Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-03 / 78. szám

13 1990. április 4., szerda Verra-alapítvány Azért, hogy a vesebetegség végső stádiumában lévő, művesekezelésre, majd veseátültetésre szoruló betegek életvitelét, munkakedvét, társadalmi beilleszkedését kai rehabilitácójának segítéelősegítse ezáltal a túlélés se. Ennek keretében; a min- hoz bárki — természetes, esélyét növelje — a Vesebe- denkori anyagi lehetőségei vagy jogi személy — csatlategek Regionális Egyesülete, függvényében anyagi és szo- kozhat. Vagyoni hozzájáruSzeged, közérdekű alapít- ciális támogatást ad; támo- lásként az alapítvány ingóványt hoz létre, gátja a gyógykezelést; előse- és ingatlan vagyontárgyat, Az alapítvány neve; Vese- gíti a társadalmi beilleszke- eseti vagy rendszeres jövebetegek Regionális Rehabili- dést (munka, lakás, közieke- delmet elfogad, s azt a beteAz alapítvány nyitott, ahgek javára fordítja. Az alapítvány számlavezetációs Alapítványa (röviden: dés, információ). Verra). Az alapítvány céljára az (Székhelye: Szeged, Pécsi alapító 300 ezer forintot bo- tő pénzintézete.- Szőreg' és u. 4. 6720. I. Sebészeti Klini- csát rendelkezésre. A célok Vidéke Takarékszövetkezet ka Nephrológiai Osztály.) eléréséhez évente a fenti ösz- 10. sz. egysége Szeged, OskoAz alapítvány célja: a ve- szeg kamata és a folyó befi- la sebetegek fizikai és pszichi- zetések használhatók fel. u. Számlaszáma; 289-98352. MNB Hátrányból, kényszerből Egyre többen kérnek Városkarnyéki községeink közül Sándorfalván van a olyan kisnyugdíjasok, akik legtöbb előfizetője 80 esztendős lapunknak. 1370-en „já- korábban még akkor sem ratják" a DM-et, igen sok olvasóink között az idős ember, fogadták el a sfcgélyt, ha Kik mostanában panaszolják, egyre nehezebben „szorítják felajánlották nekik... Nöfci" a napilapravalót (is) havi jövedelmükből. Életfel- vekedik a teljes összegű tételeik nehezedése sok mindenben tetten érhető, de leg- rendszeres szociális segélyre feltűnőbben talán abban, hogy mára odáig jutott a többségük, hogy (ha még lelke mélyén szégyenli is talán) segélyért kopogtat a tanácsnál. jogosultak száma és igénye ... Többen és többen tengődnek részsegélyekből. — A keret padig véges. A helyi erőforrásokat, ha maximálisan kihasználják, akkor is. Idős, bölcs parasztember -Dóc Igényszint alulnézetben kérdezte tőlem: miért nem kaphatnak alanyi jogon Körülményeiket firtatva vitése is aktuális, s hamarominap — több falubeli idős san megoldandó lenrJa. emberrel való beszélgetés után — magam is bekopog tam a Sándorfalva nagyközségi közös tanács „.,,,. „„„ j-- „ , , „ vb titkárához dr Kiss Jó Sandorfalvan mintegy 200 nyugdijat azok a nok. akik zsefhez és a'szociálpolitikai idős házaspár él, akik- egész életükben „csak" gyeügyek intézőjéhez, Szűcs csak a férjnek van rekeket neveltek haztartast Pálné igazgatási előadóhoz, nyugdíjjogosultsága (felese- vezettek, s mellette a mezoGyorsan kiderült, hogy a 6e legfeljebb pár száz fo- gazdasagban robotoltak. — ux—A.J.