Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-11 / 85. szám

Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Szeged is lehet kis Chicago ? Ki nevezze ki a rendőrfőnököt? Tamáskodó kisgazdák — Hulladékot a Holdra? Mongóliában csak lassan mozdul a föld — állapítottuk meg, végigolvasva a rendkívüli pártkongresszusról érkező híreket. A népi forradalmi párt — történetében először — rendkívüli ülést tart: egyelőre az egypártrendszer keretei között. Ugyanakkor a távoli országban egymás után alakulnak az új politikai pártok. „Kacsának" bizonyult a délben még „biztos hír": Litvániában kihirdették a rendkívüli állapotot Továbbra is ontják a telexek a magyar választásról szóló külföldi visszhangokat. A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkírója szerint, laboratóriumban sem lehetett volna jobban előállítani a „magyarokhoz illő" parlamentet. Ugyanakkor megjegyzi, hogy várhatóan az MPF által vezetett koalició hamarosan észreveszi: Magyarország magára van utalva. Egyelőre azonban más hírek érkeznek: tegnap az amerikai szenátus bank- és pénzügyi bizottsága tárgyalt Budapesten csúcstechnológiák átadásáról. A szomszédos Békés megyében a megválasztott képviselők .szabadságharcra" buzdítják a Népújság munkatársait Ameddig a lap nem lesz független — bojkottálják az újságot: semmilyen kérdésről nem nyilatkoznak. Szegeden viszont arról nyilatkozott a megbízott megyei főkapitány, hogy a bűnözésben hamarosan utolérjük a fejlett nyugati országokat: Szeged is lehet kis Chicago. Szomorú távlat... Rafai Gábor A kisgazdák még tamáskodnak Jobb volna inkább ellenzékben ? szétverni a pártot. (Ilyet még Ortutayék sem csináltak annak idején.) Országos és megyei szervezeteink ügy döntöttek, hogy e szakadár vezetőket nem kívánjuk pártunkba visszavenni, ugyanez azonban nem vonatkozik az „egyszerű" nemzeti kisgazdapárt-tagokra, akiket szívesen látunk ismét sorainkban. Közülük sokan visszaléptek már, s további alapszervezetek és csoportok is bejelentették visszalépési szándékukat. Sandi István A Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt országos ügyvivői testülete körlevelet juttatott el a párt valamennyi szervezetéhez, s szerkesztőségünkbe is. Ebben nem nevezik kudarcnak az NKgPP választási eredményét, hiszen a 80 bejegyzett párt között országos szinten a tizennegyedik helyen végeztek. Tizenhárom jelöltet indítottak, s három megyében területi listát tudtak állítani. A testület megállapította, hogy az FKgP-ből való kiválásuk alapvető okai változatlanul fennállnak, sőt a FKgP vezetésében súlyosbodtak a politikai hibák. Dúl a személyeskedő hatalmi harc, egyes vezetők alkalmatlanok pozícióikra, s még ma sincs áttekinthető programja a független kisgazdapártnak. Az NKgPP vezetői és tagjai hisznek abban, hogy e hibákat az április 28-ai nagyválasztmányon felismerik, s levonják a szükséges következtetéseket. Hangsúlyozzák , hogy az NKgPP vezetőit és tagjait kompromittáló FKgP-vezetöséggel a jövőben sem képzelhető el együttműködés. Az NKgPP május hónapban országos nagyválasztmányi ülést tart. „A képviselőség: szolgálat1 f A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt az előzetes várakozásoktól mintegy 5 százalékkal maradt el a választások második fordulójában. Ennek ellenére mind a hazai, mind a külföldi hírközlés már szinte kész tényként említi, hogy az FKgP egyértelműen részt vesz a Magyar Demokrata Fórum által alakítandó kormányban. Többek közt erről megkérdeztük Siklósi András (volt) képviselőjelöltet, a párt szegedi szervezőtitkárát. — Miben látja a kisgazdák gyengébb szereplésének okait? — Fontos szerepet játszott ebben az országos vezetés egységének hiánya, állandó torzsalkodásaik; a nemzeti kisgazdapórt kiválása; s nem használt a párton belüli problémák — például a Torgyán-ügy —nyilvánosság előtti tárgyalása. Állandó védekezésre kényszerültünk más politikai erük támadásai ellen; s a nemzeti médiákban nem kaptuk meg azt a szereplési lehetőséget, amely tényleges politikai súlyunkkal arányos lett volna. — Szinte mindenki biztosra