Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-23 / 120. szám

3 Mi lesz veled, szotüdülés? Habot a tortáról Szotüdülö — így egybe­írva, kisbetűvel — minden­napjaink részévé vált, s ahogy a hagyományos szak­szervezet alatt, úgy az üdül­tetés körül is megmozdult a föld, elszabadulóban az in­dulatok. A hét elején sajtó­tájékoztatón ismertette az új kormányhoz és a tagság­hoz intézett nyílt levelét az üdülési dolgozók hat és fél ezres kollektívája. Már az elsó mondatában benne van a válság szó, s ez a hangu­lat végighullámzik az írá­son. M/t kíván a... „Az állami költség-hozzá­járulás befagyasztása követ­keztében 400 ezer helyett idén csak 280 ezren pihen­hetnek kedvezményesen. — Ma az üdülőknek kell ki­gazdálkodniuk a fenntartá­si költségek 50 százalékát. — A főigazgatóság idei hiá­nya kétségessé teszi több üdülő negyedik negyedévi nyitva tartását. — A támo­gatást ne intézményrend­szer, hanem szociális hely­zettől függően az üdülő em­berek kapják. — Üzleti alapra kell helyezni az üdül­tetést. — A döntések elma­radásáért a SZOT. illetve az MSZOSZ vezető testüle­teit terheli a teljes felelős­ség. — Egyes szakszerveze­tek az üdülővagyon szétsze­désének igényével lépnek fel. — Az üdülés 6 ezer 500 dolgozója nevében, vala­mennyi munkavállaló érde­kében deklaráljuk, hogy a mai naptól nem ismerjük el az MSZOSZ fennhatóságát, követeljük az üdülési főha­tóság teljes vagyonának Mindig úgy képzeltem a szakszervezet költségvetését, hogy a tagság millióinak befizetéseiből nagyobb részt üdültél, kisebb részt segélyez, érdeket véd, eltartja saját apparátusát. Tévedtem. Mint Sándor Pétertől, a Forrás Gyógyüdülő Szálló igazgatójától megtudtam, a tagdíjbe­vételekből szinte semmi sem jutott üdültetésre az elmúlt évtizedekben. Ez volt a második meglepetésem; az elsó egészen más természetű: ennél kisebb igazgatói irodában még sohasem jártam. nem mond le a szociálpoli­tikai támogatás eme látvá­nyos, s éppen ezért olcsón hatékony formájáról. Nagykalap azonnali államigazgatási fel­ügyelet alá vonását." Sándor Péterrel a sajtó­tájékoztató előtt, még Sze­geden beszélgettem. Jegyrendszer vagy csekk — Tulajdonképpen mi­lyen pénzekből gazdálkod­nak? — Háromféléből, és össze­sen 60 millióból. Befizet az ügyfél két hétre 2 ezer 360 forintot, ebből összejön 15 millió évente, s ugyanennyit kapunk az államtól támoga­tásként. A fennmaradó 50 százalékot nekünk kell üz­leti alapon kigazdálkodni. — Magad, uram ...? — A 170 szobánkból het­ven eredetileg is kereske­delmi célú, de pénzt csiná­lunk mindenből. Konferen­ciát, szalagavató bált rende­zünk, de lakodalomnak is adtunk már itt helyet. — Ha én szotüdülnék, éj­fél után már nem örülnék a 3+2-nek. Nem „prostitú­ció" ez? — Nincs más választá­sunk ... illetve a mainál sokkal kevesebb szolgálta­tást tudnánk csak adni a 2 ezer 360 forintért. — Most tengelyt akaszta­nak a szakszervezetekkel? — Pénzt eddig sem igen adtak, a tagdíjbevételekből nagyon kevés áramlott az üdültetésbe. Egyszerűen csak tisztább piaci viszo­nyokat, egyértelműbb mű­ködési feltételeket szeret­nénk. — Konkrétan ...? — Legyen állami az üdül­tetés. meg tudna állni a sa­ját lábán is. — Egy Forrás Szállóval talán én is megállnék. — Együtt az összes, Sop­rontól