Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-23 / 120. szám

3 Mi lesz veled, szotüdülés? Habot a tortáról Szotüdülö — így egybeírva, kisbetűvel — mindennapjaink részévé vált, s ahogy a hagyományos szakszervezet alatt, úgy az üdültetés körül is megmozdult a föld, elszabadulóban az indulatok. A hét elején sajtótájékoztatón ismertette az új kormányhoz és a tagsághoz intézett nyílt levelét az üdülési dolgozók hat és fél ezres kollektívája. Már az elsó mondatában benne van a válság szó, s ez a hangulat végighullámzik az íráson. M/t kíván a... „Az állami költség-hozzájárulás befagyasztása következtében 400 ezer helyett idén csak 280 ezren pihenhetnek kedvezményesen. — Ma az üdülőknek kell kigazdálkodniuk a fenntartási költségek 50 százalékát. — A főigazgatóság idei hiánya kétségessé teszi több üdülő negyedik negyedévi nyitva tartását. — A támogatást ne intézményrendszer, hanem szociális helyzettől függően az üdülő emberek kapják. — Üzleti alapra kell helyezni az üdültetést. — A döntések elmaradásáért a SZOT. illetve az MSZOSZ vezető testületeit terheli a teljes felelősség. — Egyes szakszervezetek az üdülővagyon szétszedésének igényével lépnek fel. — Az üdülés 6 ezer 500 dolgozója nevében, valamennyi munkavállaló érdekében deklaráljuk, hogy a mai naptól nem ismerjük el az MSZOSZ fennhatóságát, követeljük az üdülési főhatóság teljes vagyonának Mindig úgy képzeltem a szakszervezet költségvetését, hogy a tagság millióinak befizetéseiből nagyobb részt üdültél, kisebb részt segélyez, érdeket véd, eltartja saját apparátusát. Tévedtem. Mint Sándor Pétertől, a Forrás Gyógyüdülő Szálló igazgatójától megtudtam, a tagdíjbevételekből szinte semmi sem jutott üdültetésre az elmúlt évtizedekben. Ez volt a második meglepetésem; az elsó egészen más természetű: ennél kisebb igazgatói irodában még sohasem jártam. nem mond le a szociálpolitikai támogatás eme látványos, s éppen ezért olcsón hatékony formájáról. Nagykalap azonnali államigazgatási felügyelet alá vonását." Sándor Péterrel a sajtótájékoztató előtt, még Szegeden beszélgettem. Jegyrendszer vagy csekk — Tulajdonképpen milyen pénzekből gazdálkodnak? — Háromféléből, és összesen 60 millióból. Befizet az ügyfél két hétre 2 ezer 360 forintot, ebből összejön 15 millió évente, s ugyanennyit kapunk az államtól támogatásként. A fennmaradó 50 százalékot nekünk kell üzleti alapon kigazdálkodni. — Magad, uram ...? — A 170 szobánkból hetven eredetileg is kereskedelmi célú, de pénzt csinálunk mindenből. Konferenciát, szalagavató bált rendezünk, de lakodalomnak is adtunk már itt helyet. — Ha én szotüdülnék, éjfél után már nem örülnék a 3+2-nek. Nem „prostitúció" ez? — Nincs más választásunk ... illetve a mainál sokkal kevesebb szolgáltatást tudnánk csak adni a 2 ezer 360 forintért. — Most tengelyt akasztanak a szakszervezetekkel? — Pénzt eddig sem igen adtak, a tagdíjbevételekből nagyon kevés áramlott az üdültetésbe. Egyszerűen csak tisztább piaci viszonyokat, egyértelműbb működési feltételeket szeretnénk. — Konkrétan ...? — Legyen állami az üdültetés. meg tudna állni a saját lábán is. — Egy Forrás Szállóval talán én is megállnék. — Együtt az összes, Soprontól Nyíregyházáig, a jó és a rossz üdülők. Az újak — a jól menők — kitermelhetnék a szegények felújítását, hozzájárulhatnának a működési költségekhez. — Akkor minden üdülőből szállodát csinálnak? — Miért ne? Az állampolgár alanyi jogon kapná az üdülési támogatást — akár csekk formájában is —, s azért ott pihenne, ahol akarna. A kenyér-, zsír- és húsjegyrendszert évtizedekkel túlélte az üdülőjegy, szerintem ideje lenne már ezt is elfelejteni. — Ez szép is lenne, ha állam bácsi bőven, és főleg igazságosan osztogatná az üdülési csekkeket. — Ha nem osztogatja, szállodaként kell megélnünk ... Én azonban bízom az új kormányban, hogy Az üdültetés jogállásának, tulajdonviszonyainak tisztázása mindenkinek érdeke, a kérdés csak az, melyik a legjobb megoldás. Legyen egy 25 milliárd • összvagyonú