Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-29 / 125. szám

2 i (Folytatás az l. oldalról.) termékek felvásárlási árai 1980 és 1988 között átlagosan 35,8 százalékkal nőttek, addig az ipari eredetű anyagok, eszközök, szolgáltatások ára 49,8 százalékkal emelkedett. Az adatok szerint az agrárágazat 10,3 százalékkal magasabb áron jutott a termeléshez szükséges ipari anyagokhoz, mint amennyiért saját termékeit el tudta adni. Ez az úgynevezett agrárolló, afnely az évtized elejétől a közepéig előbb növekvő, azután csökkenő, az utóbbi években pedig ismét növekvő tendenciát mutat. 1981ben ugyanis — a statisztikusok szerint — átlagosan mindössze alig fél százalék volt a különbség az ipari és a mezőgazdasági árak között, ám ez 1985-ben meghaladta a 9 százalékot, mostanra pedig 10 százalék fölé emelkedett. A gazdák számára bizonyára tanulságos, hogy az 1980-as években a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára évenként nem egészen 4 százalékkal növekedett, ugyanakkor a felhasznált iparcikkek árai évenként átlagosan több mint 5 százalékkal emelkedtek. Igaz ugyan, hogy az agrárágazat a növényi termékekért 1988ban 37,4 százalékkal, az állati termékekért 34,5 százalékkal kapott többet, ám tény, hogy a felhasználj iparcikkekért átlagosan 50 százalékkal többet fizetett .A legfeltűnőbb, hogy egy évtized alatt csaknem a kétszeresére emelkedtek az energiahordozók, és az állategészségügyi anyagok árai, s még a legkisebb mértékben növekvő iparcikkcsoportoknál is 30 százalékos volt az árdrágulás. Az elkövetkező években jelentős változás alakulhat ki az agrárolló mértékében. Korábban a mezőgazdasági termékeknek csupán egyharmada volt szabadáras, ám idén január elsejétől — a mezőgazdasági felvásárlási árak liberalizálásával — a termékek döntő többsége a szabad árformába került. Valószínű, hogy az elkövetkező években az árak gyakrabban változnak, ám az árak magasra szökésének gátat szab az élelmiszer-fogyasztók fizetőképessége. Azzal is lehet számolni, hogy a gépekért és eszközökért — amelyeknek minden bizonynyal a korábbinál nagyobb hányada a konvertibilis piacokról kerül az országba — a jelenleginél jóval többet kell majd kiadni a gazdáknak. Bárhogy alakulnak az árak, az agrárolló nyílásában vagy szűkülésében a kialakuló piacgazdaság szabályozó szerepe az eddiginél jóval nagyobb lesz. Ezt bizonyítják az említett időszakban szerzett külföldi tapasztalatok is, amelyek szerint az európai országok többségében — a miénkhez hasonlóan — az agrárolló növekedése volt a jellemző. Az elmúlt évtizedben például Dániában, az Egyesült Királyságban, és az NSZK-ban is nagyobb mértékű volt.a termeléshez felhasznált ipari eredetű anyagok árának emelkedése, mint a mezőgazdasági termékeké. A miniszter a földről Vasárnap Orosházán, a Mezőgazdasági Szakközépiskola udyarán országos nagygyűlést * tartott a Magyar Parasztszövetség. A jelenleg ötezer tagú szövetség hatszáz képviselője előtt többen is szóltak a paraszttársadalom előtt álló nagy feladatról, a föld magánkézbe juttatásáról. Az orosházi nagygyűlésen felszólalt az új földművelésügyi miniszter, Nagy Ferenc József is. A kisgazda miniszter beszédében főleg azzal a kérdéssel foglalkozott, hogyan lehet mértéktartással, paraszti józansággal orvosolni az elmúlt jó negyven év alatt kifosztott gazdák jogos sérelmeit A társadalom türelmetlen, ám majdnem fél évszázad törvénytelenségeit nem lehet pillanatok, hónapok alatt helyrehozni. Anarchia következne be, ha most azonnal kiosztanák a jogos tulajdonosoknak a földet, és elsöpörnék a tsz-eket. Véleménye szerint két év kell ahhoz, hogy a földet a paraszt újra birtokba vehesse — ennyi idő alatt lehet a