Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-02 / 101. szám

r 1990. május 4., péntek 87 Milliós játékok Negyvenmillió forint. A megyében az utóbbi időben már ekkora összeggel ügyeskednek hónapról hónapra az OTP átutalási betétszámlájának 26-ai zárását megelőző, illetve követő napokon. Csak a múlt heti fordulóban 19 milliót fizettek be nyitástól zárásig. Huszonhetedikén megjelent cikkünk „visszhangja" körülbelül 5 millió forint. Másfél nap alatt — szombaton csak délig tartottak nyitva — ennyivel többet vettek fel a „szokásosnál". — Valójában nem is az elmúlt másfél nap * 5 milliós plusszá aggaszt bennünket — mondja Lestárné Szikszai Julianna, a Vértói utcai OTP-fiók vezetője a szombati zárás után —, hanem a május 26-át megelőző és követő néhány nap. Pénzt kivenni most csak az tudott, akinek volt is valami a számláján, de a következő zárásnál... Túl sokan érdeklődtek a „játékszabályokkal" kapcsolatban. — Mi tartja még életben ezeket a szabályokat? — A hetvenes évek 3—5 százalékos betéti kamata mellett kidolgozott feltételek nagy része még ma is érvényes. Érdemi változtatást azóta — a szolgáltatások bővítésén túl — csak a munkabér-átutalás hozott. Mára 35 ezer betétszámlásunk egynegyedének közvetlenül utalják át a pénzt. — Maradjunk a változatlanságnál. Egy számjegyű infláció mellett nem volt olyan sürgető a napi kamat — bizonyára játékos ügyfél is kevesebb akadt —, erre az évre a ionban 30—40 százalékos árszínvonal-emelkedést is jósolnak a közgazdászok. — Tudjuk, hogy a napi kamat lesz a Végleges megoldás, de ez nem megy olyan gyorsan. Mi például nem saját számitógépen dolgozzuk fel az adatokát. A mágneslemez és szalag mellett ma még a papír is „adathordozó". — Gép és szoftver kérdése az egész... — Biztosan telne mindkettőre, de nem emiatt fáj a mi fejünk. A napi kamatszámításhoz a teljes feltételrendszert át kell dolgozni. Ma a vállalat elküld egy listát' a névsorral és a munkabér-átutalások összegével, amit azonnal jóváírunk az ügyfélnek. Másnap akár fel is veheti, a tényleges pénzátutalás pedig 5—10—15 napot is késik. Gyakorlatilag ingyen hitelezünk ilyenkor a vállalatoknak. Ha erre a fizetési fegyelemre kezdünk el napi kamatot számolni ... _ Élhetnek valamiféle szankcióval? Két hét hosszú idő a mai kamatok mellett. — Egyelőre csak a mérget nyeljük. Hiába küldené Idejében valaki a pénzt, ha a számlája — gyakran önhibáján kívül — átmenetileg üres és a bank sorbaállitja. — Mit kell még ezenkívül rendbe tenni a napi kamathoz? — Több régi, nagy partnerünk, a Posta, a Dégáz, a Démász és az IKV— az új belépőkkel ellentétben — egyetlen fillért sem fizet nekünk a beszedésért. Velük ezután kell majd megalkudnia az OTP-nek. A tét ismert, hány díjbeszedő munkáját takarítják meg az átutalási betétszámlának köszönhetően ... — Ez valóban logikus, ki is számítható, de az a gyanúm, ezt is a fogyasztók fizetik majd meg. — A konstrukció kialakításánál az OTP alapvető célja az volt, hogy minél szélesebb körben népszerűsítse az átutalási betétszámlát. A feltételeket is ennek megfelelően állapították meg. Azóta üzleti bank lettünk s a világ is nagyot változott körülöttünk. K. A. Terített érdekképviseleti asztal Korábban a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomnak egyetlen érdekképviseleti szervezete volt, a TOT és a mellette szervezett területi szövetségek. Napjainkban viszont egyre-másra alakulnak a mezőgazdasági termelök érdekképviseleti szervezetei, részben politikai, részben gazdasági képviseletet hangsúlyozva. Sok az átfedés a meghirdetett programokban, s a markánsan elkülönülő országos