—i -""l-l— m™, "«<•'— valaszolni a továbbadom: faluban szerzett tapasztala- rintos házastársi pótlékban Nem tudtam taim alapján látott tenden- részesül); közülük sokan kérdés ebe ciák „olvasata" hasonló. A csúsznak a létminimum ala falu(k) vezetői naprakészen ~ Nem veletlen, hogy taismerik az idős emberek valV 58 volt a fiúban az jelhelyzetéi (az 1248 sándor- irtási szerzodesek szama. falvi 60 éven felüliét, és a (S éPPen e magas szám mivDócon élő 187 nyugdíjkorha- att tartanak a tanacsiak attáron túliét). S évről évre tól> h°Sy az eltartási sértőbbet próbálnak tenni ér- ződésekre vonatkozó új rentük — ám most már min- delet miatt ~ ami az ellendig több kellene. örzési jogukat nyírbálja meg — e téren már a közeljövőben több lehet a probGondozás, étkeztetés léma.) A rendszeres, illetve eseti Miért itt is ugyanúgy sú- Segélyekkel „megtámogalyosbodnak a problémák, tott" idős emberek gondjai mint a környező községek- ezeken a településeken is ben; elsősorban a tsz-jára- sokfélék, de egyben igen hadékosoknál, a nyugellátás- sonlatosak: hátrányos helybán nem vagy csak részben zettíen vannak a városiakrészesülőknél, az eltartó hoz képest. Mert a szegedi nélkülieknél, a rendszeres "dós emberek „közterhei" jövedelemmel nem rendel- kevésbé súlyosak, mint a kezőknél. Elsősorban nekik falubelieké. A létminimufizeti a tanács — persze mon tengődő dóci öreg pélkellő mérlegelés alapján — dául miből, hogyan fizesse az egyre emelkedő összegű meg a gázvezetésből „reá segélyeket (1989-ben 45 fő eső részt", a tavaly názankapott rendszeres segélyként ként kikalkulált 16 ezer főösszegen 1 millió 667 ezer rintot? S lesz-é a sándorfalforintot; 242 fő pedig 427 vi öregeknek házanként 50esetben 840 ezer 500 forint- 60 ezer forintjuk, amivel nyi úgynevezett eseti se- „be kellene szállni" a kétgélyt). Rajtuk próbál segíte- három éven belül esedékes ni az 1987 óta működő gon- csatornázási fejlesztésbe? — dozási központtal, az idősek Nem lesz. Még ha idős, beklubjával (aminek költség- teg létére munkával — álvetése tavaly másfél millió- lattartassal, kertészkedéssel nyi forintra rúgott). Tavaly — próbálkozik, ha erején Sándorfalván a négy hiva- felül vállal, akkor sem lesz. tásos és hat tiszteletdíjas Inkább azt mondja hát, gondozó az időisek klubjában hogy minek néki a gáz és miért is nem? Szabó Magdolna Soros a bölcsészeknek A Soros-alapítvány részt vesz a bölcsészképzés reformjában; erről kötött megállapodást az alapítvány és a Művelődési Minisztérium. A dokumentumot — amely szerint az alapítvány szeptembertől 30 millió forintot, valamint 44 ezer USA dollárt biztosit a reformot célzó programokra — Glatz Ferenc miniszter és Vásárhelyi Miklós, a Soros Alapítvány elnökének személyes képviselője látta el kézjegyével hétfőn a Művelődési Minisztériumban. A megállapodás szerint a Soros-alapítvány a modernizációra irányuló pályázatok személyi kiadásait, valamint a csak devizából megvásárolható könyvek és eszközök beszerzési költségeit fedezi. A Művelődési Minisztérium arra vállal kötelezettséget, hogy 25 millió forintig pályázati rendszerben fedezi az infrastrukturális beruházásokat. A szerződéskötést megelőzően a Soros-alapítvány tavaly ősszel pályázatot hirdetett a bölcsészkarok számára az oktatás reformjára, s egyben felmérte a programok megvalósításához szükséges anyagi igényeket. A minisztériummal közösen Bölcsész Kuratóriumot állítottak fel a pályázatok elbírálására, valamint az arra méltónak ítélt programok anyagi támogatására. A budapesti, a pécsi, a szegedi és a debreceni bölcsészettudományi karok, tanszékek, és az oktatók által benyújtott 120 pályaműből, mintegy