Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-25 / 122. szám

Í990. május 25., péntek (Folytatás az 1, oldalról.) A leghosszabban tárgyalt téma a tavalyi pénzmaradvány felhasználása volt. A szúk mozgástérben elosztható 41 millió 616 ezer forintból jutott — többek között — a kórháznak, gyermekkórháznak, Rókus II. ütemének közműfejlesztésére, Baktó, Mihálytelek, Petőfitelep telekkialakitási, illetve útépítési munkáira. Szentmihálytelek templomépitését egymilliós támogatás segíti. A Szeged SC támogatásigénye (12 millió) és a mostani lehetőség szerinti 2 millió 350 ezer forint közti különbség jelentós, de megyei támogatásra is számítanak. Megszűntek viszont a színház gondjai: a 23 milliós minisztériumi támogatás elegendőnek látszik a zavartalan működéshez. Szóba került a sokszor, és sok helyen tárgyalt egykori KISZ-iskola, mai nevén Megyei Ifjúsági Központ is. A születőfélben lévő Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány, amelynek létrejöttét a Minisztertanács kezdeményezte, biztosítaná a megfelelő felhasználást. A vb úgy határozott, terjesszenek javaslatot a tanácsi testület elé, amely szerint százezer forinttal támogatnák az alapítványt. Es egy másik „slágertéma": a Hámán Kató utca 8. számú (Bem utca 2. szám) ház sorsa. Mégsem lesz a Juhász Gyula Tanárképző Főiskoláé, mivel a közeljövőben nem számíthatnak a Művelődési Minisztériumtól remélt támogatásra. A födémcserés fölújítás 35—40 millióba kerülne, s ez természetesen meghaladja a főiskola erejét. Ezért a ház hasznosítására, illetve értékesítésére pályázat kiírását rendelték el. Az eladásból' szerzett pénz felhasználására Takács Máté tehet majd javaslatot, aki többször is aggodalommal szólt műemlékeink romló állapotáról. Állami tulajdonú telkek eladásáról is döntöttek. Az új rókusi gyógyszertár kezelői jogát a Gyógyszertári Központ kapta azzal a föltétellel, hogy a gazdasági társaság tulajdonába csak a városi tanács jóváhagyásával adhatja. Az egységes konzervatóriumi képzés érdekében a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola lemondott a Lenin körút 79. számú épület kezelői jogáról a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Tagozata javára. Csak így válik biztosíthatóvá a ház felújításához szükséges százmillió forint. Csak a kezelő változik: a diákok természetesen maradnak. Tóth Dezső a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat új igazgatója. Kinevezése ötéves időtartamra szól. Darmstadt hamarosan Szeged új testvérvárosa lesz. A szerződés ünnepélyes aláírására meghívták városunk képviselőit. Ny. P. Javaslat: állami tulajdonba a megyei lapokat A csütörtöki plenáris ülés után ülést tartott az Országgyűlés Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottsága. Napirendjén a megyei napilapok új rendszerben történő működtetése szerepelt. Erről tájékoztatta az MTI-t Balázsi Tibor, az MDF frakciójának-tagja, a javaslat előterjesztője, Hangsúlyozta, hogy a változtatáshoz egyrészt a tulajdoni helyzet, másrészt a szakmai kérdések tisztázására lenne szükség. Az indítványnak ebből következően két része van. AZ egyik azzal foglalkozik, hogy jelen pillanatban a megyei lapkiadó vállalatokat — amelyek ma még az MSZP tulajdonában vannak — célszerű államosítani, illetve azokat állami felügyelet alá kellene vonni. Ezért a javaslat szerint a bizottság felkéri az igazságügyminisztert, hogy ilyen értelmű intézkedést hozzon. Indítványozza; az új törvény hatalmazza fel a kormányt, hogy az állami tulajdon működtetésének lehetőségét gondolja át. Az ülésen elhangzott: a legmegfelelőbb forma a részvénytársaság lenne. A testület csütörtöki ülésén — a Fidesz és az MDF képviselőjének javaslatára — egy