Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-05 / 80. szám

5 1990. április 5., csütörtök Vissza a jövőbe II., avagy: szédítőbb a vonatozásnál Az ember nagyon régi vágya, hogy valahogyan kifürkéssze az elkövetkezendő, reá váró eseményeket. Ezért mindent megtesz, kezdve a tenyérjóslással, a kártyáig bezárólag. Persze a módozatokat nemigen lehet lezárni, ezen az asztrológusok mosolyoghatnak. A jövő képei megannyi látomásban megszülettek már. így aztán Verne Gyulát hiába is nevezték korában kissé őrültnek, látomásait az idő igazolta. De vajon jó lcnne-e az embernek, ha ismerhetné a jövőjét? Mennyiben módosulna az élete? Mindenesetre gyökeres változást jelentene, sokmindent másként értékelnénk. A jövőbelátást manapság főként tudományosan szeretnék megalapozni — akik ezzel 'foglalatoskodnak. Azonban a legfrappánsabb, legbiztonságosabb elméletek, technikai szerkezetek egy valamit képtelenek lesznek kiküszöbölni és megváltoztatni : ez pedig az ember esendősége. Róbert Zemeckis Vissza a jövőbe című filmje az időutazás és annak konfliktusai nyomán meseszerű izgalmakban részesít. A mesehős a tudós doki, kinek szájáról úgy Uj film peregnek a legbonyolultabb kifejezések, ahogy a varázslók használták a varázsigéket. A bonyodalmat egy Almanach okozza, mely — a távoli jövőből átszállítva a jelenbe — egy roppant durva lelkű embert igen gazdaggá tesz, mivel tartalmazza a sporteredményeket, így a lóversenyek befutóit is. Közben az idő kontinuitása alternatív időpályára lép, így még nehezebb lesz az Almanach által szült csorbát kiküszöbölni. A tudós doki kutyáját nem véletlenül hívják Einsteinnek, hisz az ő zseniális relativitás elmélete egy sor olyan impulzust adott a világról való gondolkodásnak, mely nélkül talán ez a film sem kerül vászonra. Akik látták a Vissza a jövőbe első részét, ahhoz hasonló izgalmakra számíthatnak. Akik nem látták, azok készüljenek fel, hogy a film után kissé szédülni fognak, hisz szédületes a jövőt látni a vonatozáshoz szokott szemnek. P. Sz. A Kincskereső áprilisi száma „Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára, / Üj életet öltött ismét föl magára . .." — egy húsvétköszöntő népdalt találunk a Kincskereső áprilisi számának első oldalán. Ezt követi Balassi Bálint egyik leghíresebb költeménye, az Egy katonaének. Fekete István hangulatos tavaszábrázolása, Az erdő ébredése található a következő oldalakon. Áprilist, április bolondságait, a tavasz színeit, örömeit idézik Szepesi Attila és Szöllösi Zoltán versei. LOVAK, CSODÁLATOS LOVAK.. .! címmel lovakról szóló írásokat közöl a folyóirat: Maráz László, Simái Mihály és Lázár Ervin műveit — farkasokkal való küzdelemről, egy szabadon kóborló vemhes kanca megmentéséről és egy különös, kék, bár láthatatlan paripáról olvashatunk bennük. Csala Károly Mátyás király című képregényének újabb képei a kenyérmezei ütközetet mutatják be. A NEVETŐ ' IRODALOMÓRA és az IGY ÍRUNK MI is a Mátyás-évfordulóhoz. kapcsolódik: Mátyás királyanekdoták és egy szolnoki kislány mesejelenete idézi fel a nagy és bölcs király alakját. Janikovszky Éva sorozatának, a Te ezt még úgysem érted-nek új darabja napjainkra jellemző konfliktust tár az olvasó elé — a szülök munkát, életformát kénytelenek változtatni, s az ezzel járó feszültségnek, elbizonytalanodásnak a gyerekek isszák meg a levét... Eric Knight „repülő embere" ugróbajnokságon indul, ahol minden