Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-25 / 96. szám

I WC.0 *V DÉLMA GVAR0RSZÁ6 80. évfolyam, 96. szám 1990. április 25., szerda POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint A pártok és az „interregnum" Moszkva számára a litván függetlenség elfogadhatatlan Kínában is csencselünk — Jön a dalai láma Oldottnak tűnik a hír, és mégis — félelmetes. Az. amely arról tudósít, hogy Vagyim Perfiljev szovjet külügyi szóvivő szerint a küllőidnek nem lenne szabad éleznie a Litvánia körüli válságot, s amely szerint Moszkva a tár­gyalásos rendezésben bízik. Mert a folytatásból az is ki­tűnik, hogy Moszkva — bár Vilniusnak nem akar vala­miféle „forgatókönyvet" előírni — ragaszkodik a függet­lenségi nyilatkozat előtti állapot helyreállításához. Az leg­följebb kiegészítőül szolgálhat, hogy a litván térségben megerősítik a határőr-alakulatokat. (A Sajudis kongresz­szusán különben részt vett a szegedi Pordány László, aki­vel lapunk 3. oldalán olvashatnak interjút.) Egyébként a tegnapi nap számos érdekes hírrel szol­gált, amelyeket szinte lehetetlenlen valamiféle koherens egységbe felfűznie a kommentátornak Amit megtehet, legföljebb az. hogy e folyamatból kiemeli azt az infor­mációt, amely szerint a japán kormány 400 ezer dollárt ajánlott fel Magyarországnak, amellyel az újabb romániai menekülthullám okozta terheket kívánják enyhíteni. Szávay István Litvánia és környéke Pártok szakértői a Parlamentben Vagyim Perfiljev szovjet külügyi szóvivő reményének adott hangot, hogy a külföl­di kormányok nem élezik a Litvánia körüli helyzetet. A Moszkva és Vilnius közötti feszültség növelését ered­ményező külföldi lépések kedvezőtlen következmé­nyekkel járhatnak a Szov­jetunió számára, és károsan befolyásolhatják a nemzet­közi helyzetet is — hangsú­lyozta a szóvivő keddi, moszkvai sajtóértekezletén. Perfiljev leszögezte: a szovjet vezetés bízik ab­ban, hogy a szovjet alkot­mány alapján létrejön a Lit­vánia jövőbeli státusának rendezését célzó párbeszéd. Kijelentette: Moszkva min­dent megtesz azért, hogy mesterségesen ne éleződjék a helyzet, s legyen alap a konstruktív tárgyalásokhoz. A szóvivő emlékeztetett Mi­hail Gorbacsovnak azon korábbi kijelentésére, amely szerint a szovjet vezetés a litvánkérdés politikai ren­dezésének híve. Perfiljev nem válaszolt ar­ra a kérdésre, hogy tár­gyalt-e és kivel a litván kor­mány Moszkvában tartóz­kodó küldöttsége. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozta, hogy Moszkva nem akar valami­féle „forgatókönyvet" elő­írni Vilniusnak. Mint mon­dotta, a szovjet vezetés ki­tart a március 11-i, a füg­getlenségi nyilatkozat előt­ti állapot helyreállítása mel­lett. Az viszont már Vil­nius ügye, hogy a független­ségi nyilatkozat felfüggesz­tésével, vagy hatályon kívül helyézésével állítja vissza a korábbi állapotot. A lényeg az, hogy a párbeszéd alap­jául a szovjet alkotmány­nak kell szolgálnia — hang­súlyozta Perfiljev. * A szovjet határőrség újabb egységeknek a tér­ségbe vezénylésével meg­erősíti Litvánia területén a Szovjetunió államhatárai­nak védelmét. Ezt a határ­őrség egyik vezetője jelen­tette be kedden egy moszk­vai sajtóértekezleten. A lit­vár határok fokozott védel­mére Mihail Gorbacsov el­nöki rendelete adott utasí­tást az illetékeseknek. A szárazföldi határok megerősített, nagyobb lét­számú alakulatok által el­látott védelme mellett fo­kozták a tengeri határok őrizetét is. Ennek hivatalos indoklása — mint az elnö­ki rendelet is hangsúlyozza —, hogy megakadályozzák litván és külföldi hajók ten­geri kapcsolatteremtését, így véve elejét fegyverek és robbanóanyagok becsempé­szésének. Bár a sajtóértekezleten nem utaltak rá, de nyilván szerepe van a tengeri hatá­rok örizetének a gazdasági rendszabályok