Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-29 / 74. szám

1990. március 29., csütörtök 5 Rózsák Temesvárnak Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet.' — tartja a mondás: Ez jutott eszünkbe először, amikor a Magyar—Román Baráti Társaság akciójáról hallottunk. Tegnap Szöregev 25 ezer tö rózsát pakoltak kamionba, majd szállítottak Temesvárra. Csak bizhatunk benne, hogy pogromok helyett inkább a virágokai ápolják ez­után a határon túl. A Szöregi Virág és Dísznövény Afész áltnl felajánlott rózsatövéket a Tisza Volán kamionja vi­szi Romániába, ők azzal járultak hozzá az akcióhoz, hogy jelképesen, száz forintért adták a járművet. IBUSZ-légitársaság Danube Air néven 7 mil­lió forintos alaptökével sa­ját légitársaságot alapított az IBÜSZ Rt. az 'osztrák Viennair Polsterer Jet és a Repülőgépes Szolgálat közre­működésével. Az osztrák—magyar együttműködés eredmé­nyeként létpehozott cég Székhelyé Budaörs.. A társa­ság 6-14 személyes JET-gé­peket, a belföldi repülőterek elérésére alkalmas kis utas­szállító repülőgépeket es amerikai gyártmányú heli­koptereket'tud ügyfelei ren­delkezésére bocsátani. A Danube Air gépei a nagy utasszállító gépektől eltérő­en rendkívüli légi mobilitást biztosítanak Európán be­lül, de kívánságra akár azon túl is. Az osztrák partner számí­tógépe a rendelés felvétele utárj, két perccel vissza tud­ja igazolni a rendelkezésre álló gép adatain és az útvo­nalon kívül a légifuvar árát is. A megrendelt repülőgép a rendeléstől számított egy órán belül már igénybe is vehető. Az IBUSZ a Budapest. V., Vörösmarty ter • 5, szám alatti Légiforgalmi Irodá­jában és a Ferihegy I. IBUSZ-kirendeltségen vesz lel rendelést helikopteres vagy repülőgépes városné­zésekre, belföldi vagy kül­földi kirándulásokra, illet­ve üzleti utakra Európa bármely országába, vagy a tengerentúlra. Vántus István szerzői estje A mai magyar zene hetét megnyitó hétfő esti ese­mény voltaképpen nem is szerzői est volt, hanem több is, kevesebb is annál. Emlékezés a megtett út egyes szaka­szaira. vallomás elődökről, művészetről, magyarságról, és mindez anekdotákkal fűszerezve, de legfökeppen zenével — nem. életmű-keresztmetszetet reprezentáló, sorreiiübe szedett ifsz'kincjvtnyekkek, hanenf a lehetőségek nyújtotta, de nagyon is jellemző darabokkal. A házigazda ezúttal Ko­csar Miklós volt, a barát és pályatárs, a beszélgetés ro­konszenvesen fésületlen, oly­kor éppenséggel kettős szá­lon futva „polifonális" volt, és mi, hallgatók felváltva érezhettük magunkat szel­lemesen fordulatos társal­gás, mélyen szántó fejtege­tések és megindító zenei él­menvek tanúinak. Ebben az atmoszférában elmélyült a muzsika hatása. A Rézfú­vósötös (Bánhegyi László, Pintér Attila, Kalman Já­nos, Sasvári Csaba és Nagy Zsolt előadásában) sajátos hangszerkezelésröl vallott. Vántus nem kacsint a köny­nyúzene felé, nem él a be­vált hangzatfelbontások, dupla-, triplunyelves ritmu­sok „feldobós" eszköztárá­val, hanem énekelni tanítja a hangszereket, az ö megbí­zásából melankóliáról, csak­azértis indulatokról, vívó­dásokról és csendről dalol­nak. A régi termésből — majd' 30 esztendő előttről — való a Szvit szólóhegedüre, Sze­csödi Ferenc kotta nélküli játékát nem a memóriatel-­jesítmény oldaláról értékel­tük, hanem azért, mert az a nyelvezet annyira a saját­ja, hogy gesztusai, mozgás­rendje az ó előadásában vég­telenül természetessé vál­tak. Szecsödi állandó mű­sorszáma ez a darab itthon és külföldön, és bár a szer­ző még nem tekinti egyé­nisége maradéktalan lenyo­matának. a