hálózattal rendelkezők: az Agrárszövetség, a MOSZ (a TOT utódja), az Agrárkamara mellett jó néhány párt, szövetség és kisebb kamara is szerveződik. Ezért kerestük meg Haskő Pált, a Csongrád Megyei Teszöv titkárát, hogy megkérdezzük, mi szükség van erre a skoszínűségre, nem fenyeget-e az a veszély, hogy a sok bába között elvész a gyerek. — Kétsegtelen, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a gazdasági reform szülötte, s a magyar mezőgazdasági termelés fellendítésében sokat tett. A TOT és a területi szövetségek már kevésbé tudták maradéktalanul teljesíteni a megnövekedett feladatokat — Milyen lesz a 'várható munkamegosztás ? — A különböző szektorok érdekeik egyeztetéseire, a közös szakmai érdekek képviseletére és érvényesítésére lesz hivatott az Agrárkamara. Tagjai lehetnek egyéni gazdálkodók. kistermelők, mezőgazdasági nagyüzemek, élelmiszer-ipari vállalatok A termelőszövetkezetek is átalakulnak valódi magántulajdonon alapuló, vállalkozó típusú szövetkezetekké, így ezek is tagjai lehetnek a Kamarának. A mezőgazdasági termelők társadalmi-politikai érdekképviseletét és védelmét is el kell látni. Erre hivatott az Agrárszövetség. Ez társadalompolitikai érdekeket is ellát, és bár nem párt, a vidéken élők politikai érdekképviseletére szerveződött. Természetesen jó néhány kisebb-nagyobb politikai párt is felvállalja a vidék politikai képviseletét. — Van példa előttünk? — Mi az osztrák modellt tartjuk a leginkább alkalmazhatónak, ahol szintén működik mezőgazdasági agrárkamara, van parasztszövetség is, és erős néppáft is. A lő célkitűzésünk, hogy átmenetileg se legyen hiány az élelmiszer-termelésben, -ellátásban, és az exportigényeknek, -követelményeknek is meg tudjunk felelni. Az új modell fokozottabb társadalmi irányítás és ellenőrzés alatt, és természetesen teljes önállósággal és függetlenséggel fog működni. Semmiféle „külső" szervezetnek, intézménynek nem lesz „alárendelve", csak és kizárólag saját tagjai gyakorolhatnak hatalmat felette. Az elnökségek, a bizottságok vagy a választmányok a küldöttek közül, vagyis, elkötelezett szövetkezeti emberekből a titkos választás, a megmérettetés útján jönnek létre Si. Lukács Imre A „3 S"-nél nem panaszkodnak A Szegedi Számítástechnikai Kisszövetkezet is egy a sok közül, illetve talán egy kicsit öregebb a többinél. Ezen a területen hat év már múltnak számít. A kisszövetkezeti törvény lehetőségét kihasználva alakultak meg 17 taggal, nagyobbrészt volános számítógépes szakemberekből. A matematikusok, az elektromérnökök, a középfokúak a maguk urai akartak lenni. 200 ezer hitellel, 300 ezer forint saját pénzzel indultak, kihasználva a kisszervezetek hiányából adódó vákuumot. Nem az ismeretlenbe ugrottak, a Központi Fizikai Kutatóintézet alvállalkozójaként szerviztevékenységgel kezdtek: Később kifejlesztettek egy terminált, amelyből '86-ig több mint 300 darabot gyártottak, illetve értékesítettek. Akkoriban ez aranybánya volt, hiszen a meglehetősen szűk piacon a szokásos ár kétharmadáért, 80 ezerért adták a készüléket, s még így is minden darabon 100 százalékos nyereség maradt. Két éve kezdték el összerakni az IBM PC-ket, ma kétharmad részt ebból élnek. Évente közel 50 százalékkal növelték árbevételüket — a tavalyi már a 100 millió forintot is meghaladta. A növekedési ütem vár| A pecsétnyomók a bizonytalanok! Számítástechnika. Evek óta húzóágazat, egyike azoknak a területeknek, ahol valóságos piacról beszélhetünk. Ha valakinek — legyen az vállalat, vagy magánszemély — kedve támad egy közepes méretű IBM PC-re, csak Szegeden tucatnyi ajánlkozót talál. Többen niaguk gyártják — kártyákból összeszerelik —, mások csak forgalmazzák. Bárhová kopogtat az ügyfél, dolgavégezetlcnül nem engedik cl. hatóan marad, hiszen az idej első félév forgalma 70 millió körül lesz. Árbevételarányos nyereségük 10—20 százalék között változik, szóval nem panaszkodhatnak. A „3 S" elnökét, Mihály Zoltánt elsősorban a pénzügyekről faggattam. — Sorban áll az egész ország; önök mennyivel részesednek ebben az össznépi I játékban? — 20 millióval. De ez nem annyira veszélyes, a tavalyról maradt kintlevőségünk mindössze másfél millió. — Védi valami az ilyen kisebb cégeket? — Mi magunk vagyunk nagyon óvatosak, elég stabil a vevőkörünk. Sokat számít a jó kapcsolat is. Tavaly például egy — azóta fejre állt — nagyvállalat, adott időben fülest, mikor kell elküldeni a számlát Enélkül semmit sem kaptunk voln.a a felszámolás utáni osztozkodásban. — Szegedi cég volt? — Nem, a hazaiakkal jó a kapcsolatunk. A kőolajkutató, a MÁV, a két posta — 10 milliós megrendelők. — Feltételezem, hogy önöknél nem havi bért fizetnek. Miből áll össze a kereset? — Tavaly a 20 milliós szövetkezeti vagyont teljesen szétosztottuk. Nem úgy, hogy mindenki hazavigye, de osztalékot fizettünk utána. Ehheiz jön még a célrészjegy, ide fektethetik a tagok nélkülözhető pénzüket. Erre adjuk a mindenkori legnagyobb banki kamatot, illetve az idén még plusz tíz százalékot. — Ez együtt körülbelül megfelel a tényleges inflációnak. — Közelíti. .. Egyébként nálunk 16 havi fizetés van, nyáron és télen is kifizetünk plusz két-két hónapot. — Ez mind szép és jó, de bizonyára árnyékok is vannak. — Igen, például az őrült magas banki kamatok; 30 százalékra kapunk csak hitelt — Akkor örülhetnek, én már 36-ról is hallottam — Visszatérve aggodalma inkra: ha egy pesti cég kitalálná, hogy gyártósort létesít Szegeden, biztosan megijesztene bennünket. — Ezt úgy kell érteni, hogy bizonytalanok? — Azt nem mondom, erre nincs is okunk. Mindenesetre nehezebb ma ügyeket intézni, mint mondjuk egy évvel ezelőtt. A minisztériumi úr már nem érzi magát illetékesnek, új meg még nincs. Valahogy nehezebben kerülnek a pecsétek a papírra. — Az elmúlt években látványosan zuhant a számítástechnika „ára" a hazai — forintban számoló — piacon is. Megállapodott ez már valamelyest? — Még nem nagyon. Amit tavaly ilyenkor 100 ezerért adtunk, azt ma már 60-ért is drágállják a vevők. Jövőre meg — ki tudja ...? Kovács András A tőke megtalálja az utat! Hitelt hitellel - „almás Jí • • • — Engem is leépítettek! — szomorkodik ismerősöm. — Huszévi munka után meg kellett válnom a cégtől, nem volt elég megrendelés. — Mihez kezdesz most? — Újrakezdek . . — Ne viccelj! — Tényleg. Újrakezdési kölcsönért talpalok, nyulakat akarok tenyészteni. — Az jó. Szaporák, mint a nyulak. — Te se viccelj! Nem ilyen szívderítő a dolog. A pénzintézetek nem egykönynyen adnak hitelt Négyszázezer forinthoz hat-hétszázezres fedezetet kell felmutatni. A lakás pedig nem számit. Honnan vegyek ekkora vagyont? Ha lenne enynyim, nem kopogtatnék kölcsönért. Négyszázezer— újrakezdőknek Fél évvel ezelőtt, amikora kormány bevezette az újrakezdési kölcsönt, még úgy tűnt, mérsékelt érdeklődés fogja kísérni ezt a rendeletet. Közben azonban egyre többen kerültek utcára, s mint fuldokló, kapva a szalmaszál után, igyekeztek hozzájutni a kölcsönhöz. Első hallásra igen csábító az ajánlat: ma már 400 ezer forintot kaphat az újrakezdő, négy évig egyetlen fillért sem kell törlesztenie. Amikor a vállalkozás „kipörög", csak akkor kezdi majd visszafizetni. Kamat sincs, ez pedig a mai inflációs világban valóságos főnyeremény. Közelről azonban nem