telekkönyvekből kideríteni, hogy ki a tulajdonos. — Nem ismerjük el önkéntesnek sem a Rákosiérában történt földfelajánlásokat, sem az 1960-as években kikényszeritett tsz-be lépéseket, hajdani tulajdonosának és örököseinek visszajár a föld — mondotta a miniszter. Azokról is szólt, akik a kuláksors elól a városba menekültek: őket s örököseiket is megilleti a föld, hisz nem jószántukból hagyták ott mindenüket A fokozatosság és az önkéntesség alapján mindenkinek vissza kell adni a földjét, ám azt nem kötelező viszszavenni. A régi-új gazda gondoskodni köteles földjéről, de ez azt is jelenti, hogy a földműveléstől elszakadt városi tulajdonos a földjét bérbe adhatja tsfznek, kisgazdának; s ha maid megéri neki, mert a földnek újra értéke lesz, eladhatja. A miniszter véleménye szerint a falu elviseli ezt a „tőkeelvonást". S ha a mezőgazdaság „sóhlvatalainak" fenntartáséra fordított 45 milliárd forint felét megtakarítják, a sokat vitatott földjáradékot a városban élőknek ki lehet fizetni. A miniszter szólt arról is, hogy az 50 ezer agrárértelmiségire a jövőben is szükség lesz, a tsz-eknek pedig át kell alakulniuk vállalkozó jellegű társas szövetkezetekké. Nagy Ferenc József megvédte a jó tsz-eket, s a „zöld bárózást" Jogtalan általánosításnak minősítette. Bagdadi napirend Bagdadban hétfőn délben megnyílt az arab országok rendkívüli csúcsértekezlete. Az iraki fővárosba érkezett küldöttségek szintje alacsonyabb, mint a legutóbbi, egy évvel ezelőtt tartott tanácskozáson: az Arab Liga 21 tagjából Szíria és Libanon még jelképes képviselőt sem küldött, három ország pedig csak alacsonyabb szinten képviselteti magát. Moamer elKadhafi líbiai vezető a vendégek közül utolsóként, közvetlenül az ünnepi megnyitóra ért csak Damaszkuszból Bagdadba, így az ülésen 16 elsőszámú arab vezető: elnök, király, vagy emir van jelen. A tanácskozás hivatalos napirendje szerint a résztvevők foglalkoznak a nemzetközi életben lezajlott változások nyomán az arab országokban kialakult helyzettel, valamint az arab—izraeli konfliktussal: ezen belül is kiemelten a szovjet zsidóknak a megszállt területeken való letelepítésével, illetve az intifádával. Ennek kapcsán elemzik majd a politikai cselekvés lehetőségeit is, elsősorban az egyiptomi békekezdeményezéseket. Az ülés negyedik napirendi pontként tárgyalja az irak— iráni helyzetet. Megfigyelők úgy vélik, hogy a csúcson várható éles vita nyomán határozott fordulópont következik be az arab világnak a két világhatalomhoz, valamint a nagy változásban lévő Közép-Kelet-Európához fűződő kapcsolataiban. Ami Közép-Kelet-Európát illeti, a csúcshoz igen közeli források szerint lényegében már meg is született a konszenzus, aminek lényege: a Szovjetunióval és a többi e térségbeli állammal a végbemenő változások nyomán a fenntartott kapcsolatokat „a kölcsönös érdekek alapján" működtetik és fejlesztik. Mazowiecki Párizsban Hétfőn Párizsba érkezett s haladéktalanul tárgyalásokat kezdett Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfő. A kétnapos út fő célja a gazdasági kérdések megtárgyalása: a Lengyelországnak juttatandó francia segítség, de legfőképpen a lengyel adósságválsággal összefüggő javaslatok előterjesztése. Varsó azt szeretné, ha Párizs támogatást nyújtanak a mintegy negyven milliárd dolláros lengyel adósság egy részének eltörléséhez, a kamatterhek csökkentéséhez. VIZSGALAT. Csehszlovákia belügye, milyen ügyészi vizsgálatot folytat 1968 ügyében, de a Szovjetunió sem közvetlen, sem pedig közvetett módon nem nyújt segédkezet ahhoz, hogy visszatérjen a politikai koncepciós pereik vészterhes korszaka — jelentette ki hétfői moszkvai sajtóértekezletén Vegyim Ferftljev. Szavai