Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-13 / 87. szám

4 1990. április 2., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) nek olyan dokumentumok, amelyek elősegíthetik a Magyar Köztársaság érdekeinek messzemenő érvényesítését. Éppen ezért kérik, hogy a 11-16-870 budapesti telefonszámon — munkaidőben — bárki, aki ilyen dokumentummal rendelkezik, esetleg bizonyítani tud olyan tényeket, amelyek elősegítik a tárcaközi bizottság munkáját, tegyen bejelentést. Elégedettek Elégedetten nyilatkoztak saj tótójékoztaltój ukon a hét Jalin-amerikai országot tömörítő Riói-csoport külügyminiszterei arról a csütörtöki budapesti találkozóról, amelyen hét közép-keleteurópai ország diplomáciai vezetőivel á két régió közötti együttműködés távlatait tekintették át. A tanácskozás közös közlemény elfogadásával ért véget. Kisgazdaváltás iA Csongrád megyei Rúzsa után a Nemzeti Kisgazdapárt ásotthalmi szervezete ís arról határozott, hogy ismét csatlakoznak a Független Kisgazdapárthoz. A ruzsaiakhoz hasonlóan ők is úgy látják, hogy a parasztságnak egy párthoz kell tartoznia, mert csak egységesen képesek támogatni a Parlamentbe bejutott erős pártokat A Nemzeti Kisgazdapárt vezetőinek véleménye változatlan: mivel kiválásuk oka továbbra is fennáll, ezért a függetlenekkel elképzelhetetlennek tartják az együttműködést. (MTI) Választások előtt Táblázatunk tekinthető adatszolgáltatásnak - is. Akár a íelen, akár a jövő számára. A jelenben az érdeklődő állampolgár böngészheti kíváncsian, ha izgatja: vajon az 6 városában hogyan szerepeltek a különböző politikai csoportosulások? A pártok is elemezhetik saját eredményeiket, öszszevethetik az országos, a megyei adatokkal, vagy a szomszéd város politikai erőviszonyaival. Mindez tanulságos lehet. S az sem baj, ha a jövő történészeinek nem kallódó, porosodó választási jegyzökönyvekből kell kibogarászni az itt közölt adatokat De bizton állíthatom, hogy e számok nemcsak tanulságot jelentenek, haneiA feladatot is. És itt most nem arra az USAban már szlogenné vált kijelentésre gondolok, mely szerint az új elnök hivatalba lépésének napja egyben a kővetkező választási kampány kezdete. A mi esetünkben a feladat a következő kén-három hónapra jelent tennivalót. Így van ez akkor is, ha az állampolgárok többsége már az elmúlt kampány végét is elég nehezen tűrte, s a pártok szónokai, aktivistái, beszédírói, szakértői is szeretnék már kipihenni magukat. A fenti állítás bizonyítása érdekében időzzünk el egy kissé a közelmúltban. Az 1945-ben tartott nemzetgyűlési választások után sajátos hatalmi viszonyok alakultak ki. Az ország belpolitikáját főleg nemzetközi tényezők határozták meg. A nagyhatalmak korábbi megállapodásai értelmében a koalíció fenntartása nem lehetett kétséges. De milyenek lesznek a koalíción belüli erőviszonyok? Ez volt az 1946-os esztendő politikai CSONGRÁD MEGYE VÁROSAINAK PÁRTLISTÁS VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE %-BAN HVK SZDSZ MNP MSZMP NKGP FIDESZ MDF MSZP FKGP ASZ SZDP KDNP Csongrád 0,83 16,83 1,35 3,59 2,26 9,47 26,03 11,20 16,03 2,20 3,63 6,79 Hódmezővásárhely 0,80 14,74 1,90 4,91 1,26 5,64 27,92 6,09 24,93 2,39 3,97 4,93 Kistelek 0,81 16,76 4|12 1.71 5,26 4,69 35,46 6,80 14,56 2,82 2,37 4,51 Makó 0,53 12,09 0,40 4,65 2,68 8,68 30,27 7,07 17,43 6,78 2,64 5,52 Mórahalom 1,50 4,93 0,77 1,65 3,04 3,12 46,91 4,50 21,57 5,31 1,19 5,46 Szeged 0,84 14,78 0,88 3,76 2,15 6,08 54,55 8,35 4,54 1,53 3,06 4,25 Szentes 2,57 17,50 0,72 5,11 1,63 7.17 31,24 6,62 18,35 3,57 2,59 2,92 küzdelmeinek legnagyobb tétje. A szavazatok 57 százalékát megszerző Független Kisgazdapárt többsége csak a Parlamentben érvényesült. A miniszteri bársonyszékek pártok közötti elosztási arányaiban még a választások előtt megállapodás született, melynek eredményeképpen a kisgazdák a tárcák felét kapták. A végrehajtó