Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)
1990-05-30 / 126. szám
VAKORSZÁG 80. évfolyam, 126. szám 1990. május 30., szerda Havi előfizetési dij: 101 forint Ara: 4,30 forint Csúcs előtti „hangolás" Jelcin győzött — Véres harcok Örményországban — Gyulay püspök pontosít — A művészegyéniségekre nincs szükség Szegeden? Soha ilyen feszültséget! Miközben tegnap a Duna partján egy sor parlamenti bizottság ülésezett, s ismerkedett a hozzájuk tartozó tárcák államtitkár-jelöltjeivel, a Moszkva-parti fővárosban — néhány órával Gorbacsov elutazása után — Borisz Jelcin lett a legmagasabb oroszországi közjogi méltóság birtokosa — igaz,' csak négy vokssal kapott többet a minimálisan elegendőnél. Jelcin sikere azért is figyelemre méltó, mert a legfelsőbb szovjet vezetés — Gorbacsovvai együtt — nem csinált belőle titkot, hogy nem tapsolna Jelcin megválasztásának. Hát így kezdődött a csúcstalálkozó előtti nap — amelyet különléleképpcn igyekszik fölvezetni az amerikai és a szovjet sajtó. Az USA-ban hűtik a várakozási reményeket, Moszkvában derülátóra iparkodnak hangolni a közvéleményt. Mint tudjuk, Örményországban ez nemhogy sikertelen — egyenesen reménytelen. Utolsó információnk: 23 áldozata van az utcai harcoknak. A balti országok szerint pedig Gorbacsov nem is képviselheti őket Washingtonban! Pálfy Katalin Vasárnap is Délmagyarország! A világ legnagyobb ostobaságának nevezi egyik, eok sajtóvihart megélt kollégánk azt az évekkel ezelőtti sajtóirányítási lépést, amely évtizedes olvasói szokásokat és lapkiadási hagyományokat megváltoztatva a napilapok hétfői szünnapját áttette vasárnapra, s a bővebb terjedelmű, gazdagabb olvasnivalót kínáló mellékleteket — nálunk a DM Magazint — a szombati lapokba utalta. Mi magunk sem tapsoltunk éppen, hogy vasárnap is dolgozunk, de nem emiatt nem értettünk egyet a kötelezően elrendelt határozattal. Hanem mert tudtuk: aki megszokta a vasárnapi kávéjához tálalt olvasnivalót, azt nem kárpótolja a hétfői újság. Talán még előcsalogathatjuk a régi beidegződéseket olvasóinkból, talán örömmel vennék újra a vasárnapi DM-et — gondoltuk nem is oly régen, s most, június harmadikától megpróbálkozunk vele. A Szegedi Nyomda, valamint a szegedi posta állandó és alkalmi kézbesítőinek közreműködésével a DM hetedik napi számát juttatjuk el Szegeden lakó olvasóinkhoz. Technikai okokból városkörnyéki előfizetőinknek egyelőre csak hétfőn kézbesítik az újságot. (Ha később úgy adódik, s lesz elég megrendelés, megszervezik a városkörnyéken is a vasárnapi kézbesítést.) Szeretnénk, ha szeretnék a pihenőnapi olvasnivalót, s megrendelik. Bízunk benne, hogy így tesznek — kérjük hát olvasóinkat, a szokott postai útonmódon, vagy betétszámlájuk kezelőjénél adják fel megrendelésüket, s havi plusz húsz forintért legyenek előfizetőink. Egyébként a vasárnapi DM-et az újságárusoknál is meg lehet venni — s nemcsak Szegeden, hanem a megye többi városában is, a forgalmas pavilonokban Példányonkénti ára csak 5 forint 30 fillér lesz. Mihail Gorbacsov kedden Kanadába utazott, ahonnan ma továbbmegy Washingtonba, az újabb szovjet— amerikai csúcstalálkozóra. A szovjet elnök és pártfőtitkár hatalomra kerülése óta még soha ilyen feszültséget nem hagyott maga mögött hazájában. A szovjet tömegtájékoztatás mindent megtesz azért, hogy a hazai közvéleményt „ráhangolja" az újabb csúcsra, amely, ha a leginkább várt eredményt — a hadászati támadófegyverek felére csökkentéséről szóló szerződést — nem is hozza meg, komoly szerződéseket ígér a vegyi fegyverek ügyében, csakúgy, mint a kétoldalú kapcsolatok terén. Csakhogy az utazás napjaiban a szovjet . közvéleményt vajmi kevéssé izgatják a csúcs előkészületei. A figyelmet intézményesen, a sajtó eszközeivel is nehéz a diplomáciai események felé fordítani. Az ellentétet csak növelik azok a képek, amelyek az észak-amerikai kontinens áruktól roskadozó polcait mutatják, miközben a szovjet emberek az amúgy is szűkös áruellátásban a maradék árukészletek megszerzéséért folytatnak olykor a szó fizikai értelmében is ádáz harcot. Bármilyen sikeres legyen is Mihail Gorbacsov északamerikai utazása, amely egyúttal elnökké választása óta az első külföldi útja, Moszkvából a korábbinál jóval kisebb érdeklődés követi az elnöki csúcsdiplomáciát. Ma elsősorban a belpolitikában várják tőle a látványos eredményeket, a sikereket. Rehabilitált partizánok Hatálytalanok azok a döntések, amelyekkel korábban a Partizánszövetség igazságtalanul kizárta sok tagját. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége politikai okokból hozott, hibás i döntésnek minősítette jogelődje határozatait, amelyek az antifasiszta ellenállási mozgalom harcosait jogsértő módon büntették. Az érintetteket a szövetség teljes erkölcsi és politikai rehabilitációban részesiti. A MEASZ világnézeti, politikai, származási és nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül erősíteni kívánja együttműködését azokkal, akik a szabad, független és demokratikus Magyarországért küzdenek. Marakodásra — alapítványt Tegnap délután 4 órakor a szegedi városi tanács épületében 16 alapító — társadalmi, politikai és gazdasági — szervezet képviselője jegyezte aláírásával a Délmagyarországi Gyermek és Ifjúsági Alapítvány létrejöttét hitelesítő okiratot. Az adományozók által jelentősen megtámogatott alapítványi vagyon 515 ezer 600 forint, s ezt a leginkább volt KISZ-iskola néven Ismert újszegedi ifjúsági turisztikai objektum ingatlanértéke törzsvagyonként egészíti ki. A kuratórium egyelőre 15 helyett 14 tagú, s hosszas politikai színezetű egyezkedések, pozícióharcok eredményeit tükrözi: a tábor volt kezelőinek jogutódai nem vállaltak kuratóriumi tagságot. Az alapítvány elnökévé Póda Jenő országgyűlési képviselőt választották. A leendő főállású alapítványi titkár posztjának betöltéséről a kuratórium tagjai később határoznak, mi(Folytatás a 2. oldalon.) Hány ember élhet a Földön ? Az emberiség története egyben a Föld lakosságának folyamatos gyarapodása. Századunkban ez a tendencia egyre gyorsuló. Életbevágó kérdés, gyózzük-e mindezt élelemmel. A helyzet összetett, hisz a fejlett világban már a népességcsökkenés kezdeti szakaszában tartunk, s ráadásul — az önellátás mellett — exportra is jut a mezőgazdasági termékekből. A fejlődő országok jó részében az éhínség sem ritka vendég, miközben szapora a gyermekáldás. A kereskedelem kézenfekvő megoldást kínálna, ha ezek a többnyire szegény országok meg tudnák fizetni. A segélyek csak a cseppet jelentik a tengerben. Az élelmiszereknek a világkereskedelemben elfoglalt súlya az 1910es ötven százalékról napjainkra tíz százalékra csökkent. Ezen belül a feldolgozott termékek aránya növekvő. Az ideális az lenne, ha a legtöbb ország megtermelné alapvető szükségletét, s csak a választékbővítésre kellene pénzt áldozni. Hisz a termőföld, a munkaerő nagyrészt adott. A technológia, az ösztönzés, a munkaerkölcs annál inkább hiánycikk. A napokban a Szegeden tartózkodó kiéli Weber professzor e téma tudományos megközelítésével szolgált hallgatóságának. Egy kétszáz évnél régebbi prognózis szerint 13,9 milliárd embert képes eltartani a Föld. Egy ember szükségletének meghatározására egy katona ellátmányát választotta a korabeli tudós, s hatszáz kilogramm gabonának megfelelő mennyiségre taksálta. Az akkori ismeretek alapján a Föld egynegyedét találta művelhetőnek. A hozamok nem lehettek valami magasak, ha az elvetett mag ötszörösét vette számításba. Egy 1912-es vizsgálódás már az életszinvonalat is bekalkulálta. A sok húst kívánó amerikai életformát kivetítve a világra, 2,3 milliárd ember megélhetésére látszott garancia. Míg a másik, a japán étkezési normán alapuló véglet, 22,6 milliárd embert jelölt meg. Századunkban előfordultak pesszimista és optimista becslések egyaránt, az 1,8 milliárdtól a 30 milliárdig. Az első igazán tudományos felmérés 1967-ben, az amerikai kormány felkérésére készült. A demográfiai modell szerint a második évezred elejére a népesség 11 milliárd körüli értékre áll be, s nem növekszik számottevően tovább. Mezőgazdasági szakemberek szerint, minden lehetőséget számba véve, 50 milliárd tonna gabonának megfelelő élelmiszer termelhető meg. összességében ötven százalék alatti kihasználtsággal kielégíthető a tápanyag-szükséglet. A mostani hozamok az elméleti lehetőséget a skandináv országokban közelítik meg legjobban, 50-60 százalókkal, hazánk a 40-49 százalékával a középmezőny jobbik felében található, Zaire viszont az ötszázalékos határ alatt Ez utóbbi szinte általánosítható, ahol nagy a szükség, ott a legnagyobb a tartalék. Az emberiségen múlik, tud-e élni adottságaival. A hallottak elgondolkodtattak. Magyarországon is közeli az élelmiszer-túltermelés veszélye, ha nem sikerül újabb és újabb piacokat szerezni, s a régiekből a fizetőképeseket megtartani. Fejlett ipar híján viszont égető szükség van az élelmiszer-gazdaság exportbevételeire. A Nyugat csak a márkás, speciális igényt kielégítő, többnyire feldolgozott termékekre vevő, hisz a saját termelőinek védelme a gazdaságpolitika része. A fejlődő országok meg nem tudnak fizetni. Mégsem biztos, hogy a kör bezárult. Előbb-utóbb rákényszerülnek, hogy kihasználják hatalmas tartalékaikat. Ha kutatási eredményeket, vetőmagvakat, termelőeszközöket, technológiákat kínálunk, vevőre találhatunk. T. Sz. I. Rókus Nagy László felvételei