Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-03 / 102. szám

5 1990. május 3., csütörtök A halálraítélt, avagy: a telelem hangjai Uj film Albert Camus A fél című művéből szép és rettentő ismérveink lehetnek egy halálraítélt várakozásáról, amint lélekszakadva töpreng a cella falai között, kiszolgáltatva a felette bíráskodóknak, s mégis egy egérút marad számára: a vallomástétel. Zsombolyai János filmje, A halálraítélt, hasonló helyzetet mutat be, történelmi háttérrel. Ez az '56-os események valamelyest új interpretációja, mely a történelmi „igazságosság'' malmában személyes sorsokat őröl. s ezért ezerszer inkább megélhető és rettenetes, mint az események dokumentarista feldolgozása. A halálraítélt férfi izzadva, könnyezve, fel-alá járkálva várja a kivégzést, s közben visszapergeti az elmúlt időt, melynek során börtönbe jutott. A film nagyon finom párbeszédeken keresztül mutatja be férj és feleség viszonyát, amely a legnehezebb, legkritikusabb pillanatokban méretik meg. Bennük a küzdés, az igazságban való hit, egymás és gyermekük féltése között egyre nagyobb fájdalmakat indukál. Malcsiner Péter és Hegyi Barbara alakítása mély nyomot hagy: a férfi kemény, de megfontolt és hittel teli, halk szavú, érzékeny megnyilvánulásai még brutálisabbá teszik az ellene felfújt vádak alapján ítélkező hatalom embereit, a nő könnyei, s mégis visszafogott aggódása, félelmei megdöbbentően szép női alakot formáznak. A hatalom azonban itt nemcsak vak erőként, a sorsok kifürkészhetetlen irányítójaként lép fel. Az ezredes felkínálja a menekülést; a férfinak el kell •ismernie a fennálló rendszert, s ezzel megmenti családja és saját életét is. De aki végigélte — akár csak szemtanúként is — az '56-os eseményeket, nem marad más választása, minthogy nem válik árulóvá. Aki hallotta a tankok mennydörgését, annak fülében hangokra bomlik a félelem. P. Sz. Show-room a Somogyiban Eddig is sokan látogatták a Somogyi Könyvtár bemutatótermét, de talán olyanok is vannak akik nem tudják, hogy itt több mint 600 angol nyelvű kiadványt — könyveket, hang- és videokazettákat — lehet kézbe venni, meghallgatni, s ami a legfontosabb megrendelni. A kiadványok — mint Nagy Rozália könyvtárostól, a show-room mostani gazdájától megtudtam — egyenesen Angliából érkeznek. Soros György alapítványa teszi lehetővé, hogy az Oxford University Press kiadványai eljussanak Magyarországra. (Budapest, Pécs, Debrecen és Szeged egy-egy könyvtárába.) Az alapítványnak köszönhető az is, hogy e könyveket, szótárakat 20 százalékos árengedménnyel adják az oxfordiak. A bemutatóteremben felsorakoztatott 600 kiadvány mellett a katalógusban, még másik hatszázból válogathatnak az angolul tanuló, vagy a nyelvet jól beszélő érdeklődők. A színes képekkel illusztrált, óvodás- és kisiskolás korúaknak szóló könyvek mellett a komolyabb nyelvtudással bírók számára is ajánlanak könyveket a Somogyiban. A sokak által keresett Hornby angol nyelvű értelmező szótár több változata közül is válogathatnak az érdeklődők. A videokazettákon mesefilmek, a legismertebb nyelvkönyvek filmváltozatai is láthatók a hangkazettákon ugyancsak különböző nyelvleckék, dalok, gyermekversek hallhatók. Mindezek forintért kaphatók, a magnókazetták egységes áron 220 forintért, ami igazán kedvezményes árnak számít. A kiadványok egyébként 100 és 700 forint közötti összegért már megrendelhetők. Érdemes tehát mostanában bepillantani a showroom kínálatába. Aki most, május-június környékén megrendeli a kiadványokat, az szeptemberig — tanévkezdésig — még megkaphatja az áhított könyveket. Megrendeléskor kalkulált árról tájékoztatják az érdeklődőt, a végleges összeget majd a könyv, kazetta megérkezésekor kell befizetni a könyvtárban. Az oxfordi gyűjteményt keddtől péntekig délután 2-től 5-ig lehet látogatni a könyvtár első emeletén. Nyolcosztályos gimnázium — szeptembertől Latin és háztartástan TEHERFUVAROZÓK, VÁLLALKOZÓK, FIGYELEM! Tehergépkocsijaik mosását, zsírozását, olajcseréjét (szervizelését) gyorsan, szakszerűen elvégezzük. Szegedi VGV Bajai úti telephely Tel.: 21-266/21 Ügyintéző: Makra Lajos művezető. FIGYELEM! A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat rövid határidővel vállal lakosság és közület részére szúnyoghálókeret készítését és egyéb asztalosipari munkákat. Keretkészítés egységárai: 0,5 m2-ig 0,5-1 m2-ig 1-1,5 m2-ig 1,5-2 m2-ig 533,-Ft 674,- Ft 1011,- Ft 1200,- Ft Az egységárak áfát nem tartalmaznak. Megrendelhető: Szeged, Pacsirta u. 1. Gépkarbantartó műhely, tel: 23-988/79. Ügyintéző: Rózsa István részlegvezető. Az utóbbi időkben oly sok vita folyt az oktatás minőségi reformjáról, iskolarendszerünk szerkezetének megváltoztatásáról. Sokan várták, hogy a vitákat gyakorlati intézkedések kövessék. A Radnóti Miklós Gimnázium az elsők között tér át egy új formára, a nyolcosztályos gimnáziumra. Az átállás körülményeiről kérdeztük a gimnázium igazgatóját, Bánfalvi Józsefet. — Mi késztette önöket a nyolcosztályos gimnázium létrehozására? — A nyolcosztályos gimnázium tantervének kimunkálásában iskolánkat az a cél vezette, hogy kísérleti jelleggel egy olyan gimnáziumi iskolatípust hozzunk létre, amely a jövő elvárásaihoz igazodva, gazdagítja és színesebbé teszi a gimnáziumi nevelési és tanulmányi munkát, másrészt a kísérleti munka révén segítséget nyújthat — a gimnáziumi oktatás múltbeli hagyományait is figyelembe véve — egy elkövetkező oktatási reform megvalósításához. — Milyen tényeket vettek figyelembe a tervezésnél? — A programok elkészítésében főként a mai általános iskola és gimnázium tankönyveire kellett támaszkodni, mert a jelenlegi pénzszűkös világban az új könyvek beszerzése a szülők kiadásait növelné. A fejlesztési alap juttatásaiért viszont évenként kell pályázatot benyújtani, emiatt a pénzügyi kiadásokat előre tervezni nehéz. — A lineáris felépítés rendszerére alapozva a nyitottság elvét is szem előtt tartottuk. Biztosítani kellett a más iskolatípusba való átlépés lehetőségét a IV. osztály befejeztével — amely megfelel a mai általános iskola VIII. osztályának. Ugyanis, nem várható, hogy négy év után minden tanuló alkalmassá válik a gimnáziumi tanulmányok folytatására. Az is feltételezhető, hogy lesznek olyan tanulók, akiknek érdeklődési köre megváltozik, s elgondolásaiknak, hajlamaiknak jobban megfelel, hogy szakközépiskolai képzésbe kapcsolódjanak be. Az új program kidolgozásánál — melyhez a Művelődési Minisztérium is segítséget nyújtott — már alapul kellett venni a várható új érettségi és felvételi rendszert, s a rég óhajtott — túlterhelés csökkentésével kapcsolatos — javaslatokat. A program összeállításánál a tanulók életkori sajátosságait is szem előtt tartottuk; a nyolcosztályos gimnáziumnak illeszkednie kell a jelenlegi iskolarendszerbe. Tanulmányoztuk a mai pedagógiai irodalom és általános iskolai, gimnáziumi tantervek mellett többek közt a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter 1938. évi május hó 25-én kelt rendelete alapján kiadott „Tanterv a gimnázium és leánygimnázium számára" című kiadványt; Somogyi József: „Hazánk közoktatásügye a második világháborúig" címmel Budapesten 1942-ben megjelent könyvét; Kornis Gyula: „Magyarország közoktatásügye a világháború óta" címmel 1927ben kelt művét. Figyelembe vettük — különösen az érettségi és a felvételi rendszer szempontjából az „európai ház" megközelítése érdekében a külföldi, kiváltképpen az NSZK-beli, az angol, az olasz és a francia iskolák programjait. Törekedtünk arra, hogy ne legyen olyan törés az évfolyamok közötti átmenetben, mint amilyen az általános iskolából a középiskolába való átlépés idején tapasztalható. Ahol csak lehetséges volt, megkíséreltük a spirális felépítés helyett a lineáris