Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-05 / 104. szám

8 1990. május 5., szombat v 8 DM| [magozta Nem zavarsz... . . .csak éppen a frász tör közben, hogy amíg telefonálok, mi lesz a... — S innen tetszőlegesen folytatható. Mindenkinek számtalan élménye van rosszul időzített telefonhívásokról, „bájcsevegésekról", „drót végén lógásról", hosszúsága vagy témája miatt kínos beszélge­tésekről. Mert a telefon nemcsak „barátunk", egyik legfontosabb segítőtársunk tud lenni, hanem ennek ellenkezője is — ha lehetősége­ivel visszaélünk, ha nem ismerjük (fel és el) alapvető etikettjét. Kérem, kedves olvasóm, itt és most ne vágja le a képzeletbeli telefonkagylót, azért, mert már megint okítani akarnák; hallgasson, azazhogy olvasson végig! Higgye el, nem haszontalan, ha néha felelevenítjük az íratlan szabályokat! Melyek a telefonálást illetően nagyjából a következők: Ne hívjunk boldog-boldogtalant furton-furt magának a telefonálásnak az öröméért! (Még akkor se, ha a vonal „ingyen van", azazhogy állami, munkahelyi). Gondoljunk tárcsázás elótt arra, hogy a hívandót nem zavarjuk-e munkájában, vagy éppen szórakozásában, s arra is, hogy nem jelentéktelen, illetve telefonon illendően szóba hozható-e az ügy, amiért csörgetünk. Ismerőseinket, barátainkat nem ildomos munka­helyi telefonon a magánügyeinkkel traktálni. Telefonon gratulálni, részvétet nyilvánítani pedig egyenesen illetlenség! Az pedig, hogyha téves kapcsolás révén „beugrunk" véletlenül mások vonalába és belehallgatunk a beszélgetésbe, ahelyett, hogy azonnal letennénk a kagylót, már egyenesen modortalanság. — S nem vall különösebb kulturáltságra az sem, ha úgy kapjuk fel a kagylót, hogy „Halló, ki beszél?"-1 szólunk bele. Legalább köszönjünk! És köszönjünk meg minden telefonálási lehetőséget ismerőseink­nek, szomszédainknak, ha az ó vonalukat vesszük igénybe — s ha lehet, ilyen szívességtelefonokat csak sürgős, nagyon fontos ügyben bonyolítsunk. Azt, hogy bennünket a szomszédnál, barátnál hívja­nak, ugyancsak kezeljük különleges alkalomként és ha csak lehet, kerüljük el. A szomszédunk telefonszámát csak az ő beleegyezésével adjuk meg másnak! Ha pedig szomszédunk, ismerősünk éppen nálunk tartózkodik, azaz ha vendégünk van és éppen akkor csöng a telefon, ne beszéljünk hosszan, hanem látogatónkra hivatkozva mentsük ki magunkat és ajánljunk inkább visszahívást. Ne feledjük, a telefon segítségével fenntarthatjuk, sót fejleszt­hetjük kapcsolatainkat, távolságot leküzdve intézhetjük ügyeinket, arra való: de csak akkor „barát", ha nem élünk vissza az általa biztosított lehetőségekkel! Arról is hiba lenne megfeledkezni, hogy a telefonálásért fizetni kell... S az igazi bosszúság többnyire nem az alkalmatlan idejű, témájú hívásokkal, banem a számlával jön. Es többnyire zavar... Sz. M. Adna — elfogadna Az elmúlt héten — nem kis örö­münkre — ismét az adakozó szán­dékú olvasóink közül keresték meg többen rovatunkat. A felajánlások között szerepelt televízió, fotelok, háromajtós szekrény, sparhelt, régi típusú kétlángos vezetékes gáztűz­hely, akvárium, gyermekruhák. Saj­nos, nem kaptunk még elég ajánla­tot, az igény több. Változatlanul a gyermekes családoktól érkezik a leg­több kérés, ruhaneműtől gyermek­bútorig, babakocsiig, járókáig