harminc program megvalósítását segítik. J3 emberről, házilag 27 öregről gondoskodott, Dócon pedig 8, illetve 4 főről. A legkedveltebb ellátási formát, a szociális étkeztetést a sándorfalvi öregek közül az elmúlt évben 73 vette igénvbe i(s csak 20-an fizettek érte), idén már eddig 99 fő, minek a csatorna. — Vagyis: az igényszintjük nem alakítható. Többségüknek önhibáján kívül. Kevés a keret A tanácsiak, a gondozási központ munkatársai, az Dócon 12 -en kapnak ebédet egészségügyi dolgozók ilyen (mind ingyenesen) a ven- irányú tevékenysége évről déglőből. Tavaly mindezért évre több nehézségbe ütkö723 ezer forintot fizetett a zik, és egyre több erőfeszítanács — idén pedig még tést igényel. Nemcsak anyatöbbet fog, mert éppen e git, természetesen; de azt napokban mérik fel a ta- elsősorban. Mert növekedik nyán élő idős emberek hely- a hátrányos helyzetűek, a zetét, igényeit, étkeztetésük, segélyezésre, ellátásra szoellátásuk lehetőségeit. Biz- rulók száma. Egyre töbo tos, hogy idén már kevés idős embert kell támogatni lesz az öregek támogatására a két községben. Kérik. S a két községben az a 2 mii- idén már félő, hogy nem lió 816 ezer forint, ami a ta- tudják kielégíteni a kerevalyi költségvetésből tellett, tekböl a kérelmezőket. Mert A területi gondozás, a saját, egyrve többen fordulnak pélaz otthoni környezetben va- dául a tanácshoz rendszeres ló ápolás, segítés iránti szociális segélyért olyanok, igény növekedik jobban, akiknek nincs nyugdíjjogobár az idősek klubjának bő- sultságuk. S jönnek kérni FILMJEGYZET Kék bársony „Minden bizonnyal a legszemtelenebbül eredeti játékfilm, amely az utóbbi években Amerikában készült" — írta a Rolling Stona Magazin Dávid Lynch Kék bársony című filmjéről. Krimi, amely nem merül ki a bűntény izgalmas felderítésében. Az amerikai kedves otthonokon át vezető, lidérces utazás. Megmutatja, hogy a valóságból hogyan építhető fel egy szürreális világ, s az hogyan tér vissza a hétköznapok nyugalmába. Egy amerikai kisváros vidám képsorai után Jeffrey Beaumont agyvérzéssel kórházban fekvő édesapjától sétál hazafelé, s útközben a réten, a sűrű és magas fűben, egy levágott fület talál. A fület leadja a rendőrségen, de magánnyomozásba is kezd, melyben az1 egyik rendőrtiszt lánya, Sandy folyamatosan segíti „a fülébe jutott" információkkal. A gyilkossági ügy szálai Dorothy Wallenshez, a bájos és titokzatos bárénekesnőhöz vezetik. Jaffrey bejut Dorothy lakásába, ahol szemtanúja lesz egy szadomazochista szexuális jelenetnek, s kiderül, az „akcióban" részt vevő Frank mozgatja az események rugóit. Majd Dorothy Jeffrey-t is magáévá teszi. A történet egyre hosszabb és irracionálisabb jeleneteken keresztül halad a megoldás felé. A film annyira felkeltette a kritikusok figyelmét, hogy legtöbben az első helyre tették az évtized legjobb filmje szavazásán. Éis valóban, mintha Lynch tudatalattijából lépne elő a film; egy egészen mélységes látomás, mely mindvégig bizonytalanságban tartja a nézőt. Bizonytalanságban, mert legtöbbször valóságos, hihető elemek egymásutánjai egy valóságon túli világ benyomását keltik, melyen a naivságig vitt jelenetek még egyet csavarintanak. Mindezen nehézkes fahumor szivárog át. Kora reggel bemondja a helyi rádió: Ma szép idő van, elő a motorosfűrészekkel. Vagy: A második fa zuhanása két órát