Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-05 / 54. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 54. szám 1990. március 5., hétfő Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint „Elszámolást, nem leszámolást! Választási nagygyűlések startja — Német bizonytalanságok Puccs vagy nem puccs? 99 Mai lapunk élére kétségkívül az kívánkozik, hogy a radikális változásokat sür- életben jelentkező szélsőséhét végén megkezdődtek a választási nagygyűlések. Az Jetnek. Képviselőjelöltként geket, s befejezni azt, ami MDF és a KDNP nagygyűléséről most tudósítunk, kiemelaz MDF programjából ki- 1956-ban elkezdődött, végigemelte: szélsőségek nélkül, vinni az alkotmányos rendmagyarként, vissza Európá- szerváltást. Jelmondata — ba. Szervezetileg nem tartozik ide, de szíve, lelke szerint az MDF által választott utat tartja járhatónak Király Zoltán országgyűlési képvive Raffay Ernő szavait, amely szerint ők, az MDF nem leszámolást, hanem elszámolást kívánnak. A független kisgazdák vasárnap Szentesen, s ugyanaznap este Balástyán tartottak nagygyűlést. Ez utóbbiról — a Lapzárta korlátai miatt — holnapi lapunkban tudósítunk. Ami többi hírünket illeti, szeretnénk fölhívni figyelműket a Németország jövőjével kapcsolatos aggodalmakra, selő, ezért indul az MDF szíilletve eltérő nézetekre. Ezekből adunk egy kis összeáll!- nelben a választásokon. Ö, fest lapunk 2. oldalán, az 5. oldalon pedig Szokai Imre tálLtóSn de a oolSok külügyminiszter-helyettessel készült interjúnkat közöljük, szabad akaratából választót- nék" aki szintén szól Németország lehetséges jövőjéről. Csak- tak képviselőnek, úgy gon- Az MDF nagygyűlése a úgy, mint arról, hogy az európai realitásokhoz az is hozzá dolja, az MDF az a szerve- Szózat közös eléneklésével tartozhat, hogy a Szovjetunió megszűnik jelenlegi forrná- erő) me,y képes kiegyen" zárultNem azért születtem, hogy derékban vállasodjon a lelkem!" — arra utal, hogy képviselőként továbbra is szembeszáll mindazokkal a pártokkal, érdekcsoportokkal, személyekkel, akik tisztességtelenül politlzál(ná)nak, vagy önös érdekeiket a nemzet érdekei fölé helyezlíteni a magyar politikai Ű. L Az emberért akar tenni a KDNP jában... Sok egyéb között a Lada Samarák gondjai is bizonyítják, hogy régiónkban és Magyarországon korántsem működik a gazdaság. Erről lapunk 2. oldalán olvashatnak érdekes írást. Szávay István Az MDF középen áll Népi szőttes az asztalon, a éve is fölmerült már egy kavázában. tulipánok. A Ma- tonai hatalomátvétel gondogyar Demokrata Fórum első lata, ennek részleteit sem az . „ , „ . , . , szegedi nagygyűlésére igyek- Országgyűlés legutóbbi üiés- se utan GVulaV Endre me- indul vőt március 3-án, szombaton szakán sem itt nem tárja gyés P^PoH0* köszönthette jelölt, már messziről népzene hang- föL mert ez kormányválságot ®óna Lai°s< a párt szegedi párt. Sok politikai pártban jai irányították a JATE Ady jdézne '* szervezetének alapító tagja, van a keresztínydemokrata A Kereszténydemokrata Néppárt választási nagygyűlésére megtelt .az Eszperantó utcai közösségi ház nagyterme szombaton délután. A Himnusz berek józan ítélőképességében: tudni fogják a válaszr ták, ki a hiteles. A szép jelölési eredményt már ennek köszönhetik: a 176 egyéni eléneklé- választókerületből 103-ban kereszténydemokrata 17 listát állított a téri épületébe, az auditóri.... , __ el°- Márpedig az .. .. ... gondolkodáshoz