min­denfélére van igény folyamatosan. Közöttük sok hasonló, mint a zsom­bói tanyán éló olvasónké, aki töb­bek között azt ítja: „Harmadik gyermekemet várom és mivel veszélyeztetett terhes va­gyok, táppénzen kell töltenem az egész kilenc hónapot... A táppénz havi 1300 forint. Ha a családi pótlé­kot nem kapnám, nem is tudom, mi lenne velünk. . Azt szeretném kérni önöktől, hogy ha valaki babakocsit vagy kiságyat ajánlana fel. szíves­kedjenek rám gondolni, nagy segít­ség lenne." Bízunk benne, hogy olvasóink kö­zött többen lesznek, akik ilyen segít­séget fel tudnának kínálni a váran­dós anyukának, illetve a hasonló kérésekkel hozzánk fordulóknak. Várjuk azok segítőkészségét is, akik igazán rászoruló nagycsaládo­soknak, illetve idős embereknek át tudnák adni használt háztartási gépe­iket. Tévére, hútóre, mosógépre, centrifugára sokan várnak, csakúgy, mint heverókre, szekrényekre. Ru­haneműkből elsősorban gyerme­kekre való kerestetik! A csereberélni szándékozók kö­zül néhányan még nem találtak meg­felelő partnert, úgyhogy kérésüket Intelem „... az édesanyánkról, a szívbéli kedvesünkről és a ha­zánkról sem vicceket, sem frázisokat nem illik monda­(Veres Péter) Könyv - zene - tánc Praktika Több napos ünnepek „kenyér­mizériája" után olvasónk arról ér­deklődőit, milyen praktikával le­het frissen tartani a bespájzolt alapétket. Hosszabb ideig friss marad a kenyér, ha a vágott részére alufó­liát teszünk és a veknit, cipót tisz­ta, száraz konyharuhába (csak erre a célra használatos kenyeres­ruhába) csavarjuk. Segít a frissen­tartásban az is, ha a kenyértartó sarkába néhány szem kockacuk­rot teszünk, (ez akadályozza a penészedést is), időnként persze ki kell cserélni. Ha két-három napos kenyerünk mégis „elöregszik", akkor rövid idóre csavarjuk nedves konyharu­hába, aztán jól melegítsük át a sütőben — ismét friss, puha lesz. Az előrelátó háziasszony úgy is gondoskodhat friss kenyérről, ha a (nem meleg) kenyeret alufóliába csomagolva beteszi a mélyhűtőbe. Fogyasztás előtt vegyük ki, hogy felengedjen (egy kiló kenyérnek ehhez 4—5 óra kell). — Akkor is ropogós lehet a kenyerünk, ha az alufóliával együtt sütőbe tesszük és nagy lánggal melegítjük. (Egy kilót kb. 25 percig.) S ha már a kenyértartót is emle­gettük: penészesedését úgy aka­dályozhatjuk meg, hogyha a do­bozt idóról-idóre átmossuk ecetes vízzel. Aki vesszókosárban tartja a kenyeret, s nem akarja, hogy a kosár kiszáradjon, kenje azt be időnként citromos olajjal. számon tartjuk (olvasóinkat pedig kérjük, lapozzanak vissza egy héttel korábbi rovatunkhoz, amiben köz­zétettük, hogy ki mit, mire cserél­ne). Ajánlataikat, értesítésüket arról, hogy mit adnának át arra rászoru­lóknak, illetve kéréseiket a 12-847­es telefonszámon vagy levélben (6740 Szeged, Tanácsköztársaság u. 10.) közölhetik rovatunkkal. — A DM próbál segíteni, próbálkozzék velünk! Szó-váltó — Nem értem, hogy ülhet egész nap a kocsmában az, akinek nyolc gyereke van? — Ez talán (j,em elég ok rá? — Úgy hallom, Anna, is­mét fogyókúrát tartasz. — Igen, muszáj, hogy megint passzoljon a kisko­csim. * — Tetszik a nagymamának az új komputervezérlésű mo­sogatógép? — Nem tudom. — Nem próbálta még ki? — De igen, de még benne ül. * I — Jó, Panni, felveszem háztartási