Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-15 / 112. szám

43 1990. május 16., szerda Rászámolás Avagy: a bürokrácia újabb csodája * Életfogytiglan. Kíméletlen, a bűnhődést célzó itélet. Irénnek huszonhét éve, s egy másfél szobás lakása van. Szüleitől a Czakó nevet kap­ta. Ennyit, nem többet. Ami­kor-, be jött a szerkesztőségbe, harmincötnek néztem. Olyan­nak. aki jól tartja magát Szavait és arcvonásait meg­keményítette az utóbbi hat év. Mikor az intézet felnőt­té nyilvánította, sorsára hagyva, szélnek eresztette. A nevelőtanárok, nevelőszü. lők gyámkodói;a után a munkahelyi közvetlen főnök, az élettárs következett... Hogy Irén magánélete ezek után miként alakult, netn tartozik ránk, bár elvá­laszthatatlan kálváriastációi­tól. A történteket a vége felől érdemes közelíteni, a köz­érthetőség kívánalmai sze­rint Az 1989. október 14-a keltezésű tanácsi határozat értelmében a lakásvásárlással kapcsolatos vissza nem térítendő tanácsi támogatásokat felül kellett vizsgálni, a múltban történt visszaélések gyanúja miatt. A. vizsgálat eredményeként több tucat támogatást von­tak utólag vissza, azok pót­lólagos visszafizetési köte­lezettsége mellett. • írén. aki közel öt éve lak­ja keservesen megszerzett lakását, melyben az ágyon, szekrényen, széken és asz­talon kívül más nemigen ta­lálható, azóta sem tudott ki. mászni adósságaiból, hiszen a tartozás „mocsári". Adósa maradt régi élettársának és nevelőszüleinek ... Hogy az OTPmek mennyit is kéne visszafizetnie, már nem is tudja, mert a fűtés- és víz­számláit is megkésve szokta befizetni Most azonban to­vábbi százezer forintot kel­leni' minimális fizetéséből élSierémtenie. Honnan, és hogyah? S legfőképp, miért? A vizsgálat eredményeként az ö>t éve kapott segélyről kiderítették: törvényellenes, tehát jogtalan, ezért azt visz­sza kell adnia hiánytalanul, évi 8 százalék kamattal, azaz körülbelül DIU&Z 40 ezer forinttal kiegészítve. A oénzt egyébként soha nem látta, hiszen azt a ta­nács az OTP-nek utalta át, akkori adósságai kiegyenlí­tésére. A fennmaradt ösz­szegből pedig — az OTP és a tanács közös megegyezése szerint — 1992-ig eLóre ren­dezték a lakástörlesztés ha­vi ezer-valahányszáz forint­jait. némi esélyt adva Irén­nek a talpra állásra. A „tanácsi ember" szem­mel látható nyugtalansággal fogad. El szeretné magya­rázni — s ebben kolléganő, je is segítségére van —, mi­ért nem tehet ő semmiről, és miért is sajnálja a lányt, s mégis, miért kellett vele ezt tennie. A százezret kiutaló hivatalos íráson ugyan az ő neve szerepel (az okmány hiteléül), ugyanúgy, mint az összeget visszakövetelő vég­zésen, de tudtomra adja, ő csak amolyan csinovnyik, aki a mindenkori hatalmat kiszolgálva cselekszik. Ez a hivatása, ebből ól. Akkor azt kellett aláírnia, most — lelkiismeretesen végezve dol­gát, fényt derítve ama visz­szaélésre — ezt Nincs eb­ben semmi különös. A hatá­lyos jog szerint jár el, nem tehet mást. 1985-ben nem ő sértette meg a paragrafuso­kat. Most viszont betartja a jog betűit és tiszte szerint aláír, intézkedik, döntése helyességének bizonyosságá­ban átutalja az esetet a bí­róság hatáskörébe. Azt mondja, örülne, ha a lányt mentesítenék ... Ennyit te­het érte. Ahhoz, hogy megértsük, miben állt az a bizonyos törvénysértés, meg kell is­mernünk az előzményeket: Irén idejekorán, már 1981­ben beadja lakásigénylését, hogy 1984 decemberében — karácsonyi meglepetésként — megkapja a kiutalást. Irányár: 