Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-04 / 103. szám

5 1990. május 4., péntek Könyv-jelző Hegedűs András: Élet egy eszme árnyékában. Először a Szabad Európa Rádió közölte a volt mi­niszterelnökkel készült ri­portsorozatot. A könyv lapjaira Sztálin veti árnyé­kát. E: Kovács Péter: Matt­hias Corvinus. Egy új, mí­ves kötet, melyben Mátyás király halálának 500. év­fordulójára emlékezhetünk. Rátonyi Róbert: A Gál­völgyi. Részlet egy levél­ből: „Tisztelt Művész bá­csi! Azt a házi feladatot kaptuk, hogy írjuk meg, ki a kedvenc színészünk ... Én azt fogom írni, hogy a művész bácsi a kedvenc színészem. Szíveskedjék felsorolni legalább tíz okot, hogy miért!" Harold Robbins: Bűn és szenvedély. Maryann Flood több férfit ismert, mint amennyire vissza tud em­lékezni — és akadt köz­tük egy, akit sohasem volt képes elfeledni. Mike Keyes államügyész nem bírja legyőzni vágyait Ma­ryann iránt, de az élet úgy hozza, hogy a nő el­len indított ügyben ó kép­viseli a vádat. Leon Uris: A királynő törvényszéke. Az Exodus szerzőjének újabb siker­könyve, melyről az Eve­ning News így vélekedik: „Ez a könyv korunk leg­felemelőbb és legszörnyűbb emberi tulajdonságairól ad képet", egy lágert megjárt, nagy karrier előtt álló or­vos szejfiével.. Colin Forbes: A Kreml ügynöke. A titkosszolgálat ügynökei oly sokszor két­arcú munkát végeznek, hol ide, hol oda. De a Balkán fedőnevű ügynököt Moszk­va veszi „párt"-fogásába. Vavyan Fable: Ébredj velem! Az írónő romanti­kus szerelmi történetét fa­nyar humorral köríti. Kaari Utrio: Éva lányai. Az európai nő történetét feldolgozó, sok illusztráció­val ellátott kiadvány kül­földön paár nagy sikert aratott. A női lét alakulá­sát főként a családhoz va­ló viszony alakulásában is­merhetjük meg. Mikes Lilla: Korona-ta­núk. Bepillantás a buda­pesti művészvilágba! Norbert Stresan: Audrey Hepburn. A színésznő éle­tét, filmjeit bemutató könyv korabeli visszhango­kat is tartalmaz. Ismer­tebb szerepei: Róma; va­káció; My Fair Lady; Há­ború és béke. Francois de la Roche­faucauld: Maximák. Az er­kölcsi szentenciák, életböl­cseleti „velős" megállapí­tások először 1664-ben Há­gában láttak napvilágot egy kalózkiadványban. John Maynard Smith: Kulcskérdések a biológiá­ban. A szerző evolúcióbio­lógus, s a következő kér­déseken próbál túljutni: Mit tudnak a gének, és mire nem képesek? Melyik volt előbb: a nukleinsav, vagy a fehérje? Tárolnak-e az agyukban „térképeket" az állatok, s ha igen, ho­gyan? Lekerekített vála­szokat ne nagyon keres­sünk a könyvben, ám a kérdések megközelítése igen izgalmas. Dale Carnegie: Sikerka­lauz. Az alcím mindent el­árul: Hogyan szerezzünk barátokat, hogyan bánjunk az emberekkel? Alvéle­mény: Ha a barátok be­szerzése egy könyv által feltálalt módszeren múlik, akkor csókólom, nincs sok remény. Ki kicsoda a történe­lemben? A lexikonos fel­dolgozás nagy segítséget nyújt, így érettségi előtt is. Világtörténelem kicsik­nek és nagyoknak. Tények, adatok és évszámok a kő­korszaktól kezdve egészen a számítógépek históriájá­ig. Györkös v Alajos—Kapi­tánffy István—Tegyey Im­re: Ógörög—magyar nagy­szótár. Két útikalauzkönyv: Gö­rögországba és Bécsbe. Klasszikus mesék kicsi­nyeknek: sok szép, színes képpel, kedves, olvasmá­nyos és rövid