Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-28 / 124. szám

Antall: Sivár parton a bárka Fölvásáriási láz és zavargások a Szovjetunióban — Debütáltak a kormánytagok külföldön — Vasárnapi szegénykonyha Egyáltalán nem véletlen, hogy az új magyar kormány tagjainak első útjai német nyelvterületekre vezettek. A hét végén a min szterelnök Nyugat-Berlinben mondott vas­tapssal fogadott beszédet, s több miniszter is debütált kül­földön: a kultuszminiszter Stuttgartban magyar intézetet avatott a környezetvédelmi a Fertő-tavon egy hajóban evezett Vranitzky kancellárral, Jeszenszky Géza külügymi­niszter osztrák kollégájával találkozott Bécsben. Itthon egyre több szó esik az önkormányzatokról: a kormány e heti ülésén a különböző koncepciókról tárgyal; a tervek szerint júniusban megalkothatja az Országgyűlés a törvé­nyeket, s helyhatósági választások lehetnek szeptember 23­áru A pártok erre készülődnek: az MDF országos fórumot rendezett (a H^nns Seidel Alapítvánnyal együtt) szomba­ton, amelyen Horváth Balázs belügyminiszter kifejtette re­ményét: sikerül majd fölülemelkedni a pártpolitikai ér­dekeken. E témáról nyilatkozott Horn Gyula, az újonnan megválasztott szocialista pártelnök is, mondván, a vá­lasztáskor a személyiség alkalmasságát lenne jó tekinteni, és nem azt, hogy melyik párt tagja. Rácz Sándor a mun­kástanácsok küldötteinek szombati tanácskozásán attól fél­tette a munkásokat, hogy „a hatalom ismét a kommunis­ták markába sodorja" őket. Az MSZMP KB ülésén Thür­mer Gyula kifejtette, hogy az infláció, a munkanélküliség a következő időszakban fölkelti a dolgozók érdeklődését „a baloldali pártok iránt"; az elnök egyébként „korszerű, de­mokratikus ellenzéki munkáspártként" definiálta az MSZMP-t. Szegeden a vasárnapi misék, istentiszteletek mellett egyre több különleges programot szerveznek az egyházak a hét végeken (2. oldal). Életjelt adtak magukról a szerve­zett élelmiszer-ipari dolgozók — a Szikin találkoztak (3. oldal). A mozgáskorlátozottak gyűlésén viszont az a gya­núnk támadt, hogy ideje lenne a rendszerváltásnak e kü­lönleges feladatokra szerveződött érdekvédelmi egyesület­ben is, Vasárnaponként fiatalok főznek és osztanak ebédet minden rászorulónak a Lenin körút 59.-ben. Sulyok Erzsébet Antall József Nyugat-Berlinben Magyarország vízözön után sági mozgatórugói lennének. Mint mondotta, a magyarok és más közép- és kelet-euró­pai népek vonzódása szem­pontjából (Nyugat-Európá­hoz) elsősorban politikai, történelmi és érzelmi motí­vumok a meghatározók. An­tall József a közönség lelkes tapsát kiváltva szögezte le, hogy a magyarok fenntartá­sok nélkül támogatják Né­metország egyesítését, mint az európai integrációs folya­mat részét. Hídszerepben Nagy tetszéssel fogadott előadást tartott szombaton a nyugat-berlini Jégcsarnok mintegy hatezer főnyi hall­gatósága előtt Antall József magyar miniszterelnök, aki a 90. Német Katolikus Kong­resszus meghívott vendége­ként, a nyugatnémet kancel­lárral egy rendezvényen föl­lépve, taglalta Magyarország és Európa kilátásait az egy­pártrendszerű diktatúrák bukása után. Keresztény kötelesség Azokról az országokról, például Magyarországról, ahol a fordulat békés kere­teik között zajlott le, Antall József leszögezte: — A régi rendszer támaszai el fogják