Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-22 / 119. szám

135 1990. május 22., kedd Tudosok közgyűlése Történelmi időpontban ült össze 150. közgyűlésünk: az 1988 tavaszán kezdődött békés forradalom — amely deklarálta a rendszer modellváltást célzó radikális átalakítási elveit —, 1990 tavaszára, az általános, titkos, szabad választások lebonyolításával, a népképviseleti Parlament ösz6zehívásával és a többségi pártkoalícióból formált kormány megalakításával, a rendszerváltás jegyében, napjainkban fejeződik be — ezekkel a gondolatokkal kezdte beszédét Berend T. Iván, az Akadémia elnöke a Magyar Tudományos Akadémia ez évi közgyűlésének megnyitásakor tegnap, hétfőn, az Akadémia kongresszusi termében. A Magyar Tudományos Akadémia is kiveszi részét a nemzet előtt álló feladatok megoldásából — mondotta a továbbiakban. — Tudatában vagyunk, hogy ehhez Akadémiánknak is változnia keli. A közéleti pluralizmust pótló kormányzati döntés előkészítésben játszott szerep — amelynek formalitása ellenére is tisztességgel igyekezett eleget tenni — a parlamenti demokráciában feleslegessé válik. Annál fonitosabb lesz azonban a kutatás és felsőoktatás valódi helyének és lehetőségeinek biztosítósa, az Európa Közösségbe kapcsolódó tudományos integráció előmozdítása és a változott módon, de nyilván változatlanul szükséges tanácsadó tevékenység szélesítése, amelyre az új kormánynak bizonyára szüksége lesz. Az Akadémia megújulásához az Alapszabály változtatásával, a demokratikus működés új belső rendjének kialakításával megtettük az első lépéseket — folytatta az elnök — de nélkülözhetetlen,. hogy az immár két éve kezdeményezett új törvény visszaadja az Akadémiának 1949-ben megnyirbált, teljes autonómiáját. Berend T. Iván az elnökség beszámolóját kiegészítő beszédében hangsúlyozta: hiba lenne a kutatáshoz szükséges anyagi feltételeket kizárólag a költségvetéstől várni. A kutatás anyagi forrásaihoz, autonómiánk materiális megalapozásához nélkülözhetetlen az Akadémia saját vagyonának elismertetése. A privatizáció során kimunkálható, hogy más intézményekkel együtt az Akadémia is részvénytulajdonossá váljon, és így jövedelemre tehessen szert. A továbbiakban hangoztatta: szükséges a teljes európai tudományos integráció, olyan tudománydiplomácia, amelynek révén új, külföldi anyagi és szellemi forrásokat is bekapcsolhatunk az Akadémia működésébe. Ismertette az Európai Tudományos Közösségbe való teljes jogú beilleszkedés útjának legfontosabb állomásait; ígv megemlítette a belépésünket az Európai Tudományos Alapba, csatlakozásunkat a CERN-hez, az Európa Fizikai Kutató Központjához, valamint a Royal Societyval, a Sasakawa alapítványnyal kötött megállapodásokat. Ígéretes lehet az a világbanki tárgyalássorozat és előkészítő munka is, amelynek 120 millió dolláros összkonstrukcióján belül Akadémiánk előkészítésében olyan 20 millió dolláros hitel szerepel, amely a műszerközpontok továbbfejlesztését, fiatal kutatók ösztöndíjait és az információs infrastruktúra fejlesztését szolgálja. Az átfogó egyetemi és tudománypolitikai reform során, a tudományfinanszírozástól az intézményi-szervezeti keretekig, úgyszólván mindenben változások szükségesek. Egy erősebb, függetlenebb, semmiféle állami hivatalnak, bürokráciának alá nem rendelt, demokratikus önkormányzatú Akadémia szolgálhatja majd a tudomány, és ezáltal a nemzet ügyét — hangsúlyozta Berend T. Iván. Ezután átadta az Akadémiai Aranyérmet Horn Artúrnak, az MTA rendes tagjának, az Allatorvostudományi Egyetem állattenyésztési tanszéke nyugalmazott egyetemi tanárának. Az elnök Akadémiai Díjat adott át a tudomány 22 képviselőjének kimagasló tudományos munkásságuk elismeréseként. Ugyancsak ez alkalommal nyújtott át két Akadémiai Újságírói Díjat is. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke tisztelettel és meleg barátsággal köszöntötte a közgyűlést. Tudom — mondotta —, hogy az a teljesítmény, amit a Tudományos Akadémia tagjai, az Akadémia intézetei nyújtanak örök értéket képviselnek, de eltékozolhatok. Kívánom, hogy ezeket az értékeket soha ne tékozolják el — mondotta. A felhalmozódó tudás, olyan eleven erővé váljék, ami áthatja a magyar életet. Ez a hajtóerő fék is legyen, amikor ordas erők fenyegetnek. Kívánom a Tudományos Akadémiának, hogy soha ne kövüljön meg, mindig követni tudja az élet változásait. Láng István főtitkári beszámolójában felhívta a figyelmet: az Országos Tudományos Kutatási Alap első ötéves ciklusa ez év végén lejár. Ha nem döntenek további sorsáról, akkor 1991töl a kutatók és oktatók ezrei maradnak kutatási támogatás nélkül, sokan munkanélkülivé válnak. Az OTKA állampolgári jogon mindenkinek esélyt adott arra, hogy kutatási elképzeléseihez anyagi támogatást szerezhessen. Az OTKA-bizottság javasolja: a következő évtől az OTKA alakuljon át önálló intézménnyé, saját vezetéssel. Az Akadémia újjáalakult szakmai bizottságai bírálják el és rangsorolják a pályázatokat, és ezekről az OTKA kuratóriuma döntsön. Nagyon fontos, hogy a kormány stratégiai kérdésként kezelje a tudomány, a felsőoktatás és a műszaki fejlesztés ügyét, és ezeket jelentőségüknek megfelelő mértékben támogassa — hangsúlyozta a főtitkár. Biztosítani kell a kutatás alkotmányban rögzített szabadságát, a kutatási és oktatási intézmények lényegesen nagyobb önállóságát. Szükséges az is, hogy kormányzati eszközökkel javítsák az egyetemi kutatás, a posztgraduális képzés, a kutatói utánpótlás feltételeit. A kutatók véleményét tolmácsolva hangsúlyozta: szükséges, hogy az alap- és a hosszú távú alkalmazott kutatást emeljék ki a napi gazdasági függés nyomása alól. Alakítsanak ki olyan finanszírozási rendszert, amelyben az állami kutatási és fejlesztési források elosztásáról nem az államigazgatási szervek, hanem szakmailag illetékes szervek döntenek. Olyan tudománypolitikára van szükség, amely versenyhelyzetbe hozza a kutatókat, és a jobbak munkafeltételeit javítja. A közgyűlés elsó napjan megválasztották az Akadémia új tagjait. Ez alkalommal 34 rendes és 58 levelező tag került a testületbe. Közöttük vannak azok is, akiket korábban politikai okok miatt mellőztek. Megválasztották továbbá az új tiszteleti tagokat, köztük Teller Edét, a világhírű fizikust. Az idén első ízben — az Akadémia új alapszabályónak előírásai szerint — a külföldön élő tudósok közül úgynevezett külső tagokat is választottak. Három Nobel-díjas tudós: Abdus Salam pakisztáni fizikus, Manfréd Eigen NSZK-beli kémikus és Jan Tinbergen holland közgazdász is az MTA külső tagja lett. A közgyűlés csütörtökön folytatódik. Szeged új akadémikusai Az MTA új szegedi rendes tagjai ALFÖLDI LAJOS 1927-ben Miskolcon született, a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének igazgatója. Az MTA levelező tagja 1982 óta, szűkebb szakterülete a mikrobidlis genetiKa. Elemi iskoláit Tiszadobon, a középiskoláit a debreceni református kollégium gimnáziumában végezte, a szegedi egyetem orvosi ikarára járt, diplomáját 1951ben kapta meg. 1949. január l-jétől a SZOTE Mikrobiológiai Intézetében