új állami vállalat? Menynyi- támogatást kérnek-kapnak majd? A klasszikus verseny talán az lenne, ha az üdülési csekkel más szállodavállalat ajtaján is kopogtathatnánk. Addig...? Ügy gondolják, az új nyereséges üdülők majd segítenek eltartani, felújítani a leromlottakat. Vagyis lesz egy nagyvállalati nagy kalap, de ez a rendszer már sokszor csődöt mondott. Mi készteti mondjuk a szegedieket arra, hogy hetente háromszor zajos rendezvényekkel zavarják vendégeik, illetve maguk nyugalmát, hogy nyolc-tíz óra helyett 12-14-et dolgozzanak, ha a plusz úgyis a nagy kalapba megy? ök kényelmesebben is megélnének, s később talán el is szeretnének szakadni az „anyavállalattól". Mindez természetesen csak elmélet, a sok lehetséges változat egyikének továbbgondolása. Nyitott kérdés tehát bőven akad, a kulcsszó azonban mindenképpen az igazi érdekeltség. Nem könnyű megtalálni, lesz, aki vagyonátmentésröl beszél majd; „könnyű nekik, elvinnék a habot a tortáról". Kovács András Vasárnaptól: új menetrendek Volán: Sűrűbb gyorsjáratok Vasárnaptól — egy időben a vasúti menetrendváltozással életbe lép a Volán autóbuszainak új közlekedési rendje. A közel 300 járatot közlekedtető hálózat megszokott rendjét csak a szükséges mértékben módosították, és igyekeztek az utazóközönség igényeit figyelembe venni. Az új menetrendek péntektől már kaphatók az autóbuszállomásokon. A három (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun) megye és a nemzetközi járatok menetrendjén kívül külön megjelent Hódmezővásárhely, Szentes, Makó és Csongrád városok helyi közlekedésének új rendje is. Szeged helyi közlekedésének változásaiban legfontosabbak a következők; Régi lakossági igényt elégít ki egy új járat indítása. 21Y jelzéssel közlekedik ŰjPetőfitelepről a VégváriBánk bán utcán, Lidice téren át, a Csap utcától pedig útvonala megegyezik a 21-es járatéval. A Tápéra közlekedő 73 és 73Y jelzésű járatok indulása — a gyakoriság változatlanul hagyása mellett — jobban igazodik a munkakezdés, illetve munkvégzés időpontjaihoz. Az utasforgalom jelentős csökkenése miatt gazdaságtalanná vált 77 R járaton megszűnik a Gumigyártól 6.30-kor, és Kiskundorozsmáról 13.20-kor induló járat. Az M19-es vonalon az Ikarus-gyártól 16.30-kor induló járat ezután csak hétfőtől csütörtökig közlekedik. Az 50-es számmal közlekedő busz a MAV menetrend változásaihoz igazodik. Május 28-ától a nyáron szünetelnek a „G" és „R" jelzésű járatok (a 12R kivételével) A változás oka; a diákok vakációja — a gyorsjáratok elsősorban a tanulók reggeli iskolábajutását szolgálták. A helyközi forgalomban új közvetlen járatok indulnak Baks—Csany telek—Tömörkény, illetve Hódmezővásárhely—Mindszent—Szegvár—Szentes útvonalakon. Vonalhosszabbítás (Domaszék belterületén), járatbövítés (azaz több járat indítása: Deszk, Kiszombor, Hódmezővásárhely, Sándorfalva, Szentes—Nagymágocs, Földeák—Makó) is szerepel az új menetrendben. Hosszabb vonalon közlekednek a buszok Tiszasziget —Térvár, Baks—Tömörkény helységek között. Járatmegszüntetések is lesznek: Szeged—Hódmezővásárhely, Üllés—Forráskút, Üllés—Haladás Tsz, Hódmezővásárhely—Békéssámson, Gencshát—Óföldeák vonalain — elsősorban a szabadnapokon. A távolsági közlekedés legfontosabb változásai közé tartozik, hogy idényjelleggel ismét naponta közlekednek a Szeged—Pécs—Harkány, és a Szeged—Baja—Siófok gyorsjaratok. Üj távolsági gyorsjáratok is indulnak. Salgótarjánba Cegléden, Hatvanon át, illetve ugyanide Hódmezővásárhely és Szolnok érintésével. Székesfehérvárra Dunaújváros útbaejtésével közlekedik autóbusz. Naponta járnak, este vissza is lehet velük jönni. Idényjelleggel — szeptember 2-áig — naponta jár autóbusz a Szeged—Szentes—Szarvas—Tiszafüred útvonalon. A nemzetközi közlekedésben is lesznek változások. Viszont változatlanul „élnek" a magyar—jugoszláv forgalomban a korábbi Szeged—Szabadka közötti járatok: hétfőtől szombatig napi három, munkaszüneti napon egy járatpárban. Dubrovnik és Selce végállomással heti egy