Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-01 / 128. szám

64 1990. június 2., szombat Az Ifjú Zenebarátoknak Á King Singers tagja gratulált A napokban érkezett haza nyugat-németországi útjáról a Szegedi Ifjú Zenebarátok Kórusa. Milyen meghívás* nak tettek eleget, hol Jártak, hogyan szerepeltek? — erről kérdeztük Erdős János karnagyot, a kórus vezetőjét. — Stuttgartban, az ifjúsági vegyes karok Európaversenyén vettünk részt, egy nagyszabású kórusfesztiválon. Egy idóbcn kétféle verseny zajlott; itt rendezték meg ugyanis az NSZK énekkarainak négyévenként szervezett kórusversenyét is. Érdekesség: ebben a mezőnyben 84 kórus négyezer részt* vevőjg indult Ami pedig a ml meghívásunkat illeti, a német kórusszövetség által kiírt pályázaton nyertük el a részvétel jogát. Kifejezetten fiatal énekkarok számára hirdették ezt a versenyt olyannyira, hogy a résztve* vők átlagéletkora nem lehetett több tizennyolc évnél. Mi ennek a feltételnek a 17,4 „évünkkel" eleget tettünk ... A pályázás alapjául szolgált még egy félórás hungfelvétel u kórus műsorából, illetve egy dokumentum-összeállítás múltunkról, jelenünkről. — Honnan érkeztek versenytársaik? — Nagyon tudatosan válogattak a vendéglátók. A verseny kilenc résztvevőjéből hét Kelet-Európából érkezett. Magyarországot rajtunk kívül egy óbudai kamarakórus képviselte. Milyen eredményt értek el? — Nyugodtan mondhatom, a kórus eddigi pályafutásának legszebb sikerét mondhatjuk magunkénak. Az NSZK-beli kórussal együtt a második helyen végeztünk. Tudni kell azonban: ez nem megosztott, hanem teljes értékű helyezést jelentett. Mi éppúgy megkaptuk a második helyért járó 3 ezer márkát, mint a hazai énekkar. Európa egyik leghíresebb hangversenytermében, a Lieder Halléban léptünk fel; ez mér önmagában felér egy díjjal. Szimfonikus zenekarok otthona ez a kitűnő akusztikájú terem, amely 3 ezer néző befogadására alkalmas. A mi szűkre szabott világunkhoz képest itt énekelni... akár félelmetesnek, ijesztőnek is mondhatnám. — Milyen müucfcct adtak elő? — Kodály Zoltán Székely keservesét. Bárdos Lajos Zrínyi harmadik énekét mutattuk be, valamint két német mű, illetve egy modern hangzású lengyel szerző darabja szerepelt műsorunkban. A gálaesten pedig Kodály Esti dalával léptünk fel. Szólnom kell erről az eseményről külön is, mert a világhírű King Singers egyik régi tagja az est csúcspontjának nevezte a mi fellépésünket, És ez bizony nem akármilyen elismerés. Gombos Erzsébet Harangszentelés A Szentmihálytelken Palánkai Tibor tervei szerint épülő templom tegnaptól harangszóval üzenhet a falu lakódnak. Délután, pontban öt órakor Gyulay Endre csanádi püspök felszentelte az ónbronz ötvözetből készült két harangot. Ezután — Hándel Messiásának Halleluja tételére, amelyet a Tátra téri templom kórusa énekelt — nagy-nagy •óvatossággal emelték a toronyba a 115 kilogrammos „őrangyal" és az 55 kilogrammos „Kármelhegyi Boldogasszony" harangot. A régi templom kis lé* Somogyi Királyné felvétele lekharangja — amit már korábban elhelyeztek a toronyban — adott jelt az ünnepség megkezdésére. A harangszentelést szentmise követte, majd a prédikáció után következett az „alapkőletétel". Valójában egy fémhengert helyeztek el a talapzatba, a majdani oltár helyén. Benne található az ünnepi eseményről tanúskodó okirat., a Délmagyarország és a Delvilág csütörtöki száma, valamint egy-egy darab a forgalomban levő fémpénzekből — kordokumentumként. (nyilas) Szegedről is tőzsdézhetünk Negyvenkét év szünet után júniusban újra megnyílik Budapesten az értékpapírtőzsde. Az alapítók közel 30 tagú táborában az első nem fővárosi cég az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaság. Már tavaly 70 millió forint árbevételük volt értékpapír-forgalmazásból. Domonkos Andrást, az ICP szegedi képviselete vezetőjét arra