Nyíregyházáig, a jó és a rossz üdülők. Az újak — a jól menők — kitermel­hetnék a szegények felújí­tását, hozzájárulhatnának a működési költségekhez. — Akkor minden üdülő­ből szállodát csinálnak? — Miért ne? Az állampol­gár alanyi jogon kapná az üdülési támogatást — akár csekk formájában is —, s azért ott pihenne, ahol akarna. A kenyér-, zsír- és húsjegyrendszert évtize­dekkel túlélte az üdülőjegy, szerintem ideje lenne már ezt is elfelejteni. — Ez szép is lenne, ha állam bácsi bőven, és főleg igazságosan osztogatná az üdülési csekkeket. — Ha nem osztogatja, szállodaként kell megél­nünk ... Én azonban bízom az új kormányban, hogy Az üdültetés jogállásának, tulajdonviszonyainak tisztá­zása mindenkinek érdeke, a kérdés csak az, melyik a legjobb megoldás. Legyen egy 25 milliárd • összvagyo­nú új állami vállalat? Meny­nyi- támogatást kérnek-kap­nak majd? A klasszikus verseny talán az lenne, ha az üdülési csekkel más szál­lodavállalat ajtaján is ko­pogtathatnánk. Addig...? Ügy gondolják, az új nye­reséges üdülők majd segí­tenek eltartani, felújítani a leromlottakat. Vagyis lesz egy nagyvállalati nagy ka­lap, de ez a rendszer már sokszor csődöt mondott. Mi készteti mondjuk a szege­dieket arra, hogy hetente háromszor zajos rendezvé­nyekkel zavarják vendégeik, illetve maguk nyugalmát, hogy nyolc-tíz óra helyett 12-14-et dolgozzanak, ha a plusz úgyis a nagy kalapba megy? ök kényelmesebben is megélnének, s később ta­lán el is szeretnének sza­kadni az „anyavállalattól". Mindez természetesen csak elmélet, a sok lehetséges változat egyikének tovább­gondolása. Nyitott kérdés tehát bőven akad, a kulcs­szó azonban mindenképpen az igazi érdekeltség. Nem könnyű megtalálni, lesz, aki vagyonátmentésröl beszél majd; „könnyű nekik, elvin­nék a habot a tortáról". Kovács András Vasárnaptól: új menetrendek Volán: Sűrűbb gyorsjáratok Vasárnaptól — egy időben a vasúti menetrendváltozás­sal életbe lép a Volán autóbuszainak új közlekedési rendje. A közel 300 járatot közle­kedtető hálózat megszokott rendjét csak a szükséges mértékben módosították, és igyekeztek az utazóközönség igényeit figyelembe venni. Az új menetrendek pén­tektől már kaphatók az autó­buszállomásokon. A három (Békés, Csongrád, Bács-Kis­kun) megye és a nemzetközi járatok menetrendjén kívül külön megjelent Hódmezővá­sárhely, Szentes, Makó és Csongrád városok helyi köz­lekedésének új rendje is. Szeged helyi közlekedésé­nek változásaiban legfonto­sabbak a következők; Régi lakossági igényt elé­gít ki egy új járat indítása. 21Y jelzéssel közlekedik Űj­Petőfitelepről a Végvári­Bánk bán utcán, Lidice té­ren át, a Csap utcától pedig útvonala megegyezik a 21-es járatéval. A Tápéra közlekedő 73 és 73Y jelzésű járatok indulása — a gyakoriság változatlanul hagyása mellett — jobban igazodik a munkakezdés, il­letve munkvégzés időpont­jaihoz. Az utasforgalom jelentős csökkenése miatt gazdaság­talanná vált 77 R járaton megszűnik a Gumigyártól 6.30-kor, és Kiskundorozs­máról 13.20-kor induló járat. Az M19-es vonalon az Ika­rus-gyártól 16.30-kor induló járat ezután csak hétfőtől csütörtökig közlekedik. Az 50-es számmal közleke­dő busz a MAV menetrend változásaihoz igazodik. Május 28-ától a nyáron szünetelnek