hatalom alacsonyabb szféráiban, a közigazgatásban, valamint az önkormányzatokban viszont a korábbi erőviszonyok érvényesültek. Ezek megváltoztatása érdekében indította el a Független Kisgazdapárt a történeti szakirodalomban „arányositási politikának" nevezett offenzíváját. A koalíciós partnereknek — különösen a Magyar Kommunista Pártnak — pedig az volt az álláspontja, hogy a korábban megszerzett hatalmi pozíciókból minél kevesebbet engedjen kl a kezéből. S az ismert körülmények miatt ezt meg is tehette. Igy aztán a pártközi tárgyalásokon született megállapodásokból1 mindenki igyekezett a lehető legkevesebbet teljesíteni, illetve újabb és újabb követelések teljesítésétől függővé tenni az eredeti egyezség végrehajtását. Ez a politikai huzavona hozott ugyan a kisgazdáknak néhány miniszteriális pozíciót, főispáni, polgármesteri állást, de az áttörés elmaradt. A küzdelem fő vesztese azonban az önkormányzati gondolat és a demokrácia ügye lett. A helyi képviselőtestületek 1945 elejétől alakultak újjá Magyarországon. Mégpedig úgy, hogy a koalíciós pártok és a szakszervezetek egyenlő — vagy közel azonos számú — delegáltat küldhettek a helyi autonómiát megtestesítő szervekbe. E paritáson nyugvó erőviszonyokat alapvetően változtatta volna meg az önkormányzati választás megtartása, amelyen a parlamentihez hasonló arányok alakultak volna ki. Nem csoda, hogy a Független Kisgazdapárt politikai ellenfelei mindent megtettek a helyhatósági választások megtartásának elszabotálása érdekében. Később pedig — a kisgazdák szétverése és az 1947-es választások után — a szavazással legitimmé váló helyi autonómia csak zavarta volna hlpercentralizációs elképzeléseiket. Ma más a helyzet. Az országos jelentőségű politikai erők közt egy sincs, amely ne hangoztatta volna az önkormányzatok fontosságát. De ez nem jelenti azt, hogy e kérdésben ne volna szerepe a taktikai elemeknek. Már az időpont kitűzése is ilyen. A parlamenti többséget birtokló Magyar Demokrata Fórum számára a választás mihamarabbi megtartása látszik a legkedvezőbbnek. A parlamenti választási kampány „áthúzódó" hatása a legtöbb helyen szinte garantálná a végeredményt. Súlyos politikai hiba volna viszont, ha a többi párt a halogatás taktikáját választaná. Hiteltelenné válna minden, rendszerváltást hirdető politikai erő, ha csupán a számára esetleg kedvezőbb időpontra várna. Természetes ugyanakkor, hogy a kisebbségben maradt pártok további térvesztését jelentené, ha nem kísérelnék meg módosítani az erőviszonyokat. S talán az önkormányzat ügyének sem tenne jót, ha a helyi „parlamentek" az Országgyűlés egyszerű tükörképei lennének. Nos, ez a következő hónapok feladata. De aki ezt vállalja, nem feledkezhet meg a választók kampányundoráról. Ujabb plakátháború nem ajánlatos. Azt kell megkísérelni, hogy a dolog arról szóljon, ami. A várospolitikáról. Hogy minél nagyobb szerepet kapjon a szakszerűség. Ennek érdekében mindenütt meg kellene fogalmazni a helyi társadalmak életét leginkább érintő és helyben megoldandó problémákat. Szegedi állarhpolgárként például arról hallanék szívesen az önkormányzati választásokon a szavazatomért versengő politikai erőktől, hogy milyen elképzeléseik vannak a város egyre inkább ellehetetlenülő közlekedéséről. Mi lesz a lassan, de biztosan lerohadó lakótelepekkel? A házunk előtt büdösödő Vértóval? Lesz-e helyük a gyerekeimnek majd a középiskolában? Mi történik a színházzal? A helyi nyilvánossággal? Milyen lakásépítési programon gondolkodnak? A sor folytatható. A kérdésekre kidolgozott reális koncepciók nyilvános összemérése másféle propagandával nem helyettesíthető. Vagy megint nem tesz valódi helyi autonómia Magyarországon. Kovács László Az egyetlen lehetőség arra, hogy hihessen a szemének... KONTRAX-FÉNYSZÖV SZEMVIZSGÁLÓ SZALON Szeged, Kölcsey u. 4 TELEFON: 22-177 * TELEFAX: (36) 62-22-177