Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-19 / 65. szám
22 1990. március 23., péntek (Folytatás az J. oldalról.) lett jogi, társadalmi, politikai értelemben paraszttá válni; ma is óriási társadalmi problémánk a szegénység, a kisnyugdíjasok helyzete. Nemzeti függetlenségünkről szólva személyes közelmúltját idézte fej: a Moszkvában a csapatkivonásokról tárgyaló küldöttség volt az első, amelyik visszajött Magyarországra — s az oroszok két nap múlva elindultak haza. A nemzeti egység ügyéről szólva kiemelte: politikusi és tudományos pályáján egyaránt azon dolgozott, milyen módon és formában teremtődjön még a Kárpát-medencében élő magyarság szellemi-lelki egysége. A pártok képviselői az ünnepség lezárásaként koszorút helyeztek el a Kossuth-szobornál. Az MSZP a józan politizálás híve Nagygyűlés Szegeden A szokatlanságérzetnek több oka is volt.. Az vált az életem részévé, hogy ünnepségeken tudósítóként veszek részt, most meg szülőszerepben ültem ott. Március 15-ei, teljesen hivatalos, legális iskolai megemlékezésen — alighanem életemben először. S most, hogy leírom, döbbenek rá: micsoda abszurd . Pedig igaz. Különféle rendű és rangú iskolák padjaiban majd húsz évet eltöltöttem az életemből, s aligha tudnám a mostani iskolásokkal dúdolni a Kossuth-nótát, ha anyám nem tanít, meg rá otthon, mindenféle iskola előtti koromban. Rendben, tegyük hozzá: mindenkit megtanított t>alaki, valahol, valamikor a Kossuth-nótára. Van erre szakszavuk a szociálpszichológusoknak, de legegyszerűbb a nemzet emlékezetének nevezni. És csak itt, ezen a mostani iskolai ünnepségen tudatosult: Másképpen azok a reflexszerű öntudatlan dudorászások — ... elfogyott a regimentje ... — a profán helyszínen, a fürdőszobában, az apró gyerekek viháncolása közben — nyilván anyámnak köszönhetők. A Belvárosi moziban az egész iskolát, minden tanulóját aktivizáló, gondosan összeállított március 15-ei eseménytörténetet adtak elő a szegedi tanárképző l-es gyakorló iskolájának diákjai. A forgatókönyvet a magyartanár írta, Berkes Miklósné; a gyerekek szerepeltek a színpadon, a nézőtéren, az erkélyen, a tér minden pontján; Erdősné Fagler Erika vezette az énekkart; a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagjaiból alakult fúvószenekar kísért, a színházi műszaki emberek adták az idejüket és a hozzáértésüket, a mozi jutányos áron a helyet. A kipirult gyerekek közül a valamiben legjobbak átvehették a jutalmakat. Az élményük biztosan megmarad, felnőttkorukra is. Magam egy kályhával fűtött, tintafoltos padokkal zsúfolt, fekete padlójű tanteremre gondolok; lámpalázasan léptem a katedrára, a nagyanyámtól maradt nagykendőbe bugyoláltak, szörnyű meleg volt, alig levegő; én voltam a fájdalomtól összetört anyácskája lányosképű osztálytársamnak, Németh Imrének, aki éppen elindult a nagy honvédő háborúba, nyilván meghalni. Arra is emlékszem, hogy Szerjózsa-Imre a búcsúcsóknál (három!) végzetesen belegabalyodott a nagykendőmbe — az egész iskola röhögött és sokáig csúfoltak minket azzal a bizonyos orosz káromkodással, amit minden gyerek ismert... Másképpen lesz végre!? S. E. A Magyar Szocialista Párt Dugonics téri nagygyűlésére március 14-én délután a szegedi Padka Banda és a Riverside együttes zenéjére gyülekeztek a résztvevők, köztük SZDSZ-es és fideszcs zászlók alatt sokan, akiket szívélyesen üdvözölt a nagygyűlés szóvivője. A Himnusz eléneklése után Géczi József, az országos elnökség tagja, majd Horn Gyula külügyminiszter, szintén a párt országos elnökségének tagja mondott beszédet. Árad, Temesvár — végre szabadon A tavaly oktéber 6-iki csalafinta ,autóversen y"nyel lezárt út Aradon március 15-én a múltba veszett. Az obeliszket körülvevő vaskerítést a városvezetés lebontatta. Az egybegyűlt sokaság előtt egymás után hangoztak