Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-07 / 82. szám

m 80. évfolyam, 82. szám 1990. április 7., szombat POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 5,30 forint Adjuk a rendszerváltás mandátumát! Kevesebbet fog/asztunk — Szovjet készáru: nem, nyersanyag: igen — Sprin(g)telnek a lapok — Alkotói díjak Kampánycsend, újra. Holnap a választás második for­dulója: menjünk el a szavazóhelyiségekbe, adjuk le a voksokat! S bízzunk benne, nem jól látja a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkírója, aki szerint nincs vezérlő elve a kelet-európai országok átalakításának... Remél­jük, ha nem is egyik napról a másikra, de jó utat talál Magyarország — az. átfogó értelmű kulturáltság felé. A Kék Szalag Bizottság az új kormány figyelmébe ajánlja a gazdaság átalakítására kidolgozott programját. Az első negyedév kereskedelmi mérlege most készült el, nem túl szívderitőek az adatok. A Volga nevű hajón 80, a Szov­jetunióból érkezett szakember 60 magyar vállalat képvi­selőivel tárgyalt — dollár elszámolású üzletekről. Lehet, hogy most már a gazdaság kerül a figyelmünk középpontjába? A Gorbacsovnak címzett elutasító litván választ már­már beszerkesztettük az első oldalra, amikor jött az új, szenzációnak számító hír: soron kívül döntenek Litvánia kilépéséről a szovjet parlamentben. Eredetileg május 15­éig tervezték elfogadni a törvényt. Elképzelhető, hogy Lit­vániát az unió elnökének irányítása alá vonják, s Moszk­va szervezi meg Litvánia népének szavazását arról, hogy visszatér-e a független államok családjába a balti köz­társaság. Sulyok Erzsébet Á fogyasztás visszaesett A kereskedelem első negyedéve A kül- és belkereskede­lem első negyedévi telje­sítményéről tartottak sajtó­tájékoztatót pénteken, a Ke­reskedelmi Minisztériumban. A beszámolóból kitűnt, hogy a külkereskedelmi for­galom mennyiségében és összetételében az idén ked­vező változásokra számít­hatunk Ezt alátámasztják az első három hónap ada­tai és a vállalatok prog­nózisai egyaránt. A válla­latok külkereskedelmi szer­ződésállományának első ne­gyedévi adatai szerint a nem rubelelszámolású ex­portkötés-állomány a tava­lyihoz képest 1,3 milliárd dollárral, 31 százalékkal nö­vekedett. A többletszerződé­sek hosszú évek után elő­ször a magasabb feldolgo­zottsági fokú termékekre szólnak, egyebek közt a gépiparban, ahol 400 millió dollár, valamint a könnyű­iparban, ahol 150 millió dol­lár a növekedés. A kivi­tel, elsősorban a gépipar­ban, emellett az élelmiszer­iparban több, mint a tava­lyi. Jelenleg a tőkés áru­forgalom egyenlegében, az előzetes adatok szerint, 170­180 millió dollár aktívum mutatkozik, ami reálissá te­szi az 1990-re prognosztizált egymilliárd dollárt megkö­zelítő kiviteli többletet. A tőkés import az idén várhatóan hasonló ütemben csökken, mint amilyen mér­tékben a kivitel növekszik. Az összetételben máris érez­hetőek a változások, ezt mu­tatják az első negyedév ada­tai is. A vásárolt termékek mintegy 20 százaléka ugyan­is gépipari termék, mutat­va, hogy növekszik a hazai vállalatok igénye a korsze­rű technológiák iránt. A be­hozott termékek 64 százalé­ka egyébként szerepel az importliberalizációs listán. A rubelelszámolású ex­port mintegy 30 százalékkal visszaesett. Az import a .ter­vezettnél is jobban, első­sorban azért, meít a hazai vállalatok kevesebb gépipari terméket igényelnek. A belföldi kiskereskedel­mi forgalomról a tájékozta­tón elmondták: két hónap adatai állnak rendelkezésre, eszerint a fogyasztás átla­gosan 10 százalékkal vissza­esett. Az élelmiszerek for­galma 13,7, a ruházati cik­keké 12,9, az iparcikkeké 5,1, a vendéglátásé 20 százalék­kal csökkent. Tartós hiány az év elején lényegében semmilyen termékcsoport­ban nem volt, ám tapasztal­ható, hogy az igények to­vább differenciálódtak, és szélsőségesen eltolódtak. A kereslet elsősorban a kife­jezetten olcsó, másodsorban pedig a drága luxuscikkek iránt a legnagyobb, a kö­zepes minőségű és árú ter­mékek nem kelendőek. Az idegenforgalom becsült adatai szerint két hónap alatt 130 millió dollárral ja­vult a konvertibilis elszá­molású mérleg, így várható, hogy