Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-11 / 60. szám

KKo ORSZÁG 80. évfolyam, 60. szám 1990. március 11., vasárnap Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Hazánkban ideiglenesen állomásoztak Asszon/ok fátyol mögött — Van még egy dobása a kalapácsvetőnek? Lihegünk. Öriási a tempó, egyre több a magunk tornyozta akadály, és csak loholunk, mintha ezért fizetnének. Nézem a Magyar Távirati Iroda március 10-i ajánlatát. E napion a nagy múltú és mértékadó hírügynökség egyetlen olyan, országos jelentőségű belpolitikai eseményt tudott kínálni megrendelői, a hazai lapok számára, mely nem hozható kapcsolatba valamely politikai párt kampányával. Ugyanakkor e napon Magyarországon egymást érték a nagygyűlések. Közülük harmincat kínált a távirati iroda, s ha — a választási esélyegyenlőség nevében — mindegyik lehetőséggel éltünk volna, most nem lenne lapunkban más, csakis pártpolitika. Nem írnánk arról, hogyan nyert pert — első fokon — a bíróságokon jártas, ám „terheltként" most debütáló főmunkatársunk az atlétaedző ellen. Arról sem írhatnánk, mi lesz a földgolyót körülvevő burokkal, és olvasóink nem. találkozhatnának — Chikán Ágnes jóvoltából — két özvegyasszony szomorú-szép történetével. A Nyári-csapat hatalmas sikeréről, a helyi futballrangadóról sem tudósíthattunk volna, ha elfogadjuk az MTI ajánlatát. Mondhatják némelyek: de hiszen erről a pártpolitikáról szól ma az élet, s mi más lenne a sajtó dolga, mint tükrözni a jelenvalót. Hát éppen ezért nem vállalkoztunk a pártszombat tükröztetésére: beláttuk, ha csak tíz politikai szervezet áll e napion a piódiumra, akkor a többi negyvenkettőt nem sérthetjük meg emezek kiemelt ..kezeléséver'. Mert megkaphatnánk a vádat: a sajtó ma is, még mindig, meghamisítja a valóságot. Ami Dedig a legfontosabb: Moszkvában Horn Gyula és Eduárd Sevardnadze aláírták azt, aminek megszerkesztésére e tájon régtől nagyon sokan vártak. E sorok írója is. Dlusztus Imre csapatok egész személyi állománya, beleértve a szovjet állampolgárságú polgári személyeket, valamint fegyverzete, harci technikája és anyagi eszközei. A szovjet csapatoknak a Magyar Köztársaság területéről való kivonása ütemezési tervét a jelen egyezmény melléklete tartalmazza, és az annak elválaszthatatlan részét képiezi. 6. CIKK ] 2. CIKK A Magyar Köztársaság kormánya közreműködik a szovjet csapatok Magyarország területéről való kivonásának végrehajtásához szükséges feltételek biztosításában. 3. CIKK A szovjet csapiatok elszállítása, valamint a különböző anyagok és hulladékok hátrahagyása és megsemmisítése a polgári lakosság érdekeinek figyelembevételével, és a környezetvédelmi jogszabályok betartásával történik. A szovjet csapatok jogi státusát, valamint a csapatok ideiglenes magyarországi tartózkodásával kapcsolatos vagyonjogi, pénzügyi és egyéb kérdéseket a csapatoknak a Magyar Köztársaság területéről történó végleges kivonásáig a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya között, a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetéről 1957 május 27én kötött egyezmény, valamint más, érvényben levő magyar—szovjet egyezmények rendelkezései határozzák meg. 7. CIKK Egyezmény i. CIKK a Magyar Köztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya (a továbbiakban: felek), a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti baráti és jószomszédi kapcsolatok fejlesztésére való törekvéstől vezérelve, következetesen