Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-13 / 87. szám

4 1990. április 2., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) nek olyan dokumentumok, amelyek elősegíthetik a Ma­gyar Köztársaság érdekeinek messzemenő érvényesítését. Éppen ezért kérik, hogy a 11-16-870 budapesti tele­fonszámon — munkaidőben — bárki, aki ilyen doku­mentummal rendelkezik, esetleg bizonyítani tud olyan tényeket, amelyek elősegí­tik a tárcaközi bizottság munkáját, tegyen bejelen­tést. Elégedettek Elégedetten nyilatkoztak saj tótójékoztaltój ukon a hét Jalin-amerikai országot tö­mörítő Riói-csoport külügy­miniszterei arról a csütörtö­ki budapesti találkozóról, amelyen hét közép-kelet­európai ország diplomáciai vezetőivel á két régió kö­zötti együttműködés távla­tait tekintették át. A ta­nácskozás közös közlemény elfogadásával ért véget. Kisgazda­váltás iA Csongrád megyei Rúzsa után a Nemzeti Kisgazda­párt ásotthalmi szervezete ís arról határozott, hogy is­mét csatlakoznak a Független Kisgazdapárthoz. A ruzsai­akhoz hasonlóan ők is úgy látják, hogy a parasztság­nak egy párthoz kell tar­toznia, mert csak egységesen képesek támogatni a Parla­mentbe bejutott erős párto­kat A Nemzeti Kisgazda­párt vezetőinek véleménye változatlan: mivel kiválásuk oka továbbra is fennáll, ezért a függetlenekkel el­képzelhetetlennek tartják az együttműködést. (MTI) Választások előtt Táblázatunk tekinthe­tő adatszolgáltatásnak - is. Akár a íelen, akár a jövő számára. A jelenben az ér­deklődő állampolgár bön­gészheti kíváncsian, ha iz­gatja: vajon az 6 városában hogyan szerepeltek a külön­böző politikai csoportosulá­sok? A pártok is elemezhe­tik saját eredményeiket, ösz­szevethetik az országos, a megyei adatokkal, vagy a szomszéd város politikai erő­viszonyaival. Mindez tanul­ságos lehet. S az sem baj, ha a jövő történészeinek nem kallódó, porosodó vá­lasztási jegyzökönyvekből kell kibogarászni az itt kö­zölt adatokat De bizton ál­líthatom, hogy e számok nemcsak tanulságot jelente­nek, haneiA feladatot is. És itt most nem arra az USA­ban már szlogenné vált ki­jelentésre gondolok, mely szerint az új elnök hivatal­ba lépésének napja egyben a kővetkező választási kam­pány kezdete. A mi esetünk­ben a feladat a következő kén-három hónapra jelent tennivalót. Így van ez akkor is, ha az állampolgárok többsége már az elmúlt kampány végét is elég nehe­zen tűrte, s a pártok szóno­kai, aktivistái, beszédírói, szakértői is szeretnék már kipihenni magukat. A fenti állítás bizonyítá­sa érdekében időzzünk el egy kissé a közelmúltban. Az 1945-ben tartott nemzet­gyűlési választások után sa­játos hatalmi viszonyok ala­kultak ki. Az ország belpo­litikáját főleg nemzetközi tényezők határozták meg. A nagyhatalmak korábbi meg­állapodásai értelmében a koalíció fenntartása nem le­hetett kétséges. De milyenek lesznek a koalíción belüli erőviszonyok? Ez volt az 1946-os esztendő politikai CSONGRÁD MEGYE VÁROSAINAK PÁRTLISTÁS VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE %-BAN HVK SZDSZ MNP MSZMP NKGP FIDESZ MDF MSZP FKGP ASZ SZDP KDNP Csongrád 0,83 16,83 1,35 3,59 2,26 9,47 26,03 11,20 16,03 2,20 3,63 6,79 Hódmezővásárhely 0,80 14,74 1,90 4,91 1,26 5,64 27,92 6,09 24,93 2,39 3,97 4,93 Kistelek 0,81 16,76 4|12 1.71 5,26 4,69 35,46 6,80 14,56 2,82 2,37 4,51 Makó 0,53 12,09 0,40 4,65 2,68 8,68 30,27 7,07 17,43 6,78 2,64 5,52 Mórahalom 1,50 4,93 0,77 1,65 3,04 3,12 46,91 4,50 21,57 5,31 1,19 5,46 Szeged 0,84 14,78 0,88 3,76 2,15 6,08 54,55 8,35 4,54 1,53 3,06 4,25 Szentes 2,57 17,50 0,72 5,11 1,63 7.17 31,24 6,62 18,35 3,57 2,59 2,92 küzdelmeinek legnagyobb tétje. A szavazatok 57 százalé­kát megszerző Független Kisgazdapárt többsége csak a Parlamentben érvénye­sült. A miniszteri bársony­székek pártok közötti elosz­tási arányaiban még a vá­lasztások előtt megállapo­dás született, melynek ered­ményeképpen a kisgazdák a tárcák felét kapták. A vég­rehajtó hatalom alacsonyabb