veszi, hogy az FKgP koalícióra lép az MDF-fel. Ez utóbbi egyes vezetői részéről bizonyos, legjobban az „udvarlás" szóval jellemezhető gesztusok is tétettek a kisgazdák iránt. — A kisgazdapárt helyi szervezetének álláspontja szerint számunkra elönyösebb volna az ellenzéki pozíció. Ilyen kétes kimenetelű koalícióba belépni nem volna szerencsés; egy valószínűleg bukásra ítélt kormányban részt venni nem célszerű. Pártunk nem érte el azt a választási eredményt, amellyel megfelelő súllyal vehetne részt a kormányban; így mindössze másodlagos jelentőségű tárcákat kaphatnánk, ugyanakkor a kormányzati felelősségben ugyanúgy osztoznánk. mind a kulcspozíciókat betöltő MDF. — Elképzelhető-e, hogy az április 28-ai nagyválasztmányi ülésen leszavazzák a vezetőség jelenlegi álláspontját, s az MDF-fel való koalició ellen foglalnak állást? — Elképzelhető, hiszen mindenki előtt világos, hogy a párt vezetése megosztott. Fontosnak tartjuk, hogy az idősebb korosztályt fiatalokra cseréljük a vezetésben, lehetőleg minél nagyobb mértékben vonjuk be a párt munkájába az értelmiséget, a gazdasági szakembereket. Nemcsak kisgazda, de polgári párt is vagyunk; erősíteni kívánjuk pozícióinkat a nagyvárosokban, s Budapesten. Holott hatvanezres a taglétszámunk, vezetőségünkben mégsem adottak a személyi feltételek arra, hogy az FKgP kormánypárt legyen. — Csongrád megyében különösen nyomasztónak tűnik az MDF fölénye. Így érzik a kisgazdák is? — A jelenlegi választás még csak a programok, a harsogó jelszavak megméretése volt. A következő már a tettek bírálata lesz. Igen sikeres kormányzati munka kell ahhoz, hogy az MDF a megyében is, és az országos szinten is megőrizze jelenlegi — megítélésem szerint irreális — pozícióit. A két választási forduló között kiegyenlítettnek tűntek az erőviszonyok; a második forduló eredménye, úgy gondolom, nem tükrözi az MDF tényleges politikai súlyát. — Mi az álláspontjuk a szegedi központú, a választásokon 3 százalék alatt maradt nemzeti kisgazdapártról? Visszaveszik-e a „hűtlen" tagokat? — Abban egyetértünk a nemzeti kisgazdákkal, hogy az országos vezetés munkájával nem voltak megelégedve. abban azonban nem, hogy Duccsszerü hatalomátvételt akartak. Bűnük, hogy közvetlenül a választások előtt belülről próbálták meg — Az MDF tarolt Szegeden. Az első és második után a harmadik választói kerületben is a „fórumos" jelöltet választották meg parlamenti képviselőnek. Dr. Bratinka József mivel magyarázza választási sikerét? — Az MDF általános megyebeli sikerével. Ehhez hozzájárult, hogy közel 30 választási gyűlést tartottam, ahol az MDF programjának ismertetése mellett személyesen is bemutatkoztam. Választási sikerem harmadik'tényezője, hogy lelkes és odaadó csapat állt mögöttem, azaz gondos összmunka eredménye volt minden közszereplésem. — Gondolom, az sem elhanyagolható tényező, hogy Király Zoltán és tRaffay Ernő győzelméből szinte automatikusan következett az ön sikere, amihez talán az is hozzájárult, hogy Raffay korábbi választókerületének egy része most odatartozik, ahol ön indult jelöltként... — A választókerületeket átszabták. A Raffay által nyáron meghódított területből Tápé, Petőfitelep, Algyő, Baktó most oda tartozott, ahol én voltam az egyik jelölt. Mi megállapodtunk abban, hogy a választásokon mindenki ott indul, ahol lakik. Király és Raffay mellett harmadikként szerepelni sok szempontból megkönnyítette a dolgom, mert a korábbi szereplésükből következő bizalom az egész szervezetre kisugárzott. Ugyanakkor nehéz volt megfelelni az ebből fakadó elvárásoknak. — önt korabban, mint nyelvészt, s nem mint közéleti embert ismerhettük meg a JATE-n. Miért aktivizálódott, miért vállalta a politikus szerepkört? — A körülmények késztettek erre. A közélet iránt mindig érdeklődtem, de egészen 1988-ig, úgy éreztem, nincs miért szerepelni. Időnként — például a KISZ-ben — részt vettem a közéletben. A pártba viszont nem léptem be, márpedig úgy tűnt, enélkül nincs közéletiség. A Magyarországon végbe ment változások úgymond felszólítottak arra, hogy ha kell, egy