közeli um maximum felé, ahol né- MDF célja az, hogy a márci- * p"sp®k * 'iránypont Ezen aZ alapon pes közönség várakozott, né- us 25-i választásig legyen ZSI; ttltla hMv vállalhat közösséget a KDNP zegette, az új politikai pia- felelős kormánya az ország- akHv politikai vezető szert- az MDF-fel, a Magyar Népkátokat, gondolkodott el pél- nak fXt Sdv J- ^f^" , tal — bár az utóbbiak agihárom nációja a földkérdésben a dául a „Mi nem mások el len, a nemzetért vagyunk" feliraton. A választási kampány második szakaszának nyitányaként rendezett nagygyűlésen három szegedi választókerület MDF-es képviselőjelöltje mellett SzaA mozgalom múltját, a hazai változásokban játszott "'"otwL "üt szerepét, és választások elót- h6nap mulva* ha ti helyzetét szabad György elemezte hatásos szónokiatában. Személyes politikai Emlékeztetett> hogy ebben a házi ember; de nagygyűlésre, hogy szükség lesz erre, megkérdezhesse: miért nem teszik, amit a kampány idején mondtak? bad György akadémikus, az hogy négy évtized passziVi országos elnökség tagja szónokolt. A Himnusz közös eléneklése és — Dobos Kati színművésznő tolmácsolásában — Arany János Magányban című versének gondolatgazdagsága adta meg alaphangulatát ennek az MDF-es fórumnak. KDNP szerint veszedelmes és aggasztó —, a Zöld Párttal. „Ha ez a spektrum kormányképes lesz, mi is bekerülünk a kormányba; ha elpályafutását úgy jellemezte, "t lenzékben maradunk, a kor„s™ —városban es az országbm o ^^ M lelklismeTete la. szünk" — mondta dr. Simor Ferenc. tás után 1988-ban azért vett részt a lakiteleki találkozón, az MDF megalakításában, mert úgy érezte: a jövő iránti felelősség a cselekvésre int. Az MDF megalakulása óta, s a nemzeti kerekasztaltárgyalásokon arra törekemár a választási kampány kezdete előtt megpróbálta fölrázni az embereket: az újságokban megjelent levelében a megfontolt gondolkodásra és A párt társadalompolitikai programjának legfontocselekvésre szó- sabb eleme: olyan körülményeket teremteni, hogy a családokban ne „vállalni" kelljen a gyermeket, hanem magától értetődő lehessen: gyermekek születnek és fölnevelődnek. Azonnal megütött föL A katolikus püspöki kar az elmúlt vasárdett, hogy az új rendibe MP,is, körlevélben fordult semmi olyat ne lehessen át- a hívekhez: mindenki menmenteni, ami nem a demok- íen el szavazni, ós a lelkirácia alaptörvényeire alapo- ismerete szerint szavazzon. zott A demokrácia alapkő- Nem lehet arra voksolni, állítandó az elnyomorodás, vetelményeit érvényesítve aki az ateizmust és annak különösen a január l-jétől egy új alkotmány megterem- következményeit kívánja; érezhető katasztrofális helytése vált szükségessé, amely aki új terrorizmust akar. A zet; a nyugdijak reálértékét egy olyan új államrendszer Kereszténydemokrata Nép- meg kell őrizni. Jogszerűen, alapjait hozta létre, ahol az párt becsületes célokat tű- konszolidált viszonyok köegyén és a közösség érdekei zött maga elé, az embert zbtt képzelhető el a nyllfeltételezik egymást, ahol a emberré tevő körülménye- vinvalóan hazaárulók felejrffeníeg vezető pozícióban kisebbség érdekeinek védel- ket, tisztességes életet akar lős6égre vonása, tevő emberek félnek, mert a me biztosított. A magyar biztosítani — testvérpárt- Az autonómiákbői, önsajtóban az MDF-nek a vá- történelmet eddig jellemző jaival összefogva —, „kivá- kormányzatokból szerveződő lasztások utáni „új B-listá- „kiváltságrendszerekből" a