alkalmazottnak. Megkapja a kért fizetést, de szeretóról szó sem lehet! — Nem baj, nagyságos asz­szony, azt majd én hozok ma­gammal. Vegyünk egy kamaszt, akinek van két üres órája és nem tudja mit kezdjen vele. Ha szereti a zenét, már küldhetjük is a Somogyi­Könyvtárba. A dóm oldalán emelkedő, vörös­barna téglás épület elsó emeletén hatezer lemez és kazetta kíván olyan zenéket, amelyek között mindenki megtalálhatja a kedvére valót. A „klasszikus zene" — az elneve­zés elég pontatlan — legnagyobb komponistáinak művei, válogatott előadóművészek, kiváló fölvételei­ről hallhatók. A kezdettói igen népszerű és láto­gatott zenei gyűjtemény 1970-ben nyílt meg a múzeum emeletét elfog­laló könyvtár egyik barátságos szo­bácskájában. Akkor még a „zene­szoba" nevet viselte és 900 lemezt kínált látogatóinak. A diákok kedvelt tanulóhelyévé vált, s a „komolyzenei"lemezek mel­lett már akkor hallgathattak itt jazzt, népzenét, sót a Jézus Krisztus Szu­persztár becsempészett hangsza­lagja is gyakran forgott. Aki a „könnyű műfajt" kedveli és fölteszi a fejhallgatót, ma körülbelül 500fölvétel (lemez és kazetta) közül válogathat, s megtalálja a rock-zene különféle irányzatait, a jazz, a soul, a country és még sok máls műfaj jeles reprezentánsait. De lehet itt nyelvet tanulni, parti­túrát kérni a hallgatott műhöz, sót hazavihető lemezek és kották is van­nak. A hangos zenehallgatásra is alkalmas mai zeneszobában — egy most induló programsorozat kereté­ben — hangverseny-előzetesek hall­hatók, szorosan kapcsolódva a fil­harmóniai bemutatókhoz. A színházban frissen színre került operákkal ugyancsak megismerked­hetnek itt a műfaj barátai. A bemuta­tókra alkalmanként karmester és énekes vendégeket is hívnak. A kisebb gyerekek is izgalmas el­foglaltságot találhatnak maguknak. Egy emelettel lejjebb, a gyerek­könyvtár színes foglalkozásain ének­kel, zenével, tánccal, bábozással (bábkészítéssel) úgy szerezhetnek tudásukat gyarapító ismereteket, hogy jót mulatnak közben. Legutóbb Mátyás korába tekint­hettek vissza a gyerekek, a korabeli életmód, öltözetek, mesterségek, művészetek, hadviselés képei a könyvek, zene és tánc segítségével elevenedtek föl. A tavaszi szünetben a húsvéti ün­nepkörre készültek, de a nyári vaká­ció napjaiban is kínálnak progra­mot. A videó persze innen sem hi­ányzik: mesefilmeket lehet nézni minden szombaton. Mesefilmeket délelőtt fél 11-tól délig vetítenek, délután fél kettótól három óráig pe­dig a nagyobb gyerekeket várják videózni. Ny. P. Ész — torna Mit vesz az ember legtöbbet a piacon? (wizSwj) Két asszony közül melyik beszél többet? (p2s psjotn 2v fttíputv) Kis kertkerülő Milyen szert használjunk? Aki a fenti cím láttán félretolja a Mezőgazdasági Kiadó új könyvét anélkül, hogy belelapozna, nem cse­lekszik ésszerűen. Mert a „szerek" elleni fenntartástól vezérelve, eluta­sítja a hasznos, a kötetben összefog­lalt kertészkedési ismereteket min­denki számára — akár biokertész, akár nem — nélkülözhetetlen infor­mációt is. A jól tagolt, könnyen áttekinthető mű ugyanis — a ko­rábbi kertészeti könyvektől külön­bözve — részletesen foglalkozik a növénykárosodások okainak meg­határozásával. Minden kerti nö­vény, fa ápolásának fejezete úgyne­vezett tünethatározóval kezdődik, amiben