szöveggel: Piroska és a farkas, Ha­mupipőke, Csipkerózsika, Hófehérke és a hét törpe. ITT A TAVASZ, JÖN A NYÁR! BMX! MEGVÁSÁROLHATJA SZAKÜZLETEINKBEN! Az éneklő agyag HA Ön forgalmiadó-visszatcritésre jogosult, áfa-mentesen vásárolhat a Kelet-magyarországi Tüzép Vállalat telepcin, boltjaiban és Fészek Áruházaiban, az ADÓIGAZOLÁS ALAPJÁN Krámer György: Exodus Nagy keletje van mostanság a lakásokat otthonná va­rázsoló, esztétikus, szép tárgyaknak. Közöttük a kerámia­szobroknak, mely műfajnak iskolát teremtett Kováts Mar­git, aki a korongolással készülő folklórhagyatékot újította meg, és Kiss Roóz Ilonának, aki a szecesszió izgékonyabb és bájos világát tette át e műfajba. Buday Ágotának volt kitől tanulnia. Ahhoz viszont tehetséget kapott, hogy megőrizze kis lányfiguráiban, éneklő kórusaiban eredetisé­gét, a természet és az ember megbonthatatlan egységének virtuóz kifejeződését. Kiállítása a szegedi Gulácsy-tercm­ben május 12-éig tekinthető meg Az adóigazolás beszerezhető a területileg illetékes adófelügyelóié geken, — lakásépítési engedély, — költségvetés és — 10000 Ft áfa tartalmat igazoló számla bemutatásával. FIGYELEM! A vásárláshoz személyi igazolvány is szükséges. pont fordítva, eddigi, va­lamely cselekményhez köt­hető koreográfiáival ellen­tétben az Exodus kifejezet­ten zenei ihletésű, történet­telen táncmű. A messze vezető követ­keztetésektől óvakodva is az az ember érzése, Krá­mer György világa bonyo­lultabbá, Imréé áttekinthe­tőbbé vált. A médiumtörténetet két­ségkívül áthatja a politi­kum, az áthallások megke­rülhetetlenek. Az egyenru­hában (fekete-fehérben) za­katoló (Hegyek-völgyek kö­zött ...), bugyuta, gyerme­teg, a saját 50-es (60-as, 70­es, 80-as) éveinkből közis­mert mondókák, csasztus­kák, indulók ütemére egy­szerre mozduló, arc nélkü­li tömegből kiválik — egy. Más, mint a többi, tehát, meghurcolják. Ö a médium, a látó: másmilyen világról is tudomása van. Különös képességét azonban Cipolla­modorban használja. Vagy­is másképpen, mint a tár­sai, de torz marad. Az arc­talanság idejének nyomai el nem tüntethetők, az egyfor­maságból kivált egyed: be­teg. Nincs helye, cinikus kívülállása gyógyíthatatlan. Ama másik világ végtére megidézett figurája, a Sá­mán — vagyis az alteregó­ja — pusztítja el. A nem túl vidám, ám lé­tező életérzést, egy spéci magyar élményt elbeszélő történet igen artisztikusan áll elénk. Csik György ter­vezte megint a színpadké­peket és a jelmezeket, a mű­vek iránti alázattal — és fantáziával. A munka gyümölcsei cí­mű Matthew Hawkins- ko­reográfia nyitotta az estet, és hozott nóvumot a szege­di deszkákra. Az amerikai modern táncnyelv az angol koreográfus, pedagógus és előadóművész sikeres beta­nításában lehet bár itt szo­katlan, ám az nem vitatha­tó, hogy elsó látásra is meg­ragadja a nézőt a szigorú­an az emberi test kifejező­eszközeire építő, mozdulat­ötleteket halmozó, fantázi­ás színpadi tánc. Az újszerű táncnyelvet is megtanulta az együttes — rövid hetek alatt. Ez pedig nem megy másként, csak ha megvannak az alapok, meg ha nem ismer lehetet­lent az akarat. Nagyezsda Kosztyenko balettmester munkájának alighanem oroszlánrésze van abban, hogy ismét színvonalas be­mutató (is) bizonyította: ön­álló arcú, jó balettegyüttes működik