tudni érni, hogy a történe­lem enyhébben bírálja el súlyos felelősségüket saját népük évtizedeken át tartó elnyomásáért. A keresztény kötelesség, a megbocsátás rájuk is érvényes, még ak­kor is, ha a nép maga, illet­ve a Nyugat nem tanúsít is megértést ezen állásponttal szemben. Magyarország és a többi, hasonló helyzetben lévő or­szág helyzetét a magyar kormányfő a bibliái vízözön utáni állapothoz hasonlítot­ta. — A bárka partot ért ugyan, ám szinte semmit sem találnak a földre lépő utasok: sem rendet, sem struktúrákat, sem anyagi ér­tékeket. Legfőbb támaszuk az Istenbe és önmagukba vetett hit, a remény, és a velük szemben megnyilvá­nult szolidaritásból fakadó bizakodás. Három jelentős kihívásra hívta fel a fordulat nyomán a hallgatóság figyelmét An­tall József. Elsőnek említet­te közülük uj társadalmi struktúrák, intézmények és szabályok létrehozását, a törvényhozói, vegrehajtói és bírói hatalomnak Montes­quieu szellemében történő szétválasztását. A második számú kihívás a szocialista piacgazdaság Ludwlg Erhard szellemében történő beveze­tése Magyarországon. Ezzel kapcsolatban a miniszter­elnök leszögezte: kormánya nem fog belemenni komp­romisszumokba, s ő. maga bizonyos abban, hogy a méghozandó intézkedések legkésőbb két-három éven belül sikerre vezetnek. Har-' madik kihívásként említette az előadó Magyarország fel­zárkózását Európához. Cá­folta, hogy Magyarország csatlakozási vágyának első­sorban anyagi vagy gazda­A lelkes tapssal fogadott 30 perces — németül el­hangzott — előadást köve­tően a bonni kancellár lé­pett a mikrofonhoz. Egyik fő megállapítása volt, hogy köszönetet mondott Magyar­országnak, amely tavaly nyáron tanúsított magatar­tásával mintegy beharangoz­ta a Honecker-korszak végét az NDK-ban, s lehetővé tet­te az ott élő németek békés forradalmát. Helmut Kohl elutasította a németek „na­cionalista különútjának" le­hetőségét, és hitet tett az Európába való végleges in­tegrálódás, a lengyel néppel való megbékélés mellett. A két előadást követő há­romnegyed órában a hallga­tóság kérdésekkel ostromol­ta a két politikust. Antall Józsefhez szólt az a kérdés, vajon a keresztény alapokon álló új magyar kormányzat ideológiai türelmet fog-e ta­núsítani a nem keresztény (például ateista) szellemiség­ben felnőtt fiatal nemzedé­kekkel szemben? A kormányfő válaszában rámutatott: az európai ke­reszténység Magyarország számára nem program, ha­nem történelem. Az ország évszázadokon át harcolt a kereszténység bástyájaként az Európát fenyegető külső hatalmakkal. A kormány a kereszténységet az európai népek integrációs kovászá­nak tekinti. „Európában még az ateisták is kereszté­nyek" — szögezte le a mi­niszterelnök. Az MDF zsidó­ellenes, antiszemita áramla­taira rákérdező hallgatónak Antall József azt felelte: — Az ilyen — elsősorban az amerikai sajtóban megjelent — állitások nem igazak. An­tiszemita tendenciák gyak­ran jelentkeznek az európai országokban, ám Magyaror­szágon az elmúlt évtizedek­ben nem volt ilyenre példa. — Az állítás cáfolatául hoz­ta fel a kormányfő, hogy Magyarországon él Közép­Európa legnagyobb lélekszá­mú zsidó közössége, itt mű­ködik Kelet-Európa egyetlen rabbiképző intézete. Magyar­ország hídszerepet tölt be a szovjet zsidók Izraelbe irá­nyuló kivándorlásában és