Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)
1990-05-07 / 105. szám
5 1990. május 9., szerda Aligha téved nagyot, aki a májusi Tiszatájat átlapozva azt jósolja, hogy a folyóirat ezen számának anyagából Ablonczy László: Téli betegnapló — avagy: a szélkakasok csikorogva pörögnek című eszmefuttatása fogja kiváltani a legnagyobb érdeklődést. Erről a munkáról esik majd a legtöbb szó, szerzőjével szállnak legtöbben vitába, sőt, perbe-haragba, illetve egyetértésbe. Ablonczy ugyanis az utóbbi hónapok politikai szélkakasai „röppályájának" megrajzolására vállalkozik, mert nrrnt írja: „Valami különös kavargás indul meg bennem. Pártok, szóvivők érvei, csatái, hangfoszlányok és adatok, handabandázások, okos érvek és sanda csúsztatások gomolyognak". Tűnődése ebben „az erkölcse vesztett politikai zsibvásárban" tanulságos, s egyszersmind lehangoló olvasmány, megerősíteni látszik az általa is idézett Ady-jövendölését, miszerint: „Életünk érdekes vegyülése a Balkánnak és Amerikának. Az egységes társadalomtól távolabb vagyunk, mint valaha. Politikai hecceink megölik az irodalmat és művészetet. Itt tehát meg kell születni az európai Kairónak ... Ha csak valami nagy újulás nem jő, így lesz". Ablonczy mintha nem hinne ebben a „nagy újulásban", s úgy tűnik, kételyei vannak Levendel Júliának is: erről tesz tanúságot a lapban közzétett „Isten engem is szeret" című gondolatfüzére. A pesti Marx téri aluljáró életképeit és Faulknert felidézve meditál: „Megállítani a fortyogást, de hogyan? Aki kiált itt, bármit kiált növeli a lármát, aki példaadóan csendes, észrevétlen marad a licitálások-túllicitálások évadján ... A létbiztonság és a tájékozottság minimális szintjéről is látható, hogy ez a helyét, szerepét, milyenségét nem lelő, hirtelen forradalmiságától megrészegedő ország most mohón kapkod a nyugat-európai életbe átszivárogtatott és ott régesrégen levitézlett, használhatatlan amerikai eszmények után..." Megfogalmazza: „Ebben a vértelen forradalomban, amelyet az elmúlt másfél évben élünk túl, sok az utánzás, és félő, hogyelszalasztjuk, nem is látjuk a Sorsot — a mindig mindenkiétől különbözőt". Hogy a Sorsot hogyan élte meg, s mint mentette át magát belőle a halhatatlanságba Nagy László, a Táltos Babilonban arról Domokos Mátyás ír a Tiszatáj ez évi ötödik számában. A „szépségmaximummal a bánat ellen a líra elsivatagosodása korában" küzdő költő példájának felemlegetése — a folyóiratban közreadott anyag egészének a szokásosnál halványabb volta miatt is — tanulságos. — Ha úgy tetszik „dokumentumlapozgató". Mint a Tanulmány rovatban megjelent írások közül Pomogáts Béláé, aki a kontinuitás és diszkontiunitás problémáit boncolgatja Bertha Zoltán és Grezsa Ferenc elemzései mellett, melyeknek témája Németh László munkássága. Bajor Andor pedig Bánffy Miklós életéről és Erdélyi Regényéről jegyezte le gondolatait. A Tiszatájnak ebben a számában Döbrentei Kornél, Szöllősi Zoltán, Sárándi József, Pintér 'Lajos, Visky András és Tatár Sándor verseit olvashatjuk. A folyóiratot ezúttal Kéri László grafikái illusztrálják. Sz. M. „.. .de jó volt játszani, de jó!" — olvassuk Ratkó József Játékaim című versében a májusi szám első lapján. A gazdag és változatos versválogatás többi szerzője: Kosztolányi Dezső, Kerék Imre, Mezey Katalin, a nagy angol költő John Keats, aki egyik leghíresebb versével, az Oda egy görög vázához cíművel szerepel, két román klasszikus: Lucián Blaga és Mihai Eminescu és egy pályakezdő, a tizennyolc éves Nagy Gábor. Csala Károly Mátyás király képregénye a nagy uralkodó utolsó napjait, korai halálát mutatja be. Az Időutazók Klubjában Zsigmond Király korába kalauzol Mikszáth Kálmán (Csókakő) két, a gyáva férjeik helyett hadba szálló asszony történetével. Janikovszky Éva új és máris igen népszerű sorozata, a Te ezt még úgysem érted ezúttal — a májusi számhoz illően — a kamaszszerelem témájával foglalkozik, az írónőre jellemző megbocsátó 9) vagyok >9 Olyan a hazai magyar sajtó, mint a hamiskártyás. Egy lappal több vagy kevesebb, észre sem veszik az olvasók, s a végén a „zsugás" vagy' nyer, vagy veszít, és abbahagyja a játékot. Most újra egy lappal több; vajon nyernek-e a szerkesztők, a kiadók, vagy veszítenek — a jövő zenéje. Ha már nyereség, vagy veszteség kerül szóba, ez a lap éppen ebben tér el társaitól: o szerzők és szerkesztők nem vesznek fel honoráriumot. Ingyen csinálják a közösségi és családi lapnak nevezett sajtóterméket, amely a Család Alapítvány kiadásában húsvétra jelent meg először (ára 29 Ft). Ma, ingyen — ellentmondás. Ma a tisztességes fizetésért is kevesen adnak bele apait-anyait. Ezek a szerkesztők mind nagycsaládosok, mégis küldetésüknek érzik nemcsak azt, hogy valami „más hírrel, jó hírrel" belépjenek az információs ringbe, hanem azt is, hogy ezt ingyen tegyék: a hitelesség megnövelésére. Amikor először beszéltem a főszerkesztővel, azt mondtam, eleve veszteséges lapot csinálni egy piacgazdaság felé totyogó országban, őrültség. Visszakérdezett: bűn is? Nem — mondtam. Akkor azt a máig fülembe zsongó mondatot szegezte lelkiismeretemnek: őrültnek lenni szabad, csak vétkezni nem. Ezt az őrültséget a lap cikkei és léte szerint önzetlenségnek, evangéliumnak hívják. A tartalomjegyzék alapján azonnal világossá válik, hogy mit akar a lap: „gyógyítani a világot". A címe — „Érted vagyok" — is arra az istennévre utal, amelyik Mózesnek a csipkebokorból nem ideológiát, és nem is parancsokat mondott, hanem önmagát így nevezte meg: nem vagy egyedül, érted vagyok". Az újság egyházi, a szónak nem a szervezeti, dogmatikai, hanem evangéliumi, közösségi értelmében. Bár a szerzők többnyire a Bokor bázisközösség tagjai, azt vallják, hogy gondolataikkal elsősorban nem egyházi kiadványokat kell fölkeresniük, mégis vállalták egy külön lap indítását és patronálását, mert olvasóik zsebét kímélni akarták. Amint Jézus sem jött palotába, s nem a főpapok lakosztályaiba, úgy e lap is csak utcákon, tereken, templomok előtt kapható. Hogy felforgatja-e az egyházi és nem egyházi világot, vagy hamar süllyesztőbe kerül az információs túlkínálat Jeruzsálemeiben — még nem tudjuk. Ám egy esetleg kevés-számos villanás is jelezhet valamit abból, amit keresztény alternatívának mondhatunk a médiák világában. Aki pedig 3 ezer forintot befizet a Család Alapítvány számlájára (adóból levonható), az örökös előfizetőjévé válik ennek az örülten-szent folyóirat-kísérletnek, s ezen keresztül talán részesévé egy igazi szent kísérletnek is. (Számla: 202-10 809 Magyar Hitelbank Bt. Bp. V., József A. 5—7). Egyébként előfizethető: Kaszap István címén, 2119 Pécel, Mikszáth K. u. 10. Máté-Tólh András iróniával. Sajdik Ferenc karikatúrái kihalt, ám képzeletbeli állatokat ábrázolnak: hogy miért halt ki a tejorrú vagy stupidaurus, megtudjuk a szellemes képaláírásokból. A Nevető Irodalomóra Kalózkiadása következik ezután: Leacock tengerésztörténet-paródiája mellett J. M. Martin Kullancs, a kalózkapitány című regényének részlete villantja fel a „kalózok'' félelmetes(en) mulatságos világát. Sam Small, a repülő yorkshire-i ember is búcsút vesz az olvasóktól ebben a számban. Igaz, történetét félbehagyja — az olvasók fejezhetik be, ha kedvük van részt venni az erre hirdetett pályázaton. Kun Erzsébet a családjáról, elsősorban melegszívű, minden konfliktust ügyesen elsimító édesanyjáról mesél A lángocska című