Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-12 / 139. szám

1990. június 1990., péntek A helyzet 3 Karcsúsodó középréteg | Gazdagság-szegénység Kifelé haladunk egy olyan társadalmi-gazdasági rendből. mely az anyagiakban egyenlőséget hirdetett, ugyanakkor olyan réteget hozott létre, mely a szegénységével joggal elégedetlen. Az elmúlt évtizedben erőteljesen differenciálódott a lakosság anyagi helyzete. Az átlagos szinten, vagy annak közelében élők folyamatosan csökkenő tömege mellett kialakult a jómódúak és gazdagak rétege, valamint jelentősen bővült a szerényen élők, söt a kifejezetten szegények köre. A KSH az új kormányt is segíteni akarta, amikor márciusban felkereste a lakosságot, hogy az életszínvonal szubjektív megítéléséről véleményt gyűjtsön. A négy alföldi — Bács, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyéről készült gyors összesítés meglepő eredményekkel zárult. Az életszínvonalról alko- kező néhány évi alakulásátott véleménynyilvánításnak nak megítélésében. A jövóre rf6fLoéP^Íw^rriilrSa,dalmAÍ vonatkozó várakozás a tarigazságosság kerdese is. A felvétel egyik legmeglepőbb talékokkal rendelkező, maeredménye, hogy a megkér- gasabb életszínvonalon élők dezett háztartások 90 száza- körében kedvezőbb, mint a léka tartja igazságtalannak a szpeénvekn<i. Dedia to. jelenlegi jövedelemkülönb- "egenyeknel, ez pedig tőségeket. A négy megyében a vábbi differenciálódást vetít véletlenszerűen kiválasztott előre. Az adott válaszok 2300 háztartás közül egy alapján érzékelhető, hogy a sem érezte magát gazdagnak, ... „ .... „., ... és jómódúak köre sem érte Jt>bb módban él6k «* élet" el az egy százalékot, ugyan- színvonal további csőkkenéakkor egyharmada vallotta sével szemben toleránsabmagát szerényen élőnek, il- bak, míg a rosszabbul élők letve szegénynek. Jellemző, - , határán vannak a hogy a lakosság az életszín- d tures nauran vannak, a vonal társadalmi átlagát o szegények egyharmada pedig valóságosnál jóval magasabbnak vélelmezte, és ehhez mérten a saját háztartása életszínvonalát alulértékelte. Ennek megfelelően kilencszer annyian vélték magukat átlag alatt élőnek, 1Q0% mint ahányan átlag felettinek. üdülő-, telekvásárlásra, valamint egyéb befektetésekre csak egy százaléknak jut. A nagyon szűkös megélhetéshez a községekben 4 ezer 100, a városokban 4 ezer 400 forintot meghaladó összeget vélelmeztek a megkérdezettek. A szegénységi küszöbnél mintegy harmadával nagyobb egy főre jutó havi jövedelmet már úgy Ítélték meg, hogy abból beosztással, takarékosan, a társadalmi minimum szintjén lehet megélni. Az átlaghoz 1 főre havi 7 ezer 600 forintot, a minden gond nélküli életvitelhez pedig 12 ezer forintot tartanának indokoltnak. A lakás reménytelen Az életszínvonal meghatározó eleme a lakáshelyzet. Az otthonteremtés jelenlegi kedvezőtlen feltételeiből fakadóan a megkérdezettek 80 százaléka elégedett (!) jeMityen kiadásokra telik a jövedelmekbőrr Honnan nézzük? A háztartások a lakosság egyötödét sorolták a gazdagok körébe, a szegények kategóriájába pedig ennek kétszeresét. A jómódúak kevesebb gazdagot látnak a társadalomban — átlaghoz közelibbnek érzik magukat — mint a szegények, de a szegénység megítélésében is alulértékelnek. A gazdagok homogénebb, a szegények differenciáltabb társadalmat képzelnek maguk köré. 75* 50* 25* Szegenyek Saarenyek Jómódúak Gazdagok Összesen CD Napira sem GJ3 Cuk napira §23 iganyasabCra •• Falhalmozasra helyzeténél fogva nem tudja, milyen jövő elé néz. A KSH-felvétel egyik legérdekesebb kérdése a jelenAz utóbbi évek életszínvonal-csökkenésének legfőbb okit a fogyasztói árnövekedésben látja a lakosság. A kétszámjegyűvé váló inílá- ,,...., ció nagyságának megítélésé- legl Ijedelmek szarmazasaben igen szélsőségesek vol- ra vonatkozott, valamint artak a válaszadók. A KSH ra, hogy mindez mire eleutóbbi három évre számított gendő A há^taTtisok 47 szazalekos fogyasztói ár- . növekedésével szemben a Tesze ~~ k0i:el 70 választ adók együttesen 85 — jelenlegi megélhetési szín százalékos áremelkedést vé- vonala biztosításához a fő- kíd íelezte< h°0V fel lenlegi lakáshelyzetével. Az