Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-31 / 127. szám

1990. május 31., csütörtök 5 Holnap kezdődik az or­szágosan is hagyományos­nak számító könyvhét. A szegedi program talán az eddigieknél is több érde­kességet kínál. Cseres Ti­bor műveit aligha kell be­mutatni a könyvértő kö­zönségnek. A Kossuth-dí- de azt hiszem, erről jas íróval, Őseink kertje, denkinek Erdély, című új könyvéről, neve jutna eszébe. A nép A könyv ünnepe talan címet kap méltó, ünnepélyes „felavatást". Életünket kö­rülrajzzák a feltételes mó­dok, a bizonytalanság — mely épp oly mértékben egzisztenciális, mint anya­sorolhatnánk, gí jelzővel ellátható _ má­min- ra számtalan kérdéssel ál­Moldova György 1\sf™be bennünket. En­° nek kulon fejezete az er­Kolozsvári Papp László szerű író Az utolsó beszélget a Somogyi című könyvének premierje Könyvtárban. Az író és az is izgalmakat, érdekessé­olvasó személyes kapcsola- geket kínál. A városi ta­tának fontosságáról már nács művelődési osztálya jó néhány értekezés szüle- minden évben egy helyi tett, ennek jegyében Cse- kiadvánnyal lepi meg a res Tiborral találkozhat- nagyközönséget a könyv­nak olvasói a Deák Ferenc hét alkalmából. Az idén ™ „ , Íii i-*f Gimnáziumban is. Akit a Szeged díszpolgárának, ™ako" aeieiott 11 határ telm>ségi lét problémái, feloldatlan és még előre nem látható paradigmái. Huszár Tibor Mit ér a szellem, ha? című könyv­premiere ebbe enged bete­kintést. Az ünnepi könyv­hét szegedi rendezvényso­mozdony füstje megcsa- Buday Györgynek Grafikai pott cím mellé még szám- mappája lát napvilágot és a Dugonics téren. P. Sz. A Vadnyugat fiai, avagy: a hosszú bosszú Rendezte: Christopher Cain. Kép: Dean Semler. Zene: Anthony Mari­nelli. Szereplők: Wílliam H. Bonney — Emilio Estevez, Doc-Kiefer Chavez-Lou Diámon Phi­lips, Dick — Charley Sheen, Stephens — Dermot Muironey, Charley — Ca­sey Siemaszko, John Tuns­tall — Terence Stamp, Murphy — Jack Palance, Alex seriff — Terry O" Quinn, McCloskey Geoffrey Biake, Pat rett — Patrick Wayne. 1878-ban Tunstall bevándorló Amerika dél­nyugati részén üj film A Vadnyugat kalandos vi­lágáról készült filmek alap­Sutherland, munkájának a „Volt egyszer egy Vadnyugat"-ot tartják. Ez a film minden olyan alapklisét tartalmaz, amit a .Későbbiekben ilyen-olyan dominanciával és körítéssel tálalnak. A bosszú elve itt is; ha meglőnek pisztollyal, lőjj vissza puskával. Az em­berélet nem drága, mint Gar- minden „cowboy"-os film­ben, de ez nem innen ítélen­angol dő meg, hanem a Vadnyugat törvényei szerint. Párbaj marhate- nincs, A terep nem alkalmas nyésztő gazdaságot akar lét- rá. Emilio Estevez remek rehozni. Ehhez a munkához alakítással válik a környékből összeverbuvált szottyant „kisfiú csapatában szinte olyan fiúk vannak a meg­képéből mind bandavezérré. A film másik akik különlegessége Kiefer Su­megúszták az akasztást, me- therland, Donald Sutherland nekúltek, vagy legalábbis fiának játéka. A két Suther­igazságérzetúknek kívántak land szinte megtévesztésig eleget tenni, s ehhez a Vad- hasonlít egymásra — ehhez nyugat legegyszerűbb mód- persze a közös arcvonások, ját választották — tehát és a — talán örökölt — gesz­„vaj van a fülük tövén". Eb- tusok is szükségeltetnek, be a