az idegenforgalom a tavalyi 360 millió dolláros passzívum helyett az idén 300 millió dolláros aktí­vummal zár. A szocialista országokból jóval több tu­rista érkezik Magyarország­ra, mint ahányan hazánk­ból ezekbe az országokba utaznak. (MTI) (Folytatás a 2. oldalon.) Alkotói díjak 1990 — Megújuló világunkban gyakran aggódunk amiatt, £ hogy valódi értékeink is veszendőbe mennek. Ügy hiszem, az Alkotói Díj minden időben méltó elismerése kell hogy legyen a tudásnak, az emberi al­kotóerőnek és -kedvnek — kezdte ünnepi beszédét Lehmann István, a Csong­rád Megyei Tanac$ elnöke tegnap délelőtt abból az alkalomból, hogy négy dí­jazottnak adhatta át az el­ismerést A megyei tanács 1975­ben azzal a céllal alapitat­ta a „Csongrád Megyei Tanács Alkotói Diját", hogy elismerje a huzamos időn át végzett kimagasló tevékenységet a gazdasági és tudományos, életben, a művészetben, az irodalom­ban, a kultúrában, a köz­művelődésben. az oktatás­ban, a sportban és a mű­szaki fejlesztésben -Az el­múlt tizennégy évben több mint félszázán vehették át az Alkotói Díjat, Lapis András plakettjét A sort 1976-ban olyan jeles sze­mélyiség nyitotta meg, mint Vaszy Viktor. Négy jeles férfiú Az 1990-es alkotói dijasok: Gíon János, Grasselly Gyula, Juhász Imre és Pálmai Antal Tegnap délután a me­gyei tanács klubjában ve­hették át áz Alkotói Díjat: Gion János okleveles mérnök-tanár, a Szegedi Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola taná­ra. Közel húszesztendős oktató-nevelő munkát is­mertek most el a díj oda­ítélésével. 1970 óta foglal­kozik az autójavító szak­emberek képzésével. Meg­alkotta a jelenlegi 4+1­es képzési rendszer alap­jait. A Művelődési Minisz­térium bevonta a középis­kolai oktatási reform rész­kérdéseinek kidolgozásába Oktatómunkája mellett négy tankönyvet írt és 14 tudományos szakcikke je­lent meg Grasselly Gyula egyete­mi tanár, a Magyar Tudo­mányos Akadémia rendes tagja, a SZAB elnöke. Az elmúlt évtizedekben rend­kívül aktív szerepet töltött be a hazai és nemzetközi tudományos életben. Kuta­tási területe a bányahelyek ásványtana. E szerteágazó területről jelentek meg ta­nulmányai és könyvei ma­gyarul és számos idegen nyelven. Eredményeivel nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Szeged es az egyetem nemzetközi elis­mertsége növekedett. Juhász Imre orvostech­nikái es gyógyászati seged eszközöket gyártó kisipa­ros. Másfél évtizede foglal­kozik gyógyászati segédesz­közök tervezésével, gyártá­sával és. továbbfejlesztésé­vel. Kutatásai, fejlesztései jelentősen hozzájárultak a szentesi baleseti sebészeti osztály kutatócsoportjának eredményes munkájához. Az. elmúlt 15 évben szá­mos fontos orvosi műszert és inplantátumot tervezett és szabadalmaztatott. Mun­kájával jelentősen hozzá­járult ahhoz, hogy a soká-, ig hiányzó. vagv csak ne­hezen, külföldről beszerez­hető inplantátumhoz hoz­zájuthassanak a gyógyu­lásra váró betegek Pálmai Antal, a Mediké­mia Ipari Kisszövetkezet elnöke tobb mint tíz éve. Nagy része van abban, hogy a szegedi kisszövetke­zet Í988-ban az országos toplistán a hatodik helyen végzett. A kisszövetkezet termékei a jó minőségűek és a megbízhatóság a jel­lemzőjük. Többször nyer­ték el a Kiváló Aruk Fó­ruma megkülönböztető jel­zést. Termékeikkel több BNV-n és vásáron nyertek nagydíjat. A szövetkezet kiemelkedő eredményként könyvelheti el. hogy a ter­melés öt év alatt megdup­lázódott. R. G. Egy a ráadás Három a magyar igazság! — mondják, de sosem tartják be. Ez, vagy valami hasonló történik most is, hiszen sokan vagyunk, akik egy esztendő leforgása alatt immár negyedszer megyünk el szavazni: először a szegedi,. tavaly nyári időszaki választáskor, utána a tavaly novemberi népszavazáskor, majd két hete, március 25-én az általános választáskor, s most — a 3. és 4. körzet lakói — a második fordulóra. Mégis: végre saját akaratunkból választunk igen és nem. nem-igen-igen-igen és négy igen; 9, 10, vagy 12 egyéni jelölt; egytucat párt; most pedig két, illetve három képviselőjelölt közül. Ezért fontos, hogy' ismét elmenjünk a szavazóhe­lyiségekbe: nem mindegy, hogy melyik párt melyik jelöltje