Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-17 / 89. szám

17 1990. április 19., csütörtök T'/.v/' ACiv m+íiSil:; FELTAMADAS SOMOGYI KAROLYNÉ KÉPRIPORTJA AZ ALSÓVÁROSI IIAVAS-BOLDOGASSZONY TEMPLOMBAN, MENETEN S A SZENTMISÉN KÉSZÜLT A FELTÁMADÁS ÜNNEPÉN RENDEZETT KÖR Nyuszi ül a fűben... ... s ezúttal bátran elhatározza: nem fog szundikálni! Előtte képernyő, a tévétízpercé (közérthetőbben: TVlOjc) adását fogja, színesben. s ilyenkor a fű zöld — kell ennél több egy ketreclakónak? Kiskosarát a karjára (bocsánat: mancsaira) akasztja, még ezt megnézem, gondolja, sárgarépa-zagyvalék tűnik föl a mező alján, majd fejeskáposzta-reklám, maga a termelő, Kecskés Ür hirdeti fennhangon, minden tapsifüles figyelmébe ajánlva a farm kínálatát. Nyuszi leteszi a kiskosarat, mellre font mancsokkal kémleli a jövőt: a csicsókaültetvény, mint az őserdő, zúg, beleborzong minden mezei lakó, mi veszedelmet rejtegethet; amikor vetőmagvakról van szó. Nyuszi rágógumit kotor elő a kosárból, annak használata. mármint a rágás élteti, táplálja az agy vérellátását, er.t a tévétízpercé régebbi adásaiból tudja Nyuszi, a ketreclakó. A vetőmagot fény éri, szárba szökken, tippelni lehet, mi lesz belőle — Nyuszi mindig eltalálja, csodálatos ösztönei vannak, a tudományos előképzést helyettesítik. Szélirányból róka neszezését hallja; abban a pillanatban elmegy a vétel, odaugrik a gombok mellé, nagy szakértelemmel váltogatja őket, életbe vágó másodperceket veszít, mikor bejön az adás, már rajzfilm pereg, nyuszi ül a fűben, háta mögött ólálkodik a róka, a karján kiskosár, kajla nyuszifül lóg ki belőle, a kosár oldalán a tévétizenegyperbé (TVll/b) adását reklámozó felirat... S egy családi fölvétel: rókamama hat kicsinyével. Nyuszi ült a fűben . . . P. S. ff Tiszta kosz" Sétálunk, sétálgatunk ... Keresztül és által megyünk nap mint nap városunkon. Belegyalogoljuk magunkat a hétköznapiságba. Ünnep volt, tavaszünnep. Húsvét. Többségünkben csinosabbá, vasaltabbá váltunk, mint máskor, szóval egy-két nap erejéig adtunk magunkra, no; Fessen és délcegen lépdeltünk a lágy porban, koszban, idegenből jött barátommal. Jó kedvre derítette a továrisok korszakának búcsút intő plakát. — Most aztán csak rajtatok múlik! — veregetett vállon. — Te, ez a kormánypárt most, hogy győzött, tényleg kitakarítja a várost? — Nem, azt hiszem nem szó szerint kell érteni... Ez inkább amolyan politikai reklámfogásféle — adtam hangot kételyeim egyikének. — Pedig bizony ránk férne a nagytakarítás. Gyalázatosan mocskosak vagyunk — tettem beismerő vallomást, majd a következő mozdulattal majdnem a csikkel tűzdelt járdaszegélyre pöcköltem a kezemben parázsló, csonkig égett cigarettamaradványt. Íme, talán ekként működnek régi rossz reflexeink: gypmrunk émelyeg a körülöjitünk felgyülemlett szennytől. Tiszta utcák, terek, megtisztult közélet után vágyakozunk. Európai módon szeretnénk élni . .. Elmenni a szemetesig, seprű után nyúlni (stb.) persze A Magyar Demokrata Fórum 4 szegedi elnöksége és országgyűlési képviselői fölkérik az MDF tagjait és támogatóit, nyújtsanak segítséget abban, hogy VAROSUNKAT MEGTISZTÍTSUK a választási hirdetményektől és plakátoktól. (x) más, mint a cigányokra, a hajléktalanokra, a szomszéd népekre, azaz másra mutogatni, másra fogni azt is, amiről mi tehetünk. Először is szembesülnünk kellene — önmagunkkal. Ha a többségnek „nem szúrja a szemét a szemét", akkor se maradjon minden a régiben. Legyen közügy a közérzet, a köz tisztasága. (varga) PACSIKA EMÍLIA Kis tétel A tanya nádfödelét új széldeszkával kellene beszegni. A régit igencsak elette az idő, az esólepergető is elmállott. A maradék meg úgy fölpördült, mint a tökhaj, s csak az imádság tartja. Némi faáru után kellene hát nézni. Persze minden tapasztalat nélkül nem könnyű egy ilyen nagy dolgot véghezvinni. A hátrányos helyzetű, panelházi, havi fixből élő polgár huszadika tájékán csetlik-botlik csupán, ha szerény vidéki birtokához alkatrészeket kell beszereznie. Az apró tanya nem úri huncutságból, vagy az újgazdagék vagyonfitogtatási szándékából, hanem a benzingőzzel teli városi levegő miatt született. No meg adósságcsinálásból, hiszen a kisembernek csak kölcsönnel a nyakában futja ilyen fényűzésre. Az meg teljesen véletlen, hogy a vásárolandó fa szállításához jutányos áron bérelt teherautó akkora volt, hogy rajta egy palota felépítésére elég nyersanyagot el lehetett volna fuvarozni. No. nem baj, gondolták, legalább az a sok csentres is felfér rá, ami a panel sufnijában évek óta