Szegeden. Fontos lenne, hogy meg is marad­jon! Sulyok Erzsébet Pályázati felhívás A Magyar Honvédség szegedi Damjanich János Honvéd Kollégiuma katonai pályairányítási tábort szer­vez 1990. június 11—15. kö­zötti időpontban, a kollégi­um területén. A táborba ál­talános iskolás „Jó" tanul­mányi eredményű 7—8. osz­tályos fiúk jelentkezését várják. A tábor ingyenes, a résztvevők teljes ellátásban részesülnek. Bővebb felvilá­gosítást kérhetnek, illetve a jelentkezést a (62) 10-081-es telefonon, levélben pedig a 6701 Szeged, pf.: 381 tehetik meg az érdeklődök. Katonai Pályárairányítás Ahogy figyeltem — még a tánc világnapján —, mit táncolnak a szegedi balcttművészek Matthew Hawkins modorában, hirtelen az jutott eszembe: vajon hányan vagyunk ebben a városban, akik — ha csak nagyjából is, s amúgy, kívülről — számon tartjuk a munka gyü­mölcseit? Vajon kik figyelik szurkoló szeretettel, kíván­csi együttérzéssel ezt a kicsiny csapatot? Mennyien le­hetnek, akik tudják, hogy az együttes rövid és yiharok dúlta színházi életét miféle heroikus erőfeszítések töltik ki. Miért, hogy folyton úgy alakul a helyzet: a balctto­sok bizonyításkényszerbe szorulnak? Miért, hogy sike­rek után is változatlanul az a kérdés: gyökeret tud-e ereszteni a táncszínház ebben a városb'an? A táncosok helyzete (szín­házi és városi) és produk­ciója egyszerre késztet együttérzésre és tiszteletre. A különb és különb bizo­nyjtáskényszerekben az ér­ték létrehozásáért összpon­tosított akarat, fizikai és in­tellektuális erőfeszítés még eddig minden előadásuk mögött ott remegett. Most is, a Balett '90 című pro­dukciójuk mögött. Bárha egyszer csak annyi alkotói kínt igényelne elő­adásuk, amennyi még em­bernek való! Akkor meg­érkeznének Szegedre. Talán. Mert nem lennének művé­szeten kívüli gondjaik. Ha­ladhatnának az úton, amo­lyan Krámer György-félén, azaz mindig tartanának va­lamerre, e csodálatos mű­vészeti ág sokfelé vezető iránya közül valamelyik ie­lé. S örvendeztetnének ben­nünket — könnyed profesz­szionalizmussal és új cso­dákkal. Ha akarom, ez volt az eH befejező táncművének, Krá­mer Exodusának témája. Pontosabban az az erős meggyőződés,' hogy az em­ber természetes, veleszüle­tett vonása az útratörés. Az örökös forradalom; a har­móniavágyban az állandó diszharmónia, a helyünk ke­resése a Nap alatt. Amire rámegy az életünk — ám lehet-e, érdemes-e másként élni? A kivonulások extázisa és kínja, és szükségszerűsége — törvény; az ostinatosze­rűen ismétlődő ritmusú W. Kylar-zenével (Ravel Bole­ro-ritmusú zenekari • művé­hez hasonlít) ez a racionális felismerés elemi erejű, ér­zelmi töltetet kapott, föl­fokozott, lázas, gáttalan hangulatot élesztett. A tán­cosokat érezhetően el- és megragadta a hatásos zene, s halálra fáradva (nem kí­mélte őket az est másik két koreográfusa sem) is betel­jesítették sorsukat: ezt a csapattáncművet személyes meggyőződöttséggel, a rival­dán áttörő erővel közvetí­tették. S különös műgond­dal, mint valamely ars poe­ticát illik. A két koreográfus, Krá­mer és Imre Zoltán új mű­vei egyaránt érdekes, leg­alábbis figyelemre méltó váltást mutatnak. Utóbbi­nak A médium című, az est közepébe szerkesztett mun­kája: elmozdulás a drama­tikus tánc felé; Krámernél

Next

/
Thumbnails
Contents