kértem, világítsa meg a tőzsde kissé misztifikált fogalmát. Nem volt ubalhé a Csillagban n A hétfői televízjós híradással, s a városban elterjedt szóbeszéddel szemben Tüske János alezredes, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnokának nyilatkozata szerint nem volt sem börtönlázadás, sem az amnesztia ígéretével kapcsolatos bármilyen megmozdulás, rendbontás. A börtön ugyan zárt intézmény, a külvilág hírei azonban akadálytalanul bejuthatnak, hiszen az elítéltek éppúgy tájékozódhatnak a magyar sajtóból, mint bármelyik szabad állampolgár. A volt kormány által kiszivárogtatott amnesztiát említő hír érthető érdeklődést váltott ki az elitéltekben. Két hete ezért a szegedi intézetből egy nagyobb csoport aláírásával — a parancsnok tudtával — petíciót küldtek az Országgyűlés elnökéhez, melyet Szabad György a törvény-előkészítő bizottságnak továbbított. Hétfőn ismertették az elítéltekkel Balsai István igazságügy-miniszter leiratát, melyben a törvény előkészítéséhez jdót, megértést kér, valamint felhívja a büntetésüket töltők figyelmét arra, hogy aki részt vesz bármilyen, az üggyel kapcsolatos rendsértésben, eleve kizárja magát az amnesztiát remélők köréből. Ezt Szegeden a magas falak között élők tudomásul vették. Emlékeztetőül, a magyarországi börtönökben a már ismert miskolci események előtt a múlt héten történtekről: a sopronkőhidai fegyházban egy kisebb csoport megtagadta a napi munkát, nem vonult ki munkahelyére, közülük néhányan éhségsztrájkba kezdtek, mellyel azóta felhagytak. Balassagyarmaton a fegyház udvarán a munkából jövet kisebb csoport többórás ülősztrájkba kezdett. A börtönlázadásokat az motiválhatta, hogy tavaly júniusban szintén kiszivárgott: a kormányzat megszüntetni kívánja a szigorított őrizet intézményét. Az erre kitört váci börtönlázadás, mely az érintettek mihamarabbi szabadlábra helyezését követelte, eredményes és retorzió nélküli volt. Hasonlóképp befolyással lehetett a Miskolcon történtekre a tavaszi csehszlovákiai börtönlázadás, mely a köztársaság kikiáltásakor — Havel elnöknek köszönhetően —, széleskörű amnesztiával végződött. A Csillagban azonban az elitéltek többsége hosszú idős, s így kevesen számíthatnak amnesztiára. (varga) Keresztény szocializmus? Egy politikai áramlat megszemélyesülése A? elmúlt hét politikai történtjei azt jelzik, hogy a politikai balkőzépen és a baloldalon átrendeződés indult meg. A hírek — ha a politika „felhőrégiónak" tünékeny változékonyságától és a, személyi torzsalkodásoktól eltekintünk — fontos új jellegzetességek megjelenéséről tudósíthatnak. Minedenekelótt a Kereszténydemokrata Néppárt vezetésében lezajlott „csendes palotaforradalom" érdemel e tekintetben említést. A személyi jellegűnek kommentált konfliktusok mögött ég mellett érdemes egy hangsúlyos tényt számba venni. Annak ugyanis, hogy az MDF arculata az elmúlt hónapokban kereszténydemokrata jellegűvé vált, szükségképpen befolyásolnia kellett a KDNP korábbi önmeghatározását Ha jól értem a friss vezetőságváltást, e pártban a kereszténydemokrata súlypontot és önmeghatározást a keresztényszociális hangsúly válthatja fel (amit az új elnök. Surján László személye is kiemel). EB magyarázhatja a Petrasovitsféle szociáldemokraták felé tett gesztust is, amely szerint a KDNP két vendéghelyet felajánlott a szocdemeknek, amit ők, Petrasovits szerint, „örömmel el is fogadtak". E közeledést, persze, Petrasovits Anna felől 1& érdemes mérlegelni. Az elnökasszony választási kampánya során elhangzott nyilatkozataiból még olyan gyanúnk támadhatott, hogy Petrasovits valójában nem nociáldemokrata, hanem keresztényszocialista értékeket képvisel A fentebb említett (kölcsönös) közeledés viszont inkább azt jelezheti számunkra, hogy Petrasovitsról most derül ki, mi is valójáhan. A Ma. gyarországi Szociáldemokrata