jelez. Tehát: „Ez az a város, ahol tudják, hogy a favágó mennyit favág." Dávid Lynch ismertebb filmjei: Törlófej; Az elefántember; Düne. Frankét Dennis Hopper alakítja, aki a Szelíd motorosok című filmmel szerzett hírnevet. Dorothy szerepében pedig Isabella Rossellinit láthatjuk, aki a híres olasz rendező és Ingrid Bergman lánya. A film 50-es éveket idéző zenéje lemezen is megjelent. P. Sz. Hollandiában így csinálják Tanárjelöltek és a politikai tudományok Ismert újságírói „meghatározás" szerint a hír nem az, ha egy kutya megharapja a postást, hanem ha a postás harapja meg a kutyát. Egyetemi városban — bárhol a világon — egészen természetes, ha külföldi kutató látogat el egy-egy intézménybe, vagy más országbeli vendéghallgatók tanulnak ott néhány hónapig. Természetes, mert a tudományos műhelyek, a felsőfokú oktatási intézmények lételeme kell hogy legyen a jövés-menés. S hogy kerül ide a kutya meg a postás? Hát úgy, hogy miközben Szegeden sem hír legtöbbször egy-egy külföldi professzor látogatása, annál ritkább, tehát mindenképpen hír értékű, ha külföldi diákokat hoz ide a kíváncsiság. A napokban a szegedi tanárképző főiskolán vendégeskedett a hollandiai grüningeni főiskola két hallgatója, Caroline Draper és Lisette ten Voorde, tanárjuk, Leon Valk kíséretében. Tanulmányaikról, jövetelük céljáról, megtisztelő érdeklődésük okairól beszélgettem velük. * A holland tanárjelöltek — bár nem nyelvszakosok — tökéletes angolsággal elmondták, nemcsak a nálunk hagyományos szakpárok közül választhatnak, hanem a számunkra meglehetősen szokatlan érdeklődési körüknek is hódolhatnak, készülve élethivatásukra. Nevezetesen: elmélyedhetnek a társadalmi, a gazdasági, a politikai tanulmányokban, tanulhatják a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó ismereteket, sót választott tantárgyuk lehet az úgynevezett peace studies is, amely egy lehetséges háború kirobbanásának okait, a béke megőrzésének lehetőségeit tárja föl a i majdan 12-16 évcr. fiatalokat oktató, leendő tanárok előtt Caroline-nak különösen szívügye a béke tudománya. Szerinte az a tény, hogy az emberek különbözők, és emiatt sokfelé a világban diszkriminációval sújtanak egyeseket, békétlenséghez vezet Ezeket a Droblémákat föl kell tárni, meg kell ismerni, s csak úgy lehet elejét venni az igazságtalanságoknak, arpelyek óhatatlanul harcba torkollnak. — Mit tehet ez ellen egy tanár? — kérdeztem. — Nagyon sokat — felelte. — Ilyen-olyan ismereteket szereznek például a diákok Kelet-Európáról, az itt élő népekről. A mi feladatunk, hogy megtanítsuk: ók mások, de ettől nem ellenségek. — Ehhez gyűjtik most a személyes tapasztalatokat? — Igen. Magyarországon már harmadszor járunk, de Szegeden ez az első látogatásunk. A szegedi főiskolán a magyar oktatási szisztéma megismeréseivel is gazdagodunk. — Milyen cél vezette önöket Magyarországra, és éppen Szegedre? — kérdeztem a grüningeni főiskola szociológia- és politikatudománnyal foglalkozó tanárát. — A szeggdi főiskolával, Lengyel Zsolt tanár úrral egy éve kerültünk kapcsolatba, s szeretnénk ezt az ismeretséget szorosabbá fűzni a két intézmény között. Második lépésként csereprogramot dolgoznánk ki, 1990— 91-re. Ez azt jelentené, hogy hároméves periódusokban megterveznénk a holland és a magyar hallgatók cseréjét, lehetővé téve rövidebb látogatásokat