134 ezer forint, készpénzben. A lakás ígére­te, az önálló életkezdés szimbóluma örömmel és két­ségbeeséssel tölti el: honnan lcaparjon össze ennyi pénzt? Van ugyan ifjúsági takarék­betétkönyve, 30 ezer forint, s erre további 30 ezret ve­het fel... A gyámhatóság­tól nem várhat segítséget — ki tudja, miért, milyen meg­ítélés szerint? — nem jogo­sult az életkezdési segélyre. Kuncsorgásra, könyörado­mányra szorul hát. Akkori munkáltatója, az Éliker se­gítségére siet: 20 ezer forint­tal támogatja. Nevelőszülei közül az ötödikhez fordul kölcsönért. 1990-re vállalt visszafizetéssel. írásos szer­ződés ellenében tízezret kap. így 1985 júniusára 90 ezer forintot gyűjt össze, az azonban kevés. Ha nem akar lemondani lakásvásár­lási jogáról, hamarjában még 44 ezer forintot kell előteremtenie, s az OTP-vel előszerződést kénytelen köt­ni. Mit tehetne? Mindent vállal. Ügy érzi, ha lemond a lehetőségről, öt-tíz évet veszíthet, ő pedig lakást, családot akar: azt, ami so­ha nem adatott meg neki. Kétségbeesésében a ta­nácshoz fordul segítségért, mindhiába. Ha fiatal házas lenne, vagy többgyerekes — szociális helyzetére való te­kintettel — segíthetnének rajta, de mint egyedülálló árván, nem. Jogilag lehetetlen, világosítják fel a szegedi városházán. Elkeseredésében minden lehetőséget sorra vesz, a gyerekszüléstől az öngyilkosságig. Egyiket sem választja, azonban idegileg kiborul. Ennek munkahe­lyén nem örülnek ... Ami akkoriban másoknak az első lehetősége volt, az neki az utolsó. Pártonkívüli­ként az MSZMP megyei titkárát keresi meg, aki fo­gadja és jóindulatú támoga­tásáról biztosítja. Ezután a megyei tanács­nál könyörög. Mindenütt „támogatják" ügyét, de pénzt nem kap. Isimét kibo­rul. Kádár Jánoshoz készül. Javaslatot tesz a megye ve­zetésének: terjesszék ki a támogatottak körét az ár­vákra is. Időközben az OTP kiküldi harmadik, egyben utolsó felszólítását: fizessen, kü­lönben nem kapja meg a la­kást, mert eladják másnak! Ekkor a volt élettárs lovagi­as gesztussal 30 ezer forin­tos kölcsönt adva, színrelép. A pénz összeáll, a lakás ára az OTP-hez vándorol. A szerződós — úgy tűnik — létrejött. Irén azonban nemi kapja meg az otthona kul­csait. További 14 ezer fo­rintot kell befizetnie, az egy éven át üresen álló lakás fűtési díját, illetve a lakó­ház ráeső közös költségeit... Üjabb kölcsönkérés, ezút­tal isinét a volt nevelőszü­lők ... és a lakás kulcsa végre Iréné lehet Teljes boldogságát csupán félszáz­ezer forintnál is többre rú­gó tartozásai árnyékolják be. Ismét a tanácshoz — városi, megye —, majd a párthoz fordul. Vissza nem térítendő segélyt kér. Har­mincezret, nem többet. Mi­nimális keresetéből volt élettársának és nevelószülei­nek törleszt. így érkezik el 1986 júniusa, mikoris a vá­rosi tanács lakásügyi társa­dalmi bizottságának javasla­tára, a párt hathatós köz­benjárása következtében, a tanácsi vb-ülésen Czakó Irén részére jóváhagyják a száz­ezer forint vissza nem térí­tendő segélyt, méltányossági alapon. Teszik ezt azért — és itt a bökkenő —. mert az árvák lakáshoz jutási támo­gatását 15 napon belül ta­nácsi rendelettel amúgyis lehetővé teszik. Irén szeren­csétlenségére, 15 nappal korábban ítélik meg számára azt a bizonyos százezret. Ráadásul nem lakásvásárlásra, hanem adósságai törlesztésére. Ha Irén nem küzd, talán a tanácsi törvény sem szü­letik meg> Hogy nem. adta fel, és erejéhez, lehetőségei­hez képest „mindent" meg­mozgatott, becsületére