Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-07 / 105. szám

2 1990. május 9., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) elindítását sürgeti. Kedden a Temesvár Társaság vezetői ismét Bukarestben lesznek, hogy folytassák a megbeszé­léseket Ion Iliescuval. Politikai elemzők vélemé­nye szerint új szakasz kez­dődik a román belpolitikai életben. A temesváriak nyo­mása „beérett", mert végül is a vezetésre rákényszerítik a dialógust. Bár ennek a párbeszédnek végkifejlete még nem ismert, végül is Európa Tanács mindenképpen kompromisz­szumos megoldás várható a válság fékezésére és lecsen­desítésére. Bukarestben az esti órák­ban olyan videofelvételeket mutatnak be az egyetem épületére kifeszített vetítő­vásznon, amelyek kísérő szö­vegének olyan a kicsengése, hogy december 21-én és az azt követő napokban „tuda­tos politikai puccs" történt, nem pedig „forradalmi fej­lemény". Bratinka József vezeti a küldöttséget Először vesz részt az új, demokratikusan megválasz­tott magyar Országgyűlés küldöttsége az Európa Ta­nács parlamenti közgyűlésé­nek munkájában. A hétfőn nyíló tavaszi ülésszak középpontjában ál­talában is a közép-kelet­európai változások állnak. Erről a témáról, a térség demokratikus úton megin­duló országaival való kap­csolatról, illetve az NDK helyzetéről külön vitát ren­dez a testület, amely egyéb­ként kedden Janez Drnov­sek jugoszláv államfőt és csütörtökön Václav Havelt, Csehszlovákia köztársasági elnökét látja vendégül. Mindkét politikus kérni fog­ja saját országának teljes jogú csatlakozását az Európa Tanácshoz. Magyarország, mint isme­retes, már tavaly november­ben előterjesztette ebbéli igényét, és a törvényhozási választások után az Európa Tanács vezetői jelezték, hogy várhatóan már idén ősszel sor kerül hazánk teljes jo­gú csatlakozására. Csehszlovákia és az NDK számára ezen az ülésszakon biztosítják, a tervek szerint, a különleges meghívotti stá­tust a parlamenti közgyű­lésben — Magyarország, Lengyelország, a Szovjetunió és Jugoszlávia törvényho­zásainak küldöttségei e ta­valy létrehozott státus alapján már tavaly nyáron bekapcsolódtak a közgyűlés munkájába. Szerdán Mauno Koivisto finn elnök lesz a parlamenti közgyűlés vendége. A testület munkájával párhuzamosan ülést tart az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, legfőbb döntés­hozó szerve, amelyben a 23 tagállam külügyminiszterei vesznek részt. Az Országgyűlés küldött­sége, amelynek elnöke dr. Bratinka József (MDF), al­elnöke Szent-Iványi István (SZDSZ), vasárnap délután megérkezett Strassbourgba. A delegáció tagjai: dr. Baka András (MDF), dr. Iván Gé­za (FKgP), Kovács László (MSZP) és dr. Karcsay Sándor (KDNP). Az elmúlt évtizedben az amerikai hírszerzés hozzá­jutott egy sor igen korszerű szovjet gyártmányú hagyo­mányos fegyverhez, s a ro­mánok mellett kapcsolatai voltak a VSZ valamennyi többi tagálllaimának „leg­felsőbb katonai vezetésé­ben" — írta terjedelmes be­számolójában a tekintélyes amerikai lap. Washington összesen több mint 250 mil­lió dollárt fizetett ki szov­jet hadianyagokért lengyel, magyar, csehszlovák, NDK­beli és bolgár kapcsolatok­nak, „befolyásos személyisé­geknek a hadseregben és a pártvezetésben". A lap a többi ország vonatkozásában nem nevezett meg személye­ket, de hírszerzési köröket idézett, amelyek szerint a VSZ-tagországok vezetése mélyen korrupt volt, ideoló­giai meggondolások nem játszottak szerepet. Romániából és a többi ál­lamból a Cl A hozzájutott a rendkívül korszerűnek tar­tott „Silka" légvédelmi rendszerhez, rakétavetőkhöz, lézeres célzóberendezések­hez, repülőgép-hajtómű­vekhez, biológiai és vegyi hadviselésre használt eszkö­zökhöz. 