Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-29 / 100. szám

8 DM magazin 1990. április 29., vasárnap Biztonság, öröm? E zekben j napokban sokan tapasztalják azt, hogy ósz óta nem viselt ruhájuk, nadrágjuk, pulóverük „összement". Azaz hogy. tárgyilagosabban fogalmazva: kihízták. Kezdik hát a keserves fogyasztó diétát, a tej- és gyümölcsnapokat, a koplalást, a kalóriapon­tok számlálását, a Slank-klipsz gyonikodását. Mindenfelét megpróbál­nak annak érdekében, hogy pár kilótól megszabaduljanak. Kínkeser­ves. — Egyszerűbb vigyázni a vonalainkra. Amihez hozzásegít, ha tudunk egyet s mást az evésről. Például azt. hogy összefügg a szeretettel: babakorban rajta keresztül (is) érzi az apróság az anyja gondoskodását, szeretetét. (Nincs hely a részletezésére, dc érdemes elgondolkodni rajta, mi mindent is jelenthet valójában a „szeretetéhség" fogalma...) Az evés a kicsinek biztonságot, egyszersmind ragaszkodást jelent, — s ez felnőtt korban is megmarad. Aki kedves nekünk, vagy akit épp valami veszteség, szomorúság ért, azt étellel kínáljuk, kifejezve iránta a jó szándékainkat. (Pedigsokszor a jó s/óval „megkínálás" is elég lehetne.) Ha valaki úgy érzi, nem fogadják el, nincs „biztonságban", az hajlamos arra. hogy evéssel vigasztalódjék. Miként az anyák egy része is arra. hogy igazi törődés helyett „egyszerűsítsen", s agyonetesse a gyermekeit. Ugyanakkor az ősi birtoklási hajlamok is megnyilvánulnak az evés­ben-ivásban: az étel-ital bekebelezése közben magunkba zárjuk a világ egy-egy áarabkáját — s ez sokaknak okoz élvezetet. Pótolhat ntás, hiányzó örömöket, sót elfedhet csalódásokat, veszteséget. Levezetheti ezek miatti keserűségünket. Egyszóval, összefügg az evés a lelkivilá­gunkkal is. A vidám embernek jó, a kcdvtclennek rossz az étvágya, vagy túlzó. Az evés ugyanis előléphet pótcselekvéssé, vigaszt nyújtó, elfoglaltságot adó tevékenységgé. — S mindezzel jön is az elhízás... Aminek megelőzéséhez mindenekelőtt az kell, hogy ne váljunk evéskényszeressé. Ne az evés-ivás legyen a legkönnyebben elérhető (ugyanakkor egyre drágább, és egészségünkre mind veszélyesebb) örömforrásunk, élvezetünk! Mert ha „elengedjük magunkat", és feltolakszik ránk pár kiló felesleg, akkor már késő Iclkitusdt vívni. Akaraterőnket ne egy-egy muszáj-fogyókúrára összpontosítsuk, hanem osszuk el a hétköznapi Önmérsékletre! I la másként nem megy, a fentiek tudatában egymást noszogató, segítő családi összefogással. ^ ^ Furfang Aggódó kismamának üzenjük: nem baj, ha a baba a cipőjét rágcsál­ja. Hagyja rá. de acipőcskéket rend­szeresen tisztítsa meg lanolinos arc­lemosó tejjel. S ha már a gyemekcipóknél tar­tunk: egy kis furfang ahhoz, hogy a bölcsódés, óvodás önállóan is meg­tanulja felvenni a lábbelijét. A cipók egymással szembenéző oldalára (te­hát a jobblábasnak a bal oldalára, a ballábasnak a jobboldalára), ragasz­szunk szép, színes pertlit, szalagot, matricát. Magyarázzuk meg a gyer­meknek, hogy akkor veszi fel a ci­pőit helyesen, ha ezek a „díszek" a lábain egymás mellé kerülnek. A színeket jól ismerő apróságok eseté­ben az is segíthet, ha két különböző színú „díszítést" ragasztunk fel. s megtanulja a gyerek, hogy mondjuk a bal az a kék, a jobb az a piros színú. 