visszaemlékezésében. az Igy írunk mi ezúttal két iskolaújságból is szemlézik, a szokottnál valamivel nagyobb terjedelemben. A Kincskereső elődei sorozatban Az erő című egykori diáklapot mutatja be F. Komáromi Gabriella. A Kincskereső májusi számát Magyar Mihály, Lörincz Attila, Réber László, Sajdik Ferenc, Schéner Mihály, Szegszárdy Ildikó, Szyksznian Wanda és Würtz Ádám illusztrálta. Mi legyen? Utcanevek, szobrok, sírok „Levél' Az alábbi „levelet", melyet 9 szervezet képviselője irt alá, s a Politikai Foglyok Szövetsége Csongrád Megyei Szervezete képviseletében Albert Gábor juttatott el hozzánk még a múlt hónapban, s a tanácselnök-helyettes titkárságán is „otthagytaV Április 28-án megérkezett a szerkesztőségbe dr. Müller Józsefnének e „levélre" adott válasza is. Mindeddig egyiket sem közöltük, mert mindarról, amiről szó van bennük, többször írtunk már, s úgy gondoltuk, nem bocsátkozunk ismétlésekbe; a „levelezők" talán nélkülünk is szót értenek. Nos, lehet; mindazonáltal mindkét fél nehezményezte eljárásunkat, ráadásul mostanában több magánszemélytől kaptunk újabb utcanév- és szoborváltoztatási javaslatot. l,ay hát most a „leveleket" olvasóink teljes körű tájékoztatása végett betűhíven közöljük. „Különböző pártok, társadalmi szervezetek jártak el annak érdekében, hogy a letűnt 45 évre emlékeztető utcaneveket a Végrehajtó Bizottság változtassa meg, illetve a Tisza parti 1919-es legközelebbi VB ülésen módon, kulturált körülméemlékmüvet, valamint a oldja meg. Szeged, 1990. évi nyek között, az illetékes Széchenyi téren álló szovjet április hó 25-én". szervek hozzájárulásával, emlékmüveket bontassa le A levelet aláírta és pe- kegyeletsértés nélkül valóés szállíttassa el. Az eljáró csétjével látta el a Magyar suljon meg. szerveknek, pártoknak mind Demokrata Fórum, a Sza- 5. A városi tanács vezeannyiszor megnyugtató igé- bad Demokraták Szövetsége, tése azonosítja véleményét a retekben volt részük, de a Független Kisgazdapárt, a Várostörténeti és Esztétikai csupán a Lenin-szobor ke- Kereszténydemokrata Nép- Bizottság, valamint a végfült méltó helyére. párt, a Magyar Nép- rehajtó bizottság álláspontA városi tanács végre ve- párt, a Magyarországi Szo- jávai, miszerint aktuálpoligye tudomásul a város la- ciáldemokrata Párt, a Nem- tikai szempontok és pártkosságának kívánságát és zeti Kisgazda ' és Polgári érdekek nem inspirálhatnak junius hó 15-ig gondoskod- Párt, Magyar Politikai Fog- spontán akciókat, szoborjon az 1919-es szobor és a lyok Szövetsége, valamint a döntési kísérleteket, emlékszovjet emlékmüvek eltávo- Szolidaritás Szakszervezeti müveket megsemmisítő szerlitásáról. Az utcanevek meg- Munkásszövetség Csongrád vezkedéseket. A közelgő önváltoztatásának kérdését a Megyei Csoportja. kormányzati választások előtt minden pártnak és . ,. társadalmi szervezetnek joA Válasz : ga és kötelessége választási propagandát folytatni, a vá..Tisztelt Uram! A fenti pedig nyilvánvaló: az ön- ros jövőjét fölrajzoló progkormányzati választások be- ramot hirdetni Ebben vafejezéséig a központilag szá- lamennyi szerv beépítheti mitógépbe betáplált lakossá- ilyen irányú elképzeléseit, és lakcimjegyzék terveit is, de a szobordönigy minden napi tés felelősségét nem varrkaotikus körűimé- hatía egy általuk már többnyeket okozna. Megjegyzem ször nem legitimnek ítélt nyiünk számára kötelezőnek még, hogy a Várostörténeti végrehajtó bizottság, vaLaelismert szabályai. Ezek kö- és Esztétikai Tanácsadó mint egy olyan tanácstestüTestület legutóbbi ülésén let nyakába, melynek manujabb utcanevek visszaálli- dátuma rövid időn belül .levélhez' a következő megjegyzéseket vagyok kénytelen fűzni: 1. Az európai civilizáció