Párt nevében meglevő „szociál" kifejezés az 6 szótarában — úgy tűnik — nem a „szocialista" szó szinonimája, hanem egyszerűen a „szociális" szó rövidebb alakja. Ha ez így van, úgy Petrasovit® Anna eddig nyilvánvalóan „rossz helyen" volt: ő valójában keresztényszociális felfogású politikus, aki valószínűleg egy új arcú, keresztényszociális KDNP-ben találhatná meg végleges és igazi helyét. (Az persze kérdés, hogy az elnökasszony „amerikai" stílusa és a KDNP szelíd tónusa hogy illik össze.) Ha a fenti értelmezés helytálló, talán Petrasovits ét» az „igazi" szocdemek között állandósult konfliktusok is érthetőbbé válnak. Hasonló ideológiai-politikai jellegű elem van jelen a Szocialista Pártban is. Nemelh Miklós választási kampányában elhangzott nyilatkozataiból. az azokban megfogalmazott értékek alapján indokolt ugyanis az a feltételezés, hogy a volt miniszterelnök szocializmusa valójában keresztényszocializmus, egy olyan helyzetben, amikor ez az ideológiai-politikai platform még nem formálódott önálló politikai erővé. Németh Miklós MSZP-hez való viszonyának alakulását, a szocialista parlamenti frakciótól való távolmaradását ÍRV is értelmezhetjük Ezért, ha a KDNP-ben nemcsak keresztényszociális, de keresztényszocialista affinitás is lesz., úgy Németh Miklós útja e párt felé tarthat. Ha nincs ilyen affinitása e pártnak, a népszerű politikus „nagy magányossá" válhat — vagy, a politizálás lehetőségeit keresve, továbbmozog keresztényszociális irányban, s így jut el esetleg a KDNP-hez. Persze, nem biztos, hogy csupán világnézeti okokból ezt a politikai utat be is keli járnia. Érdemes ugyanis jelezni, hogy a szocialisták kongresszusának is volt olyan mozzanata, mely hangsúlyosan jelezte: a Szocialista Pártban is jelen vannak keresztény hithű szocialisták. Egy budapesti küldött akit társai az elnökségbe tagként javasoltak, s aki' csak néhány szavazat hiányában nem lett a párt legfelső vezetésének tagja, a jelöltek bemutatkozásakor' őszintén és kedvesen beszélt mély vallásosságáról, a arról: ó úgy hiszi, hogy a keresztény hit és a szocializmus eszméi egymást erősítik. A szeretetről, mint politikai kategóriáról, a gyermekek között végzett, nyitott szívvel történő munka fontosságáról és szükségességéről beszélt, majd bemutatkozását a fiatal hölgy egy lélekemelő bibliai idézettel zárta. A reá adott szavazatok magas száma azt is jelezheti, hogy az MSZP-kongresszus tagjainak igen jelentős része önálló platformként támogatná, ápolná-óvná egy keresztényszocialista áramlat felcseperedését a szocialista pártban. Hogy lesz-e. kialakul-e a közeli vagy a távolabbi jövőben önálló magvar keresztényszocialista áramlat ma még nem, látható. Mindenesetre. a tegnap politikai történései már azt jelzik: mintha születőben lenne. Andcrle Ádám — Tulajdonképpen a tőzsde nem más, mint. koncentrált pénz-, illetve értékpapírpiac, amely egyrészt jogi személyként egységes keretet, másrészt fizikai helyszínt is biztosít a forgalmazáshoz. A gazdaság ,/szeizmográfja", működésének értékmérője, s minél inkább közelítünk a piacgazdasághoz, annál valódibb képet mutat. — Kicsiben ez játszódik le a hetente egyszer megrendezett úgynevezett tőzsdenapokon is? — Nálunk még kevés a forgalomképes részvény, mostanában egy-egy tőzsdenapon 2—20 millió forint cserél csak gazdát. Értékmérő funkciója azonban már itt is látszik; egy kisebb, bizonytalan gazdálkodású bank részvényéért csak 80 százalékot kínálnak, Ugyanakkor egy sikeres cég részvényeiért a névérték dupláját is megadják. — Kik bocsáthatnak ki részvényt? — Sokan, de hogy azokat jegyezzék is a tőzsdén, meg kell felelni néhány kritériumnak. Bejelentési és folyamatos információszolgáltatási kötelezettségük van a tőzsdén szereplőknek. — Mégis, hogyan kezdődik?