alkalommal közlekednek idényjáratok. E vonalakon új szolgáltatásokkal várják az utasokat (felvilágosítást az Alföld Tours irodájában kérhetnek). Romaniába — többévi szünet után — áprilistól újra járnak autóbuszok. Minden kedden indulnak a Szeged— Makó—Arad—Temesvár vonalon; szerdán, csütörtökön és pénteken pedig Szeged— Makó—Arad között járnak autóbuszok. Részletes felvilágosítást az információs irodákban kaphatnak az érdeklődők. MAV: Közvetlenül Romániába/ból Más európai vasutakéval együtt, május 27-én lép életbe, és 1991. június 1-jéig lesz érvényben a MÁV új menetrendje. A menetrend több újdonságot is tartalmaz. A nemzetközi forgalomban „Avala" néven Budapest és Belgrád közöt't, „Bem" néven Budapest—Poznan—Szczeczin között, „Kálmán Imre" néven Budapest és Bécs között új gyorsvonatpárokat indítanak. Üj, közvetlen összeköttetések lesznek Románia és Magyarország között is: a Budapest—Nagyvárad, a Debrecen—Nagybánya, a Nyíregyháza—Mátészalka— Nagykároly, valamint a Békéscsaba—Arad vonalakon. Jelentősebb menetrendi változásokat vezetnek be a Budapest—Prága—Berlin és a Budapest—Varsó viszonylatokban. A nemzetközi forgalomban a határállomási tartózkodási idők csökkenésével több vonalon rövidül az utazási -idő. A belföldi forgalomban az utasszám csökkenése, az utóbbi időben fokozódó kedvezőtlen gazdasági körülmények és az állami támogatás további csökkenése miatt a MAV kénytelen a személyszállító vonatok kapacitását mintegy 3 százalékkal csökkenteni. A gazdasági megfontolásokra épülő, kényszerű menetrendi intézkedések 50 gyors- és 250 személyvonatot érintenek E 300 vonatból 120 személyvonat naponta, a többi csak a hét egyes napjain nem közlekedik ezentúl. Egyes vonatok rövidített útvonalon közlekednek majd. Kedvező változás viszont, hogy a szakaszos villamosítás, valamint a pályafejlesztések eredményeként, a délbalatoni vonalon, Budapesttől Fonyódig és a dombóvári vonalon, Budapesttől Sárbogárdig 5-10 perccel rövidül a gyorsvonatok menetideje. * A lényeges változások közé tartozik a Szeged—Budapest közötti járatok közlekedési rendjének változása. Eszerint megmarad a Szegedről Budapestre induló 5.30-as járat, a Napfény Expressz viszont ezután 6.23-kor indul. Délelőtt 11.15-kor, délután 13.55-kor, 15.15-kor és 18.05-kor indul vonat Budapestre. Visszafelé reggel 6.25-kor indul a Szeged Expressz, 8.15-kor, 10.25-kor, 14.25-kor gyorsvonat, 16.25-kor a Napfény Expressz, 18.15-kor gyorsvonat jön vissza Szegedre. Csak vasárnap közlekedik Budapestről a 20.25ös vonat. Megváltozott a miskolci járat menetvonala: ezután Cegléd—Szolnok—Hatvan érintésével jut Miskolcra Részletes felvilágosítás a 10-906-os telefonszámon kérhető MSZP-kongresszus előtt Nyers visszavonul; Hornnak Is mennie kell? Egy interjú záró mondatai az AZ (Arbeiter Zeitung) május 8-i számából: „Nyers Rezsó: A párt operatív vezetéseból vissza akarok vonulni. AZ: Az MSZP új vezetőt keres? Nyers Rezsó: Igen." Ha hihetünk az osztrák sajtóorgánumnak, akkor a Szocialista Párt e hét végi kongresszusán Nyers Rezső pártelnök minden valószínűség szerint bejelenti visszavonulását. Mivel Németh Miklós és Szűrös Mátyás már régóta a maga külön útját járja, Pozsgay Imre pedig pártja parlamenti frakciójának a vezetésére vállalkozott, a reformelit egykori ötös fogatából Horn Gyula maradt, akit a pártelnöki poszt várományosának tekinthetünk. Horn élre kerülésének lehetőségét más vezető szocialista politikusok is megerősítik, sőt — néhány megnyilatkozásból ítélve — a volt külügyminiszter is hajlik az esetleges pártvezéri megbízatás elfogadására. Az MSZP szegedi értelmiségi szekciójának egy közelmúltban megtartott vitája jó keresztmetszetet nyújt a rózsaszín díszletek mögött rejlő, pártot feszítő problémákról. Mint a vitából kiderült, a szocialisták újabb szakítópróba elé néznek. Ugyanis a novemberben meghirdetett „platformcsöndet" kihasználva és az „ötök", a reformelit nem törődése folytán az „aparatcsikok" igyekeznek kisajátitani a