nom, hogy sikerük legyen" Raffay Ernő országgyűlési képviselő a független, demokratikus, jóléti Magyarország létrehozásáért ismét csatába szállt a képviselőjelöltségért. Arról a félelemről beszélt, melyet az országban járva tapasztalt; a zásáróí" olvasnak. Az MDF kiutat 1848, 1918, 1945, 1956 azokat az egykori állami és példája mutatja Altalános pártvezetöknek á politikai célkitűzéseik közül kiémelfelélősségét fogja firtatni, te. hogy az MDF középen akiknek 1956 november áll, mert értékrendszere 4-étöl (de legalább 1968. ja- alapján szemben áll mindkét nuár l-jétől) döntő szerepük szélsőséggel, s mert látnivavolt az ország tönkretételé- ló: szakadék fölött, egy kesben. Am „az MDF nyugodt keny pallón át kell a nemzeerő", ezért elszámolást, nem tet a válságból kivezetni. pedig leszámolást akar. E Márpedig ebben a helyzetszempontból dönt választá- ben. aki gondolkodik, akinek sok utáni szövetségeseiről is. éber az ösztöne és felelősségAz MDF demokratikus kö- érzete, az a palló közepén zéppárt. Ebből kiindulva a halad. Végezetül a márciusi képviselőjelölt az SZDSZ-től választások korszakos jelenannak agresszivitása, az tőségére hívta föl a jelenléMSZP-től annak köpönyeg- vők figyelmét, s arra, hogy a forgatása miatt határolta el szavazófülkébe lépve, vokmagáb Az MDF felelősségtudatát igazolandó Raffay Ernő bejelentette. hogy bár mint a honvédelmi bizottság vezetőjének részletes információi vannak arról, hogy egy kasuk leadása előtt mérlegeljék az itt hallottakat, s a többi párt ígéreteit — zárta beszédét Gyulay Endre szeged—c.sanádi püspök. . Dr. Stmor Ferenc, az országos intézőbizottság tagja, megyei listavezető, a szentesi körzet képviselőjelöltje a pártprogram néhány fontos elemét Ismertette. Hirtelenjében összefércelt programmal, egyetlen nekifutásra nem lehet megvalósítani a nagy feladatot, amit a KDNP tűzött maga elé: olyan Magyarországot teremteni, amit Irigyelnek mások, amelynek a polgárai nem azt nézik majd, hova lehet innen elfutni, hanem büszkén mondják: Cívis (Folytatás a 2. oldalon.) Tisztes ipartestület •Ki képviselje az iparosokat? Igaz-e, hogy a Kiosz a pártállam intézményeként képtelen a megújulásra? A Vállalkozók Pártja volna az igazi megoldás ? Vagy ez a mai Kiosz már nem az a régi Kioaz? Pálvölgyi Zoltán, a szegedi alapszervezet elnöke, Márki István alelnök és Kendi György, a megyei ellenőrző bizottság elnöke állítja, hogy a kisiparosoknak Is szükségük van érdekképviseleti szervezetre, a Kiosz mostani szervezete pedig alkalmas is arra, hogy ezt a feladatot ellássa. Az iparosok egyik korábbi panasza az volt, hogy a Kiosz-tagság kötelező, túl sokba kerül, és az apparátus eltartására fordítják, nem pedig a tagok szolgálatára. Nos, a jövőben nem lesz kötelező a Kiosz-tagség, a vezetőség azonban arra törekszik, a szervezet nyújtson annyit, hogy érdemes legyen a tagjai sorába tartozni. Az apparátust csökkentették, a megyei titkár az elmúlt évben 12 embernek mondott fel. A 12 alkalmazott munkáját egy részmunkaidős számviteli szakember 6 órában elvégzi. A vezető funkciókat társadalmi munkában töltik be. A szegedi alapszervezet vezetősége a felelősséget magára vállalva döntött arról ls, hogy a Kiosz-tagdijak meghatározásakor n« az adóalap legyen a meghatározó. A tagdíj ne adó legyen. Így most a nyugdíjasok 30-70, a munkaviszony mellett iparengedélyt váltók 100-150, a főállású kisiparosok 200-350 forint tagdíjat fizetnek, mig régebben olyan is volt, aki 1300 forint tagdíjjal járult hozzá az apparátus jólétéhez. A Kiosz ismét ipartestületként kíván működni, és követeli viasza az államosítás alkalmával elvett ingatlanait. Ezek közé tartozik az Eötvös u.