szerint a szovjet vezetés ugyanakkor nem zárkózik el attól, hogy a két ország történészei tudományos együttműködést alakítsanak ki a kérdés vizsgálatában. LETT VÁLASZ. A Lett Legfelsőbb Tanács hétfőn elfogadta a választ arra az üzenetre, amelyet Mihail Gorbacsov május 14-áikén küldött a rigai törvényhozásnak. A határozat kimondja, hogy „a Lett Legfelsőbb Tanácsnak jogában áll semmisnek nyilvánítani a Lett Köztársaság parlamentjének azon határozatait, amelyek ellentétesek a köztársaság 1940-ben érvényben volt alkotmányával, s ugyancsak jogában áll iámét érvéRádiótelex nyesnek tekinteni az akkori alaptörvény egyes cikkelyeit". WALESA SIKERE. Hétfőre virradóra Lech Walesának mégis sikerűit a munka felvételére bírnia a sztrájkoló lengyel vasutasokat. A sztrájk teljesen megbénította az ország északnyugati partvidékének, számos baltikumi kikötőnek az életét. ÉVFORDULÓ ELŐTT. A pekinrt diákmozgalom katonai letörésének közelgő évfordulója előtt iámét megszigorították a rendőrségi ellenőrzéseket a kínai fővárosban. Napközben teljesen normális az utcakép, besötétedés után azonban — akárcsak a rendkívüli állapot hónapjaiban — Peking központjában és külső kerületeiben felállítják az ellenőrző pontokat, amelyeknél fegyveres rendőrök igazoltatják és esetenként át is kutatják a járműveket. SÜRGETŐ. A helyzet normalizálása érdekében a szovjet belügyi csapatok főparancsnoka hétfőn a belügyi erők örményországi bevetését sürgette. Jurij Satalov szerint a fegyveres akciókért a helyi vezetést terheli a felelősség, mert nem vett tudomást a törvénytelen fegyveres csoportokról. Hétfő estére huszonháromra emelkedett a vasárnapi jereváni összecsapások halálos áldozatainak száma. „SŰLYOS CSAPÁS." A szerb kormány hétfőn éles hangon tiltakozott egy jelenlegi és egy volt amerikai kongresszusi tag koszovói látogatása ellen. Á Szerbiához tartozó Koszovó fővárosában, Pristinában vasárnap az ottani albán lakosság viharos lelkesedéssel üdvözölte Tom Lantos képviselőt és a kíséretében levő Joseph Dtoguardi albán származású volt törvényhozót. Az amerikaiak pristtnai fogadtatása .„súlyos csapást mért Jugoszlávia és az Egyesült Államok kapcsolataira" — állította a szerb kormány közleménye Levélváltás — cikkeink nyomán Ki kinek a katonája ? Tisztelt Maté-Tóth úr! A Délmagyarország május 16-i számában megjelent, „ölni vagy nem ölni, ez itt a kérdés" című írására szeretnék reflektálni, A cikk Csúzlival és zászlókkal nem lehet... Tisztelt Szerkesztő úr! Mit tegyünk akkor. ha — ne adja Isten — támadás ér bennünket? Vonuljunk a támadó had elé husánggal, gumicsúzlival, esetleg a polgári katonai szolgálat bevezetésiével templomi zászlókkal? Behódoljunk? Álljunk kapcsolatos, Dugonics téri demonstráció és eléjük puszta kézzel, hogy lemészároljanak az azt követő vita alkalmából íródott. bennünket, minta birkákat? Na, ja, igaz is. Anélkül, hogy a jelzett eseményeket le- ott van az ön által túllihegett polgári kabecsülném, nem hagyhatom szó nélkül az tonai szolgálat. Igen, így van: törvény álön jegyzetét, amely szinte elejétől a vé- tal biztosított lehetőség. Akinek lelkiismegéig a fegyveres erőket pocskondiázza, an- reti oka van rá, választhatja ezt a szolgálának lejáratását tűzte ki céljául. Ekkora ci- tot is. Aki sohasem volt katona, az> >s tudnizmust tükröző eszmefuttatással nyomta- ja jól, hogy a haza védelme azonban, tdsban még nem találkoztam. mondjuk, beteghordással, ágytálazással nem Hadd idézzem legalantasabb és legsér- oldható meg. tőbb kinyilatkoztatását: „A nagy gyilkos- Az ominózus újságcikkben szó esik képző a hadsereg." Ez, és a jegyzetében sokról is, akik az elmúlt évek során a még fellelhető „aranymondásak" jók arra, fegyveres katonai szolgálatot megtagadták, hogy az állampolgári fegyelmet tovább la- Megjegyzem, hogy ezeknek a sorkötelesekzítsák, hogy az ifjúság hazafias érzelmeit nek a száma a bevonuló állományhoz videmoralizálják, éa a honvédség harci egy- 5Z0nyítva elenyésző. 