számot megnyer, ám egyelőre még titkolja különös tehetségét... Az EZ FANTASZTIKUS! Szentmihályi Szabó Péter mini sci-fi-jeit közli. A Kincskereső elődei sorozatban a Zászlónk című katolikus ifjúsági lapot mutatja be F. Komáromi Gabriella. Az OLVASÓLÁMPA rovat Rónay György elgondolkodtató naplójegyzeteivel ismertet meg. A gazdag és változatos versválogatásban a felsoroltakon kívül Ady Endre, Mikul Sulgin, Fecske Csaba és Garai Péter verseit olvashatjuk. A KINCSKERESŐ KISGALÉRIÁJA Szyksznian Wanda grafikájával (a szám jellegéhez illően: lóábrázolássaí) lepi meg a folyóirat olvasóit. Az áprilisi szám többi illusztrátora: Csala Károly, Kaján Tibor, Pásztor Csaba, Pásztor Gábor, Reich Károly, Réber László, Schéner Mihály, Szalay Lajos és Würtz Ádám. Szegediek Budapesten Zenészek sikere A Zeneművészeti Szakközépiskolák Országos Kamarazenei Találkozóját Budapesten rendezték meg az elmúlt napokban. Ezen a zeneakadémiai tanárokból álló zsűri a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulóinak műsorát a legjobbnak ítélte. Tizennyolc növendék kimagaslóan szerepelt. A tanulókból álló két együttes részt vehetett a régi Zeneakdémia patinás hangversenytermében megrendezett gálakoncerten is. Oklevelet kapott. Huszár Barba, Fekete Ágnes, Haraszti Erika és Fritz Rolf. Oklevelet és pénzjutalmat kapott: Szentpéteri Ildikó, Galgóczi Sándor, Törökgyörgy Magdolna és Sasi Ildikó. A sikeresen szereplő tanulÓK felkészítő tanárai: Aracsi László, Huszár Lajos, Kerek Ferencné, Simon István és Várnagy Lajos. Megújuló JOTE-klub? A vasárnapi Variola Vera és a Hungárián Dracula együttesek koncertjével várhatóan új időszámítás kezdődik a JATE-klub történetében. A fiatal programszervezők — Gőz Gabriella, Tóth Andrea és Hafner Zoltán — célja először is az, hogy a klub újra egyetemi klub legyen, olyan programokat kínálva, melyek aktualitásukkal és színvonalukkal újra visszahozzák a lassanként teljesen elcsábult egyetemista közönséget. Lesz estje például az egyik legszínvonalasabb irodalmi folyóiratnak, a 2000-nek, Cserhalmi Gynek és Cseh Tamásnak, a Marosvásárhelytől Azerbajdzsánig mindenütt jelenlevő Fekete Doboznak és Jordán Tamásnak. Litván kötéltáncosok Az MCDSZ felhívása A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének Országos Elnöksége felhívja aktivistáinak, tagjainak a figyelmét, 'hogy nyújtsanak segítséget az „alanyi jogú" családipótlék-igények bejelentésének. A jelenleg munkaviszonyban, tagsági viszonyban nem álló állampolgárok is jogosultak 1990. április 1-je után a családi pótlékra, ha háztartásukban gyermeket — gyermekeket tartanak el. A családi pótlékra az igényt a szülők együttes nyilatkozata alapján — az állandó lakhely szerinti illetékes társadalombiztosítási igazgatóságon (kirendeltségen) lehet benyújtani. Szükséges továbbá: érvényes személyi igazolvány az adatok egyeztetéséhez, esetleg azoknak a gyermekeknek a születési anyakönyvi kivonata, akikre még családi pótlékot nem folyósítottak. Mindig megnézem a híradót. Kötelező irodalom. Utána jókat morfondírozom. Figyelmem Litvánia felé fordul. Sikerül-e nekik kitörni a gigantikus bolsevik birodalomból? És még vagy három kérdőjel. Mit mondtak a híradóban? Tényszerűen ismertették Gorbacsov legújabb akcióját a litván kérdésben. Törvénybe iktatták a népszavazást az elszakadás ügyében. Kétharmados többség szükségeltetik ahhoz, hogy elkezdődhessenek a tárgyalások, de