társaságba csöppen H. . . .. , .. Bonney, akit előbb jócskán Ami meg megtréfálnak egy traktor fl1™. zenf^e- Afh°ll nagyságú malaccal. Tunstall, \Jefm"dernebb„ a gazda azonban békességre f"e"*kkel °ld]a meg inti a társaságot, sőt, olvasni a tanítja őket. zenei fel­Podmaniczky Szilárd Mars-mező füve Többszáz juhot hajtottak fel francia juhtenyésztők a párizsi világcsoda, az Eiffel­torony elé. Bár az ottani park, a híres Mars-mező fü­ve minden bizonnyal alkal­mas a legeltetésre, a cél nem ez volt: a juhtenyész­tők, akik jóval többen vol­tak, mint a birkák, — vagy másfél ezren vettek részt a megmozduláson —, az ellen tüntettek, hogy a közös pia­ci szabályozások veszélyezte­tik érdekeiket. A Franciaor­szágban közkedvelt birka­és bárányhús felvásárlási ára visszaesett, főként a külső, elsősorban angol, de részben a Kelet-Eürópából érkező szállítások következ­tében. A tüntetők birkáikkal a mezőgazdasági minisztérium és az Eiffel-torony elé akar­tak vonulni, de a kivonult rohamrendőrök ebben meg­akadályozták őket. A dél­francia vérmérséklet — fő­ként innen érkeztek a te­nyésztők, — megtette a ma­gáét: a tüntetők, és a rend­őrök hevesen összecsaptak s ennek több könnyű sérültje lett. Végül is csak egy bá­rány jutott el a minisztéri­umhoz: a rendőrök megen­gedték, hogy a tüntetők kül­döttséget menesszenek a mi­niszterhez. Tisztújítás a Pedagógiai Társaságban A Magyar Pedagógiai Társaság Csongrád (megyei és Szeged városi tagozata fennállása — 1968 — óta igyekszik kihasználni a me­gye adta kedvező lehetősé­geket. (Nevelésügyi szem­pontból előnyös, hogy mind tanárképző főiskola, mind bölcsészettudományi kar működik Szegeden.) A szer­vezetnek, mintegy 100 olyan aktív helyi tagja van, aki a 24 országos szakosztály va­lamelyikében tevékenyke­dik. Céljuk, hogy az eddigi Szeged központúsággal szemben a megye minden nagyobb városa évente leg­alább egyszer helyszíne le­gyen valamelyik rendezvé­nyüknek. Egyik legfontosabb fel­adatuk a nemzeti alaptan­terv kérdésének megvitatá­sa, az ezzel kapcsolatos ál­láspont kialakítása. Szeret­nék bevonni munkájukba a magán- és egyházi iskolák pedagógusait is. Szeptem­bertől pedig az 1991-re ter­vezett VI. nevelésügyi kongresszust készítik elő. magyar nevelésügy dilem­máinak két csoportját hatá­rozták meg: hogyam segíthe­ti a nevelésügy a békés át­menetet, s hogyan hatnak a társadalmi változások a ne­velésügyre. Ennek alapján a következő tárgyalandó té­mákat vetette fel a társaság: társadalmi-gazdasági kor­szakváltás és a magyar ok­tatásügy; nevelés a demok­ráciában — demokrácia a nevelésben; a szakképzés az átalakuló iskolarendszerben; a pedagógustársadalom meg­újulásának perspektívái; az oktatásügy irányítása és fi­nanszírozása; a neveléstu­domány a társadalom szol­gálatában. Nem késő-e ezekről az ok­tatásügyi reformokról 1991 szeptemberében tanácskoz­ni? Veszprémi Lástíló sze­rint a reformokat nem sza­A nevelésügyi kongresz- bad elhamarkodni, hiszen a szusok története 1848-ra magyar oktatásügy új alap­nyúlik vissza, a legutóbbit jait egy hosszú távon is ha­1970-ben tartották. Az 1991- tékonyan működő rendszer ben esedékes találkozóra a számára kell lerakni. •MPT már elkészítette az előzetes javaslattervet. A Keczer