11 Figyelő ii „Nem mondható russ/nak az a házasság, amelyben az egyik fél a villám, a másik pedig a villámhárító. Az égzengésre úgyis figyelnek a szomszédok." * (Tilla Durieux) Önsegítő csoport — szülőknek Sokszor az egészséges gyermekek szülei is úgy érzik, alig tudnak meg­birkózni a rájuk háruló nevelési gon­dokkal, fizikai, lelki erejük már-már kjmerülólxm van. Számukra elkép­zelni is nehéz, miféle nehézségeket kell nap mint nap leküzdeniük azok­nak az édesanyáknak, édesapák­nak, akik az önellátásra képtelen, i,fogyatékos gyerekük „rabságában" „ szervezik életüket. A rendkívüli terhelés, az állandó­sult aggotfalom és féltés, az indoko­latlan önvádaskodás nem egyszer emberkerülővé teszi ezeket a szülő­ket. S minthogy eddig a társadalom nem is igen igyekezett kicsalogatni őket csigaházukból, visszahúzódóvá válnak, s az esetleges segítségnyúj­tási lehetőségekről sem szereznek tudomást. Egy novemberi fórumon vetette föl néhány aktívabb édesanya: szük­ség lenne arra. hogy megalakuljon Szegeden a fogyatékos gyermekeket nevelő szülők önsegítő csoportja. Az ötletet tett követte, s azóta havonta találkozik mintegy 20, így sorstár­sakra lelt szülő az újszegcdi. Közép fasori Művelődési Központban. A résztvevők jogi, egészségügyi taná­csokat kapnak itt a szakértőktől, de egynuis között is kicserélik tapaszta­lataikat. Lehetőség kínálkozik arra is, hogy maguk a rászoruló szülők is lelki ápolásban részesüljenek. A csoport vezetője, Kakujáné Söszler Gertrúd, az első, kézzelfog­ható eredményről is beszámolt már. elkészítették a fogyatékos gyerekek egészségügyi adatlapját, amely föl­jogosítja az igazolvány tulajdonosát, hogy a megye területén működő kórházakban és rendelőintézetben soron kívüli ellátásban részesüljön. Az április 27-i összejövetelen kér­Gyermek — kérdező Édesanyád gyermeke, de neked nem testvéred, ki az? (püSmu Hogy hívják a gyermeket magyarul? (i»P! ->2J.<Q) Apának, anyának gyermeke, és mégsem emberek fia, ki az? (Xupai v) Hogyan összpontosít? Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire képesek koncentrál­ni, összpontosítani. Pedig az köze­lebb visz az 6si megismeréshez is. összpontosítson most ennek érde­kében pár percig az alábbi kérdések­re, és „métje fel" magát. (Válaszai­nak pontszámait adja össze, majd ennek alapján olvassa el az értékelés önre vonatkozó megállapításait!) - 1. Könnyeilén bókol-e? a) Nem (4) b) igen (1) c) A hangulatomtól függ (3) 2. Mit tesz, ha vacsorameghívást kap a barátaitól? a) Valamilyen ajándékot visz (2) b) Virágot visz (4) c) Nem visz semmit — elnézést kér (0) 3. Ha ruluít vásárol, felpróbálja-e? a) Nem, mert „konfekciótípus" (4) b) A modelltől függ (2) c) Mindenképpen (0) 4. Ha az íróasztalán felejtett levelét más elolvassa, mérges-e? a) Igen (l) b) Nem (4) c) Attól függ. hogy miről szól a levél (2) 5. Adódik két szabad órája, mire fordítja? a) Fölkeresi barátnőjét (4) b) Elmegy a fodrászhoz (0) c) Lefekszik, hogy pihenjen (1) 6. Ha szerencse-, vagy társasjáté­kot játszik és veszít, mérges-e? a) Igen (5) b) Nem (4) c) Attól függ. kivel játszik (2) Értékelés. S pont alatt: összpontosítóképes­sége kiváló. Ha dolgozik, csak a munkára koncentrál. Legnagyobb bizalma önmagában van, munkájá­hoz nem kér segítséget mástól. 9—10 pont: Tud összpontosítani, de szívesen „lézeng". Enged a sem­mittevésnek, élvezi a rendetlensé­get, .nehezére esnek a kötöttségek, gyakran szórakozott. 19 pont fölött: szinte semmire sem képes összpontosítani. Szóra­kozottsága annyira nem zavarja, hogy túri, ha emiatt viccelödnek önnel. Semmilyen rendet, kötöttsé­get nem szeret, és nem léteznek az ón számára kötelezettségek sem. Snmtttyi Károlyi** MvrlrS­Kelepcekerülo hették a szülők fogyatékos gyerme­kük részére ezt az igazolást, s szó esett az ápolási díj igényléséről, a halmozottan fogyatékos gyerekek­ről és egyéb, hasznos tudnivalókról. S mivel a szülők számára éppen gyermekeik felügyelete okozza a legnagyobb gondot, ha el akarnak menni otthonról, a csoport igyek­szik ezen is segíteni. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége fölaján­lotta, hogy a későbbiekben egy-két önként vállalkozó ott helyben ügyel a gyerekekre, amíg a s-zülök tanács­koznak . Akinek tehát fogyatékos gyer­meke van, bátortalanságból, vagy felügyelet híján ne hagyja ki azt a lehetőséget, hogy segítségben része­sítse ez a közösség. (Találkoznak minden hónap utolsó péntekjén, dél­után öt órakor, a Közép fasor I —3. szám alatt). Ch. Á. Régi bútor — új ruhában Régen is az volt, ma is kedvelt lak­berendezési tárgy a fonott bútor. Sok helyen még napjainkban is találni padlá­sokon, pincékben hiányos állapotú ka­rosszékeket, asztalt, sőt, olyan bam­busznádból készült öreg hintaszéket, aminek ugyan az ülórésze és a háttám­lája megrongálódott, de erós vászna még épségben maradt. Kár lenne ezeket sze­métre vetni, mert egy kis ötletességgel és némi anyagi ráfordítással könnyen újjá varázsolhatok. Már csak azért is, mert az ilyen bútor napjainkban ritkán és borsos áron kapható. Akármilyen garnitúra vagy csak egy­egy darab legyen is, amit felújítani kívá­nunk, csak az alapvázát hagyjuk meg, a többi rossz fonatos részt szedjük le róla, s a vázat jól tisztítsuk meg. Ezután pedig a múanyagboltokban kapható színes pvc-huzal felhasználásával szójük, il­letve fonjuk be eredeti állapotának megfelelően a padot, hintaszéket, asz­talt vagy karosszéket. A fortélya eme munkának az, hogy a huzalt igen erősen kell mindenütt kifeszíteni és a végeit nagyon jól el kell dolgozni, mert ellen­kező esetben meglazul, és lógni fognak a szálak. Uayanezzel a módszerrel helyrehoz­hatók a vasvázas kerti bútorok is, ha a régi fonás megrongálódott volna. (Akik pedig a fém megmunkálásához értenek, akár új kerti csóbútort is készíthetnek.) Ahol a környéken működik kosár­fonó, érdemes megfontolni, hogy egy­egy szép, régi, de megkopott, megron­gált darabot ne mesterrel hozassunk-e rendbe? Ha nem kerül túl sokba, még mindig megéri a kiadást egy-egy hangu­latos, ritka darab. B. K. „Sokkal könnyebb szülővé válni, mint kimászni belőle." — Ezen alap­tétel körül forog egy vékonyka új könyv „családrengetó" mondandó­ja. A szerző, Bruce Lansky a gyer­meknevelés kelepcéit mutatja fel benne — s valószerűségénél fogva számítfhat is) a sikerre. A Murphy­szülők törvénykönyve hétköznapi kalauz ebben a családi masírozás­ban, minek csapdáiba naponta esünk, nélkülük mégsem tudjuk el­képzelni az életünket. Az élet legtöbb örömet hozó fog­lalatosságának a gyermekek okítá­sának, nevelésének „alapképleteit" foglalta össze a szerző a gyakorló apa-anya tapasztalatai alapján, s Murphy törvénye után (miszerint minél több dolog mehet tönkre, an­nál több minden tönkremegy) sza­badon: férfi létére Murphy — ma­maként. Kinek törvényei szerint: .,1. Szüleid semmit sem csináltak jól: 2. Szülő leltél te is: semmit sem csinálsz jól; 3. Ami véletlenül jól sül el, az a gyermekeiden múlott. (Meg­jegyzés: Minél inkább óvakodsz szü­leid hibáitól, annál valószínűbb, hogy elköveted őket.)" Jótanácsai szerint pedig: „1. Reméld a legjob­bakat! 2. Készülj fel a legrosszabbra! 