sikeres fogad­tatás egy kitűnő opusznak szól. Weöres Sándor sugár­zó egyénisége közvetlen is­meretség keretében adott ih­letet. A Kuli című dal alap­jául szolgáló verset Vántus olyan zengő hangon, helyén­való artikulációval és kitúnó dramaturgiai érzékkel adta elő, hogy operáinak isme­rői ismét leszögezhették ma­gukban: olyan komponista ö, akire a világ temérdek jelensége közül alighanem az emberi akcióban rejlő rit­mus, lendület és az ének­ből sugárzó élménysokszo­rozó erő hat a legnagyobb intenzitással. (Most nem ír, nem is tervez operát. Nincs rá igény — mondja. Való­ban így lenne?) A dalt Sin­kó György — az Aranyko­porsó egyik sikerre vivője — énekelte gyönyörű han­gon, Bódás Péter kísérte fe­szes ritmusokkal. A Naenia felkiáltásai és lehorgadásai, a kistercek ál­landó jelenléte, a panaszol­kodván lehajló kromatika magyar és időtlen európai gyászhangokat idéznek. A Gemma a műhely kisszámú, gvors zenéi közül val. An­tik cím, középtenger-vidéki piac hangulata a maga ta­rantellás, iramos lejtésével — mégis nosztalgikus, fá­tyolba burkolt kép egy kor­ból, melyben az ember még egyetértésben élt önmagával és világával. Vántus Istvánt gyermek­kora óta izgatja a titok: ho­gyan találták meg a legna­gyobb komponisták a ze­nei hangok tökéletes össze­szervezésének a módját. Vallomása szerint 50 éves korára jutott el a megfejté­sig, a zene és világ kap­csolatának felismeréséig, és Hommáge a J. S. Bach cí­mű müve az új ismeretek birtokaban született. Magam másodízben hallottam a da­rabot, s ami először furcsá­nak, olykor szinte bántónak tűnt benne, hétfőn este a helyére került, és emlékeze­tes élménnyé vált. A da­rab értő, beavatott szólistá­ja Sin Katalin volt, a zene­kari megvalósítás (miként a Naenia és a Gemma eseté­ben is) a Weninger Richárd vezette Weiner kamurazene­kar érdeme. Azé az együtte­sé, amely szinte házi szerző­jeként tisztelheti Vántus Ist­vánt, és Szecsődin kívül a legmeggyőzőbben sajátítot­ta el idiómáit. Hétfőn este a videóklipek, horrorok krimik, politikai gusztuslolcnságok világából Vantusékhoz átlépve, egy időre kultűrembernek érez­tem magam. Meszlényi László Túl a Fenn a csúcson ff Uj ift lm Apa elhagyta a családot; feleségét és aprócska fiát, aki nem is emlékezett rá. A feleség apja fiaként ne­velte a fiút, így ragaszkodik is hozzá, az apáról pedig mindenféle meséket bead, hogy a valódi apa gyűlöle­tessé váljon. Az apa (Syl­vester Stallone) kamionsofőr és természetesen, hogy meg­ható izomzatát is csillogtat­hassa, remekül szkandero­zik. És akkor „beáll a fordu­lat". Az anya életveszélyes szívbetegséggel kórházban fekszik, s megkéri az apát, hogy próbálja rendezni az ügyet fiával és apósával. Az apa próbálkozik, a fiú el­lenszenve lassan felenged, az após pedig — aki melles­leg milliomos — igyekszik eltávolítani Stallonet, így alkalom nyílik egy kis bu­nyóra. Az anya meghal. Egy kis csetepaté után Stallone elindul, hogy megnyerje a szkander-világbajnokságot, ahol- „nemi" pénzt és egy új kamiont nyerhet, és ami a mi szivünket is melenget­heti, az izzadságcseppek át­tetsző gömbjeiből építke­ző erkölcsi győzelem. Nyer az apa, és nyer az izom­zat. Mi pedig nyertünk egy helyenként izgalmas, helyen­ként hatványozottan unal­mas, helyenként „semmi­lyen" produkciót, melyet a film elején Túl a csúcson, a plakátokon Fenn a csúcson címen azonosíthatnak. Kü­lönösebb sikerre ezúttal Stallone nemigen számíthat. Bár általában — ahogyan ez nálunk lenni szokott — a kritikai minősítés és a film látogatottsága egymással for­dított arányosságban