felépítést alkalmazni, a szaktárgyakat „összedolgozni", ezáltal a túlterhelést csökkenteni, és a tanulás hatékonyságát növelni; a 10—18 éves életszakaszt egy egységnek tekintve a személyiség fejlődésének töretlen utat biztosítani. S végül: nagy gondot fordítottunk a tanulók egyéni képességeinek kiművelésére. Végeredményben tehát alapul vettük azt az elvet, miszerint a jövőben az iskolai munka „az oktatási és nevelésügyi intézmények autonómiájára épül, ahol a színvonalról majd egy országos vizsgarendszer gondoskodik. — Kik készítették a programokat? — A tantestület tanárai. A tervezésben, a kimunkálásban nagy segítséget nyújtott az a tapasztalat, melyet az iskolában 3 éve működő hatDaloló nap A szegedi daloló napot idén is megrendezi a városi, a megyei tanács és a Kóla megyei szervezete. Holnap, a szegedi kórusok nagyszabású találkozójának előestéjén, 7 órakor, az Éneklő Magyarország minősítő hangverseny kezdődik a Bartók Béla Művelődési Központban. Közreműködik: a SZOTE Egészségügyi Főiskola női kara (vezényel: Delleyné Halama Piroska) és a Liszt Ferenc Kamarakórus (vezényel: Illés Mihály). Az Éneklő ifjúság megyei díszhangversenye szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik Fellépnek: a Rókusi I. Számú Általanos Iskola kicsinyek kórusa (vezényel: Czakó Jánosné), a Rókusi II. Számú Általános Iskola (Popovicsné Molnár Andrea), a Béke utcai iskola (Korsósné Balogh Katalin), a Szirmai iskola énekkara (Nemes Éva), az I. számú gyakorlóiskola Bartók kórusa (Erdősné Fagler Erika), a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola kamarakórusa (Juray Miklósné, a Szentesi Horváth Mihály Gimnázium énekkara (Majtényi András) és a Szegedi Tömörkény István Gimnázium leánykara (Rozgonyi Éva). A díszhangversenyen a díjakat átadja: Fasang Árpád és dr. Kovács Miklósné. Az Éneklő Magyarország megyei díszhangverseny a Bartók Béla Művelődési Központban délután 5 órakor kezdődik. Megnyitja: Fasang Ároád. Közreműködnek: a MÁV „Hazánk" Vegyes Kara (vezényel: Erdős János), az ipari szövetkezetek vegyes kara (Delleyné Halama Piroska), a szentesi áfész „Bárdos Lajos" Vegyes Kara (Nagy János), a Démász „Erkel Ferenc" Vegyes Kara (dr. Mihálka György), az Ifjú Zenebarátok Kórusa (Erdős János) A kórusok a koncerten Kodály Zoltán: János-köszöntőjét közösen éneklik. Vezényli Erdős János. Este 7 órától az. ifjúsági és felnőttkórusok a Széchenyi téren szerenádot adnak. osztályos gimnáziumban, s az előrehozott vizsgájú osztályok, a biokémia, a biofizika tantárgyak stb. terén szereztünk. Ebből következik, hogy a nyolcosztályos gimnázium — a Művelődési Minisztérium jóváhagyásával — helyi tanterv alapján működik, de a jövőben természetesen alkalmazkodni fog a közös műveltségi alapra épülő nemzeti tanterv adta változásokhoz és lehetőségekhez. — Milyen lesz a tantárgyfelosztás? — Az első osztályban magasabb óraszámban tanítjuk a magyar nyelv és irodalmat, a számtant, valamint az egyik idegen nyelvet. Az első év lényegében az anyanyelvi, az idegennyelvi képzést, valamint a biztos számolási készség kialakítását szolgálja. Átvettük a régi gimnáziumból például az idegen nyelvek fontosságának elvét. Szabad választás alapján két idegen nyelvet tanulhatnak a diákok. A latin nyelvet pedig már a gimnázium első osztályától tanítjuk, heti 3 órában. A technika tantárgy megszűnik, helyét a számítástechnika foglalja el. Új tantárgy: az etika, külön is súlyt helyezünk a viselkedéskultúrára, az önnevelés és önművelés igényének kialakítására. A felsőbb évfolyamban a fakultatív oktatás keretében foglalkozni kívánunk háztartástannal, ezzel kapcsolatosan a „családi élet biztonságos működéséhez" szükséges „életviteli tudással és gyakorlattal". Az új tanterv keretei között megnyílna a lehetőség a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban az elmúlt 3 év alatt kidolgozott