pártot. A legfelső körökben már tért nyert egy, „állampárti frakciónak" nevezhető erő, s ez maga után vonta, hogy egy-egy csoport különböző személyi ambíciók mögé sorakozik fel. A patalomért való könyöklés szétzüllesztheti a pártot. Végső soron pedig az a veszély fenyegeti az MSZP-t, hogy a karrierharc úgy nyomja majd rá bélyegét a kongresszusra, hogy először egy üj vezetés választatik, s csak ehhez: igazítják utóbb a párt arculatát. Hogy ne a gombhoz vegyük a mellényt, hangzott el, érvényt kell szerezni az októberi határozatnak, azaz a párt legyen a tagságé. A személyi kérdések megoldása egyenesen a hitelteremtés feltétele, ezért megkerülhetetlen. Általában elmondható — vélik a szegedi szocialisták —, néhány vezetőben nem tudatosult, hogy egy korszaknak egy+ szer és mindenkorra vége: embereknek mennie kell. Akár még Hornnak is; és mielőbb a 20-30 évesek kezébe kell helyezni a párt sorsat. Az „állampárti frakció" tagjait ugyan nem nevezték meg, de a kívülállók számára sokat sejtet, hogy — ennek "kapcsán — erős kritikával illették az MSZP parlamenti frakcióját. Az országgyűlési képviselőcsoporttal az a gondjuk, hogy az nem tükrözi a párt ószs2etételét, s azt sem látni még. hogy a párt hogyan kényszerítheti rá az akaratát. A szocialisták szemében ez mindenképp kulcskérdés, hiszen a parlamenti frakció és a pártvezetés munkája határozza meg majd — szerintük — a párt egészéről kialakított képet. Bár elvi okokból nem kívánják „szétverni" a parlamenti frakciót (elutasítják a tisztogatás módszerét), de nem tartják kizártnak, hogy a belső viszonyoknak a frakcióharcok miatti módosulása folytán néhány képviselőjük visszaléphet megbízatásától. A frakciók szerveződéséről megoszlik a szocialisták véleménye. Van, aki szerint a frakciózás megfelel a szociáldemokrata jellegnek, és igazodik a többpártrendszer logikájához. Másrészt, eddig is voltak frakciók, csak nem nevezték meg őket. Az bizonyosra vehető, hogy az úgynevezett reformszövetség legalább három frakcióvá (szocialista, szocdem, szociálliberális) szerveződik. A szkeptikusok viszont figyelmeztettek arra, hogy felütheti fejét a gettószellem, a szektaszerűség, a kiszorítósdi, s az egykori „reformgöghöz" hasonlatos „frakciógőg". A szegedi szocialisták félnek attól, hogy a fővárosi „harcosok" nem veszik észre: „háborújuk" elriaszthatja potenciális szövetségeseiket. Övják őket attól is, nehogy úgy próbálják visszafoglalni a pártot, ahogy tőlük elvették. A szegediek dilemmáját hűen fejezi ki a megválaszolat. lanul maradt kérdés: most mi vesszük vissza a pártot, vagy tőlünk veszik vissza? Az értelmiségi szekció tagjai egyértelműen állást foglaltak a szociáldemokrata orientáció mellett, melynek érvényesülését elősegítheti, hogy azt az MSZP „baloldala" (a „baloldali szocialisták" és a „népi demokratikus" platform) is elfogadja. Ennek erdekeben a szegediek elkerülhetetlennek tartják, hogy pártjuk „nosztalgikus" tagjai is végérvényesen szakítsanak a marxizmus—leninizmusnak nevezett sztálinista ideológiával. a proletárdiktatúra koncepciójával és a Kommunista Kiáltvány szellemiségével. A baloldal jovójét illetően borúlátók, mert az megosztott, és így nem ütőképes. Mindezt azzal magyarázzák, hogy még nem dölt el: a rendszerváltás újabb szakaszában melyik modernizációs modell fog érvényesülni. A jelen helyzetet úgy ítélik meg, hogy — a fasisztoid feudalizmus jellegével bíró sztálinizmus végső felbomlásával — a születő liberális kapitalizmus progresszív történelmi szerepet tölt be. Mivel ezt a fejlődés, „aktuális szakaszának" tartják, az MSZP jövőjét a liberális kapitalizmus alternatívájának kidolgozásától teszik függővé. Az általuk követendőnek tartott „ökoszociális piacgazdaság" alapelvei az emberi szükségleteket és képességeket szem előtt tartó humanizmus, a hatékonyság vezérelte modernizáció ós a demokrácia. Vagy csak pluralizmust tudunk csinálni a jelen liberalizmusban, vagy demokráciát is — fogalmazták meg stratégiájuk lényegét L. r.