az MDF vezetőségének is van zsidó tagja. A magyar miniszterelnö­köt a nap folyamán fogadta Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere, Walter Mom­per. Antall József a Jéig­csarnokban elhangzott elő­adás és a hallgatóság kérdé­seinek megválaszolása után részt vett a nyugat-berlini Reichstag előtti parkban rendezett szabadtéri misén, amelyen többek közt Ri­chárd von Weizsácker, az NSZK szövetségi elnöke szólt az egybegyűlt több tíz­ezer emberhez. * Antall József miniszter­elnök vasárnap délben a menetrend szerinti berlini Malév-járattal hazaérkezett Nyugat-Berlinből, ahol a Német Katolikusok Központ: Bizottságának meghívására részt vett a 90. Német Ka­tolikus Kongresszuson. A miniszterelnök a Ferihegyi repülőtérről helikopterrel folytatta útját Nagycenkre, hogy eszmecserét folytasson az Alpok—Duna Együttmű­ködés tagországainak mi­niszterelnök-helyetteseivel. Rokkantügy Mi akadályozhatja a moz­gáskorlátozottak érdekvédel­mét — a közöny, az érzéket­lenség és a pimasz hitegetés reflexein túl? A Mozgáskor­látozottak Csongrád Megyei Egyesületének szombati kül­döttközgyűlésén tapasztaltak szerint: a lelkiismeretlenség. A szervezet vezetőségének éves beszámolójában s az azt követő vitában, hozzászólá­sokban alulmaradt a rok­kantjelen tragikuma, s ma-­gabiztosan diadalmaskodott a múltból átmentett, hibákat palástoló rutin. A kézi vezérlésű, személy­telen, túladminisztrált társa­dalmi gondoskodás eddig ke­veset segített a tolókocsikban élőkön, az új, az alapítvá­nyokra apelláló szemlélet pe­dig gyanús pénzügyi akciókat sejtet, A piaci viszonyokra hivatkozók ugyanis az ala­pítványok tőkéjének forgatá­sára vállalkoznának, ám akikért mindezt tennék, azok a nyomorúságukon meggaz­dagodni vágyó keselyűktől tartanak. (Nyugati gépko­csihoz például vám nélkül juthatnak a mozgáskorláto­zottak —, s rajtuk keresztül (Folytatás a 2. oldalon.) Kajak-kenu Szeged dobogós A hazai kajak-kenu sport első nemzetközi sikere Ba­latoni Kornél nevéhez és az 1938-as esztendőhöz fűző­dik. Azóta fél évszázad telt el, s az éremrepertoár olyan gazdag, hogy bármelyik sportággal felveszi a ver­senyt! Az elmúlt 40 eszten­dőben nyolc olimpiai arany-, valamint 18—18 ezüst- és bronzérem került magyar versenyző vitrinjébe. Világ­bajnokságokon a győzelmek száma meghaladja a hatva­nat, a helyezések össze­számlálására pedig nem akad vállalkozó. Száz szó­nak is egy a vége, kajak­kenuban nemcsak a múl­tunk szép, hanem a jele­nünk is. Legyen az bármi­lyen rangú verseny, a ma­gyar résztvevők a legjob­bak között végeznek. A sportágnak mindössze egyet­len szépségfoltja van, hogy hazánk egyszer sem volt rendezője világbajnokság­nak. Számtalan rangos nem­zetközi versenynek voltunk és vagyunk házigazdája, csak éppen a legrangosabb­ra nem vállalkoztunk. Itt van például a szegedi nemzetközi regatta, amelyre évek óta a sportág legjobb­jai adnak randevút egymás­nak. A nemzetközi szakem­berek véleménye szerint megyeszékhelyünk rendez­vénye a világ három legna­gyobb versenye közé tarto­zik. Ma már akit ebben a sportágban jegyeznek, az mind tudja, hogy Mechelen után és Duisburg előtt a napfény városa várja erő­próbára a kajak-kenu sport krémjét. A mezőny az idén is tele volt tűzdelve olim­piai és világbajnokokkal. A 22 versenyszám között