Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-31 / 127. szám

I 10 1990. május 31., csütörtök rm DM RÖVIDEN Lassan melegszik az idő Várható időjárás ma estig: többnyire gyengén felhős lesz az ég, számottevő eső nem várható. Az északi szél már kevesebb helyen erősödik meg. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 3 és 8 fok között, a legmagasabb nap­pali hőmérséklet 17 és 22 fok között alakuL Mi történik? MA A Fidesz szegedi szerve­zete 19 órától taggyűlést tart. (Victor Hugó u 5.\ A Szegedi Asványgyűjtők Klubja délután 5 órakor tartja összejövetelét a JA­TE Ásványtani Tanszék tan­termében (Egyetem u. 2.) A szegedi ökumenikus evangelizáció este 7 órakor: a felsővárosi római katoli­kus templomban Hol az ala­gút vége? — Jézus a vilá­gosság, címmel rendeznek programot a Sok kérdés — egy megoldás sorozatban. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete szegedi nyug­díjas csoportjának következő klubfoglalkozása délután 5 órakor kezdődik a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskolában (Szeged. Tolbuhin sgt. 1.). A Szocialista Párt Szeged Város Elnöksége délután 5 órakor összevont városi tag­gyűlésre hívja a párt tag­jait a Tisza-parti székház­ba, ahol tájékoztatják a tag­ságot a kongresszus állásfog­lalásairól és döntenek a so­ron lévő feladatokról. Az SZDSZ Szegcdi Szer­vezete kó'zgyűlést tart dél­után 5 órakor a Rákóczi ut­cai ideiglenes székházban. HOLNAP Király Zoltán országgyűlé­si képviselő fogadóórát tart 10—12 óráig a pusztamérgesi tanácsházán, fél 1—2-ig a rúzsai, 2-től 4-ig pedig a zá­kányszéki tanácsházán. Ki­rály Zoltán levélcíme: 6701 Szeged, Postafiók 618. A szabaddemokraták vár­ják fiatal szimpatizánsaik jelentkezését az ifjúsági szervezet alakuló ülésére délután 5 órára a Rákóczi utcai ideiglenes székházba. Középkori városfal Egerben Egy társasházi építkezés terület-előkészítési munkála­tai során nagy valószínűség­gel Eger középkori város­falának mintegy százméte­res szakaszára bukkantak. A várost hajdan övező védőfal külső gyűrűjéről az egykori térképek alapján eddig is tudtak a szakemberek — a most megtalált szakaszról is —, ám korábban azt hitték, hogy az a múlt században épült az Eger patak áradá­sainak kivédésére, s építésé­nél fölhasználták a közép­kori városfal köveit is. Cserbenhagyót keres a rendőrség Cserbenhagyó kiléteitek meg­állapításihoz kterl a lakosság segítségét a Csongrád Megyei Rendőr-fókapltányság. Május 17-éről lS-ára virradó­an — este S és hajnali 4 óra kö­rött — a 47-es fonton, Székku­tas és Hódmezővásárhely kö­zött, a hódmezővásárhelyi tan­gazdaság bekötőútja közelében kerékpározó Korsós József Sán­dornét elgázolta egy vele azo­nos irányban közlekedő sze­mélygépkocsi, amely aztán se­gítségnyújtás nélkül továbbhaj­tott. A szereneséUenül lárt asz­szony a helyszínen életét vesz­tette. A rendelkezésre álló Informá­ciók szerint a baleset helyszí­nén külföldi rendszámú gépko­csik álltak, ezért feltételezhető. A Sakál békés napjai A Sakál idén töltötte be 67. életévét, korához ké­pest viszonylag jól tartja magát, s politikai merény­letek helyett