ha a lakosság 10 százaléka kéri, lehetséges még egy népszavazáss amely megvétózhatja ezt az egészet. Ám a legvégső szót még így is a szovjet „parlament" mondja ki. Szinte nincs is e tervben kiskapu. Meditációs körútjaimon nemigen találkozom senkivel. A legutóbbi kivétel, összeakadtam az „ideiglenesen Szegeden állomásozó" litván énekkar elnökével. Algirdas Vindasius készségesen válaszolt kérdéseimre, legelőször is a televízióban beolvasott hírhez kértem háttérmagyarázatot: — Ezt öntől hallom először. Igencsak agyafúrt, de biztos vagyok benne, hogy menni fog. — A litván lakosság körében meglesz a kétharmados többség? — Egészen biztos. Tudja, nálunk a Sajudis a legnépszerűbb szervezet, és ők a kiválást akarják. A legutóbbi választásokon ez az ellenzéki szervezet 82-86 százalékos eredményt ért el. fgy a parlamentben is ők vannak túlnyomó többségben. Azonkívül Landsbergis elnök is hihetetlenül népszerű, s ő szintén az elszakadás mellett van. — És a Litvániában lakó más nemzetiségűek? A lengyelek, az oroszok? — Nézze, ez megint egy más probléma. Mindenki döntse el, hol akar élni. Aki a Szovjetunióban akar, az éljen ott, de Litvária független lesz. Véleményem szerint különben a Szovjetunió meghalt. Életképtelen, hogy szó szerint értelmezzük. — Tegyük fel, a litvánok kirepülnek a nagy szovjet fészekből. Hogyan képzelik el kapcsolataikat a Szovjetunióval és külfölddel? — Mindenekelőtt egy dolgot tisztázzunk. Litvánia sohasem volt önként a Szovjetunió része. Annektálták. Ezzel a birodalommal egyébként a gazdasági kapcsolatok fenntartására törekszünk, de önálló politikával! Rendkívül fontos lenne azonban, hogy a külföldi kormányok mielőbb elismerjék a független Litvániát. — Ezek szerint a litvánok úgy érzik, hogy egy ilyen szakításhoz minden adott, tehát Litvánia minden téren kész az önálló állami élet beindítására! — Pontosan így van. Minden feltétel megvan. Csak a külföld elismerése hiányzik. Óvatosak, hisz éppen tavaly mondta egy nyugatnémet barátom, hogy nagyon jó, amit csinálunk, de vigyázzunk! Nehogy összerúgjuk a port az Amerikai Egyesült Államokkal, az NSZK-val és a Szovjetunióval. — Ezt látszik alátámasztani a svéd kormány nem épjíev, támogató nyilatkozata! — így van. A svédekről csak annyit, hogy a második világháború után a litván aranyakat a svéd kormány őrizte, s a szovjetek első kérésére a litvánok megkérdezése nélkül azonnal kiszolgáltatta Moszkvának. A SZER és az Amerika Hangja rádiókat hallgatva azonban úgy tűnik, hogy a svéd nép nem ért egyet a kormánynyával. — Gondolom, nagy segítséget, támogatást várnak a közelmúlt közép-kelet-európai exszocialista, forradalmi országaitól? — Természetesen. Hatalmas lelki erőt adhatnak magyar barátaink, és a többiek is, hisz problémánk közös, csak a szituációnk más. — Végezetül egy felvetés. Jómagam úgy ítélem meg, hogy szerencsésebb lenne ezt az így is, úgy is kamikáze-akciót a lettekkel és az észtekkel közösen és egyszerre csinálni, hisz a Baltikum kiválása sokkal nagyobb érvágást jelentene Moszkva számára, merthogy kivált „Európa" Nem gondolja? — Pontosan így látom magam is. Sajnos, e másik két államban sokkal nagyobb volt az eloroszosítás, így jóval visszafogottabban játszódnak le ezek a folyamatok. Magam azonban úgy látom, hogy ha nem is együ't, de mindenképpen ez a három köztársaság fog először kiválni, majd Moldávia, de ezt már nagyon nehéz