0,3 százalék. Idézem ségét bomlasszák. A fent már idézett, a hadseregre utaló alpári minősítést ezúton önt: „Aki nem akarta lelkét belecsúsztatni a mindig igaza van. kérdés nincs Parancsvisszautasitom, mivel sérti önérzetemet, ha- wk 2Sebébe, mehetett Baracskára 3 évre. zafias érzelmeimet, és sérti másokét is. ahol nem kellett kitanulnia a honszolgálati Ez az írás méltán válthatja ki minden emberölés dicső mesterségét." Hozzá tehejó érzésű magyar ember rosszallását, elítélő tem iJlagy érdemeket" szereztek! Talán tiltakozását... üssük lovaggá őket? És mi legyen azokkal. Tisztelt Uram! önnek tudnia kellene, akik évente — több tízezren — becsülettel hogy még a szabadság, a demokracia es az letöltötték a fegyveres szolgálatot, telje&íegyre szelesedo nyilvánosság ürügyén sem teUék hazafias kötelességüket? Végül is, illik gúnyt űzni a nep, a nemzet lelkeben 5k aa italunk kiképzett „gyilkosok". Ahogy ma is élő érzelmekből, hagyománytisztelet- az ön szövegéből következik, becsúsztatták: bői, a pozitiv töltésű, maradandó értékek- |t.lküket a parancsnok zsebébe. Ehhez a bői. Ilyer, értékeknek tartom a haza, a hon iogikaj bukfenchez nincs mit hozzátennem. védelmével összefüggő érzéseket, kötődéseket, gondolatokat, hagyományokat. Könnyű belátni: számolni kell a nemzetSzabadságharcos elődeink dicső haditet- közi politikai realitásokkal. A szélsőséges teiket arany betűkkel írták be népünk tör- pacifista elmélkedés tévútra vezet. A hon ténetébe, és a hazáját szerető, minden ma- védelmére jól felkészült fegyveres erő kell. gyár ember lelkébe. Tisztelet övezi a hósö- Ahogy a kormány elnöke mondta progket, akik a honért ontották vérüket, ön rambeszédében, ütőképes hadsereg Olyan bizonyára hozzátenné: és ontották másokét tehát, amely erkölcsileg szilárd amelynek is Vagyis, az ellenség közül is sokat „meg- allomanya — az On szavaival elve — meg. gyilkoltak". Ilyen a világ, évezredek óta. tanult „ölni", megtanulta a harci eszkö£s mi, magyarok ma sem tehetünk tűi so- mesterien kezelni. kat, hogy más legyen. A Magyar Honvédség méltó folytatója A világbéke még nem „tört ki". Ezt ön- történelmi hagyományainknak. Tanúbtzonynek is tudnia kellett volna, ami ka- ..mag- ságát adta az elmúlt évtizedek során felvas" gondolatait papírra vetetté. Tehát a készültségének, és betöltötte hivatását,, ha Magyar Köztársaságnak is szüksége van a nem is mindig torzításmentesen és buktakor színvonalán álló hadseregre. Talán még tók nélkül. Ma is készen áll a rendszérválön is emlékszik, alig egy évvel ezelőtt tör- tozás körülményei között a békés átmenet tént: a fegyveres konfliktus veszélye Da. biztosítására, védelmj feladatainak ellátámoklész kardiaként lógott a fejürk felett, sára. A magyar hadvezetés latolgatta, hogy átcsoportosítja katonai erőit az ország keleti felébe. Szegeden közel pánikhangulat volt Takács József nyugállományú őrnagy, Szeged (Válasz Takács József őrnagy úr levelére.) Már más olvasók is jelezték, hogy „aki szelet vet vihart arat". Most Takács őrnagy úr leveléből is a sértődöttség és a helyre, igazítás hangja szól. A „Katonai szolgálat » gyilkosiskola" kitételt a hivatásos katonák úgy értelmez(het)ték, hogy azt állítjuk: katona — gyilkos. Ezért a sértődés, és ezért a határozott riposzt: ha még olyan nagy értékek, mint a haza védelme és hőséinek tisztelete is (holmi kéretlen firkászok révén) sárba tiportatik. akkor ezt az országot