le­gyen írva. Törvénysértő módon jutott pénzhez? Nem csalt, nem vezette félre a hatóságot, a támogatás erkölcsi jogossá­gát senki nem vonhatja két­ségbe. — Mikor milliók úsztak e' a volt vezetés kezei kö­zött, kinek fáj az én meg­szenvedett százezer forin­tom? — kérdi. Ha nem is akarjuk bizo­nyítani — ki tudja, miért? —. a volt vezetők arisztokl­ráciájának hatalom-, vagy vagyonátmentése megtörtént. Czakó Irén pedig, mint a sehol nem jegyzett kisembe­rek sokasága, az új rendszer demokratikus átmenetét szenvedte el áldozati bá­rányként A magyar jog tényleg nem ismeri a méltányosság fogalmát? Tizenöt napon múlna? Irén életfogytiglan törleszthet elvesztheti a la­kást? Bevégeztetett? Varga Iván Száz forint bevételre 135 kiadás Jön az új casco ? Mi indokolta a május el­sejei casco díjemelést, szá­míthatnak-e az autósok to­vábbi áremelkedésre ? — er­ről érdeklődött a Hungária Biztosító illetékesénél az MTI munkatársa. , Sulkó Ágnes főosztályve­zető elmondotta: a jelenlegi, mintegy 950 ezer ügyfelet fi­gyelembe véve a Hungária pillanatnyilag 100 forint díj­bevételre átlagosan 135 fo­rint kártérítést fizet ki. A díjemelés azonban nem le­het végleges megoldás an­nak érdekében, hogy a biz­tosító ne fizessen rá. hiszen csak "azoknak magasabb a díja. akik 1990 májusától kötötték meg a cascót, s az is elképzelhető, hogy vissza­esik az érdeklődés e módo­zat iránt. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy az eddigi casco díja a gépkocsi új ér­tékének. átlagosan 20-30 ez­relékébe került. Ezt az ezre­léket emelték fel most átla­gosan 40-50-re, ami még mindig nem éri el a nyugati országokban szokásos mérté­ket Számos országban Ugyanis százalékban fejez­hető ki a biztosításért fize­tendő összeg. Az emelésre nemcsak azért volt szükség, s a biztosító nemcsak azért fiáét rá a cascóra, mert az új kocsik árai emelkedtek, hanem azért is. mert az al­katrészekért és a munkadi­jakért fizetendő számlák többszörösükre növeked­tek. Különösen gondot okoz, hogy a Nyugaton, használtan vásárolt gépkocsikhoz több­nyire nincs alkatrész, s ha akad is, a devizaszorzó a német márka esetében pl. a 200 Ft-ot is elérheti. Már­pedig a szerződésben foglal­tak értelmében az alkatré­szekért az új értéket térítik, a munkadíjat pedig számla ellenében, teljes egészében kifizetik. A Hungária éppen ezért újfajta cascó-imódozat ki­dolgozásán munkálkodik. Változnak a feltételek és a fizetendő dijak, ám nem biztos, hogy egyértelműen emelkednek az árak. Az el­képzelesek szerint ugyanis valószínűleg választani le­het majd, hogy a tulajdonos milyen kockázatokra, kár­esetekre kívánja megkötni a biztosítást. Mindenképpen arra törekednek, hogy na­gyobb legyen a választási lehetőség, s azok is megköt­hessék a biztosítást, akik­nek szűkösebbek az anyagi lehetőségeik, és úgy vélik, hogy számos kockázatot ön­erőből iki tudnak küszöböl­ni. A tervek szerint a Hun­gária Biztosító még ez év utolsó negyedében bevezeti az új módozatot. Minden­esetre — mint elmondták — a régebben kötött cascók to­vábbra is érvényben marad­nak. Heller Alapítvány Heller László nevével fémjelzett oktatási alapít­ványt írtak alá hétfőn a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen. A Kossuth-díjas gépészmér­nök magyarországi hagyaté­kának felét, mintegy 10 mil­lió forintot unokaöccsei, Stewen és Charles Heller ajánlották fel a magyar gé­pészmérnök-hallgatók kép­zésére és a kiváló