áll. De erőltessük csak magunkat ef­féle fejtörőkkel. P. Sz. Független Színpad (Mind el.) „Tegnapelőtt utoljára gör­dült le a függöny" — írhat­nám, ha volna függöny a Független Színpad Rómeó és Júlia előadásában. A szoba­színházban azonban nem­csak a díszlet, a kellékek je­lentős része, de a függöny is hiányzik. így hát a Shakespeare-darabokból is­mert szerzői utasítások kö­zül csak egy másikat idéz­hetünk: (Mind el.) A darab végét jelzi mindenkor ez a két szó. S valóban: a Szín­pad eletének első darabja ért véget, kettős értelemben. A Szegedi Nemzeti Szín­házból kilépett színészek társulata a megalakulás óta nagy utat járt be. Vé­gigjátszották Szeged közép­iskoláit, a környező városo­kat; Makót, Szentest,, Csong­rádot, Hódmezővásárhelyt; megfordultak Békéscsabán, és kirobbanó sikerrel ven­dégszerepeltek a fővárosban. A Színművészeti Főiskolán és az Almásy téri szabad­időközpontban a szakma és a kritika vezető személyisé­gei fogadták elragadtatással produkciójukat. A ' siker nyomán rengeteg meghívást kaptak az ország legkülön­bözőbb részeibe, Sopronba, Székesfehérvárra. A műve­lődési házakban pénzért játszottak, az iskolákban in­gyen, és csaknem minden­hová visszahívták őket. Mindez azonban kevésnek bizonyult, hogy a közösség méltónak találtassék a So­ros-alapítvány támogatására. Pedig a bírálók között Ascher Tamás is támogatta őket. . . Közben itt, Szegeden ki­nevezték az. új főrendezőt. A Független Színpad tagjait levélben szólította föl a színház: költözzenek ki la­lásaikból. Kérésükre a ta­nács március 31-éig hosz­szabbította meg a bérletet, hogy meg tudják tartani a városban és a környéken lekötött előadásaikat. Egyéb­ként senki nem tartóztatta őket. Sem játszóhelyet, sem lakást nem ígértek nekik. Így április l-jétől átteszik székhelyüket Budapestre. Ott a lakás jelenti a legna­gyobb problémát. Két em­bernek még egyáltalán nincs födél a feje fölött, s a töb­biek is jórészt személyes kapcsolataik révén, barátok, ismerősök üres lakásaiban húzták meg magukat. A pesti siker és a Reform Integetünk Már megint integetünk. Ilyen lelkiállapotban képzelem a parton maradó­kat, amikor a hajó elindul, fedélzetén a rokonaink­kal. Nyomás a szívtájékon (szomatikus tünet); minden elválást, szakítást, szakadást is jelent. Es nélkülözést. Ez önző érzeményt apró szégyenpirral rögtön feled­tetnénk, hiszen: féltjük őket! A tenger rengeteg és kí­méletlen; öntörvényű. Csak viharba ne kerüljön a ha­jó! De a tenger szép is. Mit szép! — lenyűgöző, ellen­állhatatlanul vonzó, csodálatos Hajózni pedig szükséges. így hát az önzö fájdalommal és féltéssel összega­balyodik a még önzőbb irigvség. Hiszen ök ott, a fe­délzeten, meglátják, meghallják, megérzik, megértik mindazt, amit mi itt a parton soha! Csodákban lesz részük. Lobogtatjuk a zsebkendőket, lanyhuló mozdulatok­kal, lassan csituló érzelmekkel, kiáltunk még valamit az utazók után, egy utolsó mozdulatot, amit elnyel a víztkoraj. '' ,5 Egy perc, s integetös magányunkból visszatérünk, észrevesszük a parti zajt. az értelmetlen hangyaboly­nyüzsgést. Zavartan elrejtjük integetös zsebkendőnket, tétován oldalt lépünk. Majd elfordulva a távolodó ha­jót ringató tengertől, beleveszünk a hangyabolyba. Mi ittmaradtunk. Ezen a sivó homokon nem lehet egy korty tenger sem ... Nemcsak a föld. a lelkünk is kiszárad. (se) című lap cikke nyomán je­lentkezett a Vörösmarty Művelődési Ház, hogy a Színpadnak otthont adna. Itt rendszeresen próbálhat­nak, előadásokat tarthatnak. S a próbák nyomban kez­dődnek is: Madach