Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-09 / 83. szám

3 1990. április 12., csütörtök Rádiófeiex ELÍTÉLŐ HATÁROZAT. Az ENSZ transznacionálw Vállalatok kérdésével foglalkozó bizottsága New York-i ülésén egy határozattervezetben elítélte Nagy-Britanniát és Magyarországot, mert lépéseket tettek a dél-afrikai fajüldöző rendszerrel való kapcsolatok liberalizálására. A bizottság határozattervezetét az ENSZ Gazdasági és Szo­ciális Tanácsa (ECOSOC) elé terjesztette. A dokumen­tumban a javaslatot tevő afrikai államok csoportja meg­állapította, hogy Nagy-Britannia egyoldalúan eltörölte az Európai Közösség Bizottságának a Dél-afrikai Köztársa­ságban történő üj tőkebefektetésekre vonatkozó tilalmát, Magyarország pedig készségét fejezte ki, hogy szélesíti kereskedelmi, gazdiasógi ós politikai kapcsolatait Preto­riával. A határozattervezet mindkét államot felszólítja, hogy vonják vissza döntéseiket. LEMONDOTT A TV ELNÖKSÉGE. A kormány Sza­lacsi Tóth Albertet, a tv jelenlegi megbízott gazdasági igazgatóját kérte fel, hogy a Magyar Televízió üj veze­tésének kinevezéséig a televízió ügyvezetését lássa el. A Magyar Televízió elnöksége — április 6-ai keltezéssel — levelet intézett Németh Miklóshoz, a Minisztertanács el­nökéhez, amelyben ez év január 4-ei hatállyal kapott megbízatásáról április 8-ával lemondott. KŐTELEZŐ DOLLARBEVALTAS. A kélet-európai or­szágokból néhány hónapja egyre több turista látogat Ju­goszláviába. A rendkívül megnövekedett forgalom miatt Horgosnál és Kelebiánál órák hosszat kell vánakozni a határátkelőhelyen, mert megszigorították a vámintézkedé­seket, igen aprólékosan ellenőrzik az érkezőket, a a vi­szonteiadásra szánt árut nem engedik be az országba. Zorán Miskovics, a szövetségi kormány főtitkára most kijelentette, hogy a helyzetet ügy lehetne a leghatásosab­ban rendezni, ha a Jugoszláviába érkező külföldi turis­tákat bizonyos összegű deviza beváltására köteleznék. A belgrádi Borba értesülése szerint „a legvalószínűbb az, hogy a nem konvertibilis valutájú országokból érkező tu­ristáknak hamarosan személyenként 2Ö0 USA-dollárt kell a határon átváltaniuk dinárra". MEGHIÚSÍTOTT* ÉPÜLETFOGLALAS. A szovjet bel­ügyi csapatok alakulatai megpróbálták elfoglalni vasár­nap Vilniusban a litván lapkiadó vállalat központi nyom­dáját. de a nyomda dolgozói és a litván függetlenség ha­marjában odasereglett hívei megakadályozták őket ebben. Amikor a belügyi csapatok (karhatalmi szolgálatot telje­sítő, részben kalonai, részben rendőri egyenruhát viselő fegyveres testület) néhány alegysége megpróbált reggel beliatolni a nyomdaépületbe, a nyomdászok eltorlaszolták a bejáratokat. Az épületfoglalási kísérlet hírére mintegy tízezer ember sereglett a nyomda elé, és az épületet kör­befogva, puszta jelenlétével arra késztette a fegyveres testület tagjait, hogy letegyenek szándékukról. DAN KOMPHAJÓ KATASZTRÓFÁJA. Immár bizo­nyosra vehető, hogy több mint 140 ember halálát okozta az északi-tengeri dán komphajón szombaton hajnalban keletkezett tűz. Az eddigi adatok szerint feltehetően 471 személy tartózkodott a komphajón, és közülük 313-at sike­rült megmenteni. Százmilliós alap Kuvait kész 100 millió dolláros alapot létesíteni magyarországi beruházá­sok támogatására. Erről szombati számában az Al­Kabasz című kuvaiti napi­lap ír. A lapnak Békési László magyar