ered­ményeket elért, főleg a hó­technika, energetika terüle­tén tevékenykedő kutatók támogatására. A letét 2 és fél millió forint évi kamatá­nak elosztásáról, illetve oda­ítéléséről kuratórium dönt a beküldött pályázatok elbí­rálása során. Szusz-konzerv A legtöbb történet, felfe­dezés, a valóság leírásra kínálkozó produkciója séta közben lepi meg az embert. Tehát sétáljunk, helyezzük lábunk alá a Várast, ez a talp alá való. De mi legyen a cél? Bármi. Ekkor azon gondolkoz­tam, a parkon át haladva, hogy egy kedves ismerő­söm egyetlen célt tűzött ki maga elé az életben, hogy megtudja, vajon a Földön kívül is vannak-e élőlé­nyek? ö már csak erre kí­váncsi. Biztosan keveset sétál. Lehet, hogy ő mindig fut, esetleg kerékpárral halad, de biztos, hogy rendszerünk átlagosan so­vány pénztárcájához mér­ten közlekedik. A park széléhez közeled­ve egy versenybicikli mel­lett álldogáló, tizenkét év körüli fiút pillantottam meg. Már messziről figyel­hetett ő is, éreztem: valami van. Kissé más szögből lát­va előbukkant egy kisma­lac nagyságú zsák a bicikli kormányán. Bővült a kör: valami malacság van. Az­tán elindult felém, és utunk metszéspontján mindketten megálltunk. — Akarsz egy konzer­vet? — kérdezte. — Milyen konzervet? — éppen ebéd után csodál­kozva. És a kezembe nyo­mott egy bontatlan máj­krémes konzervet, csak a föliratozása volt más. Apró betűkkel németül, szlové­nül, csehül, lengyelül, ro­mánul. És nagy bötűkkel magyarul; „A kommuniz­mus utotlsó lehellete". 1989. TDDSZ. ART. Kiderült, hogy Pestről hozta, és rengeteg ilyet, ilyen kis konzervdobozt; a malaclopó szatyor is ezzel van teli. Biztosan készült vagy io ezer darab, Mennyi levegő; Most már értem, hogyan bírták idáig szusz­szal az elvtársak. P. Sz. Kigurult dollárok Kevesebb szó esik mos­tanában az adósságszolgá­lati terhek növekedéséről. A gazdaság működőképes­ségét veszélyeztető feszült­séggócok között csak a ne­gyedik — utolsó — helyen említi ezt a problémát a Magyar Gazdasági Kamara válságkezelő programja­vaslata is. Olyan napiren­den lévő kérdések előzik meg, mint a rubelexport csökkenése miatt piacot veszítő gazdálkodók ellehe­tetlenülése; a pénzügyi rendszert bomlasztó 150­200 milliárd forintra be­csült sorbaállás; valamint a vágtató infláció. Az alapállás évek óta változatlan; külföldi adós­ságaink visszafizetésének átütemezését nem lehet megengedni. (Ennek ellen­kezőjét egyébként nem egy gazdasági-pénzügyi prog­ramjavaslat hangsúlyozta a közelmúltban). Az eladóso­dás további növekedését minden lehetséges eszköz­zel fékezni kell, megállíta­ni ugyanis a közeljövőben szinte reménytelen. Rövid távon nem való­színűsíthető, hogy az ex­portnövekedés elegendő lesz, s ezért a jelenlegi le­járati szerkezet megvál­toztatásával kell az idei, illetve a következő egy­két év adósságszolgálati — kamatfizetés plusz esedé­kes tőketörlesztő részlet — terheit mérsékelni. Nagy­jaink a nyugatnémet és ja­pán pénzügyi szakembe­rekkel már arról tárgyal­nak, hogy az esedékes adósságszolgálatunkat mi­lyen feltételekkel váltanák át tulajdonra, vagy ma­gyarországi befektetésekre. Ehhez kapcsolódó prob­léma az is, hogy a külföldi tőkebevonás pozitív hatá­sainak jelentős részét kö­zömbösíti a vegyes vállala­ti kedvezmények szaksze­rűtlen rendszere. Nemzet­közileg is példátlan az a gyakorlat, hogy a befektető kedvezményes adófeltété­lek mellett megszerzett nyereségét export, illetve továbbforgatási