3. így is, úgy is szeresd őket!" — No és persze magadat is — legalább annyira, hogy szeretetteljes humor­ral, némi cinizmussal — s ne ideg­bajjal — légy képes megélni utóda­idhoz való viszonyodat. Ebben segít ez a rendkívül szelle­mes könyvecske. Amiben szinte minden helyzetre találtatik jellem­zés, mindenféle magatartás felemle­getődik, olvasgatása közben éppen ezért azon kapjuk magunkat, hogy rólunk (is) szól. S azon, hogy meg­könnyíti saját helyzetünk elemzését és elfogadását — végső soron pedig a2t. hogy olyannak fogadjuk el és szeressük csemetéinket, amilyenek, hiszen ránk hasonlítanak. Akkor is, ha igaz, hogy „Minél ártatlanabb a képünk, annál több van a számláju­kon." Mert igazságtartalmú az a tanács is, hogy „Ha szülői ténykedé­sek legdurvább hibáit akarod doku­mentálva látni, lesd meg gyennekei­det, amikor babáznak." Fogadjuk meg! — S tegyük a családi könyves­polcra ezt a kötetet! Sót. olvasgas­sák közösen szülök és gyerekek! Adna — elfogadna A múlt héten a rovatunk iránt érdeklődök körében ismét a csere­berélő kedv élénkült. Két olvasónk is jelentkezett, hogy folyóiratokat cserélne: Interpress Magazinokat adna valaki Beszélőért, Magyar Na­rancsért, Magyar Fórumért; Galak­tika- és Metagalaktika-gyűjteményt pedig Tudomány című folyóiratokra cserélnének; divatlapokért, kézi­munkakönyvekért vagy régebbi Burdákért pedig sztereo l'hilips tás­kalejátszót ajánlanak. Nyolc darab három és félméteres gömbfenyóért hat méter sárga hullámpalát vagy kétszemélyes, jó állapotú rekamiét cserélnének. írógépért írógépet alapon vagy Continental gépet ugyanilyen márkájú vagy Reming­ton táskagépre cserélne valaki. Lomnici utcai olvasónk pedig két nagyméretű, kagyló alakú fotelt „váltana át" rádiós-kazettás magne­tofonra. Áll még az az ajánlat, hogy ágyneműtartós heveróért kérnének női kerékpárt: női átmeneti kabá­tért. ruhaneműkért, cipókért szeret­nének etetószéket és műanyaggyer­mekhordozót; kamasz- és gyermek­ruhákért, férfiingekért és női blúzo­kért várnak fekete-fehér tévét vagy hatvanliteres hűtőszekrényt; há­rom- és kétkerekű gycrmekbiciklik­ért felnőtt kerékpárt; Ascota 314 típusú számológépért kétajtós szek­rényt vagy íróasztalt. Cikcakköl­tésre is képes varrógépet és piros-fe­hér gyermekbútor-elemeket kérne bordányi olvasónk, cserébe adna hálós járókát, babazsákot. Tesla le­mezjátszóért valaki hálózatos rádiót szeretne; Biemme babakocsit pedig bordásfalért adnának; íróasztalt és kétajtós szekrényt viszont gyermek­ágyra vagy járókára váltanának át; 13—14 éves fiúruhákért centrifugát, mosógépet várnának. Az utóbbiakat, tehát centrifugát és mosógépet igen sokan kérnének, s hasonlóan szép számmal várnának hűtőszekrényre, porszívóra és televí­zióra. magnóra, rádióra. Ugyancsak nagy a „sorban állás" bútorokért, elsősorban heverókert, szekrénye­kert. gyermekágyakért és -szekré­nyekért s vannak, akik gyermekko­csira, etetószékre várnak. Gyermek­ruhákra minden méretben van igény, örömmel vennénk felajánlásokat. Miként örömmel adjuk közre azt is. hogy a napokban többen ajánlot­tak tel számukra nélkülözhető hol­mikat. Ezekből van még közvetí­tésre váró kétlángú (vezetékes) gáz­tűzhely, szobai tolókocsi, százhúsz literes akvárium a hozzávaló világí­tótesttel. S van egy levelünk, ami­ben többek között az áll: nekem van egy akkora kertem, hogy a szük­séges zöldségféléket meg leltet rajta termelni, de sajnos, nincs, aki fel­ássa és segíteni tudna... Hátha sike­rülne egy olyan családot találni, akik szeretnének egy kicsit kertészked­ni." Reméljük, az Ostrom utcában nem sokáig vár az idős néni a segít­ségre... Az ajánlatokat, kéréseket to­vábbra is a 12-847-es telefonon vár­juk, illetve levélben (címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság u. 10 ). Családi magazinunkat szerkeszti: SZABÓ MAGDOLNA

Next

/
Thumbnails
Contents