pénzügymi­niszter adott nyilatkozatot. Szavai szerint Kuvait és Magyarország több vegyes vállalatot fog létrehozni. Tiltakozás Százhuszonhét kiemelke­dő romániai magyar értel­miségi a hét végén tiltako­zást juttatott el az Ideigle­nes Nemzeti EgységtanáCs­hoz és a bukaresti kormány­hoz. Ebben elítélik a jelen­legi román vezetést, amely „fedezi és támogatja" a több­ségi szélsőséges nacionalis­ta körök agresszív kisebb­ségellenes tevékenységét. „Tájékoztatjuk a közpon­ti államigazgatás képvi­selőit, hogy a magyar ki­sebbség által is lakott terü­leteken nem a helyi taná­csok és a rendfenntartó erők, hanem a Vatra Roma­neasca szövetség kezében összpontosul a legnagyobb hatalom. A Vatra az általa szervezett provokációkkal ürügyet szolgáltat arra, hogy a román lakosságot a ma­gyar kisebbség ellen fordít­sa, és brutális cselekmé­nyekkel megfélemlítse. Fe­lelősségünk teljés tudatában kijelentjük, hogy nemcsak jogaink tényleges gyakorlá­sa lehetetlen, hanem a puszta életünk is veszély­ben van, amint azt Sütő András író és Peter Mihály egyetemi tanár esete is bi­zonyítja." — áll a doku­mentumban. Tavaszodik Kárpátalján Gorbacsov nézeteihez ké­pest, melyek szerint gondol­kodásra és vállalkozásra szólította fel az Unió polgá­rait — az általam bejárt te­rületeken (Ungvár, Bereg­szász, Vári, Borzsova) egye­lőre csak az első elvárás ha­tása kezd érződni. Az Ukrán Köztársaság kebelén belül, a Kárpátalján jelenleg közel kétmillió lakos él, közülük kb. 200 000 magyar. A falvak egvrésze, mint például Vári is szinte teljesen magyar, a városokban jóval kisebb az arány, Ungváron alig 15— 20*/«. Tapasztalataim szerint a falvak népe módos. Szá­mos új házat láttam, kedve­zőbb az ellátás, könnyebb a mindennapi élet is. A nemzeti tudat megőrzé­sében — a nyelv mellett — sökat segített a protestáns hit, s a legendás rebellis szellem is. A templomok szépek, gondozottak. Egy re­formátus keresztelőn a csa­ládtagok. rokonok előtt a tiszteletes úr zsinóros kabát­ban kérte Isten áldását az újabb kis magyarra. A vál­tozások részeként e kis ma­gyarokra újabb nehéz fel­adat vár: az Unió orosz nyelve mellé a köztársaság ukrán nyelvét is el kell sa­játítaniuk Az Ungvári Állami Egye­tem 1946 óta létezik. Nyolc különböző karán közel négy­ezer hallgató tanul, köztük a leendő magyar szakos ta­nárok is. A magyar szakos hallgatók (itt a tanári csak egy szakot jelent) nagy ér­deklődéssel figyelték a ma­gyar választásokat, öntuda­tosan tették szóvá, hogy ve­lük miért foglalkozik keve­sebbet a honi közvélemény, mint a romániai, csehszlo­vákiai magyarokkal. Mj nem vagyunk magyarok? — kér­dezték. Erősen elmarasztal­ták a korábbi magyar poli­tikai vezetést, amiért a nem­Amikor néhány nap­pal ezelőtt eleget tettem, az Ungvári Állami Egyetem meghívásának, a Kárpátalján nyílott az aranyeső. a tulipán; azaz a természet — hóczánk viszonyítva — kb. 8—10 napot késett. Ber,yomá­saim szerint a társada­lom késési sajnos jóval nagyobb... zetköziség jelszava valójá­ban a nemzetietlenedést erő­sítette. őszinte öröm volt viszont megismerkednem a Szovjet Hungarológiai Intézet mun­katársaival és munkájával. A frissen megnyílt intézet jelenleg az Egyetem része­ként működik. Még csupa­szak a falak, hiányzik a sző­nyeg, a függöny, az olvasó­terem berendezése, de a ta­nári, munkatársi szobákban már nyolc lelkes szakember (köztük