érvényesíté­sében. Arkagyij Maszleny­nyikov, az elnök sajtótitkára hétfői sajtóértekezletén ki­jelentette, hogy a szovjet hatóságok ellenőrzik a lit­vániai kikötőket (lévén ezek határkikötök), s az illeté­kesek döntenek arról, mi­lyen termékek, áruk érkez­hetnek a köztársaság terü­letére. Ez nyilvánvaló vá­lasz arra a kísérletre, ame­lyet Kazimiera Prunskiene litván miniszterelnök észak­európai országokban tett se­gélyszállítmányok beszerzé­sére. A határok őrizetének meg­erősítése érinti a határon át lebonyolódó teljes személy­és áruforgalmat. * Lehetséges, hogy az Egye­sült Államok lelassítja a szovjet—amerikai kereske­delemben meglevő korláto­zások felszámolását célzó kétoldalú tárgyalásokat, el­halasztja a kétoldalú be­ruházási megállapodás meg­kötését, és megvonja ko­rábban kilátásba helyezett támogatását a Szovjetuniótól a GATT-megfigyelői státus ügyében. Az amerikai kor­mány Litvánia elleni gaz­dasági szankciói miatt „bün­tetné" Moszkvát ezekkel az intézkedésekkel — mondták hétfőn a terveket kiszivá­rogtató amerikai kormány­tisztviselők. Az új Országgyűlés tíz ál­landó és öt különbizottságot alakit május eleji ülésén. Erről állapodtak meg a par­lamenti pártok képviselői, és a független képviselők megbízottja keddi megbe­szélésükön. A bizottsági ta­gok létszámában nem sike­rült közös nevezőre jutni. A többség egyetértett a 23-as létszámmal, illetve azzal, hogy négy állandó bizottság munkájában egy-egy füg­getlen képviselő is részt ve­hessen szavazati joggal. Fo­dor István, a független kép­viselők megbízottja a fel­kínált lehetőséget nem fo­gadta el, mert azt kívánja elérni, hogy valamennyi független képviselő teljes jogú résztvevője lehes­sen a bizottságoknak. A Fidesz különvéleményét hangoztatta; az általuk fon­tosnak tartott bizottságok 33 tagúak legyenek. A szakértői megbeszélésen elhangzott: Varga Béla, az 1945—47-es Nemzetgyűlés elnöke április 29-én érke­zik Budapestre, fogadásán valamennyi párt képviselte­ti magát, A Parlament ala­kuló ülésére meghívják a harminckét törvényesen be­jegyzett egyház, felekezet, vallási közösség vezetőjét. Az Országgyűlés vendége­ként jelen lesz Habsburg Ottó, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnöke, vala­mint a testület olasz és spa­nyol alelnöke. Mégsem alakul Nemzeti Bizottság „Kik irányítják" nyáron Szegedet? Tegnap délután a Szege­den működő politikai pár­tok és a Szeged Megyei Vá­rosi Tanács képviselői kon­zultációt tartottak. Napiren­den a tanács mandátumának lejárta (június 8.) és a vár­hatóan ősszel megrendezen­dő helyhatósági választások közti interregnumban köve­tendő „kormányzási forma" állt; második napirendi pontként pedig a pártok ál­tal használt helyiségek el­osztása (újraelosztása?) sze­repelt. Dr. Tóth. László vb-titkár előterjesztett egy javaslatot, amely egy úgynevezett nem­zeti bizottság (képviselő­testület) létrehozását céloz­ta. (Ezzel a feladattal egyéb­ként egy néhány héttel ez­előtti, hasonló pártközi kon­zultáción 7 párt képviselői „bízták meg" dr. Tóth Lász­lót.) A politikai pártok a szó­ban forgó javaslattal nem értettek egyet, hanem egy olyan ideiglenes, átmeneti megoldást javasoltak, amely­nek segítségével e politikai szervezetek beletanulhatná­nak az önkormányzati vá­rospolitikai tevékenységbe, hozzájuthatnak a megfelelő információkhoz, s ellenőriz­hetik a végrehajtó appará­NYÍLT LEVÉL DK. SZŰRÖS MÁTYÁSNAK. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG IDEIGLENES ELNÖKÉNEK Mélyen tisztelt Elnök úr! A Szent Korona Társaság nevében azzal a tiszte­letteljes kéréssel fordulunk Elnök úrhoz., hogy folyó év május 2-án az Országgyűlés ülése a Szent Korona je­lenlétében ,-történjen. Tekintettel arra, hogy a Szent Korona a magyar államiság szuverenitásának ezeréves jogfolytonosságát fejezi ki, mint a nemzet legfőbb közjogi méltósága. A Szent Korona erre az időpontra történő elszállí­tására és őrzésére a kormányőrség parancsnokát fel. kérni szíveskedjék. Pártérdekeken felülemelkedve, jelképezze a korona az egész magyar nemzet összetartozását Budapest, 1990. április 19. Kiváló tisztelettel: Dr. Káliay Miklós elnök tus tevékenységét. Abból in­dultak ki, hogy — feltehe­tően — az új Parlament a helyi tanácsok mandátumát a helyhatósági választásokig meghosszabbítja.. Kérdés azonban, hogy mi történik abban az esetben, ha ennek ellenére -.— például a szegedi — tanács működésképtelen­né válik, vagy önként le­mond? A pártok javaslata alkal­mazkodni igyekszik a hatá­lyos iogszabályokhoz. Hivat­koznak az 1989. június 12­ei, városi tanács-vb és pár­tok közötti tanácskozás ered­ményére, amelyen a pártok az alábbi jogosítványokat kapták: 1. A tanácsülésen való részvétel, tanácskozá­si joggal. 2. A vb-üléseken való részvétel a konkrét na­pirendi pontokra vonatkozó igén3-ek szerint. 3. A taná­csi bizottságok munkájában való részvétel (bizottsági tag, illetve munkatársi stá­tusban). E jogokat most az alábbi­akkal tartják célszerűnek kiegészíteni: 1. A pártok kapjanak rendes és rendsze­res tanácskozási jogot a vb ülésein is. 2. Mind a tanács ülésein, mind a vb ülésein gyakorolható tanácskozási jog bővüljön ki egy olyan jogosítvánnyal, hogy ha egy párt valamely napirendi pont tárgyalását több mint 8 nappal az ülés előtt java­solja, ükkor az adott testü­let a témát tárgyalni legyen köteles. 3. A pártok szabály­szerűen meghatalmazott képviselői betekinthessenek (visszamenőleg is) minden olyan önkormányzati iratba, aktába, illetve ezekről má­solatot készíthessenek, ame­lyek megtekintését a tör­vény (személyiségi jogok vé­delmében stb.) kifejezetten nem tiltja. 4. A tanácsi ap­parátus álljon a pártok ren­delkezésére, azok igényeinek megfelelő információszolgál­tatási kötelezettséggel. En­nek részeként a pártok igénylik, hogy a testületi (Folytatás a 2- oldaton.) Amerika — magyar pedagógus szemével A boldog gyermekkar titkai A Soros-alapitvány jóvoltából egy öttagú — pedagó­gusokból és újságírókból álló — magyar csoport csaknem három hetet töltött az Egyesült Államukban, hogy az is­kolákban folyó egészségnevelés mikéntjét tanulmányozza. Kovács Klára, a Szegedi Vasvári Pál Közgazdasagi Szak­középiskola angol szakos tanára tapasztalatokkal — és tanmenetekkel — fölpakolva érkezett haza. S hogy mi­lyen. a hazai oktatásügy számára is megszívlelendő isme­retekkel gazdagodott, ezt adjuk közre az alábbiakban. Akár szülőként, akár pe­dagógusként teszi valaki a lába t Amerika földjére, ha­marosan beléhasít a fölits­merés: az ottani gyerekek magabiztosabbak, kiegyensú­lyozottabbak, mint a mie­ink. Határozottságuk, jó ke­délyük főként a stresszmen­tes iskolai légkörnek kö­szönhető, annak, hogy óvo­dás kortól kezdve a pozitiv önértékelés, az önbecsülés kiépítésén fáradoznak a pe­dagógusok. Talán erre is visszavezethető az oly any­nyira irigyelt amerikai si­ker titka. Ezzel szemben mit teszünk mi? Az alig tel­jesíthető követelményrend. szerrel megterhelt gye­reket a túlélés lehetőségé­vel ismertetjük meg. Hát valahol már itt kez­dődik az egészséges életre nevelés, az oktatás módsze­reinél, amelyeknek, szintén tükröznie illenék: az egész­ség — a testi és a lelki — érték. Márpedig ha az. vé­denünk kell. megóvnunk a romlástól. A'mi azonban az első teendő a pedagógus szá­mára. az, hogy tudatosítsa tanítványában: van, létezik az egészség. Amikor példá­ul azt mondjuk: „Jól érzem magam." A következő lépés rögzíteni azt is, mikor, hol és miért. így talán ezt az állapotot tudatosan is elő­idézheti az ember a már be­vált életmóddal. A Pennsylvaniában