Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-09 / 107. szám

\Gc i •k i? %. V , 1 V 80. évfolyam, 107. szám 1990. május 9., szerda ][ POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Baltikum: a győzelem napja? Függetlenedő észtek — Olajblokádért tejblokád Cuéllar és Károly Magyarországon — Zöld csillagtalanul A győzelem napja alkalmából Moszkvában Mihail Gorbacsov azt hangsúlyozta: Németországgal kötendő békeszerződéssel kell lezárni a második világháború és a hidegháború korszakát, melyben rögzítendő a háború utáni határok sérthetetlensége is. Jazov honvédelmi miniszter — ugyancsak e jeles alkalomból — a régi nótát fújta: méltatta a Szovjetuniónak a kelet-európai országok felszabadításában játszott szerepét. A balti államok függetlenségi törekvései újabb állomásaként tegnap Litvánia tizedére csökkentette a Szovjetunióba irányuló hús- és tejtermékszállításokat, válaszul Moszkva gazdasági bojkottjára. Dávid harca Góliáttal... Dél-keleti szomszédaink cáfolták az elterjedt híreket, melyek szerint ezentúl az erdélyi magyaroknak zöld csillagot kellene ruhájukon viselniük. Ideiglenes elnökökről azt irta a New York Times: Iliescu átmeneti figura, „a régi rendszer által korrumpált emberek rabja". Tegnap hazánkba érkezett Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára. A fasizmus több száz rendőráldozata emlékére emlékkövet avattak a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, mely megemlékezésen „ötvenhatosok is" részt vettek, például Kopácsi Sándor vezérőrnagy. Az MSZP szegedi elnöksége állásfoglalása sem hasonlít a korábbi évek hasonló alkalomkor közreadott közleményeihez. „A fasizmussal vereséget szenvedett az antiszemitizmus is. Az ekkor megkezdődött folyamat Európa középső és keleti felén j. a történelmi zsákutca miatt csak napjainkban jutott ahhoz a ponthoz, ahol már reménykedhetünk a negatív tendenciák teljes vereségében a demokrácia, a jogállamiság, s ezekkel együtt a szociális piacgazdaság békés megteremtésében. Május 9-e tehát mindannyiunk reményének a napja" — írják. Az immár valóban csak ideiglenesen Szegeden tartózkodó szovjet alakulatok képviselői ma 2 órakor a Széchenyi téri. majd a Dugonics temetőben levő emlékműveket koszorúzzák meg. Sandi István szovjet köztársasággal, mivel nem lehet kizárni, hogy Moszkva a lett függetlenségi nyilatkozat elfogadása után Rigával szemben is gazdasági korlátozó intézkedéseket léptet életbe. A kormányfő szavait a lett népfront egyik tisztviselője idézte a Reuter tudósítójának. Lettország területén az átmeneti időszakban érvényben marad a május 4-ei füegetlenségi nyilatkozat előtt érvényben volt összes törvény — szögezte le Anatolijs Gorbunovs, a Lett LT eLnöke Mihail Gorbacsov Litvánia szovjet elnökhöz intézett levelében. Az MTI moszkvai tudósítójának a lett parlament sajtószolgálatától kapott kedd esti tájékoztatása szerint a hétfói keltezésű levélre egyelőre nem érkezett hivatalos válasz. Gorbunovs levelében hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat megfelel a lett lakosság abszolút többsége által a választásokon is kinyilvánított akaratnak. A lett lakosság ugyanis a függetlenségért síkraszálló képviselőjelölteket támogatta a februári parlamenti és helyhatósági választásokon. Dávid bosszantja Góliátot Észtorsz ag Már Tallinn is... Az észt parlament kedden burkolt formában kinyilvánította a köztársaság függetlenségét, visszaállítva az 1938-as alkotmány több pontját, köztük azt a paragrafust, amely kimondja, hogy Észtország független és önálló köztársaság. A törvényhozás egyben Észt Köztársaságra változtatta a köztársaság nevét, megváltoztatta az állami szimbólumokat, s egyebek közt visszaállította a hagyományos kék-fekete-fehér észt trikolórt. Az észt parlament döntéséről Ants Kaazik, az ETA észt hírügynökség igazgatóhelyettese tájékoztatta az MTI moszkvai irodáját. Az 1938-as alkotmánynak a köztársaságot független államként meghatározó pontja mellett visszaállították azt a paragrafust is, amely csak az észt parlament által hozott törvényeket ismeri el a köztársaság területén. A tallinnj parlament üdvözlő táviratot intézett a lett parlamenthez, amely május 4én fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot. Az észt parlament március végén, első ülésén az állami függetlenség helyreállítását célzó napirendet fogadott