és sikeresen bevált módszerek beépítésére, a speciális osztályok előnyös és hatékony formáinak permanens alkalmazására. Az országosan elismert, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazott eljárások a sokszínű oktatómunka mellett a hagyományteremtés legnemesebb értékeit is biztosítanák. — Hogyan alakulnak majd a heti óraszámok? — A heti óraszám az I— II. osztályban 25 óra, majd 26 óra, s a további osztályokban sem emelkedik 30 óra fölé. A VII—VIII. osztályban is csak 27—27 óra. Az óratervet úgy építettük fel, hogy a VII—VIII. osztály már az érettségire és a továbbtanulásra való speciális felkészülést is szolgálja. Az egyes tantárgyak óraszámának mértéke itt már a tanuló választásától függ. A választott érettségi tantárgyakat magasabb óraszámban tanulják. A speciális foglalkozásokon a kiváló képességűek számára is lehetőséget biztosítunk, hogy a „szellemi fejlettségüknek megfelelőbb területeken az átlagosnál elmélyültebben dolgozhassanak, és ebben nagyobb fokú önállósággal rendelkezzenek". Többek között e célból is fenntartjuk a jól bevált, „előrehozott vizsgájú" rendszert. Mindezek mellett a minőségi képzés kultuszát kívánjuk megvalósítani, ahol nem csak a számszerűség dominál, hanem az érték és a kvalitás is messzemenően fémjelzi az iskolát, önállóan gondolkodó, felelősen cselekvő embereket szeretnénk nevelni, és elérni, hogy a pedagógus érdekelt legyen a minőségben, s a magas színvonalon végzett munkában. — Megoldott-e a tanszerellátottság? — A taneszközök lényegében adottak, ugyanis az általános iskolánk VII—VIII. osztálya számára a szükséges eszközöket a Matematika Iskolához már beszereztük. Mindössze olyan padokról és székekről kell még gondoskodnunk, amelyek a korosztály „nagyságának" megfelelnek. — Lesznek-e pszichés következményei az átállásnak? — A 10—14 éves tanulók beilleszkedése a gimnázium légkörébe — a jelenleg is működő matematika VII— VIII. osztályosai a bizonyíték rá — nem okoz gondot sem pszichésen, sem fizikailag. — Hogyan és meddig lehet az iskolába jelentkezni? — Az általános iskolába jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenni, ezért jelentkezési lapot nem kell kitölteni, és minősítést sem kérünk. Csupán a tanuló nevét és a lakcímét kell közölrii — ahogy ezt a Matematika Iskolánál is tesszük —; a tanuló további „sorsát" már mi intézzük. Felvételre csak Szeged és Szeged környéki tanulók jelentkezhetnek, mert kollégiumi férőhelyet biztosítani nem tudunk. A nyolcosztályos gimnázium már ez év szeptemberében indul, — kísérleti jellegéből adódóan — 24 fős létszámmal. Felvételre tehát az általános iskola jelenlegi IV. osztályos tanulói jelentkezhetnek, s a felvett tanulók az V. osztályt már mint a nyolcosztályos gimnázium I. osztályos diákjai folytatják. A felvételre való jelentkezés határideje: május 16. — Ma, amikor oly sok lehetőség nyílt az oktatás megreformálására is, vajon ez lesz-e az egyetlen „üdvözítő" iskolatípus? — A mi elgondolásunk csak egy lehetőség a sok közül, s bizonyára születnek más programok is. Nincs egyedül üdvözítő iskolatípus és tanterv. A lényeg: sokszínű és nyitott iskolák kellenek. Az általános iskolák előtt is például ott a lehetőség egy 8+4-es rendszer, kimunkálására. A nyolcosztályos gimnázium iránt országszerte nagy az érdeklődés, s várható, hogy az 1991/92. tanévben több gimnázium is igényt tart elképzeléseink gyakorlati megvalósítására. Áz oktatásügy területén is sok változás várható. Természetesen a hat-, vagy a nyolcosztályos gimnázium meghonosodása sem megy máról holnapra. Sőt, az is lehetséges, hogy hoszszabb ideig egymás mellett él a két variáció, mint ahogyan ez a Radnótiban is lesz. Mi azonban úgy éreztük, hogy egy kísérleti gimnáziumnak kötelessége keresni a kibontakozás lehetőségeit, s kellő tapasztalattal segíteni a felelős döntéseket. Podmaniczky Szilárd