sertéstenyész­tési programok jogi-pénz­ügyi kérdéseivel foglalko­zik. Georges Marcel Watin, a de Gaulle tábornok ellen elkövetett 1962-es siker­telen merénylet főszerep­lője ma a paraguayi fővá­rosban él. Mosolyogva em­lékezik vissza a régi szép napokra, csak akkor ko­morul el kissé tekintete, amikor Frederick Forsyth, az egész világon bestsel­lerré lett könyv, „A Sakál napja" szerzője kerül szó­ba. — A valóság sokkal ke­gyetlenebb volt, mint ahogy azt Forsyth megírta — legyint, s nem is nagyon hajlandó több szót veszte­getni az ügyre. Watin Algériában szüle­tett, ahol apjának hatal­mas birtoka volt. „Minden azzal kezdődött, hogy az oroszok bujtogatására lá­zadás tort ki az országban. A zendülők a mi birtokun­kat is megtámadták, s a szemem láttára gyilkolták meg hihetetlenül kegyetlen módon, több barátomat" — mondja. A francia telepesek azon csoportjához csatla­kozott, amely ráduplázott az ősi „szemet szemért, fo­gat fogért" elvre. „Mi egy szem helyett mind a kettőt és egy fog helyett az egész fogsort akartuk bosszú­ként" — mereng el a múl­ton. — Kezdetben csodáltuk de Gaulle tábornokot, s képzelheti, milyen mélysé­ges csalódással vettük áru­lása hírét — mondja dühö­sen, mert a néhai tábor­noknak mind a mai napig nem tudott megbocsátani. Maga sem tudja, hogy hány embert ölt meg, s még ma is büszke arra, hogy 1962-ben, Petit Cla­martban megpróbált vé­gezni „az áruló" de Gaulle-lal. Watin a sikertelen me­rénylet után Svájcba me­nekült. Itt két évre börtön­be csukták, de aztán kiju­tott Paraguayba 1970-ben jutott el hozzá a hír, hogy amnesztiában részesült, s így nem vár rá 157 évnyi börtön, amit a merénylet miatt kapott büntetésként Egy évtizedre visszatért Európába. Spanyolország­ban telepedett le, de nem sikerült gyökeret ereszte­nie, ezért végleg átköltö­zött Paraguayba. Mezőgazdasági fejlesztési programokkal kezdett fog­lalkozni, s a hires-hirhedt Sakálból lassan a teljesen ártalmatlan, békés Watin lett. Távcsöves karabélyát régen felcserélte egy séta­botra. „Ez az átkozott kösz­vény" — panaszkodik — ,.sokkal jobban kínoz, mint a tizenhárom sebhely, amelyet különböző csaták­ban puskagolyók ütöttek rajtam". Ostorjegenye Ha reggel felkeltem, s lótrágyás sárral tapasztott, földpadlójú házunk konyhájából kiléptem a porcfűsző­nyeggel letakart udvarra, rögtön szemem képernyőjére kúszott hatal­mas alakja. Mintha egy óriás, befe­jezve az írást, földbe szúrta volna lúdtollát, magasra nyújtózott a je­genye, magasabbra, mint a temp­lomtorony. A második szomszéd udvarának közepén állt, háztetőma­gasságtól két ágban, U alakban nőtt tovább, olyan volt, mint egy nagy hangvilla, s ha olykor-olykor neki­nekirohant a szél, mély, búgó han­gon súgott-bongott, de rezzenéste­len, napos időben is állandóan fo­rogtak-porogtek. összekoccantak a levelei, & hallottam zizegésüket, mintha sok-sok tücsök cirpelne. öreg lehetett már, jóval túl a nyugdíjkorhatáron, bár nem tudom, hol kezdődik ez a fáknál, mégis délceg-legényesen, egyenes derékkal fogadta s állta a vihar villámfejsze­csapásait. Senki nem emlékezett suhángkorára. mintha időtlen idők