szféráiban, a közigazgatás­ban, valamint az önkor­mányzatokban viszont a ko­rábbi erőviszonyok érvénye­sültek. Ezek megváltoztatá­sa érdekében indította el a Független Kisgazdapárt a történeti szakirodalomban „arányositási politikának" nevezett offenzíváját. A koa­líciós partnereknek — kü­lönösen a Magyar Kommu­nista Pártnak — pedig az volt az álláspontja, hogy a korábban megszerzett ha­talmi pozíciókból minél ke­vesebbet engedjen kl a ke­zéből. S az ismert körülmé­nyek miatt ezt meg is tehet­te. Igy aztán a pártközi tár­gyalásokon született megál­lapodásokból1 mindenki igye­kezett a lehető legkeveseb­bet teljesíteni, illetve újabb és újabb követelések telje­sítésétől függővé tenni az eredeti egyezség végrehaj­tását. Ez a politikai huzavo­na hozott ugyan a kisgaz­dáknak néhány miniszteriá­lis pozíciót, főispáni, polgár­mesteri állást, de az áttörés elmaradt. A küzdelem fő vesztese azonban az önkormányzati gondolat és a demokrácia ügye lett. A helyi képviselő­testületek 1945 elejétől ala­kultak újjá Magyarországon. Mégpedig úgy, hogy a koa­líciós pártok és a szakszer­vezetek egyenlő — vagy kö­zel azonos számú — dele­gáltat küldhettek a helyi autonómiát megtestesítő szervekbe. E paritáson nyug­vó erőviszonyokat alapvető­en változtatta volna meg az önkormányzati választás megtartása, amelyen a par­lamentihez hasonló arányok alakultak volna ki. Nem csoda, hogy a Független Kis­gazdapárt politikai ellenfe­lei mindent megtettek a helyhatósági választások megtartásának elszabotálása érdekében. Később pedig — a kisgazdák szétverése és az 1947-es választások után — a szavazással legitimmé vá­ló helyi autonómia csak za­varta volna hlpercentralizá­ciós elképzeléseiket. Ma más a helyzet. Az or­szágos jelentőségű politikai erők közt egy sincs, amely ne hangoztatta volna az ön­kormányzatok fontosságát. De ez nem jelenti azt, hogy e kérdésben ne volna szere­pe a taktikai elemeknek. Már az időpont kitűzése is ilyen. A parlamenti többsé­get birtokló Magyar De­mokrata Fórum számára a választás mihamarabbi meg­tartása látszik a legkedve­zőbbnek. A parlamenti vá­lasztási kampány „áthúzó­dó" hatása a legtöbb helyen szinte garantálná a végered­ményt. Súlyos politikai hiba volna viszont, ha a többi párt a halogatás taktikáját választaná. Hiteltelenné vál­na minden, rendszerváltást hirdető politikai erő, ha csu­pán a számára esetleg ked­vezőbb időpontra várna. Természetes ugyanakkor, hogy a kisebbségben maradt pártok további térvesztését jelentené, ha nem kísérelnék meg módosítani az erőviszo­nyokat. S talán az önkor­mányzat ügyének sem tenne jót, ha a helyi „parlamen­tek" az Országgyűlés egysze­rű tükörképei lennének. Nos, ez a következő hóna­pok feladata. De aki ezt vállalja, nem feledkezhet meg a választók kampány­undoráról. Ujabb plakáthá­ború nem ajánlatos. Azt kell megkísérelni, hogy a dolog arról szóljon, ami. A várospolitikáról. Hogy minél nagyobb szerepet kapjon a szakszerűség. Ennek érdeké­ben mindenütt meg kellene fogalmazni a helyi társadal­mak életét leginkább érintő és helyben megoldandó problémákat. Szegedi állarh­polgárként például arról hallanék szívesen az önkor­mányzati választásokon a szavazatomért versengő poli­tikai erőktől, hogy milyen elképzeléseik vannak a vá­ros egyre inkább ellehetetle­nülő közlekedéséről. Mi lesz a lassan, de biztosan leroha­dó lakótelepekkel? A há­zunk előtt büdösödő Vértó­val? Lesz-e helyük a gyere­keimnek majd a középisko­lában? Mi történik a szín­házzal? A helyi nyilvános­sággal? Milyen lakásépítési programon gondolkodnak? A sor folytatható. A kérdé­sekre kidolgozott reális kon­cepciók nyilvános összemé­rése másféle propagandával nem helyettesíthető. Vagy megint nem tesz valódi he­lyi autonómia Magyarorszá­gon. Kovács László Az egyetlen lehetőség arra, hogy hihessen a szemének... KONTRAX-FÉNYSZÖV SZEMVIZSGÁLÓ SZALON Szeged, Kölcsey u. 4 TELEFON: 22-177 * TELEFAX: (36) 62-22-177

Next

/
Thumbnails
Contents