időre a katedrát is fel kell adni, s odaállni, ahol az ember a legtöbbet használ. — Franciaországban tartózkodott négy évig. Az ott tapasztaltak hozzájárultak-e „politikussá" válásához? — Egy észak-franciaországi egyetemen dolgoztam magyar lektorként. Akkor, 1982—86. között kicsit kívülről nézhettem hazámat. Egy idegen közegben újragondolhattam, mit jelent az, hogy nemzet, mi az, ami olyan szorosan odaköti az embert egy néphez, egy országhoz. Az ottani, hagyományosan a liberalizmus értékeire alapozó politikai életből leszűrt tapasztalatok megérlelték bennem azokat a gondolatokat, melyeket korábban „magányos ellenzékiként" vallottam, meggyőztek Európához való tartozásunkról. — Miért éppen az MDF-et választotta? — Családom felvidéki származásából, gyermekkori élményeimből következett a választás. Demokratának sokféleképpen lehet lenni, magyarnak is. Én demokrata és magyar ebben a szervezetben lehetek. — Parlamenti működésével mit szeretne elérni, mikor lesz elégedett? — Ha jól tudom képviselni választóim érdekeit, márpedig hatalmas várakozásnak kell megfelelnem. A képviselőnek sokféle kérdéshez kell értenie, néhányban el kell mélyülnie. Magam számára ilyennek tartom az oktatásügyet, Magyarország és Európa kapcsolatának kérdését. A képviselőséget szolgálatnak tekintem. szeretném, ha az (Folytatás a 2- oldalon.) PODMANICZKY SZILÁRD I Vándorrózsa A kertben, hová üveglapok szórtak, vonalaimat a találkozás emlékeiből merítve, megérintett egy magányos illat. Igy tartozunk a világhoz, mondtam egy év múlva, valami szomorú este a kisfiúnak, ki tornacipőjét fűzte a járdasziget olajos peremén. Egy újabb év elteltével sántítani kezdtem, mezítláb szorongattam élö kezemben valaki életét, kiről még nem tudhattam, nem is létezik, csak a lebukó napban visszhangzik képmása. Örültem a szelídségnek, mellyel a fák lombjához, az évszakokhoz mérhettem magam, mégis úgy látszott, sosem fogok hozzájuk tartozni. Azóta talán ezer év is eltelt, s az illatok és szinek közelségében oly távolivá nőtt a néma mesélő hangja, ahogyan lehetetlenné válik a világ, ha egy este, homlokunktól fehérlő este, beszélni akarunk a szeretetről annak, akit szeretünk. (Költészet napi összeállításunk az 5. oldalon.) Közművesített, kedvező árú telkekkel Község a város szélén Önerőre támaszkodóknak ajánlva Nincs nagyobb távolságra, mint Tarján széle Hattyastelep szélétől. így hát mondhatnánk .,külvárosnak" is; olyannak, aminek belterületén van építési terület. Háromszáz négyszögöles porták, amiken a ház mellett megfér a gazdasági udvar, a konyhakert — azaz, az önellátást segítő helyszínek. Nem kell talán különösebben bizonygatni, hogy ez — s ezért a fentieket kínáló Sándorfalva — miért vonzó a városból ki-. a tanyákról pedig betelepülni szándékozók számára. Az utóbbi három évben a faluban 197 építési engedélyt kértek és kaptak. A község' lakossága növekszik (1970 és 1989 között több mint ezer emberrel, mára 6 ezer 988 fő; s a korábbi 12 százalék közül már csak 4 százalékuk él tanyán). Az itt építeni, letelepedni szándékozókat nemcsak a városihoz képest kedvező telekárak vonzzák A „falu közepén", a víztorony környékén, a Temesvári utcában, ahol telkeket értékesítenek, egy közművesített, háromszáz négyszögöles porta ára 180-220 ezer forint közötti. S ennek megvásárlásához* illetve a reá való házépítéshez állami, tanácsi támogatást, szociálpolitikai kedvezményt is lehet igényelni. Csoda, ha nagy a telekkereslet és egvre több a kölcsönre az igénv? Évente mintegy ötven kerelmet bírál el a helyi tanács, s a feltételeknek megfelelőknek. 70-100 ezer forint viszsza nem térítendő támogatást ad. És a telekkel együtt közmüveket: vezetékes vizet. villanyt. Tavaly óta dodig már gázfütési lehetőséget is, elkészült ugyanis a faluban a gerincvezeték — s a fiatal építkezők körében mára szinte ..norma" lett, hogy családi házukat gázzal fűtsék Természetes igénvülc a fürdőszoba is. meg is építik — a szennyvízelvezetés azonban egyelőre meooldatlan, nagy gond. A község vezetőinek tervei «zerint (Folytatás a 2. oldalon.)