óta ilyen hatalmas lett volna. Az a legenda keringett róla, hogy vala­melyik erdő lápot izzadó hónaljá­ból hasította az akkori gazda, s os­tor helyett ökreit nógatta-suhintgat­ta vele, otthon ledöfte az udvar kö­zepén a sárba, térdig érő, sűrű sa­rat dagasztott-kevert a jószág lába ősszel-tavasszal. A parasztudvaro­kon ebben a trágyával erjesztett sárban eresztett gyökeret a leszúrt és ottfelejtett jegenyevessző, s öltött levélruhát tavasszal, s mert megke­gyelmezett neki idő, gazda, jószág, nagy iramban nyújtózkodott a Nap felé. Tobb jegenye is volt a faluban. Három a templom szomszédságában, az iskolakertben strázsált, mintha a torony szárnysegédei lennének. Ezek alacsonyabbak voltak. A toronnyal ujjat húzni, annál magasabbra ka­paszkodni csak a mi jegenyénk me­részkedett, s ha a falutól távol, a határban dolgozó, megfáradt-szédült emberek estefelé letettek a munkát, nem toronyiránt indultak haza, ha­nem jegenyeiránt. Jelképe, őrzője, címerfája lett a falunknak, tóbb fa­lu határán túlról is ott láttuk a lát. határ homlokán, s mi, gyerekek, igencsak büszkék voltunk rá, úgy hívtuk, a mi jegenyénk. Csodáltuk, mert nyáron valóságos madártoronyszálló volt, sok-sok ké­nyelmes fészeklakosztállyal, hogy szerettünk volna belesni-kukkanta­ni titkaiba, tavasztól őszig verebek, galambok, fecskék, rigók, s minden­féle kerti madarak gyülekezó-gyülé­sező helye, fóruma, piaca volt ez a jegenye. Csak este szűnt meg, halt el lombbélésében a madárcsicser­gás, a sok szólamú madárénekkar hangversenye, s ezt csak mi, gye­rekek élveztük-hallgattuk, meg né­hány, munkából kikopott-kigyengült öregember, mert a felnőttek már pirkadatkor, amikor a madár ének­s zenekar még csak hangolt, elin­dultak a mezők felé, s csak estére tértek vissza, amikor a pici, madár ­csőrok össze záródtak, és a síptor­kok már lenyelték az utolsó dalla­mot is. Össze-összegyűltünk a jegenye alatt latolgatva, melyik ágkar fog­ná meg a kez.ünket, s húzna fel magához a pihemeleg fészkekhez, melyekben ott sorakoztak a tojások, ott nyújtózkodtak a sárga csórű puckos/pucér vagy már csonka szár­nyú fiókák, a gyerekkor kedvelt vadászzsákmányai. A fészek, legyen varjúé, szarkáé, verébé, rigóé, s bár­milyen más madáré, szilaj-hajmere­vítő fára mászásaink legáhítottabb célja volt a tojásokat felhörpintet­tük, a fiókákat megfőztük-sütöttük. A jegenyére soha nem mászhat­tunk fel, az öreg néne mindig ott ült-gubbasztott a tornác végébe nőtt kisszóken, mint kotlós a tojásokon, ha meg a gazda otthon volt elpa­rancsolt bennünket a fa tövéből. Sejtette settenkedésünk okát, féltett, de egy kicsit meg is borzongatott bennünket az udvar tisztásán sudá­ran-egyedül nyújtózkodó jegenye toronymagassága. Sóvárgásunk, fé­lelmünk burkába szorult a jegenye, mint kétágú nagy favilla, izgazgatta a gomolygó fellegboglyák zilált szá­lait. Ha beborult, estére óriás ecset, ként sötétre festette az eget, fényes időben meg napóramutató volt az udvar szürke számlapján, árnyéka naponta körbejárta a portát. Amikor a vihar ropogtatta az óriás fa egyenes, de már biztosan reumás derekát, a gazda szorongva leste