leírják, hogy a károsítók milyen elváltozásokat, rendellenessé­geket okoznak, miról lehet felismerni a „pusztítót", majd a lehetséges véde­kezések leírása következik. — A könyv elsó fejezete egyébként külön részletezve is szól a betegségek okozói­ról, a kártevőkről, azok jellemzőiről éi a védekezés alternatíváiról. Mégpe­dig abból az alapállásból, hogy: „Könyvünkben tehát nem a „bio"-módszereket ismertetjük, amelyek tudományos megalapo­zottság nélkül elvetnek nagyon ha­tásos, egyes esetekben egyedül ha­tásos módszereket, hanem az iin. integrált növényvédelmet ajánljuk, amelynek lényege, hogy ismerve a különböző növényvédelmi módsze­reket (agrotechnikai, mechanikai, kémiai, biológiai), azok erősségét, de gyenge oldalait is, ezek kombiná­ciójával oldjuk meg feladatunkat úgy, hogy a legnagyobb hatást a legkisebb ráfordítással, veszéllyel, károsodással érjük el." Azazhogy ez a mű a „szerek" kö­zül nemcsak a vegyszerezést ajánlja. Hanem felhívja a figyelmet arra, hogy a kertészkedóknek, a gyü­mölcstermelőknek ennél mennyivel több szakismeretre van szükségük, ha azt akarják, hogy a lehető legki­sebb rizikóval, kevesebb pénz „vegyszerbe ölésével" gazdálkod­hassanak. Hasznos tanácsokat ad­nak a könyvet író szakemberek — dr. Biber Károly, dr. Tóth Bertalan és dr. Dimitrievics György — a nö­vényvédelmi munkák főbb művelete­ihez, azok gépesítéséhez is. Szólnak arról, hogy mit kell tudni a növény­védő szerek használatáról, igen jó szolgálatot tevó, útmutatást adó táb­lázatokat adnak az egyes szerek, per­mettrágyák keverhetőségéről; sót még a megyei agrokémiai állomások címét és telefonszámát is közlik, fel­híva a figyelmet az ottani szakembe­rektől kapható támogatásra. (A Csongrád Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás címe: 6501 Hódmezővásárhely, Pf. 99. Rárósi u. 102. Telefonszáma: 62/46-611.) Főfájdító ÉDESANYÁK Somogyi Károlyné felvétele A köztudatban az él, hogy az embe­rek feje az éhségtói szokott fájni. Azt kevesen tudják. hogy a fejfájást evés, étel, ital is kiválthatja — ha vele túl sok hisztamin kerül a szerve­zetbe. Az a hisztaminmennyiség, amely a „normális táplálékkal kerül bele a szervezetünkbe, az emésztés során lebomlik, ezért az egészséges szer­vezet számára veszélytelen. Ez a lebomlási folyamat azonban menten megszakad, ha romlott ételt ettünk, ha idült bélgyulladásban szenve­dünk, vagy ha nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztunk. Sót, több gyógyszer, például némely antibioti­kum vagy a magas vérnyomás ellen rendelt bizonyos gyógyszerek szin­tén hasonló hatással vannak — Azok az ételek, amelyekben tárolá­suk során különösképpen sok hisz­tamin képződik a hal- és sonkakon­zervek, a szalámi, az „érett" sajtok és a vörösbor. De a savanyú káposz­tában is lehet több hisztamin. A sok hisztamin okozta tünetek harminc-negyven perccel a táplálko­zás után keringési zavarban — for­róságérzésben, szívdobogásban —, fejfájásban vagy hányásban mutat­koznak meg. Leginkább olyan idő­sebb emberek vannak ilyen rosszul­létnek kitéve, akiknek sűrűn kell többféle gyógyszert szedniük. De fejfájás „kerülgeti" azokat is, akik állott ételt esznek, vagy túlzó mó­don alkoholizálnak. Családi magazinunkat szerkeszti: SZABÓ MAGDOLNA

Next

/
Thumbnails
Contents