dolgozott. A Mikrobiológiai Intézetben kezdetben az aminosavak mikrobiális módszerrel történő meghatározásának módszerét sajátította el, majd részt vett azokban a munkákban, amelyek a B—12 vitamin értékmérésére és koncentrálására irányultak. Ezen kísérletek eredményeként indult meg a hazai B—12-vitamin gyártása Hoszszú ideig Ivánkovics akadémikus munkatársaként dolgozott. Együttesen írták le egy addig ismeretlen bakteriocint a megacint, s ezen anyag termelődésének, valamint hatásmechanizmusának tisztázására széles körű vizsgálatokat végeztek. 1956 szeptemberétől a párizsi Pasteur Intézetben, 1961—1962-ben kilenc hónapig a kaliforniai egyetemen dolgozott. 1964-től 1970-ig egy általa megfigyelt jelenség, a relaxációs E. coli törzsek aminosav-érzékenysége eredetét próbálta felderíteni. Ezen munkásságáról számol be doktori értekezésében, amelyet 1971-ben nyújtott be, ós amelyet 1972-ben védett meg. A Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének igazgatójaként számos új, hazánkban eddig nem művelt kutatási irány beindítását kezdeményezte már 1971-ben: növényi sejtgenetikai, emlős szomatikus sejtgenetika, modern rovarfejlödés-genetika, a biológiai nitrogénkötés molekuláris genetikai vizsgálata. Az intézet profilját azóta is folyamatosan korszerűsíti, aktívan támogatta a génsebészeti kutatás rutinszerű alkalmazását, a hibridóma technika és a kémiai génszintézis bevezetését. Számos volt munkatársa ma már intézetvezetőként, illetve vezető kutatóként tevékenykedik. Két munkatársát (Kondoirosi Ádám és Dudits Dénes) jelenleg akadémiai tagságra jelölik. 1978-ban a Szegedi Biológiai Központ főigazgatói teendőinek ellátásával bízták meg, amelyet 1989. december 31-éig látott el. 1982-ben az MTA biológiai osztálya levelező tagjává választotta. Alföldi Lajos a mikrobiális genetika hazai művelésével alapvető érdemeket szerzett a genetika tudományának rehabilitálása, a felsőfokú genetikai oktatási megteremtéséért, nem mindig támogató társadalmi atmoszférában. Személyes experimentális tevékenységét az utóbbi években inkább az iskolateremtő, intézetvezetői munkájával cserélte fel. SOLYMOSI FRIGYES 1982-ben választotta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába. Tanszékvezető egyetemi tanára a JATE Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszékének, és vezetője az MTA reakciokinetikai tanszéki kutatócsoportnak. Kutatási területe a heterogén katalízis, a felületi és szilárdtestkémia. Levelező taggá választása óta elsősorban a felületkén- ia területén végzett széles körű kutatómunkát Alapvető eredményeket ért el az infravörös-spektroszkópia alkalmazásával a technológiai szempontból is fontos katalitikus reakciók mechanizmusának felderítésében, a katalitikus reakciók felületi közti termékei kémiájának megismerésében. Hazai vonatkozásban úttörp munkát végzett a modern elektronspektroszkópiai módszerek meghonosításában. Fokozatos fejlesztéssel, messzemenően támaszkodva a hazai vákuumiparra, hazai viszonylatban egyedülálló elektronspektroszkópiai laboratóriumot alakított ki. E módszerekkel fontos, nemzetközileg kiemelkedő megállapításokat tett munkatársaival. Solymosi Frigyes azok közé a magyar kutatók közé tartozik, akik már korán felismerték a nemzetközi folyóiratokban történő publikálás és a nemzetközi konferenciákon való szereplés jelentőségét. Több mint 25 éve minden közleményét a legmagasabb szintű folyóiratokban közölte. Eredményes kutatómunkáját.a következő adatok szemléltetik. Levelező taggá