ilyen szép a menyasszony. A pénzintézetek az ÁBMH-tól ugyan megkapják a piaci kamatot, de maga az állam is forráshiánnyal küzd. így fordulhatott elő, hogy márciusban egy ideig szünetelt is a kölcsönfolyósítás. — Mi csak besegítünk az OTP-nek — mondja Gyányi Lajos, az OKHB helyi igazgatója. — Az igény hatalmas, alig tudjuk kielégíteni. Sokan szociális juttatásnak hiszik, pedig ez hitel, amire fedezetet és gazdaságossági számítást kell benyújtaniuk a kérelmezőknek. Az utcára került emberek többségé szegény a lakásán kívül semmije sincs. Ez pedig nem fogadható el fedezetnek. — Hány embernek adtak eddig lehetőséget az újrakezdéshez? — Hatvanhétnek, közel húszmillió forintot. Szigorúnak kell lennünk. Sok a szélhámos, akad, akivel perben állunk, mert a felvett hitelt elköltötte másra. Az ilyenek rontják az egész ügy hitelét. A lakás nem fedezet... — Nem gondolják, hogy megint a gazdagoknak kedveznek? — kérdezem Perjést Józseftől, az OTP Csongrád megyei igazgatójától. — Nézze, ez nem állampolgári jog, és nem szeretetszolgálat. Ez üzlet! Mi 150 százalékos fedezetet kérünk a kölcsönre. Most 600 ezer forintnyi ingó vagyont kell felmutatni. — A lakást miért nem fogadják el? — Mert, ha bukik a vállalkozó, akkor mobilizálható érték kell, hogy behajthassuk a követelést. Senkit sem lakoltathatunk ki családostól, hogy megkapjuk a pénzünket. Egyelőre pedig még nincsenek háziurak Magyarországon. — Akkor mit fogadnak el? — Gépkocsit, műkincset, üdülőt, ékszert... — Csinálhatnánk kaszszát? — Hogyne! Eddig 420-an vették igénybe nálunk ezt a kölcsönt. 150 millió forintunk van kint a vállalkozóknál A kockázatot teljes mértékben mi viseljük, ezért is vagyunk szigorúak. A fedezet mellé kezeseket kérünk, és kötelező kezesi biztosítást írunk elő a garanciával. — Ha valaki feltalálná a spanyolviaszt, és nem volna fedezete? — Akkor nem tudnánk kölcsönt adni. De higgye el, egy bombabiztos vállalkozáshoz egyetlen nap alatt össze lehet szedni egymilliót Szegeden. A tőke mindig megtalálja az utat, hogy hol fialhat. Más gondjaink vannak '... — Mik? — Egyrészt az, hogy így pazarlónak tartjuk ezt a megoldást. Ez nem viszi előre a szerkezetváltást. A legtöbben ma is a mezőgazdaságba igyekeznek befektetni. Másrészt vállalkozói tapasztalat és szakértelem nélkül sok a bukó . . — Hogyan tudják a sajat kockázatukat a minimumra csökkenteni? — Elsősorban a társas vállalkozásokat pártfogoljuk a jövőben. Es jobban odafigyelünk a szakértelemre. Téved a kormány abban, hogy hathatós ellenszere lesz a munkanélküliségnek az újrakezdési kölcsön. ad nét — Mi is bosszankodunk néha. Aki nem kap kölcsönt, majdnem ráborítja az asztalt az ügyintézőre. A kisteleki fiókvezetőnket életveszélyesen meg is fenyegették. — Van más megoldás is! — Az ügyfeleink is mondják: a szegedi pénzfeketepiacon mindig akad kölÉletveszélyes fenyegetés — Sokan bosszankodnak, azt mondják, túl szőrösszivűek.,. — Persze, a kamat is borsosabb! — Ahogy hallom, hatvan százalék. Sokan meggondolatlanul beleugranak, azután hozzánk jönnek személyi kölcsönért, hogy fizetni tudjanak. — A feketézők nem kérnek fedezetet. Legfeljebb laposra verik azt, aki nem fizet. .. — Ova intek mindenkit, hogy ebbe a csapdába belemenjen. Hitelt hitellel betömni — öngyilkosság — Mire mondanak nemet? — Mi csak azt vizsgáljuk, gazdaságos-e a vállalkozás. Mindegy, hogy kékrókát akar-e valaki tenyészteni, vagy taxizni szeretne. — Azt is rebesgetik, hogy felére csökkentik a kölcsönt. — Az a halála lenne ennek a konstrukciónak. A négyszázezer is kevés. Növelni kellene az összeget, de szigorúbban szelektálni lUfai Gábor