valóban semmi meg nem menti a romlástól. Azt hiszem, mindketten teológusok vagyunk. A teológia az a tudomány, amely egy megkérdőjelezhetetlen (hit)tételból indul ki, majd levezeti belőle igazságait, amit a hívők engedelmesen elfogadnak. A kérdés csak az, hogy a hadsereg dogmája valóban megkérdöjelezhetetlen-e. Valóban olyan szent és sérthetetlen az a feltételezés, sót milliók életét veszélyeztető gyakorlat, hogy a hazát meg kell védeni, hogy a politikai konfliktusmegoldás végső eszközét nem lehet kiiktatni? Kétségtelen, hogy sok százados dogma az „ultima ratio", a „justum bellum". Ám az sem kétségesebb, hogy a katonai lépések mindig leegyszerúsithetők, a megsemmisítendő ellenséget annak alapján irtják kf, hogy az semmi más, csak el. lenség Az olyan aktakukacok és állandóan kétkedők, mint a pacifisták, azonban azt állítják, hogy nem olyan biztos. Ez fölöttébb idegesítő. S ha újra és újra a keleti határaink biztosításával érvelünk, akkor nemcsak azt az. érvelésbeli hibát vétjük hogy elvre elvet gyakorlatra gyakorlatot, hanem folytatói vagyunk annak az igazából soha nem rendezett katonai konfliktusnak, amelyből határon tüll embertestvéreink ugyanazokat a honvédelmi érveket hangsúlyozzák, mint mi idehaza. Milyen érdekes, hogy a haza védelme szentjeinek tiszteljük sokunk nagyapját, dédapját és az ígv van a seregek ásta lövészárok túlsó oldalán is. A jelzett ünnep a szolgálatmegtagadók napja alkalmából szerveződött. Ez a nap a lelkiismeret napja Is volt — számunkra, persze, amit az őrnagy úr bizonnyal a lelkiismeretlenség napjaként jegyzett. Nos, az ünnepre hívó cikkecske iróniája annak A mundér becsülete szólt, hogy a jelenleg katonai szolgálatot végzők lelkiismeretét ugyan ki vizsgálja, s ugyan kik azok, akik — most, míg béke van — arra törekszenek, hogy inkább a lelkiismeretre tudjunk hatni szelíd erővel, mint vért ontani — lelkiismeretesen. Befejezésül biztosítom önt és bajtársait, hogy bolondságainkat tovább hirdetjük, és valóban törekedni fogunk „az állampolgári fegyelmet lazítani és az- ifjúság hazafias érzelmeit demoralizálni". Azt is jól tudjuk, hogy ezzel ellenségekké leszünk az ön szemében, sőt majd azt is mondhatják, hogy románbérencekként műveljük „kisded játékainkat". Mindazonáltal úgy véljük, hogy egyet akarunk önnel és azokkal, akik lelkiismeretes katonák (nem akarjuk megvizsgálni, hányan vannak, s. kik: azok!). Ugyanazt akarjuk itt a Kárpát-medencében: emberhez méltó, fenyegetettség nélküli életet. Ügy látjuk, az. új magyar politikai helyzetben mindkettőnknek nehezebb kissé. Nekünk azért, mert a proletár internacionalista kötelességteljesítés ideológiája után egy sokkal mélyebbre gyökerezett ideológia alapján erősödik a magyar honvédség — így eszményeink térnyerése még nehezebb. Önöknek pedig azért, mert amellett, hogy a „kinek a katonája vagyok én" nehéz kérdését meg kell önmaguknak válaszolniuk, rrtée az olyanokat U el kell tűrniük, mint amilyenek mi vagyunk. Kívánok tehát mindkettőnknek sok türelmet egymáshoz, s azt. hogy egyikünk igaza se igazolódjék a tettek harcmezején. Üdvözlettel: Máté-Tóth András A szerkesztőnek csupán egyetlen megjegyzése lehet alkalmi szerzőink levélváltásához, nem vizsgálva egyik írás igazságtartalmát sem: sajnálatos, hogy a honvédség képviselői nem a témáról rendezett fórumon fejtették ki elképzeléseiket. Egy ilyen párbeszéd nemcsak azt jelezte volna, hogy az új idők kívánalmainak megfelelően, tolerálni tudják mások még oly szélsőségesnek tartott véleményét hanem nekünk sem kellett volna a fogékonyságot, a ki. sebbség véleményének megismerésére való törekvést ilv mértékben néívmöző eszmefuttatással nyomtatásban találkozni" Balogh Tamás