1978-ban sikerűit megszereznie & legkorsze­rűbb szovjet harckocsit, a T 72-est. Az utóbbi szállítá­sát először a Ceausescu­páros ígérte, még 1980-ban, de kikötötték: a kért 15 mil­lió dolláros ár 20 százalékát előre helyezzék számukra le­tétbe a svájci számlákon. Emellett ígéretet kaptak az amerikai kormánytól, hogy amennyiben az ügy kipat­tanna, menedéket adnak ne­kik. "Ez az üzlet azonban vé­gül nem a románokkal si­kerűit. A titkos svájci számlákat "Panamában vagy Liechtens­teinben bejegyzett éloégek nevére nyitotta ÍN. Ceau­sescu egy munkatársa, bizo­nyos Stalian Octavian And­ronic, aki rendszeresen járt Svájcba és elosztotta azösz­szegeket a Ceausescu család számlái között. A fegyverüzleteket az amerikai kormány közvetí­tők révén bonyolította. Ez adott lehetőséget arra, hogy elkerüljék a törvénysértést, mivel tilos illegális üzletek­ben jutalékot fizetni külföl­di állampolgároknak. A közvetítők személyére, nem­zetiségére a lapértesülések nem utalnak, csak arra, hogy a román fegyverszál­lítmányok Konstanca kikö­tőjéből indultak és más or­szágok, „köztük a Szovjet­unió közel-keleti szövet­ségesei" díjazás fejében iga­zolták, hogy a (GIA által megvásárolt) hadianyag ná­luk kerül felhasználásra. Amerikai hírszerzési kö­rökben felbecsülhetetlen értékűnek minősítik a ro­mán akció eredményét, "hi­szen a kapott korszerű szovjet radarokat felhasz­nálhatták például az. új, a radar számára „láthatatlan" B2-es amerilkai bombázó ki­fejlesztésénél. Amerikai részről soha nem feltételez­tek ideológiai meggondolá­sokat a románok magatartá­sa mögött, „egyszerűen sze­mélyes mohóság volt" — idézte a hírszerzés egy volt magas rangú kép­viselőjét a lap. (Ismerete­sen az amerikai kor­mány ugyanebben az évti­zedben azzal az indoklással ápolt jó kapcsolatokat a Ceausescu-rendszerrel, hogy Bukarest a Szovjetuniótól független külpolitikát követ — a tud. megj.) Marin Ceausescu, aki 17 éven át volt országa bécsi kereskedelmi képviseleté­nek vezetője, igen diszkré­ten bonyolította a fegyver­üzleteket, a képviselet épü­lete helyett bécsi kávéhá­zakban. Marin Ceausescu is­meretesen még december­iben, Bécsben felakasztotta magát. Ilié Ceausescu, aki többek között szélsőségesen magyarellenes „hadtörlé­nészi" munkáiról volt hír­hedt, letartóztatásban van Bukarestben. Ceausescu fegyverüzletéből a magyar katonai vezetés is részesedett? Szokai Imre: kisebbségvédelmi chartát NÉVJEGY 1 Vendégünk, a királyfi Már régen nem hiszi maga sem, hogy amikor „el­vegyül a nép közé", akkor nem' ismerik fel. Károly, Waies hercege, II. Erzsébet fia, a brit trón várományo­sa ugyanis gyakorta tes^i ezt: fel-feltűnik London és az angol nagyvárosok szegényei között, nyomornegye­dekben, kocsmákban, szívesen elegyedik szóba egy-egy sör mellett az emberekkel, és ahogy mondják, mindig és mindenkivel megtalálja a megfelelő hangot. Az „álruhás herceget" felismerik persze, hiszen leg­alább annyit szerepel trónörökösként, a britek oly nagy érdeklődésével övezett királyi család tagjaként proto­kolleseményeken, film- és híradó-tudósításokban, mint amennyit „megánemberként" kószál az emberek kö­zött. Ám, hogy felismerik, az egy csöppet sem von le ténykedése értékéből, sőt: a kisembernek fantasztikus érzés magának Károly hercegnek panaszolni napi gond­jait, még akkor iís, ha ettől nem