az ajtóból, hátha egyszer mégis a vihar lesz a győztes ebben a szabadfogású birkózásban, s két vállra fekteti a jegenyét, vagy az égi kohóban felizzított villámfej­széknek egyszer mégis sikerül ket­téhasítani e membránként zúgó hangvillajegenyét. Ki tudja, hová, melyik irányba-oldalra billenne, zuhanna a házakra, a harmadik) szomszédba is átérne, ólra, kertre. A félelem adta kezébe a fejszét, fűrészt, kötelet, s néhányadmagával kimondta az ítéletet a jegenyére, s az nem fellebbezhetett, nem perel­hetett, mint perelt a széllel, vihar­ral annyi évtizeden át. Én már csak a friss, nyers illatú jegenye­tuskót láttam, a fűrészfogak mar­ta-harapta finom barázdákban csil­lanó nedvek gyöngyöztek, mint a harmatcseppek, könnyezett a tuskó, s vele mi, gyerekek is. Kivágták az ostorjegényét, de bennem nő, nyújtózik tovább, hallom lenge szélben összekoccanó leveleinek zizegését, fülembe cseng a madárlárma, iránytűm e jegenye, bárhol legyek, segít hazatalálni. Nyomtalan, úttalan utakon megyek azóta is, .s mindig jegenyeiránt. Györké Zoltán FESZÜLTSÉG ALATT! A Szegedi Közlekedési Vállalat június l-jén 00 órá­tól a Csongrádi sgt. és a Ró­zsa utca kereszteződésben felállított áramátalakítót fe­szültség alá helyezi. hogy a kerékpárost Ilyen Jár­müvei ütötték el. Valószínű, hogy a keresett gépkocsi fehér 1200-as, vagy egy régebbi típu­sú 1300-as Lada, amelynek a Jobb oldali fényszórója, elsó sárvédője. motorháztetője és lökhárítója megrongálódott. Lehetséges, hogy kitört az elsó szélvédőUveg, illetve kerete ls sérült. A rendőrség kért, hogy akt lattá a balesetet, arról bármifé­le felvilágosítást tud adni, vagy tudomása van az említett mó­don rongálódott Járműről, érte­sítse a hódmezővásárhelyi vá­rosi rendőrkapitányságot a (62) 46-266-os telefonszámon. Il­letve tájékoztassa a legközeleb­bi rendőrt. Föld — Jean, nagyon zsiros lett ez a magyar föld. — Miért, uram? — Mostaniban sok ember lába alól kicsú­szott a talaj. (manczy) MEGHÍVÓ A MADÁCH KÖRBE Ma délután fél 6-kor lesz a Madách Kör soron követ­kező összejövetele, melyre szeretettel várnak minden egykori rnadáchos tanárt és diákot. A találkozó prog­ramjában szerepel dr. - Ma­gyarossy József tájékoztató­ja a Madách-alapítványról; dr. Faragó Márta és, Szélpál Márta emlékezik a régi szép időkre; iskolaszemlét dr. Lajkó Lajos igazgató tart, végül Bakonyi László Ma­dách- „filmhíradóját" láthat­ják. INTENZÍV NYELVTANFOLYAM ötvenórás intenzív angol —német nyelvtanfolyamot indit június 18—30. között a JATE-szahadegyetem. Jelent­kezni lehet mindennap az Április 4. útja 4. szám alatt 13—16 óra között. BURKOLAT­FELÜJÍTAS MAKKOSHAZAN Felújítják a torrtegközle­dési járművek végállomását és környékét Makkosházán, s emiatt pénteken a 83-as és 84-es autóbuszok leszállóhe­lye nem a Csongrádi sugár­úton, hanem a végállomá­son lesz Az SZKV 7-es. 8­as, 9-es trolijai helyett szombaton és vasárnap kék autóbuszok járnak a Hont 'Ferenc utcai végállomástóla Diófa előtti megállóig. Ott a Vértói út felől érkező 7—8 trolikra lehet átszáll­ni. A Gáspár Zoltán utcai megállótól a végállomás fe­lé szintén kék buszok