megjósolni. E beszélgetés után nem Delphoiba, hanem hazamentem. Bekapcsoltam a rádiót, és mit tesz Isten, a Kossuthon éppen az éjféli hírek kezdődtek. Valahogy így: „A Szovjetunió lezárta a Lengyelország és Litváhiá közötti, egyetlen határátkelőhelyet. A lengyel kormány a varsói szovjet nagykövettől azonnali magyarázatot követel..." Most kezdődik a, most kezdődik a kötéltánc. Csűri Ákos Kommunikátorképzés a főiskolán Menedzserek és televíziósok A Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a? MTV szegedi stúdiója fiatal munkatársaiból álló csoport 1989-ben kidolgozta a „kommunikátorképzés" részletes tervét, majd a múlt év szeptemberétől kísérleti jelleggel elindította az oktatást a főiskolán. Az indulásról, s a televíziós szakember-, illetve az újságíróképzés lehetőségeiről beszélgettünk Mucsányi Jánossal, a főiskola nyelvészeti tanszékének tanársegédjével. — A kommunikátorképzés kísérleti jellege annyit jelentett, hogy a főiskola két tanszéke, a fokozatosan rregújulú közművelődési és a nyelvészeti tanszék egymással összefogva egyelőre speciálkollégium keretében vezeti be a hallgatókat a televíziózás és az újságírás alapjaiba. — önálló tanszékre nem gondoltatok? — Az önálló tömegkommunikációs tanszék kiépítéséhez minimum 5 millió forint kellene. — Az elkövetkezendő tanév őszétől azonban már nem „speckoV'-rendszerűen működik majd a kommunikátorképzés. — Ha a pénzügyi helyzetünk rendeződik, mert a képzéshez elengedhetetlenül szükséges az alapvető technikai apparátus beszerzése, úgymint: videofelszerelések, reflektorok, nos akkor egy kétéves bevezető stúdium Furcsa építményre lehetnek figyelmesek a makkosháziak. A méhkasszerű épület élő reklámja lehet majd a májusban végre beköltöző algyői Takarékszövetkezetnek. Megtudtuk. hogy ezentúl hitelért nem kell majd a szomszédba, pontosabban a Belvárosba Nagy László felvétele menniük a lakótelepen élő embereknek. Ismerve az életszínvonalunkat, takarékbetétért se nagyon — pedig erre is lesz majd lehetőség. Sok egyéb mellett értékpapírforgalmazással és ingatlanközvetítéssel is várják majd májustól az ügyfeleket... után, melyben a művelődéstörténet vagy a kommunikációelmélet éppúgy helyet kapna, mint a sokáig méltatlanul mellőzött retorika, egy belső szűrővizsga után kétfelé ágazna a képzés Egyrészt a tömegkommunikációban jártas menedzsereket, másrészt pedig újságírókat, televíziósokat képeznénk. 1991-től szeretnénk már a felvételi tájékoztatóban is meghirdetni ezt a szakirányú képzést. — Bizonyára van kapcsolatotok a helyi televíziósokkal is. — A módszertani képzés bázisa ősztől a szegedi városi televízió és az MTV szegedi stúdiója. A városi televízió vezetője, Pavlovits Miklós felajánlotta, hogy a későbbiekben a legtehetségesebb hallgatóink akár önálló műsort is szerkeszthetnének. Majd pedig, ha a képzés erőre kap, számítanánk a szegedi újságok szakembereire is, hiszen az már bizonyos, hogy a főiskola belső szakembergárdájával — külső segítség nélkül — az oktatási feladatok nem olhatók meg. — Mi lesz a főiskoláról kikerülő fiata szakemberekkel? — Ezt a vállalkozást erkölcsileg támogatja a Városi Televíziók Szövetsége. Ök például évente 6-8 szakembert tudnak fogadni. Egyébként, a gombamód szaporodó közösségi és városi televíziók, de a központi televízió is szakemberhiánnyal küzd. — Ilyen irányú képzés indult már máshol az országban? — Nem, mi vagyunk az elsők. Dal