elégedetlen háztartások fele úgy látja, hogy lakásproblémáját nem tudja megoldani. további 30 százalék csak jelentős hitelek felvétele, valamint munkahelyi és tanácsi támogatás mellett készázaléka pes a szükséges pénzt előteremteni. Mindössze 90 csatvdja nagy lelmeztek. Az átlagos és an- fogiaikozáson túl egyéb jó- használni megtakarítóTíól irrrínirAni.l ATC /.1/.L tf tf * ... nál jobb színvonalon élők kevésbé érzékelték az árszínvonal növekedését. A szegények körében nagyobb volt a szélsőségek megítélése és több volt a tájékozatlanság is. A megkérdezettek 80 százaléka beszélt életszínvonalának kisebb, vagy nagyobb vedelem szerzésére kényszesait lakásproblémájának rül. Az átlagosnál jobban megoldásához. A változtatni élőktől a szegényekig haladva egyre csökken azon háztartások aránya, amelyek valamilyen különjövedelemmel, illetve korábbi megtakarításból bevétellel renmértékú romlásáról, míg ja- delkeznek. A többlet döntő vulásról mindössze 7 száza- hányadát háztáji és kisegítő leka nyilatkozott, A gazda- ' , . . ... , , goknak három tizede, az át- gazdaságban végzett munkálagos színvonalon élőknek 8 val szerezték, de jelentős az százaléka, a szegénységével egyéb különmunkával szer. joggal elégedetlen rétegből zett jövedelem is. Mindez a egyetlen háztartás sem érzé- főmunkaidő a'ulértékeltsékelte életszínvonalának ja- fjét is jelzi, vulását. Nem. értékelhető egyértelműen pozitívan az életszínvonal emelkedését vélelmező háztartások helyzete sem, mivel többletjövedelmük forrásaként az aktív ^^^ jeVentős keresők számának növekeszándékqzók ötöde kíván építkezni, és egyenlő — 20— 20 százalék — a vásárolni, valamint a lakást cserélni szándékozók aránya. Donkáné Verebes Éva KSH Reklám Pusztaszernek (Á) marha jó üzlet Pusztaszer határában, a mezőn négy gyönyörű tehén legelész. A falu reklámjának se lenne rossz, gondolom, formásak, mint n Milka-csokoládc kék tehénkéi. Minden fillért a tej hozott Megtudom, Kiri Ferenc s gazda, s azt is, hol lakik. Az út mentén házi kivitelezésű virágtartók: betonoszlopokra rakott lavórok, telistele tarka virágokkal. Szorgos asszonykezekre gyanakszom akkor is, amikor az ápolt kertet, a lugast, a fodorral-bodorral ékesített teraszt meglátom. — Ha menyecskére vagy dolgos ifjú asszonyra gondol, az nincs a házban, soha nem is volt, 91 éves édesanyámmal élek itt — mondja a korát meghazudtolóan jólkonzervált, nyugdíj előtt álló házigazda. — Nézzen körül, tisztaság, rend mindenütt. Eddig mindent el tudtam végezni, még főzni is tudok, főszakács voltam a katonaságnál. Minek ide aszszony? Neon riadok én viszsza semmitől, csak a haláltól. Meséljen a teheneiről, meg arról, mit hoz a tej manapság a konyhára, kérem a hetyke kalapú, napbarnította férfit. Kutyához, macskához fűződő emberi érzelmekről már volt fogalmam korábban is, de hogy a falusi embernek így szívéhez tudnak nőni négylábú termelőeszközei, azt —szégyen ide vagy oda — nem tudtam. — Megnézheti a marháimat, olyan gyönyörűek! Azokon aztán piszkot nem lát. Szeretni kell, gondozni kell őket, nemcsak úgy tesséklássék bánni velük. Kiri Ferencnek hobbija a tehéntartás — szereti a jószágait. Nem azért, mert — mint mondja — egész életében minden fillért a tej hozott, hanem önmagukért. De talán éppen ezt a gondos szeretetet hálálják meg azzal, hogy szép pénzt hoznak a házhoz. Bolond, aki nem ezt teszi — Már gyerekkoromban megtanultam, hogy kell bánni a jószágokai, de azt is, milyen a jó tej, és hol lehet jobban eladni. Amióta 1951ben leszereltem, azóta hordtam a tejet Kistelekre meg ide a csarnokba. S hogy megéri-e nriost is bajlódni a tehenekkel, a fejessel? A válasz: Az a bolond, aki Kiri Ferencnek valóban hálásak a jószágai Aznap reggel például 71 liter tejjel jutalmazták, ennyit vitt be a Felszabadulás úti csarnokba. Az első osztályú, 4,2 százalékos zsírtartalmú tejért 14,48-at, a másodosztályúért 13,88 forintot fizettek. A 4,5-ös, zsíros tejért 15 forintot adnak. ~~ A régi nézeteltérések is megszűntek, a csarnokos úgy számol, mint a gazda, tudjuk, milyen tejért mi jár, és ott vagyunk, amikor íokolnak. Várj egy picit! Füvet eszünk!... nem ezt