Gabriella Ma tartja Budapesten országos tisztújító gyű­lését a Magyar Pedagó­giai Társaság. Ezen or­szágos rendezvényt ha­sonló jellegű megyei gyűlések előzték meg; ezek egyikén, Csongrád megyében néhány hete Veszprémi Lászlót, a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola gya­korlóiskolájának igaz­gatóját választották a megyei tagozat elnöké­vé, mely tisztet egyéb­ként 1968 óta dr. Ágos­ton György töltötte be. A pedagógusok tanács­kozásáról Veszprémi Lászlótól kértünk előze­tes információkat. Uj kulturális egyesület Holland—Magyar Kulturá­lis Egyesület alakult Szent­endrén a Pest Megyei Mű­velődési Központban. Az egyesület elnökévé az 1956 óta Hollandiában élő és nyugdíjazásáig az amszter­dami protestáns egyetemen dolgozó Dékány Károlyt vá­lasztották. A Magyarorszá­gon kevéssé ismert 70 éves költő sokat tett a holland és a magyar irodalom köl­csönös megismertetéséért. Ö alapította 1966-ban a két nép barátságát erősítő kul­turális egyesületet — Hon­gaars—Nederlands Cultuur Kring —, majd tíz évre rá a Fórum Könyvkiadót és Nyomdát. Beszélgetés a toleráns Koncz Zsuzsával Még mindig fordul a... — A plakátok — még az előző al­bumról — Fordul a világ címmel hirdetik Koncz Zsuzsa koncertjeit. Miért? Hiszen azóta már meg jelént egy újabb lemez. — Ezek a dalok összefüggnek, egymásutániságuk kiad valamiféle logikát. Hogy éppen milyen napok járnak ránk, azokra, akik itt, a Kárpát-medencében próbálják meg­húzni magukat, többek nemtetszésé­re. — Azt tapasztalom, mai hétköz­napjaink verstelenek. A mostani a harmadik verslemezed. Miből gon­dolod, hogy ezek a versek kellenek nekünk.? — Nyolc évvel ezelőtt kezdtem el gyűjteni az anyagot. Mire megjelent — tavaly októberben —, illetve utá­na, ezek a versek egészen különös jelentést és aktualitást kaptak. Ami­nek —r felelős magyar állampolgár­ként — különösképpen nem örülök. — Mert... — Mert karácsonykor olyan egy­séges diadalmenetnek tűnt minden. Ügy nézett ki. a szó szoros, és átvitt értelmében, Közép-Európa össze, dőlt. Azóta tudjuk, a dolgok — leg­alábbis egy része — átértékelődött, folyamatosan átértelmeződik. Bár én osztom József Attila azon véle­ményét, hogy élünk ám, és van re­mény ... de ahogy a minap elnéz­tem Szőcs Gézát a televízióban, még nagyon sokat kell tenni, hogy a reményből valóság legyen, béké­ben és barátságban tudjunk élni a Duna medencéjében. — Mire alapozzátok a szövegíró Bródyval, hogy a magvasabb gondo­latoknak, az intellektuális tartalom­nak van még keletje? — Mindig úgy válogattam össze a dalaimat, hogy az én érzéseimet, gondolataimat fejezzék ki. Ha telt házas estjeimet, a nagy példány­számban eladott lemezeimet tekin­tem, azt kell hinnem, hogy sokan vannak még a hozzá rr., hasonlók. Úgy hiszem, a költészet, a művé­szet általában — azzal együtt, hogy a közélet megérinti, mert ez óha. tatlan — a hétköznapok sodrában menedék lehet, egyik fontos sze­replője az életünknek. Mert — azon túl, hogy maradandó élményt nyújt­(hat) — gondolkodásra is késztet. — AktJc eljönnek meghallgatni, azok közül sokan jóval fiatalabbak, mint a nemzedéktársaid. Ez azt je­lenti-e, hogy ők érzékenyebbek, jobban figyelnek arra, mi történik körülöttük, a generációd pedig egy kicsit