felhalmozódott. Jobb helye lesz annak kinn a fészerben. Fel is rakták a huci-mucit az óriás járgányra, s azután indultak el deszkanézőbe. Előtte osztottak, szoroztak, kiszámították, mennyire futja, hogy hónap végéig még kihúzzák a fizetésből. A város szélén álló fatelepre nem voltkönynyű bejutni. Portás, kapu, sorompó állotta útjukat. S a bebocsáttatáshoz szükséges engedély kiállítása után egy bűvös név gazdáját is meg kellett keresniük. Begördülve a kapun, csodás világ tárult eléjük. A Pál utcai fiúk grundja lehetett ilyen. Gyönyörű rönkök halmaza, széfjen felszeletelt deszkákból szabályosan felrakott, hatalmas tömbök között haladt a betonút. A teherautó benzinszagú fülkéjéből kiszállva orrukba finom, friss faillatot csapott a hideg szél. Szinte megmámorosodva, boldogan vetették magukat a telep kincsei közé. A bűvös név gazdája is előkerült. A pufajkás, fontossága tudatát arcán viselő ember először hosszan, kuta. tó tekintettel nézett végig rajtuk, majd megpillantván a hatalmas szállító alkalmatosságot, szemében láthatóan fény csillant meg. Nagyvonalúan, körbemutatott, s nyájasan közölte: ezekből tetszés szerint válogathatnak. ök pedig megint csak osztottak, szoroztak, és gondosan kiválogattak pontosan egy tucat-' nyi gyönyörű deszkalapot. Kísérőjük úgy hihette, ez csak a bevezetés, s ezután jön, a többi „fűrészelt áru" kiválasztása. Ezért várakozóan nézett rájuk. Homlokára azonban mintha odaköltözött volna egy halvány, némi gyanakvásról árulkodó ránc. Ekkor jutott eszükbe az asztal. Mert hogy azt is szerettek volna. Olyan kerti alkalmatosságot ami mellé többen is leülhetnek megenni a bográcsban főtt pörköltet. Ügy gondolták, ehhez megfelelnének egy fatörzs hosszára levágott szabálytalan szeletei is Két-három amorf darabból egy kis fantáziával jópofa bútor készülhet a füves udvar egyik zugába. Zavartalanul meg is beszélték: valami selejt görbe fa kellene e célra. Ezt hallva a pufajkás úr arcán már nemcsak a csalódottság, de a boszszúság jelei is megjelentek. Érdeklődni kezdett: mi lesz még, s mikor kiderült, semmi egyéb, határozottan dühös lett Nem, is fojtotta magába véleménylét: no hát, ekkora kocsival ennyit visznek? •— mondta, s megsemmisítő pillantással illette őket Nem törődtek vele, mert felfedeztek egy nagy rakás, szegény embernek való selejt árut. De mielőtt válogatni kezdtek volna. az udvar ura gyorsan és megfellebbezhetetlenül kijelentette: ebből csak kettőt adok! A többi nem eladó! Ártatlan szemekkel, kérdőn néztek a fontos emberre, de az akkorára már eltűnt a farakások között a szemük elől. Otthagyta őket, azt se mondta, mi a tqendő. ha a maréknyi árut felrakták a hatalmas platóra. Mikor hosszú bóklászás után újra megtalálták, szó nélkül, flegmán mutatott egy szörnyen unalmas külsejű csarnokra. Sok-sok ajtón át vitt az út a szabadulás felé. A szúk. falanszterszerű irodákban kék, rózsaszín. fehér köpenves, fáradt arcú asszonyok írogatták a különféle számlákra, szállítólevelekre a tételeket Pecséteket ütöttek a rubrikázott indigós hátuljú papírokra. Végre a pénztárnál fizettek, s igen elégedettek voltak magukkal, mert pont ennyit terveztek a vásárlásra. Csak az nem fért a fejükbe miért volt olyan csalódott, ingerült és dühös az először oly szolgálatkész és nyájas úriember. Szervezik a Hangya szövetkezeteket Szabolcsban A választások befejezése után a Hangya szövetkezetek újraalakítására fordítja a legnagyobb gondot a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete. A térség első Hangya szövetkezetét már megalakították Vaján. Egyelőre három szakágat hoztak létre: gyümölcs- és zöldségtermesztőt, valamint sertéstenyésztőt. A vajai Hangyának 53 alapító tagja van, akik ötszáz-ötszáz forintos részjegyet • váltottak. A szövetkezet mindenekelőtt az áruértékesítésben segíti majd tagjait. A jövő szerdán ör községben szervez alapítóközgyűlést az FKgP, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg valamennyi települése sorra kerül. Minden községben és városban szeretnék ugyanis létrehozni a Hangyát, hogy minél hatékonyabban segíteni tudják a kistermelők munkáját. A szövetkezetek a tervek szerint elsősorban a felvásárlást és az értékesitésst vállalják, de később — a hagyományoknak megfelelően — élelmiszer-kiskereskedelemmel is foglalkoznak majd. A régi, 1945 után megszűnt Hangya szövetkezetek egykori vagyonát, és még meglevő épületeit szeretnék visszakapni a jelenlegi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetektől, amelyek annak idején „bekebelezték" a Hangyákat.