képviseli majd Szegedet, Kisteleket, Balástyát stb. a Parlamentben az elkövetkezendő öt esztendő­ben: olyan, akiben megbízunk, vagy olyan, akiben nem. S ha jelöltünk esetleg nem nyer, szavazatunk akkor sem vész el: figyelembe vétetik a számunkra legszimnatikusabb párt országos töredékszavazatainak összesítésekor. Holnap ismét választunk A választások első. már­cius 25-én megrendezett for­dulójában Csongrád megye hét egyéni választókerületé­ből kettőben sikerült meg­szerezni valamelyik jelölt­nek az érvényes szavazatok legalább 50 százalékát. (Megjegyzendő, hogy ez or­szágos szinten is jó ered­mény, hiszen a 176 egyéni választókörzet közül mind­össze ötben dőlt el az első fordulóban a mandátum sorsa.) A választások második fordulójában tehát me­gyénkben „csupán" a 3—7. választókörzetben járulnak a polgárok az urnákhoz. Ah­hoz, hogy ez a forduló ér­vényes legyen, szükséges, hogy megjelenjen a szavazó­körökben vasárnap (ugy'an­csak reggel 6 és este 6 óra között) a szavazásra jogo­sult állampolgárok legalább 25 százaléka. Amennyiben ez nem történik meg, e kör­zetben új választást írnak ki, amely a kopogtatócédu­lák gyűjtésétől kezdve az összes fázist magában fog­lalja. Különbözik e forduio az elsőtől abban a jelentős kérdésben is, hogy míg ak­kor 50 százalékos többség kellett a győzelemhez, most elegendő az egyszerű több­ség, azaz: ha az első helye­zett csupán egyetlen szava­lattal kap többet a máso­diknál, ő a képviselő. Ezúttal a területi listákra nem szavazunk; hiszen ezt megtettük már március 25­én. s ezen voksok alapján a területi listák által meg­szerezhető mandátumokat — a választási törvény értel­mében — immár elosztották a politikai pártok között. Mégis, mi a tétje a mostani, második fordulónak? Egyrészt a még betöltet­len, országosan 171 egyéni választókerületi mandátum megszerzése, másrészt annak eldöntése, hogy az országos, úgynevezett „kompenzációs listn.n" mely személyek jut­nak be az új Parlamentbe. Ugyan az egyes töredéksza­vazatok mennyisége már az első fordulóban eldőlt, ám az a tény, hogy az egyéni kerületekben még „talpon maradt" jelölteké közül ki­két veszik figyelembe, csak holnap, vagy inkább holnap­után — az összeszámlálás­kor — derül ki. Az egyéni kerületben nyerő képviselők tóredékszavazatai ugyanis nem számítanak, a második vagy harmadik helyezetteké ellenben igen. (Tehát az egyéni körzetekben a máso­dik fordulóban elsők auto­matikusan parlamenti kép­viselők; a második és har­madik helyezettek pedig — az első fordulóban szerzett — toredékszavazataikkal se­gítik pártjukat. Amennyi­ben független jelöltek, tö­redékszavazataik elvesznek.) A Csongrád megyei 3. szá­mú választókerületben há­rom, a 4. számú választóke­rületben kettő jelölt (mivel­hogy az egyik visszalépett volt ellenfele javára) nevét találhatják a választópolgá­rok a szavazócédulán. Közü­lük ugyanúgy, mint az első fordulóban, a nevük előtt található négyzetbe rajzolt +- jellel jelölhetjük meg a nekünk leginkább megfelelő személyt. Reméljük, hogy a két hét­tel ezelőtt „levizsgázott" számítógépes rendszer ez­úttal jól működik majd, s a végeredményről már a vá­lasztásokat követő napon, hétfőn tájékozódhatunk. A Springer már Tatabányán és Szolnokon A Komárom—Esztergom Megyei Dolgozók Lapjának szerkesztősége és a megyei lapkiadó vállalat kollektívá­ja hosszas mérlegelés után elfogadta az Axel Springer Budapest Kft. ajánlatát. Pénteken a szerkesztőség teljes stábja kilépett a me­gyei lapkiadó vállalattól, és aláírta űj szerződését a Springerrel. A lapkiadó vál­lalat dolgozói közül hárman (köztük az igazgató és a főkönyvelő) még nem mond­ták ki a végső igent. Az új gazda lapja — 24 Öra címmel — szombaton jelenik meg először. Főszer­kesztője változatlanul Gomb­kötő Gábor, aki szerint a Springer főleg azzal nyerte meg a szerkesztőség kollek­tíváját, hogy garantálta tel­jes szellemi, szakmai és po­litikai önállóságukat, s ugyanakkor technikai fej­lesztést ígért a tatabányai­aknak. A szolnoki szerkesztőség tagjai közül mindössze ket­ten nem fogadták el Sprin­geréket — ettől a lap az új tulajdonosé.

Next

/
Thumbnails
Contents