betartva a nemzetközi jognak az ENSZ alapokmányában és az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában megerősített alapelveit, beleértve a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartásat. A Magyarországon ideiglenesen tartózkodó szovjet csapiatok kivonását az európai és a nemzetközi bizalom és biztonság erősítésére irányuló együttes erőfeszítéseik szerves részének tekintve, az alábbiakban állapiodtak meg: A Magyar Köztársaság területén tartózkodó szovjet csapatoknak a kiképzésiharci tevékenységgel kapcsolatos mozgását — ideértve a repüléseket is — korlátozzák. A szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos azon vagyonjogi-pénzügyi és egyéb gazdasági kérdéseket, amelyeket az érvényben levő szerződések nem rendeznek, külön megállapodások fogják szabályozni. A felek megteszik a mielőbbi intézkedéseket annak érdekében, hogy a fenti kérdések megoldódjanak a szovjet csapatok teljes kivonásáig. 5. CIKK 1. CIKK A Magyar Köz- A szovjet csapatok kivotársaság terű- nása a Magyar Köztársaság létén ideiglenesen tartóz- területéről 1990. március 12kodó szovjet szapatok ki- én kezdődik, és 1991. június vonására 1990—1991. folya- 30-ig fejeződik be. mán kerül sor. Kivonásra kerül a szovjet ra, vagy értékesítésére. A felek kijelölik meghatalmazottakat ezen egyezmény rendelkezései végrehajtásának biztosítására, a szovjet csapatoknak a Magyar Köztársaság területéről történő rendezett kivonásának ellenőrzésére, az objektumok, felszerelések és más anyagi eszközök egyeztetett módszerekkel történő nyilvántartásba vételére, felértékelésére, átadásá8. CIKK Ezen egyezmény értelmezésével és alkalmazásával, valamint a szovjet csapatok ütemezési terv szerinti kivonásának végrehajtásával kapcsolatos vitás kérdéseket: A felek a Magyar Köztársaság . kormanya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya között 1957. május 27-én, a Magyar Népköztársaság területén ideigle(Folytatás a 2. oldalon.) sm'mjm^^gg ..... ujp BE , <r Micsoda időzítés Szombat, este háromnegyed hét, trolibusz, szokatlan tömeg. Egy fiatal lánynak is gyanús: „Mi volt, focimeccs?" — kérdezi zászlót lobogtató haverjaitól, akik a trolin csápolnak. „Ne hülyéskedj — jön a válasz —, röpimeccs volt galambom." Szóval nem foci, hanem röpi... A lila iskolában jó hatszázan szorongnak a pálya körül és a karzaton, 80 percig zúg az: „Építők! Építők! — buzdítás. Óriási a hangulat, a Szegedi Építők SE NB l-es férfi röplabdásainak szól a biztatás. A bajnok Csepelt csütörtökön Pesten leradírozta a szegedi gárda, ha most nyernek a négy közé jutnak, és netán a bajnoki címért is küzdhetnek. Az első játszma első perceiben Hulmann üt hármat. Polgár hozzátesz kettőt, Nusser bedob egy „fineszest", egyszer pedig rosszul nyitnak a csepeliek, és máris 7:2 a szegedieknek. Ez aztán a kezdés! Aztán fordul a kocka, az építősök elképesztően gyengén fogadják a nyitásokat, s máris 10:10. Következik a Polgár—Huszta csere, mely 2 pontot érő, 12:10. S, hogy semmi ne menjen simán a csepeliek fordítanak, s elúszik az első szett. A második játszma eleje ismét sima, 9-2 ide, ami jórészt abból adódik, hogy Polgár nyitásaival a csepeli játékosok nem tudnak mit kezdeni. A folytatatás is— reménykeltő, a szegedi „könnyű lovasság" HuLmann-nalés Husztával az élen őrületbe kergeti a bajnokokat. Ez is megesik ... A harmadik szett imponálóan indul, 10:0 (!) az Építősöknek. A közönség egyszerre dőlhet hátra. Jó