módosítás^ fogadott el, amely szerint a hat parlamenti pártból megalakult kuratórium hirdessen pályázatot a főszerkesztői székek betöltésére. A pályázatokat ez a hattagú kuratórium bírálja el, illetve a szerkesztőségek véleményének figyelembevételével, egyetértésével jelöljék ki a lapok új főszerkesztőit. A bizottság e javaslat tárgyalását keddi ülésén folytatja. (MTI) Rádiófelex átalakítását. Amint a gazda- i sági források lehetővé teszik, szükség lesz a védelemhez szükséges korszerű felszerelések beszerzésére is. Für Lajos hangsúlyozottan szólt arról, hogy a hivatásos állomány erkölcsi és anyagi megbecsülését növelni kell, vissza kell adni a katonaság társadalmi presztízsét. Mint mondta: ahol mindennapi kenyérgondok vannak, nehe-' zen várható el a magas erkölcsi és szakmai színvonal. Új katonai doktrína Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök is részt vett a Honvédelmi Minisztériumban csütörtök délelőtt tartott vezetői értekezleten, amelyen bemutatták Für Lajost, a tárca új vezetőjét, illetve elbúcsúztatták Kárpáti Ferencet, a nyugdíjba vonult minisztert. Göncz Árpád rövid beszédében egyebek közt arról szólt, hogy napjainkban a Magyar Honvédség valóban a magyar nép honvédségévé vedlik át. Azoknak, akik korábban más meggyőződést vallottak, illetve nehezen határozták el a szolgálat folytatását, azt üzente, hogy minden katonára, aki vállalja a haza védelmét, szükség van. Kérte, hogy mindenki szorongás, feszültség nélkül folytassa a munkát. Kárpáti Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a katonák lépést tartottak a társadalmi változásokkal, megértették az átalakulás szükségességét, s így ő nyugodt lelkiismerettel adja át posztját az új miniszternek. Für Lajos bevezetőjében kiemelte: most őrségváltás zajlik az országban, s a katonai életben is. A pártállam időszaka a Magyar Honvédség életében is véget ért. Az Országgyűlés és a kormány előtt két nagy feladat áll: a demokratikus rend megteremtése a gazdaságban, a társadalomban és a politikában; valamint az ország és a nemzet szuverenitásának helyreállítása. A kontinens kettéosztottsága, az egymással élesen szembenálló katonai tömbök fellazulóban, átalakulóban vannak. Ismeretes a magyar kormány álláspontja a Varsói Szerződé*--"' E szerint az ország végső célja a nemzeti szuverenitás megteremtése, azaz a szövetségi rendszerből való kilépés. A kormánykoalíció azonban tudja, hogy ezt a döntő fontosságú lépést nem lehet elhamarkodottan, egyoldalúan megtenni. Kizárólag tárgyalásos alapon, az érdekelt felek közös megegyezésével lehet a kiválás feltételeit megteremteni. Az előző kormány, illetve honvédségi vezetés által megkezdett haderőreformot összhangba kell hozni a nemzetközi változásokkal. Mindez azt kívánja tőlünk, hogy a magyar kormányzat új biztonságpolitikai koncepciót dolgozzon ki. Ennek alkalmazkodnia kell a változó Európához és a változó magyar viszonyokhoz. Ki kell alakítani az új magyar katonai doktrínát is, amelynek kizárólag az ország védelmére kell koncentrálódnia. Fel kell adni a Magyar Honvédség támadó jellegét, és el kell oldani a Varsói Szerződéshez kötött szálakat — jelentette ki Für Lajos. Tovább kell folytatni a hadsereg átszervezését, és területi elhelyezkedésének Véráldozatot kíván a szovjet kormányprogram „Vért, verejtéket és könynyeket" ígérhet népének Nyikolaj Rizskov kormányfő, aki csütörtökön ismertette a szovjet parlamentben az ország gazdasági programját. A churchilli szavakat látszik alátámasztani, hogy a tervezet 40 millió munkahely megszűnésével, az európai viszonylatban a legalacsonyabbak közé számító életszínvonal 5-8 százalékos csökkenésével számol. A programról tartott szerdai moszkvai sajtóértekezleten közölték: a reformprogram megvalósítására csak akkor kerül s.or, ha a Szovjetunió lakossága népszavazáson igent mond a komoly megpróbáltatásokkal járó tervezetre. Leonyid Abalkin, a szovjet gazdasági reformok egyik szülőatyja mindehhez hozzátette: ha két-három évvel korábban látnak hozzá a reformokhoz, kevesebb káros következménnyel járt volna, a további halogatás azonban még nagyobb véráldozatot jelent. Az ország csak úgy tud kilábalni jelenlegi válságos gazdasági helyzetéből, ha következetesen és határozottan valósítja meg a reformot, ez a siker kulcskérdése. Amennyiben a népszavazás nem hozza meg a szükséges támogatást, a jelenlegi szovjet kormány várha. tóan benyújtja lemondását. A referendum időpontjáról a tervek szerint a legfelsőbb tanács még ezen a héten dönt. A szovjet szakszervezetek azzal a kikötéssel támogatják a reformot, hogy még a megvalósítás előtt elfogadják a foglalkoztatási törvényt, amely egyebek között kimondaná: az állam minden, dolgozni akaró és tudó polgár számára biztosít munkát. Mindemellett számolnak a — korábban a kapitalizmus alamizsnájának tartott — munkanélküli-segély intézményének szovjetunióbeli meghonosításával. Leonyid Abalkin annak a véleményének adott hangot, hogy a munkanélküliség a reformok végrehajtása során sem fogja meghaladni a mai — több mint kétmilliós — szovjet munkanélküliség háromnégyszeresét. A lakosság szempontjából a reform legérzékenyebb pontja az árreform, amelynek előszeleként július l-jétől háromszorosára emelik a kenyér és a péksütemények árát. Az ígéretek szerint az állam teljes kompenzációt biztosít a nyugdijasoknak, a sokgyermekes családoknak és a diákoknak. HORN GYULA KITÜNTETÉSE. Nagy Károly császár egykori városa, az NSZK-beli Aachen történelmi tanácshazának koronázási termeben csütörtökön, a rádió- és tévéállomások áJtai is közvetített unnepseg kereteben, a nemzetközi Károly-díjjal tüntették ki horn Gyula volt magyar külügyminisztert. A becses kitüntetést dr. Jürgen Linaen aacheni főpolgármester, a Károly-díj kuratóriumának tagja nyújtotta at. A kuratórium megállapítása szerint az egész magyar népet képviselő Horn Gyula személyében olyan egyenaséget tisztelnek meg a nemzetközi Károly-díjjal, aki európai mércéjű döntéseket hozott. TRANSSYLVANIAI HAZATÉRÉSI ALAPÍTVÁNY. Tőkés László nagyváradi református püspök most, a választások után, mindennél fontosabbnak tartja a romániai niagyar tanügy kérdésének megnyugtató rendezesét és a nemzeti kisebbségek kivándorlásának megállítását. Ha ugyanis az utóbbi folyamat tovább tartana, akkor ez — mint az MTI-nek Temesvárott elmondták — katasztrofális helyzetbe sodorhatná a Romániában élő magyar nemzeti kisebbséget. Tőkés László erről szerdán hosszabb telefonbeszélgetést folytatott az Egyesült Államokban levő, ott gyógykezelt Sütő Andrással Mint kitudódott, a két neves személyiség kezdeményezni fogja egy „Transsylvániai Hazatérési Alapítvány" létrehozását, Ennek bejelentésére a református püspök Budapestre utazik, es május 30-án nemzetközi sajtótájékoztatón. ismerteti az alapitvény célkitűzéseit. A romániai magyarságot továbbra is élénken foglalkoztatja Tőkés László választási kudarca. A román forradalom „szikrája" ugyanis Temesvárott nem kapta meg a szenátori mandátumhoz szükséges szavazatszámot, és így nem került be a szenátusba. Ennek szakértők szerint két oka van: egyrészt a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség követett el hibát, amikor a püspököt Temesvárott jelölte, ott, ahol a német nemzetiség bojkottja a Nemzeti Megmentési Frontot segítette. Másrészt a szavazókat sem tájékoztatták kellően a választások menetéről. Legalábbis ez utóbbira utal, hogy a voksolást felügyelő bizottság nagyon sok magyar szavazatot érvénytelenített. FRANCIA SEGÍTSÉG. A Sophia Antipolis Alapítvány százmillió francia frankot ajánlott fel arra, hogy magyar diiájtok ét. szakemberek alap-, közép- és felsőfokú képzésével, illetőleg továbbképzésével elősegítse a magyar gazdasági és tudományos élet átalakulását, a piacgazdaságra való áttérést. Az összegből júliusban, augusztusban és szeptemberben az alapítvány tanulmányutakat szervez, amelyeket pályázattal nyerhetnek el az érdeklődök. FIZETÉSI UNIÓT, ÜJ SZOVJET PÉNZT. A keleteurópai országok 12-15 milliárd dollárt veszítenek azzal, hogy kereskedelmüket a Szovjetunióval dolláralapna állítják át. E súlyos terhek enyhítésére — nyugati támogatásijai — fizetési uniót kell létrehozni, hasonlóan ahhoz, amely a Marshall-terv idején működött, javasolta Soros György. Az unióba a balti köztársaságok is bekapcsolódhatnának. Az ismert magyar származású amerikai bankár szerdán a Bretton Woods-bizottság ülésén beszélt, Washingtonban, ahol a világ más vezető szaktekintélyei sorában mondott véleményt a kelet-európai pénzügyi kibontakozás lehetőségeiről. Soros egyúttal javasolta: teremtsenek a Szovjetunióban részben nyugati hiteleken, részben a szovjet ajanykészleteken nyugvó, szilárd, új fizetőeszközt, s párhuzamosan vezessenek be általános 'egyrendszert KIM IR SZENT ÚJRAVÁLASZTOTTÁK. Az április 22-én megválasztott észak-koreai legfelsőbb népi gyűlés csütörtökön tartott első ülésén ismét Kim Ir Szent választotta meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökévé. SZEXTAXI. Az Országgyűlés kedvező döntésében bízik az Intermoaaik Kft. igazgatója, Vörös Antal László, több hazai szexlap kiadója, a nudista- és szexioar hazai meghonosítója, hogy felfejleszthesse üzletágát. Csütörtöki, nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatóján terveit részletezve elmondta: minden készen áll arra, hogy 50, sárga színű szextaxi „közlekedjék" a fővárosban, amelyeket csinos hölgyek vezetnek majd. Ehhez azonban a Büntető törvénykönyv módosítására, az üzletszerű kéjelgés definíciójának megváltoztatására lenne szükség. Ugyancsak a jogszabályok módosításának függvénye, hogy több évtized után ismét megnyíljanak a nyilvánosházak kapui, nemcsak Budapesten, hanem például Kecskeméten. Debrecenben, Záhonyban és Pécsett. Addig is, amíg a törvény röld utat ad ezek működtetéséhez, masszázsszalonokként üzemelnek. A kft. a nyári hóanpoktól a Balatonon nudistahajókat közlekedtet a hozzá fordulóknak segítséget nvújt a hazai és a külföldi naturistakempingek kiválasztásához. Nemrégiben megnyílt magánnyomozó irodájuk is. amely — együttműködve a rendőrséggel — a bűncselekmények felderítésén kívül minden, szakmába vágó féladatra vállalkozik. Az Intermozaik elképzelései között szerepel, hogy szeptemberben a főváros adion otthont a pornó-világkiállításnak, amelvre máris több ismert világcég jelezte részvételi szándékát. Mostanában kapós téma: kié is tulajdonképpen a Délmagyarország? Történetéből nehéz lenne levezetni. Részvénytársasági formában szerveződött, amihez kellett egy ambiciózus főszerkesztő némi tökehányaddal és befektető rokonok, cégek, családok A részvények útja-módja és aránya követhetetlen a messzi múltból, de nem is kereste azokat soha senki. Mint már valahol említettem, Hóna Lajostól Pásztor József kezébe került a lap. aki tartósan meg is maradt az élén, de szerény haszna lehetett belőle neki is meg a többi részvényesnek is, hiszen egyrészt más vállalkozásokkal, hangversenyszervezéssel — másrészt azok sem mindig erősítették. Történetesen kiadós deficittel zárult a Szegedi Szabadtéri Játékok körül vállalt szerepük is a harmincas években. S noha a játékoknak jót tett, hogy a Délmagyarország érdekeltséget vállalt bennük, már magával azzal is, hogy a lap egész országra szóló hírverést csinált körülötte és Pásztor József könyvet is írt a játékok első korszakáról — alighanem csak nehezítette a lapkiadás anyagi dolgait. Kétségtelen ugyanis, hogy részvényeinek egy résáe ismét piacra került. Itt következik aztán egy olyan kanyar, amely a Délmagyarország további sorsában jelentős szerepet játszott. Történt SZ. SIMON ISTVÁN Kalászszedés ólomszérűn ugyanis, hogy Balogh István alsóközponti plébános (Balogh páter) is érdekeltséget szerzett a DM Rt-ben — mégpedig potom pénzért, minthogy a zsidótörvény miatt Pásztor anyagilag és politikailag teljesen beszorult a kor sajtóiba — aminek komolyabb hasznát nem vette ugyan, de éppen elegendő volt ez arra, hogy 1944 őszén vele kellett tárgyalniuk a német megszálláskor betiltott lap újbóli megjelentetéséről. Tőredék részvényeivel és az rt. márciusig gyakorolt igazgatásával egyedül volt „gazda" hiszen más illetékesek elmenekültek. A páter a Kisgazdapárt színeiben politizált. Nem valószínű, hogy sokat piszmogtak volna akkoriban adminisztrációs eljárásokkal, hamar megszületett a megegyezés az ambiciózus páterrel: a Délmagyarország a jövőben a megalakuló Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja lesz. így is került az utcára 1944. november 19én, sajátos szerkesztőbizottsággal. Három párt jegyezte ugyanis a lapot; Független Kisgazdapárt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt — s ennek megfelelően három politikai személyiség: Balogh István. Révai József és Erdei Ferenc. Erdei többször is írt és beszélt erről az időről, de maga a művelet pontosan követhető a lapból is. Előbb született meg egy mozgalom lapja ugyanis, mint maga a-mozgalom. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front ugyanis hivatalosan és nyilvánosan csak 1944 december másodikán alakult meg a Szegedi Nemzeti Színházban — lapja azonban november 19-től jelent meg. A koalíciós alapon újjászervezett Délmagyarország politikai platformját írásban rögzítették a szervezők s a lapról így rendelkeztek: a demokratikus, független. népi Magyarországért küzd". Az első szám vezércikkéből pedig arról értesülünk: „Azoknak a szervezett, demokratikus erőknek a lapja, amelyeknek a vállára nehezedik az ország újjáépítésének roppant terhe." Húszezer példányban nyomták ezt a történelmi számot. Az alapító triumvirátus kezdetben valóban gyakorolta is a szerkesztő bizottság jogkörét, sőt, maguk is vezető politikai cikkeket közöltek a DM-ben. Ám magasra ívelő politikai pályák indultak el ezzel. Erdei és Balogh páter csakhamar az ideiglenes kormány tagjai lettek, s nemcsak a Délmagyarországot hagyták el, hanem Szegedet is; Révai pedig az MKP-vel volt elfoglalva. A lap mégis tartósan az új politika műhelye lett, bár Debrecenbe helyeződött át a politikai központ, majd a fővárosba. S lassanként ez a lapkoalíció sem volt már olyan fontos számukra. Valamenjrnyi párt igyekezett megteremteni saját orgánumát. A Nemzeti Parasztpárt már 1945 márciusában kiadott saját hetilapot Szegedi Szabad Szó címen, júniusban pedig a Kisgazdapárt is önálló orgánumot szervezett Szegedi Hírlap fejléccel. Ugyanebben a hónapban jelent meg a Szegedi Népszava is; a kommunisták pedig Munka címmel indítottak lapot. A lapkoalíció 1945. júliusában szűnt meg, oly módon, hogy a lapalapító pártok gyakorlatilag kivonultak a Délmagyarországból, s egyszerűen a kommunista pártra maradt. Július 24-ikétől már ekként is jegyezték az újságot, főszerkesztője Szirmai István, felelős szerkesztője Gárdos Sándor lett. Innen azután már mindenki tudja ... (A befejező rész következik.) I