el, amely egvebek közt átmeneti időszakot ír elő a függetlenség helyreállítására, azonban nem fogadott el rögtön a litván és a lett függetlenségi nyilatkozatokhoz hasonló dokumentumot. A eddig óvatos észt törvényhozás keddi döntésével felzárkózott a másik két baltikumi köztársaság mögé. Az 1938-as alkotmány azon pontja, aihely szeriif, csak az észt törvényhozás által hozott törvények érvényesek a köztársaság területén. tovább megy a lett függetlenségi nyilatkozatnál, amely kimondja, hogy az átmeneti időszakban a szovjet törvények is érvényesek a köztársaság területén. Litvánia kedden tetemesen csökkentette a Szovjetunióba irányuló hús- és tejtermék-szállításokat, válaszul a Moszkva által Litvániával szemben foganatosított gazdasági intézkedésekre. Az Izvesztyija című lap kedd esti jelentése szerint Vilnius ezentúl az eddig szállított élelmiszermennyiségnek mindössze io százalékát juttatja a szovjet központi ellátási rendszernek. A litván parlament különbizottsága egyúttal döntést hozott a Litvániából a Szovjetunióba irányuló „stratégiai" termékek szállításának leállításáról, s e cikkek listájának összeállításáról. A szovjet újság az intézkedést kommentálva úgy fogalmaz, hogy Litvánia „ütésre ütéssel válaszol, hiszen nincs vesztenivalója". Az Izvesztyija szerint egyébként az intézkedés azt eredményezi, hogy a szállítások visszafogásával 2 ezer tonnával több hús és tejtermék jut a litvániai fogyasztóknak. A litván gazdaság függetlenedésével függ össze, hogy Vilniusban kormányszintű döntés született állami kötvények kibocsátásáról. Az Izvesztyija beszámolt arról is, hogy bizonyos Kari Habsburg, a páneurópai mozgalom egyik vezetője Litvániába érkezett, s orvosi eszközöket, valamint gyermekgyógyszereket adott át a köztársaságnak. „Odahaza engem litván Mrs. Thatcherként ismernek" — jelentette ki a Washingtonból kedden Londonba érkezett Kazimiera Prunskiene miniszterelnökasszony. A litván kormányfő azt a reményét fejezte ki, hogy rokoszenvező meghallgatásra talál a brit miniszterelnök asszonynál, aki szerdán fogadja őt Downing Street-i hivatalában. Lettország Felhívás balti egységre Ivars Godmanis, Lettország hétfőn megválasztott miniszterelnöke a függetlenségre törekvő balti államok összefogását sürgette egyik első állásfoglalásában Godmanis. aki megválasztása előtt a lett népfront elnökhelyettese volt, úgy vélekedett hogy Lettországnak a lehető legnagyobb mértékben egyeztetni kell lépéseit Litvániával. Észtországgal, valamint a többi Gorbacsov a diktátorról Sztálin erényei Sztálin szerepének árnyalt megítélését szorgalmazta Mihail Gorbacsov. A szovjet vezető szerint kétségtelen hibái ellenére helytelen lenne elítélni Sztálin egész tevékenységét a hadsereg, a honvédelmi bizottság élén. A szovjet elnök a szovjet legfelsőbb vezetés tagjaival együtt kedden este részt vett azon az ünnepi gyűlésen, amelyet a fasizmus felett aratott győzelem 45. évfordulója alkalmaból rendeztek a moszkvai Nagyszinházban. Ezt megelőzően Gorbacsov, Nyikolaj Rizskov és más szovjet vezetők megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját. Gorbacsov ünnepi beszédében a második világháború kezdetével foglalkozva úgy vélekedett, hogy Chamberlain és Daladier politikája eredményeként valójában nem sok esély maradt a háború megakadályozására. Ezzel együtt elismerte, hogy az akkori szovjet vezetés is „durva stratégiai hibákat" követett el. Gorbacsov visszautasította azokat az állításokat, hogy a Szovjetunió azért tudott győzni a második világháborúban, mert „bármi árat" kész volt megfizetni ezért. Sértőnek nevezve az ilyen feltételezéseket kifejtette. hogy a győzelem legfőbb tényezője a nép egészének küzdelme volt. Mit tartalmaz az alkotmánymódosító törvényjavaslat? Nincs vita A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége között létrejött megállapodás alkotmányos hordereje a bejelentés pillanatában nyilvánvaló volt. A két legerősebb párt egysége megteremtette a politikai és közjogi előfeltételét annak, hogy a részben már működő vagy csak most születő demokratikus intézmények megszilárduljanak. S hogy egyáltalán stabilizálódni tudjon a kormányzat alkotmányos feltételrendszere. Az új Parlament alakuló ülésén nyilvánosságra hozott vázlatos elképzelések törvényre váltása már az Országgyűlés május 9-re összehívott ülésén