el a magyar és román nyelvű szónoklatok. Az ünnep jelentőségét Titus Ghiorghiof, a Nemzeti Szövetség Arad városi ideiglenes tanácsának elnöke méltatta. Vámos László, a Békés megyei Tanács osztályvezetője, az együtt élő nemzetiségek nevében, s egy idős bolgár férfi mondott beszédet, valamint ifjabb Rajk László, az SZDSZ képviseletében A decemberi forradalomban részt vevő ifjúság soraiból Borbély Zsolt Attila szólt az ünneplőkhöz. Tőkés Lászlónak Washingtonban kelt üdvözletét egy másik temesvári egyetemista. Gazda Árpád olvasta fel, s ezután elszavalta a Szózatot. Bukaresti nagykövetségünk nevében Almási Kálmán első titkár rótta le kegyeletét, míg az ünnepség idejére felállított asztalokon a jelenlévők aláírhatták a Bolyai Egyetem visszaállítását sürgető, illetve a marosvásárhelyi diákok sztrájkját támogató felhívásokat. * Temesvár nyugodt hétköznapi hangulatát március 15-én a szabadfalusd Petőfi emlékműnél emelte ünnepivé. ahol a Nemzeti dal költőjét 1849-ben őrnaggyá léptették elő. Az emlékműnél » Partók Béla Líceum és a 26. Számú Általános Iskola magyar irodalmi körének műsora után a Tetnisz és a Temesvári Magyar Diákok SzövetTemesvári pillanat sége nevében Borbély Zsolt, illetve a magyarországi Fidesz képviseletében Lovas Zoltán mondptt beszédet, melyben kiemelte: — A március 15-iki 12 pont uniót követelt Erdéllyel; ehelyett a magyarországi fiatal demokraták spiritualizált határokat sürgetnek, de e határok jelképessé tételéhez a közép-kelet-európai térség Nagy László felvétele országainak demokratizálódása vezethet. Az ünneplő tömeg ezután felkereste a vároG három temetőjét, s megkoszorúzta az 1848—49-es szabadságharcban elesett honvédek sírjajt. Késő délután négy nyelvű — magyar, német, román és szerb feliratú — emléktáblát avattak Tőkés László parókiájának falán. — 1848—49-ben a felvilágosult nemesség, a polgárság és a parasztság együtt harcolt a magyarság polgári felemelkedéséért, a függetlenségért — mondta Géczi József. A nyugat-európai mintákat követő magyar baloldal nyolc évtizeden át küzdött az általános választójogért. 1945-ben úgy tűnt lesznek szabad választások, de Sztálin csak néhány évig engedte játszani kicsiny demokráciánkat. S a hiteket megcáfolva kiépült egy rendszer, amelyet szocializmusnak neveztek. Ez a modell nem juthatott válságba, mert eleve válságmodell volt — érvelt a szónok. A liberalizmus és a szocializmus az európai kultúra két egymással versengő, de egymást feltételező vívmánya. Szétszakításuk katasztrófához vezetett a múltban és katasztrófához vezethet a jövőben. Az elmúlt években elkezdődött és talán végbemegy az agyak és a kezek teljes felszabadítása. Rajtunk múlik, hogy az agyak elborulnak-e, a kezek ütésre emelkednek-e, vagy a nép felemelkedésének szolgálatába állnak — zárta beszédét Géczi József. Horn Gyula azt hangsúlyozta: ma nem könnyű ennek a pártnak a színeiben indulni a választásokon. Minden szomszédos országtól eltérően Magyarországon — ezen képviselőjelöltek, s a Szocialista Párt vezérkara által — tudatosan kezdődött a népellenes rendszer lebontása. Mindaz, ami itt végbement, a világ érdeklődésére tart számot, de csak bízni lehet abban, hogy március 25-én fölismeri a nép e vállalkozás nagyságát, s nem felejti, hogy ez a párt nem a Czinegék pártja, nem azoké, akik megvagyonosodtak az elmúlt évtizedek alatt; ellenkezőleg, azoknak a pártja, akik a nép szolgálatában tudtak, mertek, tevékenykedtek — az országért. Aggodalomra ad okot, hogy egyes pártok kisajátítják az igazmondás jogát. Nem szeretnénk, mondta Horn Gyula, hogy a korábbi uralmat egy Horthyuralom váltsa fel. Azért küzdöttünk, hogy a nép kerüljön hatalomra. A külügyminiszter a szomszédos országokhoz való viszonyunkról kijelentette: végtelenül sajnálatos lenne, ha olyan politika kerekedne