várhatnak túl sokat. Ámbár ki tudja. Spitals Fields kerületben, London egyik nyomornegyedében, amely a pénzszagé City és a curryillatú Little Calcutta, az ázsiai negyed közé ékelődik, megszervezte a szavatolt állások programját: ötven cég kötelezte magát kizárólag az 6 közbenjárásá­ra, hogy állást ad az iskolákból kikerülő fiataloknak. Igaz, azt azért nem lehet mondani, hogy minden akciója egyértelműen csak híveket toboroz számára. A kormánynak például sok borsot tör az orra alá, lévén, hogy hibáikat, rossz elképzeléseiket csak kidomborít­ja. Igaz, annál lelkesebb az ellenzék: amikor nemrégi­ben kétszáz vezető üzletember társaságában azzal a nem titkolt céllal látogatott el Észak-Anglia egy halódó körzetébe, hogy beruházásokra serkentse a pénzembe­reket, egy munkáspárti képviselő így kommentálta a hírt: szégyen-gyalázat, neki kell megtennie, ami tulaj­donképpen a kormány dolga lenne. Az ellene felhozott vádpontok között szerepel, hogy túl szoros kapcsolatok fűzik a zöldekhez, a munkáspár­ti szocialistákhoz. Akik védelmezik, arra gondolnak: eközben, hogy talán csak előrelátó: bármilyen messzi­nek is tűnik most még trónra kerülése (a Windsor-házi — amelyből II. Erzsébet és jó egészségnek örvendő édesanyja is származik — nőtagjai átlag nyolcvan évet élnek, kellő energiával megáldva, és nagy népszerű­ségnek örvendve), egyszer mégis bekövetkezik ez. ÉS talán Kái"oly nem szeretné, ha akkor majd egy telje­sen lerombolt környezetű, társadalmilag menthetetle­nül szegényekre és gazdagokra osztott Angliának lenne az uralkodója. A walesi herceg, akinek családi élete, a szépséges Diana és a gyermekek mindennapjai a pletykalapok! kedvelt témája, rra érkezik Magyarországra. Nyilvános megjelenése, az előadás, amit kedden a Közgazdaság­tudományi Egyetemen tart, a hivatalos megbeszélések, sőt a színházlátogatás bizonyára módot ad arra, hogy ne csak olvasmányaink alapján alakítsunk képet egy igazi királyfiról. Az amerikai kormány egy évtizeden át vásárolt titok­ban korszerű szovjet fegy­vereket Ceausescu két fivé­rétől, akik az összeg egy ré­szét a család svájci bank­számláira utaltatták át. A The Washington Pest vasár­napi szenzációs leleplezései szerint a CIA Románia mel­llett a VSZ összes többi or­szágának korrupt politikai és katonai vezetőitől is vá­sárolt szovjet fegyvereket az elmúlt évtizedben. Az amerikai lap szerint az 1979-től tavaly decemberig tartó titkos akcióban a CIA több mint 40 imillió dollárt fizetett ki a román diktátor két fivérének: Marin Ceau­sescunak, aki országa bécsi kereskedelmi képviseletét vezette és Ilié Ceausescu al­tábornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettesnek. A kikö­tés az volt, hogy az össze­gek 20 százalékát a Ceau­sescuk titkos svájci bank­számláira utalják át, a töb­bi pénz a Romtechnika ne­vű vállalathoz került. Menekültügy — kisebbség­védelem — integráció cím­mel nemzetközi konferencia kezdődött vasárnap a Ti­szántúli Református Egyház­kerület berekfürdői Megbé­kélés Házában. A tanácsko­zásra — amelyet az Euró­pai Parlament kelet-európai szekciója és a Magyarorszá­gi Református Egyház ren­dezett — a magyarok mel­lett angol, francia, Egyesült Államok-beli, görög, norvég, nyugatnémet és román ven­dégek érkeztek, menekült­ügyi szervezetek képvisele­tében. Az eszmecsere célja hogy megvitassák a huma­nitárius szolgálatok műkö­désének tapasztalatait és további terveiket. A téma­körökről külföldi és hazai egyházi, közéleti személyi­ségek tartanak előadásokat, több irányból megvilágítva a Közép- és Kelet-Európát napjainkban foglalkoztató súlyos kérdésekét. A nyitónapon elsőként Szokai Imre külügyminisz­ter-helyettes elemezte a magyar kisebbségek Trianon utáni helyzetét, majd ismer­tette, hogy az ország eddig milyen szerepet vállalt a menekültek befogadásában. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta: a komoly gazdasági és társadalmi gondokkal küzdő Magyarország európai összefogás nélkül nem tudja sikeresen fenntartani mene­kültügyi szolgálatát. Ugyanis e nem természetes népmoz­gások nemcsak a fogadó és tranzit országnak okoznak gondokat, hanem a kibocsá­tónak is, noha e gondok csak később jelentkeznek. Emiatt olyan kapcsolódási pontokra van szükség, a kormányok és pártok közre­működésével, a kontirfens államai között, amelyek ké­pesek a jelenlegi feszültsé­geket levezetni; a mozgá­soknak mértéket szabni. Szokai Imre kifejtette a magyar külpolitika ezzel kapcsolatos javaslatait is, miszerint az európai orszá­goknak ki kellene dolgoz­niuk egy általános kisebbség­védelmi chartát és a kodifi­kált jogok érvényesítésére hivatott intézményrend­szert. A nap folyamán még to­vábbi négy előadás foglal­kozott a menekültügy problémáival. Holttest a Tiszában Pénteken délelőtt 10 óra körül Tiszasziget térségé­ben feltehetően egy hónap óta a vízben levő holttestet találtak a Tiszában. Az el­hunyt kilétének felkutatá­sára a rendőrség ezúton ké­ri a lakosság segítségét. Sze­mély leírása: 35—40 év kö­rüli nő, 160 centiméter ma­gas, sovány testalkatú, vál­lig érő, sötétbarna hajú, kék szemű. Ruházata: barna, hosszú ujjú póló, sötétbarna trikó, sötétkék, műszálas melegítőalsó, sötétkék frot­tírzokni, fehér színű, gumi­talpú, fonott mintás cipő. Aki az illetőt a fenti leírás alapján fölismerni véli, je­lentkezzen a legközelebbi rendőrőrsön. Az SZDSZ „megközelítései" (1.) Barátok társaságából tömegpárt A többpárti választásokon „ringbe szállt" szervezetek közül hatnak sike­rüli talpon maradni. Ezek közül újsze­rű alakulatnak tekinthető a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokra­ták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége. Az MDF több szempontú meghatározásáról a múlt hónapban ol­vashattak e hasábokon. Most az SZDSZ jellemzőinek megragadására dr. Bozóki András, a budapesti tudományegyetem, az ELTE jogszociológiai tanszékének adjunktusa van segítségünkre. — A Parlamentbe került pártok közül a fentebb említett három nevében (is) hang­súlyozza demokrata jellegét. E szervezetek elnevezése mennyiben segíti az adott párt meghatározását? — Érthető, hogy az említett pártok mind­egyike nevében is demokrataságára hívja föl a figyelmet. Érthető, mert mindhárom a pártállam időszakában alakult meg, ak­kor, amikor még diktatúra volt Magyaror­szágon, így a rendszer ellenzékekém meg­jelenő új szervezetek demokrata jellegüket r,evükben is megielölték. A különbségek, re utalnak a jelzők. A „magyar", azaz, hogy nem kívülről átvett mintákat kell követnünk, hanem saját történelmi hagyo­mányaink, tapasztalataink alapján építhet­jük föl az új társadalmat. A „szabad" a szabadelvűségre, a liberalizmusra, a tole­ranciára utal. azokra az értékekre, melyek a nyugat-európai demokráciákban már megvalósultak. A „fiatal" jelző arra hívja föl a figyelmet, hogy abban a szervezetben van felső életkori határ. Tehát az elneve­zések kifejezik a preferenciákat. Ugyanak­kor a névmagyarázat súlyos félreértésekre, demagóg „csúsztatásokra" is alkalmat adott — főleg a