csinálja. A tej az, amj a legtöbbet hozza manapság a konyhára. A tehén tartása olcsóbb, mint a sertésé vagy a birkáé: napi 7—8 kiló darát esznek. Itt sokat segít a Hétvezér téesz: zöldtakarmányt, legelőt is ad, szóval nagyon megéri. .Gondolhatja ez nekem a mellékkeresetem, s a múlt hónapban a négy tehén után 29 700 forintot kaptam. Kevés ilyen elégedett emberrel találkoztam mostanában, kíváncsi voltam hát, mi az ára ennek. Merthogy a siker élményét nem kapja sehol ingyen az amber. Vendéglátóm mindennap hajnali 3-kor indul a közeli istállóba, hogy megfejje a teheneket. Ügy mint negyven éve, ma is kézzel fej. Négyre le is adja a tejet a csarnokban, majd megeteti otthon a többi jószágot, és megy dolgozni a téeszbe. Délelőtt ismét hazamegy, ellátja a ház körüli munkákat, ebédet főz édesanyjának is, pihen egy keveset és , 3-ra ismét téeszbeli dolgai"után néz. Hattól megint várják az állatok és a szép, nagy, kertes ház. — Mi a titka annak, hogy ami magának sikerül, nem sikerül másnak vagy a téesznek? — Én csodálkozom, hogy a téesz, ahol annyi a szarvasmarha, nem képes ilyen eredményre. Ha másként gondozzák az állatokat, ha délben nem úgy itatnak, már nem ilyen az eredmény. Én kétszer fejek egy nap. Nézze meg a téeszmarhákat. Csak a csont meg a bőr fogja őket össze. Több gondot kellene fordítani a takarmányozásra, ápolásukra. Nem jó az, ha 100 marhát ellátnak 2 órahossza alatt. — Milyen tanácsot adna nekik, ha magától kérnének szakvéleményt? — Hogy válasszanak ki a 300-ból 70-et, és szeretettel, türelemmel gondozzák őket. Meghálálják. A sört jobban szereti Ha bennünket csak hírből ismerő külföldi csöppenne Kiri Ferenc portájára, csak ámulna a berendezett óriási ház, a kert, a három autó láttán: ugyan mi gondja van ma a magyar parasztnak. Talán még föld se kellene több neki. — Csaknem 30 évig a téeszben palántáztam, silóztam, vetettem, mindig a legnehezebb munkákat végeztem, most gépparkos vagyok. Föld nekem se kellene. Egy hold paprikaföldemmel se bírok magam, napszámra meg csak nincs pénzem. Szerintem maradjon a föld a téeszben, ott vannak istállók, irodák, gépek, műveljék ők. — Rengeteget dolgozott életében. Nem fáradt el? — Mások is mondják: de hülye vagy, hogy ennyit gürizel. Röhögnek rajtam, amiért 3-kor már csörgök a kannákkal... De, amikor a pénzt veszem föl, akkor irigyelnek. Akkor azt felelem: nem ajándékba adják. Meg aztán, tudja, engem örömmel tölt el, hogy amikor mások 7-kor kelnek, addigra én már 110-120 embernek adtam reggelit. Betegeknek, nyugdíjasoknak . . . ... meg saját édesanyjának is, gondolom. — Jaj, mi nem vagyunk tejesek! A lányok nevetnek a boltban, mert a mamának is onnan viszem a soványtejet. Amit én leadok, az gyönyörű, sárga, de túl zsiros. — Pedig a tejről tartjak azt, hogy maga az élet és erő... — Én a húst meg a port jobban szeretem. — Abból meríti hát ezt a sok energiát? — A nyugodt lelkiismeretemből inkább, meg abból, hogy mindig vallásosak voltunk. Anyámat most is elviszem vasárnaponként a misére. Chikán Ágnes Napira sem telik Szomorú tény, hogy a megszerzett jövedelmek a részénél még a szűken értelmedéaét, a főtevékenységből zett ^ megélhetést sem származó keresetek emelkedéséi továbbá a különmunka és egyéb bevételek belépését, illetve bővülését jelölték meg. biztosítják. A megkérdezettek 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy összes' jövedelme nem elég, illetve csak a szűken értelmezett napi megélhetést fedezi. Elenyésző azoknak az aránya, akiknek jövedelme elegendő arRendkívul bizonytalanok ra. hogy nagy értékű fovoltak a megkérdezett esa- gyasztási cikkeket, pl. gépié dok életszínvonaluk követ- kocsit vásároljanak. Lakás-, Maszekország Áll a fáklya Huszonhárom tonnás, 47 méter magas szerkezetet emeltek helyére a közeli naÍ

okban az NKFV kardosúti üzemében: Az OLAJTERV-nél készült tervek megvalósítója a Csőszer szegedi kirendeltsége, az emelésre pedig a Délgép épitőgépkölcsönzö és -szolgáltató kft. vállalkozott. Hattagú csoportjuknak két hétre és „némi" darusegitségre volt szüksége a művelethez, hogy álljon a lefúvató fáklya állványrsöve ég pódiuma. Gyenes Kálmán MvMrie