leszakadt tőled? — Örülök a fiataloknak. Nyilván­valóan fogékonyák arra, ami ebből a zenéből árad. amit én adni tudok. Bizonyára érzik az őszinteségét, a hitelességét, a spekulatív szándékok hiányát. A negyvenesekről sem gon­dolom, hogy érdektelenebbek, csak kevesebbet járnak már koncertekre, ök varinak leginkább az élet sűrű­jében, olyan korszakát élik az éle­tüknek. amikor a legtöbb a gond, a probléma. — Szolgáltat-e valamiféle elégté­telt. hogy ezekből a '87-ben íródott. '88-ban megjelent háromperces .,jóslatokból" mára sok minden be­jött? — Ez elsősorban Bródy érdeme, ő szinte mindenki előtt „látott". De az igazsághoz hozzátartozik, aki ér­zékenyen élt ebben a világban, az hasonlóképpen megérezhette. itt ez takarja-e majd a vágyainkat, azt nem tudom. Most úgy tűnik — az én életemben először —, elkezdődhet egy közép-európai demokratikus lét. Bizakodó vagyok, mert megmutat­hatjuk, mind az a rossz, amit gon­dolunk magunkról, nem igaz, Ami a nemzeti érzések között a magyar sajátja, arra rácáfolhatunk, az ön­bizalom hiányára, a sötét jövőlátás­ra .... — Egy emberszabásúbb társada­lomban kell-e a művésznek politi­zálnia? — Nyilván, lesznek ezután is, mi­ként eddig is voltak, akik politizál­nak. Kell is, hogy így tegyenek, és olyanok is, akiktől ez távol áll. Mindenki elgondolása szerint tehet, ahogy ez már a világ nyugati fe­lében már szokásos. — Bródy ruháján ott a pártállását demonstráló jelvény, te pedig pár­toktól függetlenül csinálod tovább­ra is... — Bródyval ugyanúgy egyetértek, mint eddig, de kevésbé vagyok mi­litáns alkat Egyfelől szeretném a magam autoritását megőrizni, más­felől boldog vagyok, mert vannak a politikai palettán olyanok, akiket támogatni tudok a magam kicsit fe­minin módján. Mert ezt másnak is éreznie kell, milyen nagyszerű az, amikor az eddig csak önmagam számára megfogalmazott vélemé­nyek egyszer csak megjelennek a maguk adekvát módján, nyilváno­san. — Zsuzsa, ha ezt az interjút e'oU vassa a szerkesztőm, akkor azt fog­ja mondani, ez megint egy udvarias beszélgetés. higgadt, diplomatikus válaszokkal. Te erre tudatosan vi­gyázol, vagy ilyen vagy? — Nem mondanám, hogy ki­egyensúlyozott vagyok, inkább tole­valaminek történnie kell. Amikor a ráns. A magam szélsőségeivel a kör­lemezt készítettük, még nem lehe­tett kiszámítani, ez egv európai for­dulat lesz, amely át fogja rendezni a világot — Reményeid szerint hogyan? — Egy magát sokszorosan túlélő rossz múlt el. csak jobb jöhet. Hogy nyezetemet — tágabb értelemben a közönséget is — nem terhelem. A problémáival mindenkinek magának kell megbirkóznia. A demokráciá­ban ezt fogjuk együttesen gyakorol­ni. Juhász Ilona Gutenberg-hét — vetélkedőkkel Iskolánkban május 29-én, lyezett a 6. a osztály csapata fennállása óta először ren- lett (Ördögh Bernadett, deztek vetélkedőt Gutenberg Ambrus Lívia, Hojsza Zsu­János életéről. Minden fel- zsanna és Bokányi Dezső), sós osztályból egy-egy 4 fős A második helyen végzett a csapat jelentkezett, akik 6. b és a 7. b osztály, mig már régóta készültek arra, a III. helyet a 8. b osztály hogy összemérjék tudásukat szerezte meg. és felkészültségüket. A ver- _ ...... seny elején minden csapat , A , Gutenberg-vetelkedon Gutenberg János életével