egye­temet, továbbképző intézetet és iskolákat látogató szak­emberek úgy találták, az óvodai tantervektől a 18 évesek számára készített óratervekig valamennyit át­járja a pedagógusok hozzá­értése, a téma fontosságába vetett hite, és a mieinknél alaposabb pszichológiai is­mereteik. Abból indulnak ki, hogy a fiataloknak szük­ségük van a szabadságra, hogy kortársaik befolyása nélkül — nekik megfelelő — döntéseket hozzanak. Meg kell tanulniuk, hogyan mond­janak nemet a dohányzásra, a drogra, az alkoholra anél­kül, hogy barátaikat elve­szítenék, sőt hogy elhatáro­zásukat mások tiszteletben is tartsák. A pedagógus ab­ban igyekszik segítséget nyújtani tanítványainak, hogy miközben visszautasít­ják a cigarettát, a kábító­szert, miként tarthatják meg mégis barátaikat. Az egyik hetedik osztály­ban tett látogatás alkalmá­val gyakorlati példát is lát­hattak a magyar tanárok. Szituációjáték tanúi lehet­tek. A pedagógus három részre osztotta a társaságot: bajkeverőkre, áldozatokra és a kérdést, feleletet segítő instruktorokra. A „játék" célja a hárítás készségének elsajátítása volt. A „forga­tókönyv" szerint zajlott a rendkívül érdekfeszítő, ol­dott „előadás": a gyerekek kérdeztek, megnevezték a konfliktus fő okát. fölmér­ték a következményeket, ve­szélytelen alternatívákat ne­veztek meg, és azon igye­keztek,*' minél inkább meg­feleljenek annak a kívána­lomnak: „Ragaszkodj az el­határozásodhoz, távozz el, de »hagyd nyitva az ajtót"!" Különböző témákról esett szó ezeken a foglalkozáso­kon: a drogról, az önisme­retről, a döntéshozásról, a stresszkezelés lehetőségei­ről. külön tanmenet készült a táplálkozásról. Csak egy kiragadott példa a stressz oldásának módjáról. A lelki feszültséget érzékeltető ököl­be szorított kéz ellazul, ha ugrál, mosolyog, nevet az osztály. (Hej, de meg kelle­ne ezt próbálni nálunk is!) Szimbolikus értelemben is fölemelö az a gyakorlat, amelyet óvodásokkal végez­tettek el: az összegabalyo­dott gyerekeknek úgy kell rendeződniük, hogy egymás kezét el nem eresztve, min­denki aktiv közreműködésé­vel jöjjön létre a szabályos, kígyózó sor ... A nagyobbak kötetlen beszélgetésen ad­nak recepteket egymásnak, hogyan lehet kimászni a stresszhelyzetből, a szűnni nem akaró rossz hangulat­ból. Nálunk a rendszeres hajnali keléssel, a félelme­tes számonkéréssel, bünteté­sekkel, az egész napot igénybe vevő szellemi túl­terheléssel, a jegyekért fo­lyó élethalálharccal mint­ha az ellenkezőjére igyekez­ne dresszírozni az iskola. Megjegyzendő még: az; egészséges életmódot évente 30 órán át sajátíttatják el az amerikai gyerekekkel, a számonkérés réme nélkül. Erre az órára nem kell ta­nulniuk. az egyetlen cél, hogv mindenkiben pozitiv értéktudat alakuljon ki ön­magáról, az a meggyözodes, ami sugárzik minden ame­rikai fölnőttből is: fontos, értékes, egészséges ember vagy. Van-e, lehet-e fontosabb feladata ma a jövőt előké­szítő, mai magyar iskolának, mint hogy egészséges, önbi­zalommal teli embereket neveljen? S ha így igaz, ne szégyelljük eltanulni az amerikaiaktól azt, amit ők jól, csinálnak. Nem elegen­dő, ha a« a néhány, Üjvilá­got látott pedagógus előadá­sokat tart egy-két érdeklő­dó kollégájának. Az ameri­kai tanmenetek — minden korosztály számára — itt vannak Magyarországon. Az óvodásoktól a 18 évesek ké­pességéig. minden hasznos információ a kezünkben van. A Soros-alapítvány vállalta az adaptálás költségeit is: a hazai iskolák tehát alterna­tív tantervként hasznát ve­hetnék a kiváló, alapos el­méleti ismeretekre épülő, ötletes gydkorlati megoldá­sokat javasló anyagnak. Ta­lán, ha majd az oktatási in­tézmények nagyobb önálló­ságot kapnak, nem kell te­hetetlenül várakozniuk egv minisztériumban elhangzó sípjelre .. . Chikán Agnc*

Next

/
Thumbnails
Contents