lesz azért vigyázni! A csepeliek nem adják meg magukat, tizenkettőnél kiegyenlítenek, sőt 1 ponttal el is húznak. Mi lesz most? Mi lenne? Kiváló sáncmunka és szettgyőzelem. Dráma! Mi jöhet (Tieg? Egy szegedi villámjátszma, s a csepeliek búslakodása: az idén ugyanis nem ők, hanem a szegediek jutottak többek között a legjobb 4 közé. Bravó szegedi röplabdások! Ez időzítés volt a javából és röpi meccs .. . Szegedi Építők SE—Csepel 3:1 (-13, 6, 13, 3) Szeged, Lila iskola, 600 néző. Vezette: Hurák. Hóbor. Sz. Építők SE: HULMANN, POLGÁR, MEDVE. NUSSER, RACZ. PETHEÖ. Csere: HUSZTA. Edző: Nyári Sándor. Cs. G. L. Szeged?... khm, khm Ügy mondják, az európai ember eddigi röpke kontinentális története során három olyan településformát talált föl, melyek a teljesség igényével lakhatók be. A teljesség igényével? Igencsak fennkölt szavak ezek, mondjunk inkább eredendő természetességet, vagy nagyon óvatosan: harmóniát. Három településről volt tehát szó. Egy faluban nincs titok. Ismerősök vannak, mindenki az, s a páragózös hajnalon kiballag a száz ökör a közös legelőre, mint ötszáz, meg ezer éve, átzörög a főúton az orosz traktor, nyomában Balogh gazda első nyugati autója, simogatja a hűvös reggeli szél a szőlőtőkéket, s még ha működik is némi irigység, s olykor pletyka tarka virága bont szirmot a kapualjak kispadjain, és a kocsmában is meg-megvillan a zenegép doboza mellett a bicska, az egész települést mégis valami családi békesség hatja át. No, nem idilli ez, csak az emberek megtanulnak az idővel bánni, aki itt marad, végleg ittmarad; aki elmegy, végleg elmegy. A kisváros színe a szürke. Archéja a por. Ismerős ez regényeimként? Am a szürkeség és porlét mindenekelőtt mégis biztonságot nyújt. Egy kisváros lehet unalmas és szürke, de hoszszú és nyugalmas életet ígér Egy kisvárosban nincsenek forradalmak, az egész országra kiható szervezkedések, ellenben a főtéren piroslik messze híres gimnáziuma, van egy-két híresebb kutatni való csatája az elmúlt ezeregy évből, s polgára a Dunántúl nyugati dombjairól figyeli az Alpoktól sötétülő ég alját, s némely nagy öregje még emlékszik a császárváros idáig fénylő báljaira és utcalámpáira. Egy ilyen kisváros hatalmi viszonyait nemigen lehet megbolygatni. Itt nem éri meg ellenzékinek lenni, mert nincs hozzá tér, & támogató, és főleg nincs elég tétje, hiszen mint mondtuk, ez a város mindenekelőtt kicsi. Ugyan ki áldozná vérét a szürkéért? A nagyváros Amerika. Egyszerre szív, vízfej és labirintus, melyben minden megtörténhet. Eltévedhetünk, de le is győzhetjük a szörnyet. A nagyváros lehetőség, ahol megéri a hatalomért szenvedni, ahol megéri ellenzéknek lenni, mert egy nagyvárosban mindenki megtalálhatja a számítását ... Ebbe a minden bizonnyal felszínes. ám jócskán célzatos elemzésbe Szeged, mint olyan, láthatóan nem fér bele. Minek utána ez a varos mégis csak magánviseli mindhárom fentebb emlegetett település egynémely jellegzetessegét, olyanná vált — már bocsánat —. mint egy torzszülött. Falu, mert nincs titka, mert mindenki ismeri egymást: Kisváros, mert archéja a por, s mert biztonságos-. Nagyváros, mert már elég nagy ahhoz, hogy itt megszerezzék a hatalmat. Mert már akkorák a lehetőségek, amikért érdemes permanens bűnbe esni. Akinek hatalma lesz, valódi hatalma lesz De ebben a városban már épp megéri ellenzéknek is lenni. Még akkor is, ha a leleplező épp olyan esendő, mint a leleplezett. Szeged első és legfontosabb