+- Az induló rt. felkér egy forgalmazó céget, s együtt elkészítenek egy tájékoztatót, amelyben a fő profilról, a tervezett gazdálkodásról, a várható kockázati tényezőkről vallanak színt. Ha a felügyelet erre áldását adja, hivatalos lapokban közölniük kell — többek között —, mekkora a kibocsátás összege, mettől meddig lehet a részvényeket jegyezni... — ... vagyis megvásárolni? — Nem, a jegyzés más, az egyfajta kötelezettségvállalás a vételre, a részletfizetésre. A történelmi pártok — És ha nem fogy el a részvény? — Ez a legelső értékmérő. Ha sok nagyberuházásunk rt. formájában kezdődik, valószínűsíthetően sosem indul el néhány építkezés. Ugyanakkor a sikerre ítélt — magát ügyesen eladó — céget azzal fogadja be a pjac, hogy megvásárolja a kibocsátott részvényeit. — Hogyan került az ICP a tőzsdealapítók közé? — Eredményes üzleti tevékenység kellett ahhoz, hogy az értékpapírtörvénynek, valamint a tőzsdei szabályzatnak megfeleljünk. Egyébként mindenki 3 millió forinttal száll be, s így az induló töke — az MNB hozzájárulásával — 150 milliós lesz. Ehhez jön még évi körülbelül félmilliós költségtérítés. — Hasznot is hoz majd ez a befektetés? — Ahhoz, hogy pénzünknél legyünk, több mint 300 milliós forgalmat kellene produkálnunk évente. Ez olyan nagy szám, amit az első időben biztosan nem érünk el. Pénzben nem mérhető, de tőzsdetagnak lenni presztízskérdés is, bizalmat kelt mind a hazai, mind a külföldi befektetőkben. — A szegedi képviselet hogyan fog bekapcsolódni a tőzsdézésbe? — Júniusban nyílik meg a cég tizenegyedik kirendeltsége, s így hálózatunk alkalmas lesz gazdasági ínformációk felvételére és továbbí+ tására. Tervezzük, hogy a tőzsdeteremben történteket (vételeket, eladásokat, árfolyamokat) egy időben jelentetjük meg leendő számítógépes hálózatunkon, valamennyi területi képviseletünkön. így a részvénytulajdonos — legyen az bárhol — gyorsan reagálhat a változásokra, azonnal megbízásokat adhat. Kovács András Lapot akarnak Az MSZMP vagyonára — így újságjaira — más pártok is igényt tartanak. A Magyar Néppárt kezdeményezte, hogy a megyében működő „történelmi pártok" _ a Független Földmunkás és Polgári Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt — alakítsanak ki közös álláspontot a napi sajtóból való részesedésükről, A tegnap délutánra összehívott tanácskozáson az MNP, az FKgP., a KDNP képviselői vitatták meg elképzeléseiket az egykori koalíciós napilap, a Viharsarok jogutódjának megfelelő Csongrád Megyei Hírlap — Délvilág egyik vezetőjével, a Délvilág Részvénytársaság igazgatójával. Az MNP kiindulópontja az, hogy mint a Magyar Nemzeti Parasztpárt jogutódja „részét kéri" a Délvilágból, mivel a lap elődjének, a Viharsaroknak egyötödét tudhatta magáénak az MNPP. A Magyar Néppárt tulajdonosi és a lap bevételéből való részesedési igényét jelentette be, a párt a lap munkáját felügyelő szerkesztőbizottság felállítását javasolta. A napi sajtót jelentős eszköznek tekinti a választási küzdelemben a kisgazdapárt is. Ezért az FKgP szerint is „közös akcióba" kell kezdeniük „az elnyomott pártoknak" a helyi napilapért. Az FKgP Szegeden megjelenő napilapok részbeni tulajdonjogát követeli. A KDNP is fenntartja sajtó iránti igényét, de bizonytalan a tulajdoni rész visszakövetelésének módjában. A Délvilág Rt. a tárgyalásra késznek mutatkozott. A vállalkozás üzleti jellegének hangsúlyozása mellett azt javasolta, hogy — a párttörvény elfogadása után — a cím használatáért bérleti dijat fizetne a Délvilág jogelődje tulajdonosainak. A szerkesztőbizottság felállításával egyetértene, de csak akkor, ha az konzultatív testület, s nem szólna bele a lapkészítésbe. A megbeszélésen megjelent pártok írásban kérték a választ felvetéseikre. Ü. I. MAGNÓSOK, FIGYELEM! Műsoros audiokazettákat 30% engedménnyel árusítunk a műszaki osztályunkon 1990. június 4-től június 9-ig. G centrum Aruhaz