történész, nyelvész, irodalmár) tervezi a múlt feltérképezését. Elkészültek az első interjútervek a mai értékek összegyűjtésére is. Várnai Sternberg János pro­fesszor és Soós Kálmán in­tézetvezető-helyettes törté­nészek irányításával elsősor­ban a magyarországi törté­neti kutatási eredmények megismerését és Kárpátalja történetének . megírását ter­vezik. Megírták az első ma­gyar nyelvű történelem tan­könyvet is. Ezt most már, szemérmesen ugyan, de a politika is szorgalmazza. A magyar történelem taní­tása az elmúlt évtizedekben szinte lehetetlen volt. Itt is megtört a jég. E tanévtől már szerepel a 10, illetve Í1 osztályos magyar iskolákban a magyar nemzettörténet ta­nítása is. Nehéz az indulás, mert az ismeretek egy része a tanároknak is hiányzik. Nyilván elsősorban ez ma­gyarázta, hogy a Fehér fol­tok Magyarország XX. szór zadi történetében című elő­adásaimon még matematika szakos kollegák is résztvet­tek. A kérdéseik elsősorban a Horthy-korszak hazai meg­ítélését és 1956—57 újraérté­kelését firtatták. Hallani akartak a Kádár-korszakról s a mostani rendszerváltás politikai összetevőiről is. A Drávai Gizella (néhai helyi irodalompártoló nevét viselő magyar irodalmi klub­ban módom volt résztvenni egy Sütő András-esten. Kö­zel kétszázan fogadták lelke­sen azt az írónak elküldendő levelet, melyet a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövet­sége nevében olvasott fel az elnök. Másnap magyar és ukrán egyetemi hallgatók ugyancsak Ungváron nem­zeti zászlóik alatt néma ülő­sztrájkot szerveztek. Az ungvári piacon (a fel­irat itt már háromnyelvű) bőven árultak zöldséget, friss uborkát, virágokat (már csomagolva), mértek törött pirospaprikát is. De a hűsellátás akadozik, néha gond van a tejtermékkel is. Beregszászon ott áll a fő­téren Illyés Gyula szobra, Ungváron idén már szép ün­nepség keretében koszorúz­ták meg Petőfi emléktáblá­ját. Kisebb falvakban is árulnak magyar könyvet, új­ságot. A kárpátaljai Igaz Szó pedig arról vitázik, be­vezetik-e a közép-európai időszámítást e területen is? A csapi határállomáson ir­tózatos a tülekedés. Az uta­zók többsége Ternapolból Tel-Avivba tart. de nem ke­vés a haszon ígéretéért uta­zó, mindenre vállalkózó ke­reskedő polgár sem. Tavaszodik Kárpátalján is. Mletieller Magdolna Stabil kormány nélkül nem jön a toké! így a spanyolviasz se kelne el! — mondja az amerikai professzor — Negyvenöt éves voltam akkor. Ezt csak azért mon­dom, mert néhány szegedi üzletember azon kesergett, hogyan tudnak életformát, munkahelyet váltani, amire a magyar változások most rákényszerítik óket. Hát ilyen egyszerű. A kor nem lehet akadály: én életem második felében ültem is­mét iskolapadba, majd le­doktoráltam és a Virginia Egyetemen tudományos fo­kozatot szereztem, most pe­dig tanítok. — Ez azért nem tipikus! •— Amerikában megesik. Csak Magyarországon szá­mít szégyennek, ha egy vál­lalkozó belebukik valamibe. Nálunk a többség ötször­hatszor próbálkozik, mire si­keres vállalkozó lesz — és senki sem tartja bukott em­bernek érte. Ilyen az üzleti világ. Sót! Sokan csak negy­ven-ötven évesen kapcsolód­nak be vállalkozásokba. Az obsitos katonák például. Ke­vés a nyugdíj, nehéz a meg­élhetés, hát vállalkoznak. — Egyáltalán, mit tekint ön vállalkozásnak? — Hűha. Könyvtárnyi iro­dalmat írtak már össze er­ről. Nem könnyű meghatá­rozni. Van, aki azt