a „G" és „R" jelzésű járatok (a 12R kivé­telével) A változás oka; a diákok vakációja — a gyors­járatok elsősorban a tanulók reggeli iskolábajutását szol­gálták. A helyközi forgalomban új közvetlen járatok indulnak Baks—Csany telek—Tömör­kény, illetve Hódmezővásár­hely—Mindszent—Szeg­vár—Szentes útvonalakon. Vonalhosszabbítás (Doma­szék belterületén), járatböví­tés (azaz több járat indítása: Deszk, Kiszombor, Hódmező­vásárhely, Sándorfalva, Szentes—Nagymágocs, Föl­deák—Makó) is szerepel az új menetrendben. Hosszabb vonalon közle­kednek a buszok Tiszasziget —Térvár, Baks—Tömörkény helységek között. Járatmegszüntetések is lesznek: Szeged—Hódmező­vásárhely, Üllés—Forráskút, Üllés—Haladás Tsz, Hódme­zővásárhely—Békéssámson, Gencshát—Óföldeák vona­lain — elsősorban a szabad­napokon. A távolsági közlekedés legfontosabb változásai közé tartozik, hogy idényjelleggel ismét naponta közlekednek a Szeged—Pécs—Harkány, és a Szeged—Baja—Siófok gyors­jaratok. Üj távolsági gyorsjáratok is indulnak. Salgótarjánba Cegléden, Hatvanon át, illet­ve ugyanide Hódmezővásár­hely és Szolnok érintésével. Székesfehérvárra Dunaújvá­ros útbaejtésével közlekedik autóbusz. Naponta járnak, este vissza is lehet velük jönni. Idényjelleggel — szeptem­ber 2-áig — naponta jár autóbusz a Szeged—Szen­tes—Szarvas—Tiszafüred út­vonalon. A nemzetközi közlekedés­ben is lesznek változások. Viszont változatlanul „él­nek" a magyar—jugoszláv forgalomban a korábbi Sze­ged—Szabadka közötti jára­tok: hétfőtől szombatig napi három, munkaszüneti napon egy járatpárban. Dubrovnik és Selce végál­lomással heti egy alkalom­mal közlekednek idényjára­tok. E vonalakon új szolgál­tatásokkal várják az utaso­kat (felvilágosítást az Alföld Tours irodájában kérhet­nek). Romaniába — többévi szü­net után — áprilistól újra járnak autóbuszok. Minden kedden indulnak a Szeged— Makó—Arad—Temesvár vo­nalon; szerdán, csütörtökön és pénteken pedig Szeged— Makó—Arad között járnak autóbuszok. Részletes felvilágosítást az információs irodákban kap­hatnak az érdeklődők. MAV: Közvetlenül Romániába/ból Más európai vasutakéval együtt, május 27-én lép élet­be, és 1991. június 1-jéig lesz érvényben a MÁV új menetrendje. A menetrend több újdon­ságot is tartalmaz. A nem­zetközi forgalomban „Avala" néven Budapest és Belgrád közöt't, „Bem" néven Buda­pest—Poznan—Szczeczin kö­zött, „Kálmán Imre" néven Budapest és Bécs között új gyorsvonatpárokat indíta­nak. Üj, közvetlen össze­köttetések lesznek Románia és Magyarország között is: a Budapest—Nagyvárad, a Debrecen—Nagybánya, a Nyíregyháza—Mátészalka— Nagykároly, valamint a Bé­késcsaba—Arad vonalakon. Jelentősebb menetrendi vál­tozásokat vezetnek be a Bu­dapest—Prága—Berlin és a Budapest—Varsó viszonyla­tokban. A nemzetközi for­galomban a határállomási tartózkodási idők csökkené­sével több vonalon rövidül az utazási -idő. A belföldi forgalomban az utasszám csökkenése, az utóbbi időben fokozódó ked­vezőtlen gazdasági körül­mények és az állami támo­gatás további csökkenése mi­att a MAV kénytelen a sze­mélyszállító vonatok kapa­citását mintegy 3 százalék­kal csökkenteni. A gazdasá­gi megfontolásokra épülő, kényszerű menetrendi intéz­kedések 50 gyors- és 250 személyvonatot