megkezdődik. Módosítják a hatályos alkotmány egyes szabályait, s már az első ütemben az új igényekhez igazítják a minisztériumok felsorolásáról rendelkező alkotmányerejű törvényt. A Parlament szerdai ülésén az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság nevében Kónyáné dr. Kutrucz Katalin terjeszti elő, akit arról kérdeztünk, közelebbről mely alkotmányjogi kérdések kerülnek napirendre? — Most csak és kizárólag olyan kérdések szerepelnek a törvényjavaslatban, amelyek rendezése szorosan összefügg a kormány megalakulásával. Tehát a legsürgetőbb feladatok. Igy egyelőre az alkotmánynak csupán néhány szabálya változik. — A közvélemény érdeklődését a köztársasági elnök intézményében tervezett változtatások ugyancsak felkeltették. Mi kerül ebből a plénum elé? — Ezt a bonyolult kérdéskört hiba lett volna néhány napos előkészítés után napirendre tűzni. Elképzeléseink szerint azonban erre a kérdésre a Parlament rövidesen visszatér. — Ez közelebbről mit jelent? — Esetleg csupán két-három hetet. Remélem, a köztársasági elnöki Intézmény alkotmányjogi összefüggéseit tartalmazó törvényjavaslat megfelelő szakmai elökészités után, még májusban a Parlament elé vihető. — A szűkebb értelemben vett kormányzati munkát illetően, milyen alkotmányos előírások változása várható? — Az elkészült törvényjavaslat a jelenlegitől eltérően a Minisztertanács elnöke kifejezés helyett, a magyar hagyományoknak megfelelő, és szóhasználatunkban is szinte kizárólagos miniszterelnök kifejezést használja. Ez tartalmi változást is jelent. Az új konstrukció szerint a felelősség most is tiszta lesz, egyértelművé válik. A miniszterelnök lesz az a személy, aki a Parlamentnek felelős, ennek érdekében ahhoz is joga lesz, hogy maga válassza ki kormányának tagjait, a minisztereket. A miniszterek egyenlő felelősséget viselnek, ezért indokolt, hogy megszűnjék a státusbeli különbséget is kifejező államminiszteri tisztség. Ugyanakkor a szerdán előterjesztett törvényjavaslatban már szerepel a tárca nélküli miniszter kifejezés is. — A köztársasági elnök és a miniszterelnök egymás közötti alkotmányjogi viszonyáról mond-e valamit a módosítás? — A kérdés újragondolása a későbbi feladatok egyike. A mostani törvényjavaslat ezzel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel. Csak emlékeztetőül: a jelenlegi szabályozás szerint a kormány tagjait az Országgyűlés választja. Az utóbbiak azonban kinevezésük után, az Országgyűlés előtt tesznek majd esküt. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. — Ügy hallottuk, a parlamenti ülésen hatályon kivül fogják helyezni a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, s egyidejűleg új törvényt alkotnak helyette. — Valóban, ezt a törvényjavaslatot dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke terjeszti a bizottság nevében a Parlament elé. A javaslat szerint, a Magyar Köztársaság minisztériumai a következők: Külügyminisztérium, Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium, Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Minisztérium, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, Népjóléti Minisztérium. Munkaügyi Minisztérium. Környezetvédelmi Minisztérium. — Végül, azt hiszem, bővebb magyarázatot igényel az a korábbi bejelentés, ami a jogszabályok vitájának „hatályon kivül helyezését" érinti. Ez már némi félreértésre is okot adott a parlamenti jogalkotás jövőbeli stílusát illetően ... — A jogalkotásról szóló törvény — hiszen ennek néhány paragrafusa veszíti most hatályát — előírja, hogy az állampolgárok széles körét érintő törvényjavaslatokat társadalmi vitára kell bocsátani. Ez a fajta társadalmi vita azonban nem vált be. Ez olyan esetekben lehet egyfajta módszer, amikor nincs az országnak legitim Parlamentje. — Értve ez alatt a szakmai véleménynyilvánítás valamennyi formáját is? — Korántsem. A törvény módosítása nem jelentheti a szakmai véleményezés kiiktatását, csupán a formális és időt rabló úgynevezett társadalmi viták megszűnésével jár. Ez a fajta társadalmi vita ugyanis az áldemokrácia tipikus intézménye volt, ami a parlamentarizmus hiányát volt hivatva leplezni. Ha ma szeretnénk betartani ezt a formális előírást, azt hiszem, megállna az élet, megbénulna a Parlament munkája, s az elkövetkezendő fél évben talán egvetlen törvénvt sem fogadhatna el az Ország.evúlés. B. L.