állítja, mindenki vállalkozó, aki kockáztat. A franciák sze­rint az a vállalkozó, aki egy kevéssé hatékony területről egy magasabb hozamú te­rületre képes átcsoportosíta­ni a gazdasági erőforráso­kat. — Es ön szerint? — Egy biztos: a vállal­kozás nem tudomány, nem is művészet, hanem nagyon is gyakorlatias dolog. Én Fordot tartom az első igazi vállalkozónak, mert felfe­dezte a futószalagot, tgy az autógyártás költségeit mini­málisra tudta szorítani, s tömegtermékké tette. — Vállalkozónak születni kell! — mondják mifelénk. — Ez nem igaz. — Hát akkor mi szüksé­geltetik egy jó menedzser­nek? — Négy dolog: kitartás, optimizmus, lelkesedés és szilárd akarat. — Melyik a legfontosabb? — Az optimizmus. Hall­gassa csak meg a következő történetet! Egy amerikai családban két gyerek él: egy optimista és egy pesszimista. Jön a karácsony. A pesz­szimista mindent megkap, amit csak kért: villany vas­utat, biciklit. De csak fity­málja az ajándékokat, neki semmi se jó. — Es az optimista? Az elmúlt napokban Szegeden járt dr. James C. Dunstan, a Virginia Egyetem gazdaságirányítási pro­fesszora, aki jelenleg a Budapesten működő Nemzet­közi Menedzserképző Központ vendégelőadója. Bár hivatalosan egyetemi professzor, mégis elsősorban üz­letembernek tartja magát, hiszen 22 esztendőt töltött el vállalkozóként különféle amerikai nagyvállalatok élén. Legutóbb az „Esscx International" elnökhelyet­tese és főigazgatója volt. Az egymilliárd dollárral ren­delkező társaság legnagyobb részlegét vezette: 11 üzem, 23 raktár és 3 marketingszervezet tartozott a keze alá. amikor úgy döntött, visszavonul az üzleti világtól és tanítani fog.,. — Egy pónilovat kért, de csak egy nagy doboz lótrá­gyát kap. — Es...? — Nem szól egy szót sem. Látja az apja, hogy az udvaron vasvillával kezdi hányni a trágyát. Meg is kérdi: „Hát te mit csinálsz?" — Mit válaszol a fiú? —Keresem a pónit. Há Itt ez a sók lótrágya, valahol itt kell lennie a lónak is. — Szegény fiú! — Ne sajnálja. Másnap mégkapta a pónit. Hát vala­hogy ilyennek képzelek én egy vállalkozót. — Eddig minden stimmel. De mit tehetünk egy olyan tökeszegény gazdaságban, mint a magyar? — Tőke mindenhol van. A pénz egy egészséges gazda­ságban mindig megtalálja a befektetési lehetőséget. Leg­feljebb a gazdaság beteg. Megvizsgáltuk például azt, a japánok miért sikeresebbek az autóiparban, mint mi, amerikaiak. Kiderült, hogy 480 milliárdos raktárkészlet halmozódott fel az autóipa­runkban. Változtattunk raj­ta, s így hatalmas belső tő­ke szabadult fel. — Ilyen pofonegyszerű az egész? — Egy sikeres vállalko­záshoz több pénzt kell be­szedni, mint kiadni. Ennyi a bűvészmutatvány lényege. — Mit ajánlana nekünk? — Először is egy stabil kormányt. Többek között en­nek a hiánya rettenti most el a külföldi befektetőket. Azután itt a bürokrácia: a tőke és a hivatalok kölcsö­nösen utálják egymást. A bürokrácia ugyanis nem akar változást, a vállalkozás lényege pedig a folytonos fejlődés. — Hol kezdjük el? — Mindenképpen az egy­szerűbb vállalkozásoknál. Ügy tudom, önöknél most nagy gond lesz a munka­nélküliség. Az USA-ban 15 éve a nagyipar leépítése miatt 50 millió munkanél­küli lett, ugyanakkor gyor­san fejlődtek a kisvállalko­zások, ahol pillanatok alatt 40 millió munkahely szüle­tett. — ö« szívesén fektetne be tőkét hozzánk? — Nem. Az ide befekte­tett tőke hozadékát úgy 14 