érintenek E 300 vonatból 120 személyvo­nat naponta, a többi csak a hét egyes napjain nem köz­lekedik ezentúl. Egyes vo­natok rövidített útvonalon közlekednek majd. Kedvező változás viszont, hogy a szakaszos villamosí­tás, valamint a pályafejlesz­tések eredményeként, a dél­balatoni vonalon, Budapest­től Fonyódig és a dombó­vári vonalon, Budapesttől Sárbogárdig 5-10 perccel rö­vidül a gyorsvonatok me­netideje. * A lényeges változások kö­zé tartozik a Szeged—Buda­pest közötti járatok közleke­dési rendjének változása. Eszerint megmarad a Sze­gedről Budapestre induló 5.30-as járat, a Napfény Expressz viszont ezután 6.23-kor indul. Délelőtt 11.15-kor, délután 13.55-kor, 15.15-kor és 18.05-kor in­dul vonat Budapestre. Visszafelé reggel 6.25-kor indul a Szeged Expressz, 8.15-kor, 10.25-kor, 14.25-kor gyorsvonat, 16.25-kor a Nap­fény Expressz, 18.15-kor gyorsvonat jön vissza Sze­gedre. Csak vasárnap köz­lekedik Budapestről a 20.25­ös vonat. Megváltozott a miskolci járat menetvonala: ezután Cegléd—Szolnok—Hatvan érintésével jut Miskolcra Részletes felvilágosítás a 10-906-os telefonszámon kér­hető MSZP-kongresszus előtt Nyers visszavonul; Hornnak Is mennie kell? Egy interjú záró mondatai az AZ (Arbeiter Zeitung) május 8-i számából: „Nyers Rezsó: A párt operatív vezetéseból vissza akarok vonulni. AZ: Az MSZP új vezetőt keres? Nyers Rezsó: Igen." Ha hihetünk az osztrák sajtóorgánumnak, akkor a Szocialista Párt e hét végi kongresszusán Nyers Rezső pártelnök minden valószínűség szerint bejelenti vissza­vonulását. Mivel Németh Miklós és Szűrös Mátyás már régóta a maga külön útját járja, Pozsgay Imre pedig pártja parlamenti frakciójának a vezetésére vállalko­zott, a reformelit egykori ötös fogatából Horn Gyula maradt, akit a pártelnöki poszt várományosának te­kinthetünk. Horn élre kerülésének lehetőségét más ve­zető szocialista politikusok is megerősítik, sőt — né­hány megnyilatkozásból ítélve — a volt külügyminisz­ter is hajlik az esetleges pártvezéri megbízatás elfo­gadására. Az MSZP szegedi értelmiségi szekciójának egy kö­zelmúltban megtartott vitája jó keresztmetszetet nyújt a rózsaszín díszletek mögött rejlő, pártot feszítő prob­lémákról. Mint a vitából kiderült, a szocialisták újabb szakí­tópróba elé néznek. Ugyanis a novemberben meghir­detett „platformcsöndet" kihasználva és az „ötök", a re­formelit nem törődése folytán az „aparatcsikok" igye­keznek kisajátitani a pártot. A legfelső körökben már tért nyert egy, „állampárti frakciónak" nevezhető erő, s ez maga után vonta, hogy egy-egy csoport különböző személyi ambíciók mögé sorakozik fel. A patalomért való könyöklés szétzüllesztheti a pártot. Végső soron pedig az a veszély fenyegeti az MSZP-t, hogy a kar­rierharc úgy nyomja majd rá bélyegét a kongresszusra, hogy először egy üj vezetés választatik, s csak ehhez: igazítják utóbb a párt arculatát. Hogy ne a gombhoz vegyük a mellényt, hangzott el, érvényt kell szerezni az októberi határozatnak, azaz a párt legyen a tagságé. A személyi kérdések megoldása egyenesen a hitel­teremtés feltétele, ezért megkerülhetetlen. Általában elmondható — vélik a szegedi szocialisták —, néhány vezetőben nem tudatosult, hogy egy korszaknak egy+ szer és mindenkorra vége: embereknek mennie kell. Akár még Hornnak is; és mielőbb a 20-30 évesek ke­zébe kell helyezni a párt sorsat. Az „állampárti frakció" tagjait ugyan nem nevez­ték meg, de a kívülállók számára sokat sejtet, hogy — ennek "kapcsán — erős kritikával illették az MSZP parlamenti frakcióját. Az országgyűlési képviselőcso­porttal az a gondjuk, hogy az nem tükrözi a párt ósz­s2etételét, s azt sem látni még. hogy a párt hogyan kényszerítheti rá az akaratát. A szocialisták szemében ez mindenképp kulcskérdés, hiszen a parlamenti frak­ció és a pártvezetés munkája határozza meg majd — szerintük — a párt egészéről kialakított képet. Bár el­vi okokból nem kívánják „szétverni" a parlamenti frakciót (elutasítják a tisztogatás módszerét), de nem tartják kizártnak, hogy a belső viszonyoknak a frak­cióharcok miatti módosulása folytán néhány képvise­lőjük visszaléphet megbízatásától. A frakciók szerve­ződéséről megoszlik a szocialisták véleménye. Van, aki szerint a frakciózás megfelel a szociáldemokrata jel­legnek, és igazodik a többpártrendszer logikájához. Másrészt, eddig is voltak frakciók, csak nem nevezték meg őket. Az bizonyosra vehető, hogy az úgynevezett reformszövetség legalább három frakcióvá (szocialista, szocdem, szociálliberális) szerveződik. A szkeptikusok viszont figyelmeztettek arra, hogy felütheti fejét a gettószellem, a szektaszerűség, a kiszorítósdi, s az egy­kori „reformgöghöz" hasonlatos „frakciógőg". A szegedi szocialisták félnek attól, hogy a fővárosi „harcosok" nem veszik észre: „háborújuk" elriaszthatja potenciális szövetségeseiket. Övják őket attól is, nehogy úgy pró­bálják visszafoglalni a pártot, ahogy tőlük elvették. A szegediek dilemmáját hűen fejezi ki a megválaszolat. lanul maradt kérdés: most mi vesszük vissza a pártot, vagy tőlünk veszik vissza? Az értelmiségi szekció tagjai egyértelműen állást foglaltak a szociáldemokrata orientáció mellett, mely­nek érvényesülését elősegítheti, hogy azt az MSZP „bal­oldala" (a „baloldali szocialisták" és a „népi demok­ratikus" platform) is elfogadja. Ennek erdekeben a szegediek elkerülhetetlennek tartják, hogy pártjuk „nosztalgikus" tagjai is végérvényesen szakítsanak a marxizmus—leninizmusnak nevezett sztálinista ideoló­giával. a proletárdiktatúra koncepciójával és a Kom­munista Kiáltvány szellemiségével. A baloldal jovójét illetően borúlátók, mert az megosztott, és így nem ütőképes. Mindezt azzal magyarázzák, hogy még nem dölt el: a rendszerváltás újabb szakaszában melyik modernizációs modell fog érvényesülni. A jelen helyzetet úgy ítélik meg, hogy — a fasisz­toid feudalizmus jellegével bíró sztálinizmus végső fel­bomlásával — a születő liberális kapitalizmus prog­resszív történelmi szerepet tölt be. Mivel ezt a fejlő­dés, „aktuális szakaszának" tartják, az MSZP jövőjét a liberális kapitalizmus alternatívájának kidolgozásától teszik függővé. Az általuk követendőnek tartott „öko­szociális piacgazdaság" alapelvei az emberi szükséglete­ket és képességeket szem előtt tartó humanizmus, a hatékonyság vezérelte modernizáció ós a demokrácia. Vagy csak pluralizmust tudunk csinálni a jelen liberalizmusban, vagy demokráciát is — fogalmazták meg stratégiájuk lényegét L. r.

Next

/
Thumbnails
Contents