és konferenciákon való részvételt is. Leon Valk tanár úrtól megtudtam azt is, magyarországi látogatásuknak más célja is van. A grüningeni főiskola ugyanis egyike a kétévenként megrendezendő nemzetközi békekonferencia szervezőinek. Dánia, Anglia, Hollandia ési az 1988-as nyugat-berlini találkozó után első ízben keleteurópai ország, éppen hazánk ad otthont az idei rendezvénynek. — Meggyőződésünk, hogy az oktatásban témaként helye van a béke tudományának, ezért is kapcsolódtunk be a konferencia szervezömunkájába. Partnerünk ebben az Országos Pedagógiai Intézet egyik munkatársa, akinek azonban ninasenek diákjai. A toborzásban nyújtunk segítséget: nemzetközi kapcsolataink révén meghívunk Zánkára ameriikai, angol, holland, német, lengyel, magyar hallgatókat — és természetesen tanárokat is Beszélgetésünk alatt mindvégje azt éreztem: itt a jövőről van szó. Mindegy. hogv Hollandia. Maeyarország — egyáltalán. Európa jövőjéről. Arról, hogv a gverekeink holnapját egvengető fiatal tanárok mozgásterének, látókörének bővülésével esv. szellemében >s egységes földrész létrejöttén munkálkodik a maga területén, a maga módján ez a holland tanár, diákjaival egvütt Szinte ezt igazolandó, beszélgetésünk során kiderült más is. A tanár úr lelkes támogatója annak, hogy az Európai Közösség Erasmusprogramjába kapcsolódhasson be Magyarország is. Ezáltal lehetőség kínálkozna arra, hogy holland és magyar diákok 2-6 hónapos időtartam alatt egymás egyetemein, főiskoláin tanulhassanak. — Ilyen cserekapcsolatunk nekünk már van más országokkal. Hihetetlen, milyen gazdag tapasztalatokkal érkeznek haza diákjaink akár csak néhány hetes, vagy két hónapos külföldi tanulás után is. Hallgatóink a látogatások alatt — a tárgyi tudás, a nyelvtanulás mellett — rengeteg emberi és kulturális tőkét halmoznak föl, amely aztár. a tetejében — hazaszállítva — kinek-kinek a saját országában kamatozik. Hát van ennél jobb üzlet? Mivel beszélgetőpartnerem szociológus és politológus, nem állhattam meg, hogy ne kérdezzem meg tőle: Mi a véleménye a magyar változásokról, lennének-e tanácsai? — A fő kérdés itt az: mit kell tenni a fejlődésért? Hogy másolniuk kellene-e a nyugati demokráciákat? Válaszom: ugyanazokat a történelmi hibákat már nem szabad elkövetniük. Óvakodniuk kell attól a keleteurópai országoknak, hogy a rossz példákat átvegyék. Aztán tudomásul kell venni: a változáshoz idő kell. A régi társadalmi és gazdasági szisztéma leépítése nem megy egyik napról a másikra. Az új kialakításánál óvakodni kell a nyugati minták változatlan átvételétől; itt a saját jó hagyományokra, a saját kultúrára alapozva. sajátosan magyar társadalmat kell fölépíteniük. Nézetem szerint a Nyugat adhat tanácsot, segítséget, ha ismeretek hiányáról van szó, de hagyni kell, hogy ezek az országok t rgyék a magukét. a maguk belátása szerint, döntsenek a saját kondíciójuk alapján. Mondjuk, amerikai fejjel, az amerikai technológia fejlettsége közepiette, nem szabható meg egy magyar út... Itt az alapvető cél, hogv minden oárt véleményét egyaránt fontosnak elismerve,. ezek együtt találják meg az országnak legüdvözítőbb megoldást. A tanároknak mes az a dolguk, hoqv nvitottabb szellemű, humán filozófiát képviselő embereket neveljenek akár Keleten, akár Nyugaton, megtartva saját kultúrájuk értékeit. Chikán Ágnes