több volt olyan, melyben erősebb mezőny gyűlt össze, mint a vb-n. Dr. Boldizsár István, az országos szövetség elnö­ke meg is magyarázta, hogy miért — A világbajnokságon egy ország egy számban csak egy hajót indit. Itt, Szegeden nem volt ilyen megkötés, az országok túl­nyomó többsége kettő, de voltak olyan számok, ame­lyekben három hajóval vet­tek részt Mint tudjuk, a kajak-kenu nagyhatalmak­nál általában hajszálakon múlik a győzelem. Ameche­leni verseny idénynyitó jel­legű. Szegeden már formá­ba lendült versenyzők áll­nak rajthoz. Megtörténik az első csúcsformába kerülés is, hiszen mint köztudott vala­mennyien a világbajnokság­ra készülnek. Ezen a három napon lemérhette mindenki, hogy hol tart ezen a nehéz, gyötrelmes úton. 'Vélemé­nyem szerint a Maty-éri rendezvény rangját az sem befolyásolta, hogy nem minden ország küldte el képviselőjét amelyet je­gyeznek ebben a sportág­ban. Ausztrália, Űj-Zéland, az Egyesült Államok csak néhány számban rendelkez­nek kimagasló képességű versenyzővel. Hiányuk nem annyira érződik. A Szovjet­unió legjobbjai annál in­kább, Ok sajnos, betegsé­gekre hivatkozva, a váloga­tott második vonalát küld­ték Szegedre. Még egy ada­lék a szegedi nemzetközi verseny rangjának bizonyí­tásához: a nemzetközi szö­vetség Servio Orsi révén az elnökkel képviselteti magát de itt van a főtitkár, aki egyben az első alelnök is. Mindezeket azért kellett hogv elmondjam, mert a közönség számára ez a sport­ág nem a legkedveltebb. Kevesen érdeklődnek irán­ta, talán ennél csak az ese­ményre kilátogatok vannak kevesebben. Olyan sportág, amely a hazai sajtóban sem kapja meg az eredményei­nek megfelelő helyet. Ugyanakkor a másik oldala nem lebecsülendő, hiszen magyar kajakozó vagy ke­nuzó győzelme a nemzeti érzést erősíti. A szövetség mindent megtesz annak ér­dekében, hogy növelje rang­ját a nemzetközi kajak-ke­nu sportágban, a magyar versenyzők világra szóló eredményeket érjenek el, hogy szponzorainknak igazi reklámot jelentsünk. Kifo­gás merült fel a műsorfüze­tünk szerény kivitele miatt Mentségünkre szolgáljon, hogy az Orosházi Üveggyár, amely a legnagyobb támo­gatónknak számított most nem adott pénzt. Ennek el­lenére nerrr szégyenkezhe­tünk, hiszen a Szegedhez hasonló rangú versenyen, Duisburgban is ugyanilyen szerény kivitelű műsorfüzet jelent meg tavaly, Meche­lenben az idén nem is ad­tak ki tájékoztatót Ogy ér­zem, a háromnapos verse­nyünk most is elnyerte az összes külföldi és hazai sportoló tetszését A feltű­nően mostoha időjárásról a Tisza-parti város nem tehet de a Maty-éri pálya most is jelesre vizsgázott ugyanis a^ nagy szél ellenére használ­ható volt a „küzdőtér". Ez azonban mégsem 'jelenti azt hogy máris alkalmas világbajnoki rendezvényre. A nemzetközi szövetségnek igen komoly és nagy anyagi áldozatot kívánó előírásai vannak, a vb-rendezői jog elnyeréséért. Süli József Szeretettel várjuk Öntés munkatársait a BNV A pavilon 103/A kiállítási standján. A kiállítás látogatói között 1 db 3S-XT/20/mono számítógépet sorsolunk ki. Árainkat 15%-kal csökkentettük, a BNV ideje alatti megrendelés esetén újabb 5% engedményt biztosítunk. 3S SZEGEDI SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KISSZÖVETKEZET Telefon: (62)26-277 Telefax: (62) 26-347.

Next

/
Thumbnails
Contents