választási kampány idején: minthogyha az MDF lenne az „igazi ma­gyarok" gyűjtőhelye, ezért, aki az SZDSZ­re szavaz, az „idegen", a „magyarsághoz nem kötődő" pártot erősít. Ennek a „csúsz­tatásnak" a végeredménye, hogy a kor. mánykoalíciót alkotó szervezetek — az MDF, a kisgazdapárt és a keresztényde­mokraták — a „nemzeti pártok". Ez a de­magógia a magyar demokráciára leselkedő legsúlyosabb veszélyre utál: egyesek nem­csak demokratábbnak akarnak látszani a demokratáknál, hanem magyarabbnak is a magyarnál... Márpedig nincs joga senki­nek arra, hogy megállapítsa azon kritériu­mokat, hogv az itt élők közül kik a „való­di magyarok"! Ilyen kísérletekre már volt példa a történelemben, s tudjuk, hova ve­zetett ... Nem lenne helyes errefelé indul­ni, mert nem ez a demokrácia felé vezető út. — Történelmi példára utalt. Az SZDSZ­nek milyen előképe létezett a magyar tör­ténelemben? — A liberalizmus, a szabadgondolkodás pártjai az SZDSZ előfutárai. A századfor­duló után a Jászi Oszkár-féle Polgári Ra­dikális Párt, és az ehhez kapcsolódó szelle­mi mozgalmak — például a Társadalom­tudományi Társaság, a Huszadik Század című folyóirat köre. A két világháború kö­zött a liberális gondolat háttérbe szorult Magyarországon, de az elődök között meg kell említeni a tiszavi­rág-életű Károlyi Mihály-féle polgári de­mokratikus rendszert és a Rassay-féle, kü­lönböző — Polgári Szabadság Párt; Polgá­ri Demokrata Párt — néven működő szer­vezetet. Az ezekhez hasonló, de kisebb pár­tok — mint például a Zsolt Béla és Csécsy Imre nevéhez köthető Magyar Radikális Párt — az 1945—47 közötti időszakban nem tettek szert lényeges befolyásra. — A demokraták ellenzéki mozgalma te­kintélyes múltra nézhet vissza. Az SZDSZ történetének milyen lényegesebb forduló­pontjaira hívja föl figyelmünket? — A 70-es évek második felétől filozófu­sok és szociológusok alkottak egy új ellen­kulturális csapatot, amit ők maguk demok­ratikus ellenzéknek neveztek el, ami a Charta '77-tel való szolidaritásból született. A megalakulást követő fontos fordulóoont 1981, mikor Lengyelországban elbukott a Szolidaritás, de Magyarországon az ellen­zék úgy határozott, hogy folytatja a harcot: elindította a Beszélőt. Ezután az 1987 nya­rán született Társadalmi Szerződés című programot emelem ki, amelyet Kis János, Kőszeg Ferenc és Solt Ottília írt, egy át­fogó társadalmi programot nyújtva. A Sza­bad Kezdeményezések Hálózatának 1988. május 1-jei megalakulása is lényeges. Ez az MDF létrejötte után jó fél évvel kezdő­dött mozgalom különböző szervezeteket akart összefogni, de nem volt működőkén pes. Ezért jött létre 1988 novemberében a Szabad Demokraták Szövetsége. A megala­kulást követően az Ellenzéki Kerekasztal, tárgyalások idején a párt szakértői bázisa jelentősen megnőtt. ugyanakkor vidéki szervezettsége nagyon alacsony volt Ekkor „intézték el" az SZDSZ-t eev legyintéssel: „az okosok pártja, ami mögött nincs tö­megbázis". A népszavazás sikere ugrássze­rűen növelte a taglétszámot az SZDSZ tö­megpárttá vált. — Milyen európai hagyományokhoz kö­tődik? — S+ra-iáltihí-rá'is Dárt az SZDSZ. Azaz, gazdaságpolitikájában liberális (a radikális prirratizációt, a piac és a magángazdaság elsődlegességét hirdeti), de társadalompoli­tikájában is az (fontosnak tekinti a szo­ciálpolitikát). Ezért a nyugatnémet szabad­demokratákat, s főkéDpen a Felipe Gonzá­lez-íéle Spanyol Szocialista Pártot tekint­hetjük rokonainak. Űjszászi Ilona (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents