Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-23 / 120. szám

1990. május 23., szerda 7 Birkózás Tóth János serdülőbajnok i Az olaszok esélyesebbek — ezt a Benfica is elismeri Titánok jubileuma Debrecen volt a házigaz­dája a szabadfogású birkó­zók országos bajnokságának. A verseny az SZVSE birkó­zóinak ritka szép sikerét hozta. Tóth János, a Széche­nyi István Gimnázium má­sodéves testnevelés tagoza­tos tanulója a 76 kilogram­mos súlycsoportban nem ta­lált legyőzőre. Benkö Gyula edző tanítványa nyolc évvel ezelőtt ismerkedett meg a sportággal. Szorgalma és te­hetsége folytán fejlődése tö­retlen volt, s ma már sem a kötött, sem a szabadfogásban kis hazánkban, korosztályá­ban nem talál ellenfélre. A szegedi birkózó most egy na­gyobb erőpróbára készül, jú­lius 19—22. között Szombat­helyen bonyolítják le a ka­dett világbajnokságot, s ott mindkét fogásnemben sző­nyegre lép. Az eddig minden válogatóversenyét megnyerő fiúnak nagy jövőt jósolnak a szakemberek, ha fejlődése és szorgalma töretlen marad. A megyei birkózó szövet­ség Szegeden a B-korcsopor­tú úttörőknek kötöttfogású versenyt rendezett. Az SZVSE sportolói közül Sán­tha Ferenc a 41 kg-ban, Lux András a 60 kg-ban szerzett aranyérmet. Második lett Lengyel Roland a 32, Gémes Tibor a 38, Lele Ferenc az 50, Gelcz Miklós a 60, Kispéter József, a plusz 73 kilo­grammban. Egerben a Bornemissza Gergely kötöttfogású ifjúsági emlékversenyen a Szegedi Vasutas birkózója Lipták András az 58 kilogrammosok között a 6. lett. Hallássérültek megyei sportnapja A gyermeknaphoz kap­csolódóan a hallássérült gyerekek és nevelőik részé­re iskolán kívüli sportolási lehetőséget biztosítanak a szervezők csütörtökön dél­előtt 10 órától ÍDarozsmán, a Sziksósfürdői strandon. A programban többek között szárazföldi és vízi vetélkedő szerepel. Lábtenisz­bajnokság Szegeden A Szeged Városi Szabad­idősport Szövetség május 27-én, vasárnap lábtenisz­bajnokságot rendez a Kis­stadionban. Nevezni a helyszínen lehet reggel fél nyolctól nyolcig. A győztes június 2-án részt vehet a csongrádi megyei döntőn. Megműtötték Bicskeit A magyar labdarúgó-válo­gatott (jogi értélemben vett) szövetségi kapitányát, Bics­kei Bertalant kedden a Sportkórházban megmű­tötték. A szakember a múlt szombaton bökaszalagsza­kadást szenvedett. A műté­tet dr. Remes Péter végezte. Szerda este — 20. 15 órától — sokak sze­rint egyoldalú mérkőzésre van kilátás a bécsi Práter-stadionban. A nyugatnémet Kohl játékvezető irányításával az osztrák fővárosban játsszák le a 35. labdarúgó BEK-döntőt, és aligha lehet vitás: a cím­védő olasz AC Milán rákényszeríti majd akaratát a portugál Ben fi cár a. Ha ez így történik — és miért ne történ­ne így? —, akkor az olasz legénység felte­szi a koronát a dicső itáliai kupamenete­lésre, hiszen az UEFA Kupában a Juventus, a KEK-ben pedig a Sampdoria végzett az élen. A Benfica a múltban két alkalom­mal hódította el a legnagyobb becsben tar­tott európai trófeát, 1961-ben és 1962-ben utasította maga mögé kihívóit. A szerda es­ti finalisták 1963-ban már játszottak egy­mással BEK-döntőt, s akkor a Milán 2-1-re verte riválisát. — Azon a találkozón én is játszottam* — emlékezett a Benfica pályaedzője, Eusebio, aki az olaszok akkori sikerét azzal ma­gyarázta, hogy „még nagyon éhesek voltak a győzelemre". — Sajnos, ki kell ábrándí­tanom honfitársaimat, mert Bécsben vár­hatóan a magabiztosabb, remek erőkből ál­ló Milán fölénk kerekedhet. Eusebio korántsem pesszimista, csupán tisztában van a tényekkel. A milánói piros­fekete gárda a tavalyi kupadöntőben való­sággal szétzúzta a román Steaua Bucurestit. Igaz, az akkori együttesből a háromszor műtött Ruud Gullit most hiányzik, de azért maradt meghatározó, „tulipános" egyéniség a Milanban: Marco van Basten és Frank Rijkaard. A Benfica meglehetősen szerény bajnoki év végén van, második helyezett lett az FC Porto mögött, s a kupától igen hamar búcsúzott. Sven Göran Eriksson, a portu­gálok vezető edzője viszont 1982-ben már kóstolta egyszer a végső győzelem ízét, ak­kor az IFK Göteborg mestereként az UEFA Kupát ő is magasba emelhette. — Nem lehet azzal vitatkozni, hogy az AC Milán a földkerekség legjobb együtte­sei közé sorolható — nyilatkozta Eriksson, aki egyébiránt jó ismerője az olasz fut­ballnak, hiszen a múltban az AS Roma és a Fiorentina szakmai munkáját is irányí­totta. — Ez a megállapítás, persze, nem azt jelenti, hogy a Práterben szabad teret en­gedünk az olaszoknak, de igaz, ami igaz: a Milán esélyesebb! Eriksson, persze, bízhat angolai „titkos fegyverében", Vatában, további ászairól, Valdóról, Ricardóról, Aldhirról, Magnusson­ról és Thernról nem is beszélve. Mindösz­sze azért komor a skandináv mester, mert a csapatkapitány, Veloso — eltiltása miatt — csak a lelátóról nézheti társait Bécs­ben. A Benfica egyébként 1988-ban a PSV Eindhovennel mérte össze tudását a BEK­döntőben, s a 0-0-ás találkozót és a hosz­szabbítást követően a hollandok 6-5-re jobban rúgták a 11-eseket, övék lett a tró­fea. A portugálok várható összeállítása: Sil­vino — Jósé Carlos. Sámuel, Aldair, Ri­cardo — Paneira, Thern, Hermani, Valdo — Lima, Magnusson. Az olasz címvédő AC Milán a bajnokság befejezése óta több külföldi edzőmérkőzésen igyekezett formáját megőrizni. Ruud Gullit ezúttal sem vállalta a játékot, bár Svájc­ban már akadtak ígéretes megvillanásai az előkészületi összecsapáson. Érthetően in­kább a Mondiale eseményeire összpontosít a kiváló holland válogatott labdarúgó. A milánói együttes összeállítása ez lesz: Galli — Tassotti, Baresi, Costacurta, Mai­dini — Colombo. Rijkaard. Stroppa, Evani — Van Basten, Massaro. A tisztelt olvasó persze art hiszi, elmúlt imár a lo­vagkor, s véle tűntek a hő­sök, a harcedzett férfiak is. Pedig dehogy. Mert kérem, a szomszédos sárga tanoda beton pályáján hetek-hóna­pók óta súlyos léptű, villa­nó pillantású hénoszidk ker­getik art a gumi s bőr anya­gú térrel határolt világot, 'melyet egyébként futball­labdának szokás nevezni. S lón a nyolcvanadik mérkő­zés, a nyolcvanadik izzó hangulatú, vér cseppektől bíbarló, csontok roppanásá­tól 'hangos összecsapás kedd délutánján! Lehet tragédia a imaá is­tentelen világban? Lehet! íMert azok a férfiak, (kik a tanoda színedben pályára léptek, az első félidő köze­pén már három gófllad ve­zettek. Ajakihiggyesztés, el­néző mosolygás az egyik cl­dalon, csikorgó fogak, el­szánt tekintetek a másikon. S tényleg, mintha ez utóbbi titánok megemelnék maguk alatt a pályát, fordul az eredmény: 3-4. Isten azon­ban kiegyenlít, 4-4. A két csapat: Radnóti (Rimóczi, Mdlke, Kosztolányi, Gál, Láng, Csányi, Wirth, Ko­csis, a svéd Williams, Ko­vács) — Délmagyarorszóg. Csak a működésre elegendő a pénz Veszélyben az NB l-es tagság Apró István a Szeged SC játékosa A szándék legyőzte az erőt Ut desint vires, tanem est laudanda voluntas. (Bár hiányzik az erő, mégis dicsérendő a szándék) — ezzel az Ovidius idézet­tel felvértezve vetette magát az újszegedi ver­senyuszoda habjai közé 17 radnótis és ságvárista tanár. Merészek voltak, mert vállalták, hogy 400 tanuló „értékelje" Viszo­nyukat a vízipolóhoz, no meg hogy a kosár és a kispályás labdarúgás mellett újabb sportág­ban mérje össze a két intézmény tanári kara a tudását. Az előbbi kettő­ben már hagyományt te­remtettek, míg a vízilab­dában most debütáltak. A találkozó iránt tudjuk „csak" egy szűk réteg ér­deklődött, hiszen a sport értéke ugye... de annál több a pedagógiai haszna. Ugyanis a nagy­könyv szerinit is a példa­mutatás a legjobban ösz­szeszedett hegyibeszéd­nél többet ér ... A 400 tanuló emlékeze­tébe a következők vé­sődtek : Ságvári tanárok—Rad­nóti tanárok 5-2. Újsze­ged! sportuszoda. Vezet­te: Bozsó, Bólya. Ság vá­ri : Kámitz — Tarcsay, Józsa, Liszkai, Nikodé­nyi, Kiss, Győri, Kaku­szi, Bárok. Radnóti: Har­csán — Kosztolányi, Vin­cze, Gál, Tóth, Kiss, Wdrth, Láng, Koncz. Góldobók: Kakuszi, Jó­zsa (2—2), Liszjkai, ill. Láng, Kosztolányi. S. J. Maratoni hosszúságú ülést tartott tegnap délután a Szeged SC labdarúgó-szak­osztálya, melynek legfonto­sabb témája volt a már NB I-be jutott csapat további sorsa. Ehhez kapcsolódva legtöbb szó majdhogy a pénzről esett, ugyanis a klubnál ebből van a legke­vesebb ... Farkas Zoltán, a szakosz­tály elnöke igencsak drámai hangon ecsetelte, hogy hat labdarúgónak — Bogdán Istvánnak, dr. Kovács Gá­bornak, Barna Gábornak, Takács Józsefnek, Szabó Gyulának, Tóth Zoltánnak — június 30-án lejár a szer­ződése; Kun Lajos és dr. Tóth János (legalábbis a klubnál) befejezi pályafutá­sát, több játékossal pedig nem kötnek szerződést, il­letve nem újítják meg. Ne­hezíti a vezetők dolgát, hogy a felsorolt kulcsemberek, még akkor is, ha teljesítik kérésüket, bármelyik pilla­natban meggondolhatják magukat, illetve csak az utolsó pillanatban írják alá a szerződést. A vezetők természetesen nem ültek, ülnek karba tett kézzel, érdeklődnek, kutat­nak a „piacon", ám lehető­ségeiket behatárolják az anyagiak, pontosabban an­nak hiánya gátolja őket cse­lekvésükben, döntésükben. Próbálkozásaikat, ha kis mértékben is, néha szeren­cse kíséri, mint például Ap­ró István (Szegedi Dózsa, Vác, Csongrád) esetében, aki a dózsás vezetők köz­benjárásával és segítségével tegnaptól a Szeged SC já­tékosa! Picinyke öröm ez a ten­gernyi ürömben, mert más, hasonló szívderítő dologról nem tudunk beszámolni. Amikor a költségvetés ke­rült szóba, az amúgy sem derűs ábrázatok, ha lehet, még komorabbá váltak. Amit mindenki sejtett, mi több, tudott, most megerő­sítést nyert: a megyei ta­nács által ígért támogatás­sal kiegészítve talán-talán elegendő lesz a rendelkezés­re álló összeg — a műkö­déshez! De csakis ahhoz! A csapat erősítésére — leg­alább négy-öt játékost kel­lene igazolni, ha az említett kulcsemberek maradnak — írd és mondd, mindössze 2 millió forint van . . . Csoda-e, ha ezek után imigyen adott hangot véle­ményének Kovács Ferenc mesteredző: — Régóta hajtogatom, hcr­mokba dugtuk a fejünket, hogy ne lássuk, mi történik, pontosabban, mi nem törté­nik körülöttünk. Néftány dolog a mai napig nincs tisztázva, mint az sem, hogy kié a Szeged SC, ki a klub „tulajdonosa"!? Jómagam úgy gondolom, a városé ... Ha így van, jó lenne eldön­teni, legyen, vagy ne legyen NB l-es focicsapat, egyálta­lán van-e igény erre? Amennyiben szükséges, úgy a költségvetéshez hozzá kel­lene járulni, mint más vá­rosokban, ha pedig elfogad­hatatlan a kérés, fel kell mérni a saját területet, ké­pes-e arra, hogy eltartson egy NB l-es csapatot. Első osztályút mondtam, mert a mienk, a mostani játékosállomány, megfelelő erősítés nélkül, alkalmatlan a\z NB I. feladatainak meg­oldására. Sajnos, a feltéte­lek sem adottak az első osz­tályra, márpedig abból ki­indulni nem lehet, hogy majd csak összekaparjuk a szükséges pénzt! Sem a klub, sem a szakosztály­vezetés és én sem tehetem ki magam annak, hogy ily előkészületlenül vágjunk neki ae NB I-nek. Koráb­ban, már sokkal korábban Ázembe kellett volna néz­nünk a tényekkel! Ehhez csak annyit, a klub és a szakosztályvezetés — mivel tisztában volt lehető­ségeivel, körülményeivel — induláskor sem ígért, nem ígérhetett milliókat. Csupán bízott és bizakodott, azért is szerződtette Kovács Fe­renc mesteredzőt. Együtt hitték, ha megcsillan a re­mény, mozdul a város. Űgy látszik — bár ne így legyen —, minden marad a régi­ben, Szeged csak áhítozik egy jó NB l-es focicsapa­tért, de tenni nem akar ér­te... Gyürki Ernő Mindenfelől Hogy ne legyen lila köd Újpesten Kedden sajtótájékoztatóra, pontosabban szólva baráti beszélgetésre hívta meg Hó­lya István, az Ű. Dózsa elnö­ke az újságírókat. Hólya István először a klub jövőjéről beszélt. Hang­súlyozta „a Dózsa nem a Bel­ügyminisztériumé, hanem a Dózsának van szüksége a BM támogatására". Elmond­ta, bár a politikai életben a változások korát éljük, amely kihat a sportra is, az egyesület vezetősége min­dent megtesz, hogy biztosítsa sportolói zavartalan felké­szülését. Ezt szolgálja az a szerződés, amelyet május 1­jén kötöttek a Belügyminisz­térium képviselőivel. A meg­állapodásban a BM továbbra is vállalja a klub támogatá­sát, s ez azt jelenti, hogy a 15 szakosztályból egyet sem kellett megszüntetni, nem kell felmondani a sportolók­nak. Az okmány értelmében a Dózsa jogi személyként, polgári egyesületként műkö­dig, BM-támogatással. A második napirendi pont­ról dr. Geller Sándor, a lab­darúgó-szakosztály elnöke beszélt. Már a szurkolók tu­domására jutott, hogy Varga István edzővel nem kíván­nak együttműködni. Tény: Varga Istvánt nem kötötte szerződés az első csapathoz, július 1-jéig szóló szerződése a tartalékegyütteshez szól. Mivel az edző kérte, hogy tá­jékoztassák őt további sor­sáról, összehívták a szakosz­tály vezetését. A 11 tagú tes­tület — bár a bajnokság be­fejezése előtt nem tartotta ésszerűnek a tanácskozást — összeült, s 10:1 arányban Varga István ellen voksolt. ASZTALITENISZ. A szegedi úttörőház vándondíjas verse­nyét a Balogh Richárd, Hege­dűs István, Totma Péter, Ko­vács Péter. Rosta Balázs, Krocs­kay Krisztiin, Kopasz István összeállítású Felsővárosi Alt. Isk. csapata nyerte a Zirüiyi és a Zalka ált. előtt. ATLÉTIKA. Zentán, a Magyar Szó Kupa nemzetközi verse­nyen az SZVSE sportolód a kö­vetkező eredményeket érték el: nőik, magasugrás: 1. Da­rázs Bernadett 160, 800 m: 4. Kiss Ágnes 2:24.11. Férfiak, ma­gasugrás: 2. Juhász Zisoltt 210, 5. Kopasz Attila 176. 1000 m: 4. Sári Zoltán 2:28.34 . 5. Susányi Tamás 2:28.78 . 3000 m: 4. He­gyes István 8:42.90. CSELGÁNCS. Jui-oszláviábatn Újvidéken a Május 13. Kunán jól szerepeltek a Tisza Budő SE fiataljai. Eredményeik, leá­nyok. 36 ikig: 2. Szemerédi Esz­ter. 3. Kispál Brigitta. 47 kg: 5. Hegedűs Ágnes. 64 kg: 5. Mé­száros Gyöngyi. Fiúik. 51 kig: 5. Rigó József, 59 kg: 3. Odry At­tila. A kecskeméti gyermek B és C korcsoportú rangsor ver­senyen a Tisza Budősok helye­zései. B kcs.. 30 kg: 1. Mákra Zsolt, 3. juhász András. 32 kig: 3. Czakó Csaba, 35 kg: 3. Garas Attila. 38 kg: 2. Szögi László. 3. Huszár László. 49 kg: L Kónya Tamás. 2. Ijászló Dávid. C kcs.. 26 kg: 3. Varga Péter és Csö­mör Benni. 30 k®: 11. Rudisch Tibor, 2. Sebesi János, 3. Kő­vágó Gergő, 36 kig: 1. Peleslkei Tamás, 2. Balogh Zsolt, 3. Tóth Dániel és Máté László, 38 kig: 1. Szabó Ró'bert, 4ü kg: 3. Kiss GáJbor és Kiss Ptétosr. A Szcigad SC versenyzői pe­dig a következő eredményeket érték el Keaslkemiéten, 35 kg: L Laczi Norbert. 3. Weidimann Norbert, 38 ikig: 1L Rózsa Gel­lért. 3. Dóbó Pétar, 41 kg: 3. Hell Altos. 45 kg: 1. Koithencz Zoltán. 3. Hegedűs Gábor. 49 kg: 3. Szabó Csaba, 53 kg: K Péter Zoltán, 2. Császár Dániel, 58 kg: 3. Farkas Gábor, +58 kg: 1L Csányi András. KAJAK-KENU. Felér megye. Velence-tavi bajnokságán a Szegedi Kender versenyzőinek helyezései, lányok. K—1 serdü­lő 500 m: L prosáka Ágnes, MK—1 gyermek IV. kcs. 2UOO m: 1. Önea Szilvia. III- kcs.: 2. Vető Orsolya. Fiúk. K—2 ser­dülő 1000 m: 1. Vető Miklós. Tóth Ferenc. K—1 serdülő 500 m: 4. Vető Mliklós. K—4 serdü­lő 1000 m 3. Szegedi Kender (Vető. Önea. Filep, Tóth). LABDARÚGÁS. NB Il-es een­dülőbajnokság: Szeged SC—Me­zőtúr 6-0 (4-0). Szeged: DObó — KUbát A.. Takács. Vörös (Ko­vács) — Zámbori, Martonosi. Turján. Bugyinszky — Kiss S„ Mészáros (Várszegi R.). Vársze­gi N. Edző: Lóczi István. Góllövők — Martonosi (3). Kiss S., Várszegi N„ Várszegi R. Kazincbarcika—Szeged SC 3-1 (1-0). Kazincbarcika. Sze­ged SO: Budai — Kováas (Ta­nács) — Kubát A., Vont® — Zámbori, Martonosi, Mólhler Bugydmky, Kiss S., Turján, Várszegi N. Edző: Lóczi Ist­ván. A szegedi göllövő Turján volt. DMTE—Sz. Dózsa 0-3. Gól­lövők: Komáromi (3), Balgdi. Sz. Dózsa—BVSC l-l (0-1). A szegediek gólját Hódi U-eslből szanezte. Ifjúságiak: Szieged SC —Mezőtúr 6-1 (2-0). Szeged: Termesvári — Krajczár, Fekete, Nagy Sz., Polonkay, Kiss Cs., Kispál. Illyés. Tölcséres, Jiuhos (Buchotoz), Hűvös (Kubát B.). Edző: Tóth Győző. A szegedi­ek gólSövői: Buczholcz (2), Ily­lyéB (2). Tölcsér cs. KSspál. Ka­zincbarcika—Szeged SC 2-0 (0-0). Kazincbarcika. Szeried SC: Kopsehitz — Krajczár, Fe­kete, Nagy Sz.. Polonkay, Kiss Gyv Ksspál. Kubát B., Bucz­holcz. J>Uhos (Koncz). Hűvös. Edző: Tóth Gvőző. Sz. Dózsa— BVSC 4-3 (3-0). Dózsa: Hor­váth — Szarka (Vajda), Kis, Cserép, Rácz (Monostori). Hödi, Cziráki, Dézsi, Szíta, Farkas (Faragó). Juhász. Edző: Czitoe­ne László. A Dózsa Szdta két, Rácz és egy öngóllal győzött. DMTE—sz. Dózsa 2-2 (2-o). Dó­zsa: Bálint — Hódi (Monostort), Kis, Cserép. Rácz. Kéri (Lová­szi). Cziráki, Dézsii, Szita, Ju­hász, Farkas. Edző: Soczó Kor­nél. A szegedi gótokat Juhász és Dézsd lőtte. TÁJÉKOZÓDÁSI FUTÁS. La­ki telek-Tőserdő környékén rendezték meg a megyei váltó­'bamokságot. Az SZVSE nagy­szerűen szerepelt mert az NÓ6, az N17, az N21. az F15 és az F17-es kategóriában vívták kl az országos döntőn val/ó indu­lás jc igáit. A Metripond Kupán a következő helyezéseket szenez­itélk meg a vasutasok: Nll C: 2. Aradi Tímea, N13 C: 1. Kiss Mária. N13 B: 4. Takács Mari­ann. 5. Szász Judit, FII C: Mé­száros Csaba. F13 B: 2. Aradi Viktor. F21 C: 2. Paskolj Má­tyás, 3. Rácz Sándor, F35 B: 1. dr. Sindely Pál. TENISZ. OB I.. alsó ág. Nők: JATE SC—KÉV Metró 6:3. Sze­ged. A hazai pontszerzők: Pre­cup, Vass. Sonkodii. valamint a Preoup, Vaszalovsszky. z Héger J.. Sonkodii és a Vass. Varga páros. Férfiak: JATE SC—Bp. Kinizsi-Húsos 7:2. Szeged. A hazai pontszerzők: Kanal as Gy-, Sonkodi B., Klivényd G.. Kovács, Kanalas J., valamint a Kanalas Gy., Kldvényi G. és a Sonkodi. Farkas páros. JATE SC—BEAC 4:5. Szaged. A hazad pontszerzők: Kanalas Gy., Ka­nalas J.. valamint a Sonkodi. Farkas és a Kovács, Kanalas J. páros. Az OB m-as Szegedi Kinizsi férficsapata Dunakeszin lépett ciilyára, s először Thékies, Tom­kia. 'Könczöl, Csernyánszky ós a Tonka, Könczöl páros győzel­mével 5:4-ne nyert, majd a má­sodik találkozón 6:3-ra veresé­get szenvedett. A Kinizsi pont­jait Tomka, Könczöl ós a két játékodból összeállít páros sze­redbe.

Next

/
Thumbnails
Contents