ki.vul konyvismereti versen­kapcsolatos nevet adott ma- gefe" isT részt vettek a gye­gának. Ezután a Gutenberg- fekek- Izgatottan gyulekez­címert kellett felismerni, tek a 3- 4- osztályos ta­, , . , .... nulok a magyar szaktante­ami mindenkinek sikerült. remben A 3 osztaivos tanu­A totót is majdnem vala- lók Fekete István Csí című mennyi csapat helyesen töl- elbeszéléséből, a negyedike­tötte ki. Ezután következett sek Eric Knight Lessie ha­,, „ zater cimu regényéből ver­az az „erőpróba , ami az senyeztek A kisdiákok ala_ emlékezőtehetséget tette pos könyvismeretről tettek próbára. Névadónk életével, tanúbizonyságot. Jól szere­munkásságával, barátaival Peltek az olvasási verse­li -„ • 1 , i < nyen, a szellemi totón, a es eiiensegeivei Kapcsoiaxos roittrc kérdéseket kaptak a részt­rejtvényfejtésen és a vers­vevők; félig-meddig ennél a íráson egyaránt. A legjobb eredményt a Toldi Attila, Sarró Erzsébet, Garamvöl­dő kimenetele. gyi László) Antoni Rita ösz_ Iskolánk megalakulásakor szeállítású harmadik osztá­- 1910-ben - még polgári . szerezte mee leányiskolaként működött, ly0s csapat szerezte meg' így a villámkérdések az is- Mögöttük végzett a negyedi­kola történetéről szóltak. A kes csapat, tagjai: Balogh felkészülésnél segítséget Zoltán, Rácz Dániel, Toldi nyújtott az első emeleten Marancsik Gábor, talalhato gyönyörű tabló, amely megismertet bennün- Mindkét verseny győztesei ket a polgári leányiskola a könyvjutalmakat ünnepé­történetével, szokásaival, ta- lyes eredményhirdetésen ve­náraival, hagyatékával. A szik át a Gutenberg-hét vetélkedő után a csapatok utolsó napján, izgatottan várták a vég­eredményt, mely a követke- Varga Szilvia zőképpen alakult: Az I. he- 8. a Könyv mezőgazdászoknak kat pusztítanak el..Más sze­baktériumokat amelyek a ro­varkártevőket a kultúrnövé­A növényvédő szereket és a műtrágyákat ismertető rek olyan könyvet jelentetett meg a „hordoznak Mezőgazdasági Kiadó. A naevüzemi szakemberek nyektő1 táv°l tartíák' A nagyüzemi szakembere* Külön jelölték meg es a kistermelők altal er- J deklódéssel várt könyv a kemikáliák teljes választé­káról és felhasználási mód­járól ad részletes tájékozta- , , . , . .. , . , , , az egy evvel korábbihoz ke­tast. A könyvben csaknem „_fin nlwa„ könyvben a szerzők azokat a vegyszereket amelyeket ki­zárólag a nagyüzemekben használhatnak fel. Viszont pest több, 55—60 olyan ké­szítményt ismertetnek, ame­különféle műtráevák száma lyeket a nagyüzemben hasz­,- JVi - nálhatók köréből soroltak át 600 növényvédő szerről nyúj­tanak részletes ismertetőt, a pedig meghaladja a félszá­zat. — úgynevezett feltételes for­galmú kategória megjelölés­A csaknem minden évben sel — kisüzemi felhasználás­megjelenő kiadványban ez- ra. Ez azt jelenti, hogy — a úttal több, mélő növényvédő szert, ismertetnek. Ezek egy sze a növények kártevőinek szakképzettséggel rendelkez­parazitáit, élősködőit tartal- nek, vagy a közegészségügyi mazza, amelyek például a illetve a növényvédelmi ál­kártevő atkákat vagy lárvá- lomásokon vizsgát tesznek. a korábbinál jóval megfelelő engedély alapján tucatnyi környezetkí- — ezeket az anyagokat el­is sősorban azok alkalmazhat­ré- ják, akik növényvédelmi

Next

/
Thumbnails
Contents