százalékra becsülöm. Az inf­láció mennyi is önöknél? — Hát. . . Húsz-harminc százalék körüli. — Látja, ezért ném éri meg nekünk befektetni önök­nél. — Mit vár az új magyar kormánytól? — Stabilitást. A vállalko­zásokat szisztematikusan és fegyelmezetten kell végig­csinálni, csak így garantálta siker. Ehhez pédig fegyel­mezett és biztos gazdaság­politikára volna szükség önöknél is. A magyar vállal­kozók sokszor megfeledkez­nek arról, hiába jó egy ter­mék, ha nincs mögötte pi­ackutatás, jó marketingmun­ka, akkor a spanyolviasz se kel el. És még valamit: ne a holnapnak, a mának vál­lalkozzanak. Olyan dolgokat termeljenek, ami el is kel. Ném szabad egyszerre túl sok területtel foglalkozniuk, mert szétszóródik a figyel­mük. És tanulják meg, a legfontosabb dolog a pénz. — Ezt högy értsük? — Ügy, hogy Magyaror­szágon mindenféle kimuta­tások, statisztikák készülnek. A sok adminisztrációban el­vesznek a vállalkozók, de egyikük sem ismeri, hogyan mozog a befektetett pénze. Erre Amerikában van egy nagyszerű módszer: a cash flow, azaz a pénzáramlás útjának kimutatása. Mert le­het valaki sikeres vállalko­zó, és közben mégis elfogy a pénze. Akkor pedig be­fuccsol . . . Rafal Gábor A rómtanyándl orgona nyílik, illatot hoz tőle a szél, részegítő illatot. Egyetlen orgona lélegzése messzebbre száll, mint száz jezsómené, pedig az erőszakos, szinte tolakodó illat. De az orgona lehe­lete olyan, mint a napsu­gárral átszőtt kék levegő­ég; beborít és mögszédit. Az éjjel vadul kerepelt a sömlyék selyömvizén a zöldbékak nászkórusa. A kitakarózott szőke dombon gyerekek hasalnak, s cso­korba szödik a kékfürtú gyöngyikét. Kinyílt az idö... A zölddárdák közt sárga gólyahír szirmai fe­szülnek a kerek világnak. S ez a szögedi rónákon égszakadó-földinduló uj­jongással köszönti a ta­vasz virágait. Csódáljuk a levelek és virágok kifeslé­sét, a születés és elmúlás váltakozását az évszakok tenyerén. Az emberi élet Virágvasárnap... változása is ősi hiedelem szerint közeli fokonságot mutat a természeti évsza­kokkal. Az ember febru­árban születik, márciusban tölti el életének első év­tizedét, áprilisban lép vi­rágzó korába és májusban üli lakodalmát. S igy pe­reg minden tovább, míg januárban öltjük föl mind­ketten — ember és ter­mészet — a halotti leplet. De most április van... sziromkaleidoszkópos ápri­lis ..., irtózatos energiák feszülnék ilyenkor a ró­nák szivén! Fióknyúl vág­tázik, őzbakok hajtják egymást, $ szélkiáltó új­jönűva furulyái a kamilla­sziget tengerén ... Nyílik a kamilla a szögédi ha­tárban. Fortisszimó, fecs­kék nádi szimfóniája Egy­re több a madárfészek, bölcső hanton, bókórban s fák tenyerén ..., benne pöttyös idolok, a jövő bí­bicei, godái, rigói... Jól­esik mezítláb gázolni a melegedő sömlyék vizében és bámulni a gomolygó fehér felhőket, bennük az ismeretlen messzi integet. Száraz az idei tavasz a szögedi rónán ... kicsik a Virágok, s kevesebb is. mint „röndösen". ... de igy is örülünk színes szirma­iknak — orponánök, gó­lyahirnek, gyöngyikének s kamillának... Várni és örülni, kitekinteni és el­hervadni, így van ez rend­jén ..., s persze, ha ész­revesszük a színes szirmú integetőket! Ezért tudunk őrülni a változó természet jeleinek, s ezért vannak visszatérő bíbichangú örök Tavaszok ... KamillanyiláS idején, 1990 Virágvasárnapjan Csltmazia György

Next

/
Thumbnails
Contents