gi néviratlan szabályai szerint a védett, levélformának vannak bizo- változás nyos elfogadott, valamenyzé tartozik például a megszólítás, és a befejezés, va lamint az, hogy' egy hivata- tására tett javaslatot, mely- lejár. los levél, amelyet 9 szerve- nek realizálását a tanács 6- Az 1919-es tanácsközzet képviselője aláir, feleljen szorgalmazza. Ezek között társasági szobor olyan, a meg a magyar helyesírás és szerepel az Április 4. utja, görög mitológia óta létező stílus elemi szabályainak. mely ismét Boldogasszony szimbólum szobrászi megfo2. Való igaz, hogy külön- sugárut lesz. A Tolbuhin galmazása, melyet kizárólag böző társadalmi szervezetek sugárut és Úttörő tér, mely a dátum konkretizál. Ügy — elsősorban a Városszépítő visszakapja Kálvária ut, il- véljük, az időnek és a város ... . . letve Kálvária tér • nevét*. A felelősen, döntő lakosságának Rózsa Ferenc sugárút, mely kel1 eldöntenie ennek, és történeti és Esztétikai Ta- újból Főfasor lesz, a Parti- több mas köztári alkotásnácsadó Testület már a pár- zán utca, mely visszakapja nak a sorsát, tok megalakulása előtt je- Vitéz-, a Lumumba utca, 7. Az elmúlt másfél évlezte — a lakosságtól ka- mely visszakapja Apáca ut- ben Szeged Város Tanácsa pott jelzéseket összefoglalva ca nevét, a Zöld Sándor ut- lehetőségeihez mérten és a és térne- ca a Vasasszentpéter utca törvényes " keretek között igyekezett módot teremteni Magyar Demokrata minden pártnak és társajavaslatát egyértel- dalmi szervezetnek, hogy támogatta a végre- részese lehessen a várospovetkező utcanév-visszaállitá- hajtó bizottság, amikor a litika alakításának, szót sokról: a Hunyadi János Lenin-szobor kulturált kö- kapjon a döntések előkésugárut visszakapja a Szent- rülmények közötti lebontá- szítésében Éppen ezért egy sáról és muzeumi elhelyezé- Európát megcélzó társadalomban a civilizált magaa Várostör- tartás alapfokának tartom a téneti és Esztétikai Bizott- kölcsönös bizalmat, a korBajcsy-Zsilinszky utca ismét ság előterjesztése nyomán a rekt együttműködést, mely Feketesas utca lesz. Az végrehajtó bizottság határo- kizárja az ilyen ultimátumOdesszai körút visszanyeri a zott ugy, hogy elő kell ké- szerű megfogalmazásokat, a szíteni a Széchenyi téren végiggondolatlan igényEgyesület, a HNF Honisme reti Bizottsága és a Város — bizonyos utcavek megváltoztatási igényét, nevet. Ennek nyomán a Városi Ta- 3. A nács Végrehajtó Bizottsága Fórum ez évben már döntött a kö- müen háromság utca nevet, megszűnik a Komócsin Zoltán séről döntött, tér, épületei a megfelelő ut- 4. Ugyancsak cák sorszámait kapják, a Temesvári Minderről a körút nevet. végrehajtó bi- álló két szovjet hősi emlék- bejelentéseket, a civilizálatzottsági ülést követően a mü lebontásának, az em- lan formákat, sajtó hasábjain tájékozta- lékmü alatt eltemetett 16 Ezen levél példányait tást kapott minden érdek- szovjet katona holttestének megküldtem az aláíró párlődő állampolgár. Ugyanak- exhumálásának, az egyik tok vezetőinek, valamint a kor azt is jeleztük, hogy a monumentum temetöbeli el- szerkesztőségeknek névváltoztatások konkrét le- helyezésének, és a tetemek bonyolítására, az utcanév- újbóli eltemetésének ügyét, Szeged, 1990. április 28. és az ál- Ez a munka folyamatban Üdvözlettel: szervezett van, s a városi tanács ve- Dr. Müller Józsefné, Szebejegyzésére november 30- zetése azon munkálkodik, ged Megyei Városi Tanács áig kerül sor. Ennek oka hogy ez az akció is európai elnökhelyettese." táblák cseréjére landó lakcímek Az évad második felének balettestjén új műveket láthattunk, köztük Imre Zoltán A médium című táncjátékát. A médium: Zarnóczai Gizella, a Sámán: Juronics Tamás. Nagy László felvétele