sajátossága azonban az, hogy provincia. Különös provincia, hiszen csak szolgái és alattvalói vannak, a város fölött a kollektív hiány, a ki nem használt lehetőségek gomolygó szelleme terpeszkedik. Ez a város az elmúlt két-három évtizedével nemigen tudna elszámolni. Van egy definíció, miszerint egy város annál provinciálisabb, mennél több sértődött ember lakja. Szegeden rengeteg a sértődött ember, Egyes nagyvonalú számitások szerint a város felnőttlakosságának a fele az. A sértődött ember dühös, rosszindulatú, irigy és hiú. Jegyezzük meg, a sértődöttség betegsége elsősorban az értelmiséget, sújtja, R Szeged köztudottan egyetemi és értelmiségi város. Ejtsünk néhány szót erről is. Erről a kedves és nagyszerű értelmiségi jellegről. Ismerik a tarkabarka ábrákkal befestett léggömb történetét, melyről egyszer valaki le akarta kapargatni a festéket, mígnem a léggömb kidurrant, s az illető csak gumifoszlányokat, festékdarabkákat tartott a markában' Na, hogy Szeged ilyen lenne, ez azért túlzás. Mindazonáltal köszörülgetjük a torkunkat, khm. khm. Merthogy festék és púder van bőven. Egyetemi, értelmiségi város? Ugyan hol. van az egyetefni értelmiseg? Mert nem látszik! Nem látható. Bizonyára elvész nagy hirú intézménye falai között, elvész a napi kutatásban és oktatásban, de hogy városát csak egynémely megszállott tagja szólítja meg rendszeresen, az nyilvánvaló. Az egyetemisták Kárász utcán hullámzó könnyű tömege pedig átutazóban van. Nem megéli és betölti ezt a várost, hanem mint utcalányt a vendégei, használja. Igazából nem is tehet mást. Ha akarna, sem tudna gyökeret verni. Nemcsak ö. Elképesztő azon szellemi és művészeti potenciának az aránya. mely az elmúlt két-három évtizedben kiáramlott innen Elég csak a színházi és az irodalmi életre gondolni. Ennek a több mint 150 ezre8 városnak jelen pillanatban egyetlen mérvadó költője van. Holott Szegedről rengeteg írás születik, de élni benne?! Miért van az, hogy ez a város csak elindítani tud, de megtartani már nem? Eleddig könnyű volt a Pol-Pot szellemét kiszolgáló funkcionáriusi rétegre és a hihetetlenül aktív és kiszámithatatlanul agresszív, bár az utóbbi években okosan viszszahúzódó politikai rendőrséggel magyarázni a dolgot. Ügy mondják, a szellemi kivándorlás inkább az értelmiségi kasztrendszerrel magyarázható. Hogy él, s dolgozik itt egy igen nagy számú értelmiségi középréteg, mely nemcsak elhelyezkedésében, de kompetenciájában is középszerű. Ez természetesen még nem lenne baj. Hiszen egy szorgalmas értelmiségi-hivatalonki réteg' tart fenn egy várost, miközben kineveli tehetséges vezetőségét, szellemi irányadóit... Már ha kineveli. Mert a szegedi középértelmiség olyan, mint egy gyümölcsösudvar köré épített fal, védi, védi az ő udvarát, de a kertész nem a legtehetségesebb, hanem a kontraszelekció folytán éppen hatalmilag legbefolyásosabb egyén lesz. Ebben a saját szerepét rendre túlmitizáló, önjelölt zsenikkel, s a megértő módot használni képtelen írástudókkal megtűzdelt középértelmiségben van a legtöbb sértődött ember. A sértődöttség mint szegedi közbetegség, botrányok sorozatában kulminál. Irodalom. Színház. Sajtó. Mondtuk, ez már elég nagy város ahhoz, hogy értelmes legyen botrányt okozni, avagy megsértődni' S főként érdemes középszerűnek lenni. Aki nemcsak átutazó, s jó néhány éve itt él. láthatja, hogy Szeged illúzió. Ezért kell leszámolni vele. Hogy valóságosan fölépíthessük Darvasi László