követel­mény nélkül azonnal „ha­zaviheti". Ez a helyzet in­kább a konjunktúralovago­kat, mintsem a komoly be­fektetőket vonzza, nem be­szélve most a nyugati ban­kokban összekuporgatott magyar tőke hazamenekí­téséről. Megoldás lehetne, ha a kedvezményekben csak azok részesülnének, akik profitjukat 3-5 évig itt tartják, befektetik, A nye­reséget az országból azon­nal kimentők csak minimá­lis kedvezményt kapjanak. A két feltétel között a kül­földi befektető akár szaba­don is választhatna, de az eddig megszerzett kedvez­ményeket azok kifutásáig mindenképpen érvényben kell hagyni. K. A. Ingyenkonyha-próba Országos hálózatot szerveznek Országos ingyenkonyha­hálozat kialakítását tervezi a hátrányos helyzetűek meg­segítésére hirdetett akció­programja keretében az Or­vosok Világszövetsége — mondotta Diener György, a hazánkban negyedik hónap­ja működő francia jótékony­sági szervezet magyarorszá­gi igazgatója. Kifejtette: a szegényprog­ram kezdeti lépéseként, próbaként megnyitják az el­ső ingyenkonyhát június elején, Budapesten. A pró­baüzem egy hónapig tart, száz személynek napi egy­szeri étkezést nyújt. A pró­bahónap eredményeként döntenek majd az országos hálózat megszervezéséről, arról, hogy milyen módszer­ben működjön az étkeztetés. A mostani próba alatt 50 személy közös étkezdében kapja az ételt, ötven ágyhoz kötött betegnek pedig ház­hoz viszik. Az ingyenes étkeztetés megszervezésére a francia szervezet magyarországi képviselete számos magyar intézménnyel, illetve testü­lettel vette fel a kapcsola­tot, s kérte aktív közremű­ködésüket. Ennek eredmé­nyeként a Magyar Vöröske­reszt lett a társalapító. Az ingyerikonyha működteté­sének költségei kapcsán a magyar származású Diener György hangoztatta: a konyha próbaüzemeltetése, mintegy 150 ezer forintba kerül, amelyet a két szerve­zet egyenlő arányban oszt meg. A későbbiekben a té­rítésmentes étkezésre jogo­sultak körét a Vöröskereszt a helyi szociálpolitikai cso­porttal együtt választja ki, s a tervek szerint fényképes igazolványt kapnak a rend­szeres. ingyenes étkezésre jogosultak. A közkonyha ki­alakításában részt vesz még az ELTE szociálpolitikai tanszéke, amely figyelemmel kíséri és tanulmányozza an­nak működését. A Csepel Vendéglátó Vállalat kedvező áron bocsátja rendelkezésre az ételek elkészítéséhez szol­gáló alapanyagot és gondos­kodik az ételek kiszállításá­ról. , Diener György szólt arról, hogy az Orvosok Világszö­vetségének magyar képvise­lete számit a magyar kor­mány, valamint a francia, s más európai intézmények, szervezetek támogatására annak érdekében, hogy lét­rejöhessen egy országos szintű mgyenkan yha -háló­zat hazánkban. Magyar aláa matek Megkezdődtek hétfőn az írásbeli érettségi vizsgák magyar irodalomból az or­szág gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban A tóte­leket — az előző évek botrá­nyait megelőzendő — hétfőn reggel állította össze egy szakbizottság. Az általuk ja­vasoltakból, a művelődési miniszterhelyettes választot­ta ki azokat, amelyeket a rá­dió és a televízió útján is­merhettek meg az érettségi­zők. Így 2963 osztály 78 364 diákja választhatott az aláb­bi tételekből; Múlt, jelen, jö­vő Kölcsey Ferenc művei­ben, József Attila sorsának és költészetének megidézé­se Nagy László József Attila című versében; A megisme­rés fokozatai Kosztolányi Dezső A kulcs című novellá­jában. A matúra kedden, mate­matikával folytatódik.

Next

/
Thumbnails
Contents