fölül. amely figyelmen kívül hagyja a nemzetközi realitásokat. A magyarság érdeke az, hogy szomszédainkkal megtaláljuk a közös nyelvet; nagyon fontos a józan politika érvényesítése. A nagygyűlésen röviden bemutatkoztak a párt szegedi képviselőjelöltjei: Halász Anna (1. vk.), dr. Szabó Mihály (2. vk.) és Annus József (3. vk.), s a megyei listáról Szokai Imre külügyminiszter-helyettes. Horn Gyula sajtótájékoztatója Horn Gyula részt vett a megyei tanácson a sajtó napja alkalmából rendezett ünnepségen is. Ezen az újságírók felelősségéről beszélt, majd nemzetközi sajtótájékoztatót' tartott. A Szocialista Párt kisebbségi, nemzetiségi politikájáról érdeklődött temesvári kollégánk. Horn Gyula elmondta, hogy a Szocialista Párt mai vezérkara jó néhány évvel ezelőtt fölvállalta a határokon túl élő magyarság érdekeinek védelmét. Ezt a politikát következetesen folytatták és folytatják. Sajnos, Szlovákiától a Vajdaságig egyre több újkeletű probléma van: a magyarság, mint nemzeti kisebbség egyéni és kollektív jogainak , érvényesítésével szemben egyre több nacionalista megnyilvánulást tapasztalni. A külügyminiszter véleménye szerint bármilyen kormány lesz, föl kell vállalnia a nemzeti kisebbségek érdekeinek védelmét. Szokai Imre hozzáfűzte: a Szocialista Párt politikájában új elem, hogy világosan leszögezte, a nemzetiségi kérdés, a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód nem lehet alárendelt valami elvont eszmének, mint ahogy alárendelt volt például az internacionalizmusnak; és amennyiben a nemzetiségek helyzete nem megfelelően alakul adott országban, nem lehet felhőtlennek, barátinak minősíteni a kétoldalú kapcsolatokat. Ezt éppen Horn Gyula fogalmazta meg egyértelműen legutóbbi bukaresti látogatásakor. A szovjet csapatok kivonásának optimális határidejét firtató kérdésre a külügyminiszter azt mondta: rendkívüli feladatot jelent napi hat, összesen 2029 szerelvény összeállítása, átrakása. A március 10én aláírt megállapodás optimális, mindenkinek gratulálna, aki ennél jobb megoldást tud. A külügyminiszter kijelentette, a moszkvai tárgyalásokon az SZDSZ jelenlevő képviselője „kissé legyengítette a tárgyalási pozíciókat". Mindazonáltal természetesnek mondta, hogy a pártok képviselői ott voltak a tárgyalásokon, ez együtt jár a demokráciával. Szokai Imre elmondta, hogy éppen Horn Gyula fogalmazta meg a külpolitika társadalmasításának szükségességét. A mai: átmeneti helyzet; tisztultabb viszonyok között a pártok, társadalmi csoportok, magánszemélyek megtalálják majd a módját, hogyan alakítsanak közvetlen nemzetközi kapcsolatokat, illetve hogyan tudnak hatni a hivatalos államközi kapcsolatokra. A Délmagyarország kérdésére — a párt országos elnökségi tagjainak mi a véleményük arról a kijelentésről, miszerint a Szocialista Pártot kétségtelenül „ezután kell megcsinálni" — Horn Gyula azt válaszolta, hogy a párt valóban csak rálépett az átalakulás útjára, de nem ment végig ezen. Nem a választásokon múlik, hogyan tudja levetni azt a sok terhet, amit' a múltból örökölt. Ideológiai, politikai értelemben jelentősen meg fog újulni a választások után, de addig is bíznia kell ebben a pártban a választóknak, mert Magyarország nemzeti érdeke, hogy legyen erős baloldal. Géczi József szerint nemcsak a Szocialista Pártot, hanem egész KeletEurópában a demokratikus baloldalt kell „megcsinálni". Ehhez néhány évre van szükség. Magyarországon, eltérően a környező államoktól, voltak reformerők, a demokratikus baloldal újjászületése már az MSZMPben megindult. Vele együtt sokan azért maradtak a Szocialista Pártban, mert nem játszhatják most a függetlent, hátrahagyva a múltjukat, amelyben a baloldal újjászületéséért tevékenykedtek. (Sulyok) Mindenttudó telefonközpontok, üzenetrögzítős készülékek, faxok, fénymásolók