+i iparos tanonciskola, amelyet az elődök építették közadakozásból, továbbá az ipartestület székháza, amelyért most évente körülbelül 1 millió forint lakbért fizetnék. Ha a sajátjuk lenne, nem vinné, hanem hozná a pénzt Az IKV nemrég emelte a bérleti díjat amelyet még egyéb költségek is terhelnek. Ha ez az épület az ipartestületé lenne újra, akkor tovább tudnák csökkenteni a tagdíjakat Az alapszervezet vezetősége fellépett a kisiparos műhelyek lakbéremelése ellen is. Az 1985-ős állapotokhoz képest 400 százalékkal emelkedtek a nem lakás céljára szolgáló helyiségeik bérlett díjai — ezt a kisiparosok nem képesek és nem is (kívánják áthárítaná a iákosságra — így viszont az ő tevékenységük jövedelmezősége csökken. Ahogyan a vezetők fogalmazták, ilyen körülmények között a kormány vállalkozás párí i ígéretei szemenszedett hazugságok. Ha a bérleti díjakból megtakaríthatnának valamekkora összeget, azt kisiparos újság indítására. Ingyenes szaktanfolyamok rendezésére fordíthatnák. A legfőbb eredmény azonban az volna, ami már nemcsak az iparosok, hanem a lakosság javát is szolgálná, hogy olcsóbbak lennének a szolgáltatások árai. Tartanak is egy kicsit az alapszervezet vezetői az önkéntes tagság bevezetésétől, tvi6zen meglehet, ezzel az együtt gondolkodás és az összefogás erejét is gyöngíthetik, akik ezt a demokratikusabb formát bevezetni igyekeznek. Az iparosságnak szerintük egységesnek kellene maradnia, hogy érdekeit képviselni lehessen. Ezen az egységes szervezeten belül természetesen szerepet szánnak az érdektagoltságnak, különféle tagozatok, szakmai szervezetek alakulhatnak. Vannak azonban közöis és alapvétó érdekek: például az, hogy az állami elvonás, beleértve az adót és az SZTK-t összesen, ne haladhassa meg a 30 százalékot. 1928-ban 7,5 százalék volt a társadalombiztosítási járulék összesen, ma 53 százalék. Az adóval együtt ez annyit jelent, hogy az iparos elkér a kuncsaftjától száz forintot, és neki az elvégzett munkájára nem marad meg annyi, amennyiből egy liter tejet vehetne. Talán ennek is köszönhető, hogy már ma is 40-50 százalékos a fluktuáció az iparosok körében. Az iparossá váló munkanélküliek jövő cseppet sem biztos: az állam alighanem így akar megszabadulni a munkahelyteremtés felelősségétől, aminek az lehet a vége, hogy iparosok is munkanélkülivé válnak — elsősorban a fizetőképes kereslet hiánya miatt. Eddig az apparátus irányította az ipartestületeket, ma már az ipartestületek irányítják a megmaradt adminisztratív dolgozókat, és igyekeznek eltakarítani az útból azokat az akadályokat, amelyek elzárják a kisiparosok többsége elől a szabad vállalkozás és a gyarapodás útját. T. I. hungarus sum. Mit lehet Bratinke József képviselő- ezért tenni a napi politikájelölt arról beszélt hogy az ban? Bár a párt -nem váoktatásügyet kulcs- és stra- lasztotta a szenzációhajhátégiai ágazatnak, nemzett szást, hanem a szelíd kamfczópusztai vadászaton egy .sorskérdésnek tekintik, ezért páwyt, okkal bízik az emHogyan vizsgázott, mennyiben eredményes a Zsolnay-ntódsser egy szegedi általános Iskolában? Erről olvashatnak riportot Sápunk X oldalán. 4 1