jár­nak — a Hont Ferenc és Or­tutay utcai lezárás miatt nem érintik a buszok a Gát és az Ortutay utcai megálló­kat SomoRvl Kárólvné falvétele Szép, csendes utca a Belváros közepén ... jó az ablakon ls kinézni, örülhet, aki az ár­nyas Gogol utcaban lakik. Ama vége felé. közel a Nagykörúthoz, szemet szúr egy sarga sátor (garázs?), az úttesten terpeszkedve. A közelben lakók szerint nem nagyon „lakik" benne semmiféle jármú — akkor meg minek? HOSSZABB NYITVA TARTÁS ÓPUSZTASZEREN A nyári hónapokban — június l-jétől augusztus 31­éig — meghosszabbítják az Ópusztaszeri Nemzeti Tör­ténelmi Emlékpark nyitva tartását, amelyet ezen idő­szakban délelőtt 9 és este 6 óra között látogathat a kö­zönség. Mától egyébként június 9-éig. mivel új kiál­lítást rendeznek be, az em­lékpark területén működő iskolakiállítás (a tanterem kivételével) zárva tart. ISMÉT A DOBOGÓN! 'Idén is megrendezték a szakosított tantervű általá­nos iskolák országos, német nyelvi versenyét. Csongrád megyét a Szeged Tarjánvá­ros III. Sz. Alt. Isk. 7. és 8. osztályos tanulói képvisel­ték. A 8. osztályosok verse­nyében — az előző évhez hasonlóan — igen szép eredmény született, ismét országos III. helyezést értei VaLaczkay Gabriella, Orbán •Rita és Tábory Tímea. Az utánpótlás ís biztosított, hi­szen a 7. osztályos csapat 6zintén kiválóan szerepelt, országos V. 'helyezett lett. A csapat tagjai: Pálfalvi Zsó­fia, Horváth Szatmár, Mo­nory Krisztina. NYÁRI PÓTSULI A Balázs Béla- Űttörőház korrepetálást, pótvizsgára való felkészítést szervez jú­lius 30-ától augusztus 30­áig, hetente hétfőtől pénte­kig, napi két árában. Az 5 fős csoportokra bontott fog­lalkozásokat szaktanárok vezetik. Az alsósok olvasás­ra, anyanyelvre és matema­tikára jelentkezhetnek. A felsősöknek matematika, kémia, fizika, magyar, orosz, történelem tantárgyakból nyújtanak segítséget. A tan­folyam teljes időtartama 40 óra, a részvételi díj 1600 fo­rint. Jelentkezni június 30­áig lehet áz úttoröházban (Kálvin tér -6.). RENDŐRSÉGI FELHÍVÁS Gyilkossági ügyben kéri a rendőrség a lakosság segít­ségét. Május 28-án, 18.00 óra körül Budapest II., Görgé­nyi út erdei folytatásában két lövéssel megölték Apró János 39 éves fővárosi la­kost. Ez ügy kapcsán keres­nek egy tűzpiros Porsche 944-es típusú, EL 52—00 rendszámú, kétüléses sze­mélygépkocsit. Aki bármit tud erről a járműről, isme­ri feltalálási helyét, vagy látta valahol, tájékoztassa a 11-23-456-os, vagy a 07-es telefonszámon a BRFK ügyeletét, illetve a legköze­lebbi rendőri szervet. DÉLMA6Y&R0RSZA6 Politikai napilap Főszerkesztő: Dlusztus Imre Főszerkesztő-helyettes: Sulyok Erzsébet " /állal > Szerkesztőség és kiadóvállalat: Szeged, Tanácsköztársaság 3. Telex: 82-282. Telefax: Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kispál Antal. — Szerkesztőség és kiadóvállalat: Sze útja 10., Sqjtóház 6740. - Telefon: 24-633. 13-130. - A lapot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy­Zsilinszky utca 28 . 6720. Igazgató: Surányi Tibor. — Teijeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 101 forint. ISSN 0133- 025X

Next

/
Thumbnails
Contents