külön-külön és egybeépítve, okos menedzserkalkulátorok színes és hem kevésbé „intelligens" kavalkádja fogadta tegnap délelőtt a Távközlés 2000 című háromnapos kiállítás megnyitójára érkezőket Szegeden, a Postás Művelődési Házban. A nyolc cég képviselete hazai élmezőny jól csengő nevei — Kontrax, Microsystem — között Szegedet egy amerikai—magyar vegyes tulajdonú kft., a Procontrol Elektronika reprezentálja. Ügyvezetőjük, Kovács Károly készséggel kalauzol a villogó, sípoló, beszélő csodamasinák között. — Vállalkozói információs bázisunk telefont, üzenetrögz.ítőt, telefaxot, fénymásolót kínál egybeépítve, elérhető áron. — Igen. az ár. Az elektronika újdonságaira jellemző, hogy áruk megjelenésük után látványos zuhanórepülésbe kezd. Telefaxnál ez mikor éri el az alsó holtpontot? — Szerintem már erősen közelíti azt természetesen ha forintban számolok. Fizetőeszközünk gyorsuló értékvesztése miatt a forintárak a jövőben inkább emelkednek — Mit. tud ez a valóban tenyérbe simuló Sharp menedzserkalkulátor? Távközlés 2000 Egy kiállítás „gépei 99 — Ez. több annál, ez zsebtitkárnő, nyolcnyelvű fordítóprogrammal. A bepötvögtetett szó idegen nyelvű megfelelőjét azonnal kiírja. — A gyakorlatban biztosan másra használják majd. — Valaki körbeszaladja vele az országot, felvesz néhány tucat megrendelést, s hazaérve egyszerűen rákapcsolja a PC-jére. Ezután már azt csinál az adatokkal, amit akar. — Mekkora a memóriája? — Hatvannégy kilobyte, mint egy átlagos személyi számítógépé. — Szinte mindenki kínál telefonközpontot, az önöké miben más, mint a többi? — Nem biztos, hogy más, de talán a hiányzó középkategóriát kínáljuk; nyolc-tíz bejövő fővonal. 32—64 mellékállomás. Vége a fusi telefonoknak. — Miért? Lehallgatják a mellékeket? — Nem, de minden hívást tárol a memória, s kérésre kiírja a hívó mellékállomást, a hívott számot, a beszélgetés idejét és díját. — Mind népszerűbbek a vezeték nélküli telefonok? Fizetőképes kereslet is van rájuk? — Nézze, ezt a hatszor-nyolcszor-három centiméteres kis dobozt, kényelmesen elfér a zsebbe, hatótávolsága 300 méter. — Gazdája vehát bármekkora irodaházban szabadon kószálhat... — ... és utoléri öt a telefonhívás. Csipogó hang figyelmezteti és máris beszélhet, de ugyanezzel hívást is kezdeményezhet. Az már magától értetődő, hogy a hangos üzemmódot, a memorizált számokat, az automata hívást is tudja ez a készülék. A kiállítás kétségkívül legjobban csengő neve a Kontrax, ók is a telefonközpontjukra büszkék. Legkisebb közülük a Nokia Dixi. húsz fővonalat és 144 mellékállomást . tud", a legnagyobb 150,700-as Digitális adatátvitel, személyi keresőe rendszer, hotelközpont stb. Érdekességük, hogy többfelhasználósak, vagyis egyetlen házba székelő öt különböző cégnek is elegendő az ilyen központ. ötfelé számláz., a karbantartás költségei pedig vonalarányosan szétoszthatók. Ez a rendszer is* tudja a „hívásriportot", kinyomtatja a hívó és a hívott számot, rögzíti a díjszámláló impulzusokat. A fekete beszélgetések visszaszorítása mellett tehát a posta számlázását is ellenőrzi. És lehallgat. Felsőbb szintű állomás belehallgathat egy alsó beszélgetésébe. Mindez persze nem titkos, a feleket diszkrét sípolás figyelmezteti, eggyel többen lettek. Különösen a telefonközpontokkal — s persze még jó néhány kiállított elektronikus csodával — kapcsolatban támad olyan érzése a tudósítónak, hogy azok már látens igényeket elégítenek ki. Hazai telefonóiában edzett felhasználóknak néhány megfogalmazott elvárással szemben olyan szolgáltatások tucatjait kínálják, amelyek közül a vásárló sokat talán akkor hall először. Technika, legalább egv lépéssel — vagy ahogy a cím hirdeti tíz éwel — a hazai felhasználói igények előtt. S ha még a telefonhálózatunk is felnőne ehhez a kihíváshoz . . . Kovács András