választása óta munkatársaival több mint 60 közleményt közölt nemzetközi folyóiratokban. Ebben az időszakban nemzetközi konferenciákon, külföldi kutatóintézetekben és egyetemeken közel 80 előadást tartott, ebből 48-at az; Egyesült Államokban. Dolgozataira eddig több mint 1200 külföldi hivatkozást kapott. Az MTA könyvtárának felmérése szerint az 1981—1987-es időszakban publikált közleményeire ugyanebben az időszakban 321 hivatkozás történt, mely az egyik legmagasabb hivatkozási szám a hazai kémikusok között. Nemzetközi elismerését jelentik külföldi meghívásai, a szóban forgó időszakban, mint vendégprofesszor, egy-egy évet töltött a müncheni és az austini egyetemen. Solymosi Frigyes különös gondot fordított munkatársai tudományos fejlődésére. Csoportjából hat kutató védte meg, illetve készítette el kandidátusi értekezését. Hét munkatársának szerzett nemzetközileg kimagasló kutatóhelyre egy-egy éves meghívást ösztöndíjas tanulmányútra. Eredményes kutatómunkája mellett fontos tudománypolitikai tevékenységet is végez. Számos akadémiai bizottságnak aktív tagja. Hazánkat számos nemzetközi szervezetben, illetve bizottságban képviseli. Aktív tagja tudományos közéletünknek. Az MTA új, szegedi levelező tagjai BOR ZSOLT 1949-ben született Oros' házán. Főbb kutatási területe a kvantumelektronika. A JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára és a tanszék keretében működő MTA Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoport vezetője. 1983-ban a Pikoszekundomos lézerimpulzusok generálása elosztott visszacsatolású festéklézerrel című értekezés megvédésével nyerte el a fizikai tudomány doktori fokozatát. Tevékenységét 1982-ben az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Gyulai Zoltán-díjával ismerték el. Az elmúlt 10 évben 114 idegen és 10 magyarnyelvű közleményt jelentetett meg. Szabadalmainak száma 11, hivatkozásainak száma pedig 492. Legfontosabbnak ítélt eredményei olyan berendezések készítésének alapjául szolgáltak, amelyek a kísérleti jellegű természettudományok instrumentális lehetőségeit jelentősen kiterjesztették, BURGER KÁLMÁN 1929-ben Aszódon született. Fő kutatási területe a koordinációs kémia. Jelenleg a szegedi JATE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének vezetője. 1966-ban a koordinációs témakörű, szerves fémreagensek analitikai felhasználását bemutató disszertációjával nyerte el a kémiai tudomány doktora fokozatot. 1979—1989. között 45 közleménye jelent meg külföldi folyóiratokban, 18 pedig magyar kiadásúban; öt szabadalma született, ezek egyikének terméke már gyógyszertári forgalomban van. Publikációira más kutatók összesen mintegy 1000 alkalommal hivatkoztak. Nemzetközi konferenciákon 12 ízben szerepelt felkért plenáris előadóként. Vendégprofesszorként több külföldi egyetemen oktatómunkában vett részt (Stuttgart 1973, Norwich 1977, Princeton 1981). Munkássága különösen kiemelkedő a komplexek műszeres vizsgálata terén. DUDITS DÉNES 1943-ban született Mosonmagyaróváron. Agrármérnök, jelenlegi kutatási szakterülete a növényi molekuláris és sejtgenetika, illetve agrárbiotechnológia. Az MTA Szegedi Biológiai Központ Növényélettani Intézetének igazgatója, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára. A biológiai tudomány doktora fokozatot 1984-ben nyerte el Szomatikus hibridizáció növényi protoplasztok fúziójával című disszertációjával. 1982 és 1983-ban a Harvard Egyetem vendégprofesszoraként Bostonban dolgozott. A Fuzionált sejtek, hibrid növények című könyve mellett társszerzőkkel elkészítette a Növénybiotechnológia összefoglaló munkát. 55 tudományos közleménye jelent meg, és számos nemzetközi konferencia meghívott előadójaként ismertette kutatási eredményeit. Dolgozatainak túlnyomó része igen magas impact-faktorú, nemzetközileg vezető szerepű, nagy tekintélyű folyóiratban jelent meg. FARKAS TIBOR 1929-ben Budapesten született. Főbb kutatási területe: lipidek biokémiája, különös tekintettel a membránok hőmérsékleti adaptációjára. Doktori értekezését benyújtotta. Az MTA SZBK Biokémiai Intézetének helyettes igazgatója. 1982-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki, 1989-ben az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának külföldi tagjává választották. Munkatársaival elsőnek ismerte fel a membránok homeoviszkózus adaptációjának elvét, melyet később sokoldalúan bizonyított, valamint, hogy kapcsolat van egyes növények hideg-, fagytűrőképessége, és membránjaik fizikai-kémiai állapotának szabályozhatósága között. Kilencvenkét tudományos közleménye és 4 szabadalma van. KONDOROSI ADAM 1946-ban Budapesten született. Tudományos munkásságának fő területe a biológiai nitrogénkötés, ezen belül a baktérium (Rhizobium) — növény szimbiózis molekuláris biológiai alapjainak vizsgálata. E témával foglalkozó disszertációjával 1986-ban nyerte el a biológiai tudomány doktora fokozatot. Jelenleg egy francia kutatóintézet igazgatója 4 éves időtartamra, és az MTA SZBK Genetikai Intézetének helyettes igazgatója. 1985-ben munkatársaival Akadémiai Díjat kapott. Tudományos közleményeinek száma 92. Ezekre ez ideig mintegy 1400 külföldi hivatkozás történt. Az elmúlt években szakterületének minden jelentősebb nemzetközi konferenciáján felkért előadó volt, vagy üléselnökként szerepelt. RÓNA-TAS ANDRÁS 1931-ben Budapesten született. A JATE Altajisztikai Tanszékének professzora. 1971-ben védte meg Az altaji nyelvrokonság vizsgálatának alapjai című akadémiai doktori értekezését, melyben e sokat vitatott hipotézist a modern nyelvészet módszereivel helyezte új megvilágításba. Több hazai és külföldi tudományos kitüntetés birtokosa, számos tudományos társaság tagja, s elnöke az International Association for Tibetian Studies-nak. 1979—1989 között 9 könyve jelent meg (ebből 5 idegen nyelven). Ugyanezen időben egy magyar és 5 idegen nyelvű könyvrészlet, 31 magyar és 46 idegen nyelvű tanulmány került ki kezei közül. A munkásságára történő hivatkozások száma 3 számjegyűre becsülhető. TELEGDY GYULA 1935-ben Nagyszebenben született. A SZOTE Kórélettani Intézetének igazgatója. Tudományos kutatási területe az endokrinológia. Doktori értekezését Reprodukcióval kapcsolatos steroidhormonok szekréciójának és szintézisének sajátosságai különböző endokrin szervekben címmel 1975-ben írta és védte meg. Tudományos közleményei: 509 idegen nyelvű és 32 magyar nyelvű publikáció, a hivatkozások száma 2300. Mindezek bizonyítják, hogy Telegdy Gyula hazai és nemzetközi szinten elismert szakember. Munkáját több nemzetközi tudományos díjjal is elismerték, ezenkívül 1987-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta az Egészségügyi Minisztériumtól. Telegdy Gyula igen jelentős közéleti tevékenységet is folytat, részben az egyetemi oktatás területén (ahol elismert, kiváló oktató, betölti a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem dékáni tisztségét), részben a tudományos kutatás területén. Több nemzetközi egyesület és társaság tagja, melyek közül kiemelendő a New York Academy of Sciences tagsága.