem, si­kerül a legjobb négy kőzött végeznem. Egyébként ez a pálya fekszik nekem, mert viszonylag meredekek a ka­nyarok, s így kifelé jövet jobban neki tudok lendülni — fejezte be Söre Péter, akinek édesapja, Söre János is válogatott kerékpáros volt, s az 1960-as római olimpián tizedik lett éppen az 3000 méteres időfutam ban. Samarcmch Dél-Afrikáról is nyilatkozott A kistelekiek Június a szerződéskötések ideje tájékozódtak a legjobban Tíz egyesület tájékozódá­si futói 12 kategóriában dön­tötték el Csengele térségé­ben a megyei egyéni után­pótlás-bajnoki címeket. A verseny meglepetését a kistelekiek szolgáltatták, 4 bajnoki — Mihályi Zsolt, Huszka Mária, Berezvai Gi­zella, Varga Edit — címük­kel. Ugyanakkor két arany­érmet nyertek a Rendőr TE — Mitró Zoltán, Berényi Károly — valamint az SZVSE — Kiss Attila, Mát­rai Szilvia — versenyzői. Szintén a dobogó legmaga­sabb fokára állt a Kolacs­kovszky LTE tájfutója, Győrbiró Péter is.# Délkör—4 túra Szeles időben rajtolt szombaton reggel a Komp­lett Ruházati Vállalat, a Mészöv és a HBH Bajor Sö­röző által támogatott II. Délkör—4 teljesítménytúra mezőnye. Az 50 induló kö­zül 36 vállalkozott a 25 km­es gyaloglást, 53 km-es ke­rékpározást, 500 m-es úszást, 42 km-es evezést magába foglaló teljes távra. Első­ként Révész Gábor ért cél­ba (ideje: 10 óra 55 perc), majd őt követve Gemes Fe­renc (MTTSZ), Papp Imre. A honi labdurúgóedzök azt szeretnék ha a május után a július következne, mert ugye az elfelejtett hónapban kötik vagy bontják fel a szerződéseket. Ilyenkor az­tán robbannak a bombák. Olyanoknak esik le az álla, akik májusban még rossz ál­mukban sem gondoltak a válásra. Aztán bekövetkezik. Igy volt ez a megyei I. osz­tályban küzdő SZVSE-nél is. Simái Zoltán edzővel közöl­ték a napokban, hogy a to­vábbiakban nem bízzák rá az első csapat irányítását. A számára átkozott nap után, első útja a szerkesztőségbe vezetett, s még mindig fel­dúltan a következőket mond­ta el: — Tavaly egy morálisan szétesett csapatot vettem át A környező településekről és a klub ificsapatából alakí­tottam ki a bajnokságban résztvevő gárdát. Ezt a baj­noki évet tanulóidőnek szán­tam. Előttem is egy ütőképes együttes kialakításának képe lebegett, olyané amely meg­állja hosszútávon is helyét az NB III-ban. Röviden: biztos voltam, hogy nincs veszélyben a lejáró szerződé­Szakosztályi ülésen jelen­tették be, miszerint az új Simái Zoltán edző másnap c szerkesztőségbe jött bajnoki küzdelmekre már más késziti fel a játékosokat. Mivel indokolták döntésü­ket? — Megdöbbenve hallot­tam Halász Antal ügyvezető elnöktől, hogy igaz, elégedet­tek voltak velem, fegyelmet tartottam, jó csapatszellemet alakítottam ki, de magasabb tudású edzőben gondolkod­nak. Még azt sem mondtak, vállaljak utánpótlás-nevelő feladatot. Pedig azon a téren is vannak eredményeim, hi­szen az akkori serdülő II együttesemből a mostani me­gyei I. osztályú csapatban 6­an vannak. — a szerződéshosszabbí­tás elmaradásának oka nem lehet olyan fiaskó, mint a makói, vagy az utolsó for­dulóban a Tanárképző elle­ni ? — Egy fiatal, most formá­lódó csapatnál ez szinte ter­mészetes. Egy rutinosabb csapatnál is előfordul az ilyen. Egyébként a hír halla­tára Sáhinger László és Lip­ták Tibor bejelentette, hogy a jövőben nem óhajtanak az SZVSE-ben játszani. Ponto­san 31 éve dolgozom a vas­útnál. Előbb az Alsóvárosi MAV-nál, majd 20 évig az SZVSE-ben védtem. Többszöri kísérlet után tegnap sikerült Halász Antal ügyvezető elnök véleményét is kikérni. — Nem értem a dolgot. Mi lenne, ha minden szerződés­nélküli edző a sajtóhoz fut­na. Simái Zoltán esetében is a világ legtermészetesebb dolga történt. Lejárt a szer­ződése, az elnökség pedig úgy döntött, minden külö­nösebb indok nélkül — eh­hez joga van — nem hosz­szabbítunk. Jelenleg nem tu­dom, ki lesz az új szakember — keressük az utódot. — A legutóbbi szakosztályi ülésen egyébként azt is bejelentet­tük, július l-jétől a szakosz­tályvezető személyében is változás lesz. S. J. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem hagyhatja fi­gyelmen (kívül a politikai változásokat Dél-Afrika ese­tében sem — jelentette ki Jüan Antonio Samaranch. A NOB elnöke az egyik francia rádiónak adott nyilatkozatá­ban emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság volt az első sport­szervezet, amely — ínég 1960-ban — kizárta sorai­ból a fajüldöző politikát folytató Dél-Afrikai Köztár­saságot. . — Ugyanakkor nagyon örülnék — mondta Sama­ranch —. ha elsőként tárnát­ná ki a kaput az apartheid rendszert felszámoló Preto­ria visszatérése előtt. A NOB kész a nyitásra, és azonmód visszafogadja a Dél-Afrikai Köztársaságot, ha az afrikai országok azt mondják, eljött a pillanat. A fekete konti­nens államai tudják ugyanis a legjobban, hogy mi a he­lyes megoldás. Jüan Antonio Samaranch az interjúban kitért a dop­pingra is, mondván, igazi ve­szélyről van szó. amelyet ki kell űzni a sport világából. Hozzátette: akik doppingo­lásra bátorítják a sportoló­kat, ugyanolyan bánosok, mint akik szedik a különbö­ző szereket. Az elnök közöl­te, hogy Ben Johnson szöuli esete óta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság minden korábbinál több támogatást kap doppLngelleni harcáaoz a kormányoktól, a különbö­ző nemzetközi szervezetek­től. Személy szerint egyéb­ként úgy ítélte meg, a kana­dai atléta már keményen bűnhődött, és most Sama­ranch őszintén kívánja, hogy a vágtázó ott lehessen Bar­celonában az 1992-es nyári játékakon. Az ötkarikás mozgalom el­ső embere a szponzorok nyújtotta támogatásokról azt mondta, hogy a mecénások­nak igenis helyük Vári a sportban, szükség van a se­gítségükre. Ugyanakkor a NOB elnöke helyesli a fran­ciák által bevezetett korlá­tozásokat, amelyek szerint tilos a sportversenyeken rek­lámozni az italfélékét és a dohányárukat. Az 1996-os olimpia váro­mányosairól szólva elismer­te, márcsak hagyományai miatt is Athén elónyösebb helyzetből indul, mint a töb­bi jelölt, de természetesen nem vállalkozott jóslásra, hogy melyik város kapja majd meg a rendezési jogot. Végül, az ötkarikás játé­kok jövőjét érintve, ouan Antonio Samaranch valíjszí­nütlennek mondta, hogy két ev múlva az eddigiekhez ké­pest újabb sportágakat ik­tassanak műsorra. A NOB mindent elkövet viszont azért, hogy már 1996-ban vagy 2000-ben az ötkarikás programban szerepeljen a triatlon, a karate és a golf. Salakmotor A szegediek közül Nagy áll a legjobban Az elmúlt hét végén két fordulót bonyolítottak le az egyéni salakmotor országos bajnokságban. Előbb Nyír­egyházán mérte össze fel­készültségét a 16 résztvevő. A debreceni Hajdú Volán versenyzője, Adorján Zoltán ellenállhatatlanul motoro­zott, s az esőtől felázott pá­lyán valamennyi futamát megnyerte. A második he­lyen Nagy Róbert, a Szege­di Tisza Speadway Klub vaspapucsosa végzett, s 13­mal gyarapította bajnoki pontjait". Hell Csaba (Tisza Volán) az 5., klubtársa, Ká­bái Sándor pedig a 7. lett. A harmadik fordulót va­sárnap Debrecenben bonyo­lították le, s Adorján a baj­noki cím védője itt sem talált legyőzőre, ugyancsak begyűjtötte a maximális pontszámot. A szegedieknek gyengébben ment, mint az előző napon. Nagy Róbert a 4., Hell Csaba pedig a 7. he­lyet szerezte meg. A három forduló után a bajnoki pontverseny a kö­vetkező: 1. Adorján 41, 2—3. Petrikovics és Hajdú 37—37, 4. Nagy R. 35 ponttal.

Next

/
Thumbnails
Contents