Tragé­diaját viszik színre. Bemu­tató: május 15-én — a Ka­tona József Színházban. A Katona párizsi vendégjátéka idején 12 előadást tartanak ott, 6 Tragédiát és 6 Rómeó és Júliát. „Nagyon megtisz­telő, hogy ebber. az épülei­ben játszhatunk" — mondja Kovács Kristóf. A Tragédiát természete­sen Ruszt József rendezi, akitől a szereposztás felől is érdeklődtünk. „Senki nem szerződött hozzánk, és nem is megy el senki. A Tragé­dia számtalan szerepét is saját erőből oldjuk meg. Egy-egy színész természe­tesen több szerepet is fog játszani." Lucifer — Kalocsay Mik­lós. Éva — Költi Helga. Ádámot többen játsszák. A paradicsomi színekben Ka­szás Géza. a történelmi és a jövőről szóló jelenetekben pedig mindig más. Kivéve egyet, Dantont. A párizsi színben a paradicsomi Adám, Természetfotósok szövetsége — Szegeden Megalakult — szegedi köz­ponttal — a Magyar Termé­szetfotósok Szövetsége. Cél­ja olyan közösség létrehozá­sa, amely a fotóművészet sa­jutos eszközeivel járul hoz­zá a hazai természet- és kör­nyezetvédelem eredménye­sebb munkájához, és előse­gíti a természet- és környe­zetvédelem kérdései iránt fogékony emberek szemlé­let- és ízlésformálását. A szövetség azokat a hi­vatásos és nem hivatásos al­kotókat várja tagjai sorá­ba, akik a természetfotózást magas színvonalon — és szigorú etikai, szakmai el­várásoknak megfelelően — művelik. A fotósok részt vehetnek hazai és nemzet­közi pályázatokon, s maga a szövetség is könyvek, kü­lönböző kiadványok, vala­mint pályázatok létreho­zására törekszik. Ki-ki érdeklődése szerint vehet részt a különböző szakosztályok munkájában, aszerint; a tájat, a kör­nyezetvédelmet, a makro­világot választja témájául, a növényeket, a madarakat, avagy az egyéb vadon élő állatokat. Milyen feltételei vannak, hogy valaki taggá váljék? El kell fogadnia az alap­szabályt, belépési nyilatko­zatot kell tennie, szükség van két rendes tag ajánlá­sára, valamint arra, hogy harminc bemutatott fotóját a tagok jónak minősítsék. S mitévők legyenek a fia­tal, kezdő természetfotósok, akiknek nincs még jelen­tős szakmai múltjuk, és nem vették föl eket a ta­gok közé? Ök is részt ve­hetnek a szövetség munká­jában. ha elfogadják az alapszabályt, és a közös célkitűzéseket, így biztosít­ja a szakmai közösség to­vábbi fejlődésüket. A szövetség szándéka egyébként, hogy majdani bevételeik egyik hányadát a hazai természetvédelem tá­mogatására használja föl. Az érdeklődők a követke­ző címen jelentkezhetnek: Magyar Természetfotósok Szövetsége, 6701 Szeged, Pf. 708 Indul a személy­hajózási idény A Mahart értesiti az uta­zóközönséget, hogy március 31-én, szombaton megindít­ja menetrend szerinti hajó­járatait a Dunakanyarba. A hajók az előszezoni menet­rendnek megfelelően közle­kednek. A közkedvelt buda­pesti sétahajók is március 31-ével kezdik a hajózási idényt. Kaszás Géza jelenik meg. „Ezzel meg is mondtam, mi­ről fog szólni az előadás; természetesen a forradalom­ról: Lehet, hogy én magam is játszani fogok benne, ta­lon én leszek az Úr. Ez azonban csupán szarkazmus és szakmai szükség" — mondja Ruszt nevetve. Tervezik még a Csiksoml­lyói passió eredetijének be­mutatását „Passió magyar versekben" címmel. Ez a változat némileg eltér attól, amelyet Kerényi Imre vitt színre a Nemzetiben. Ápri­lis 9-én a Radnóti Színház­ban lépnek föl. A mai ma­gyar drámákat bemutató sorozatban Szöcs Géza Ró­meó és Júlia-persziflázsát olvassák föl. „Igen nagu velünk, a szolidaritás, új étosz alakult ki." A nyárra is több meghí­vásuk van. Többek között Zsámbékra és Boglárlellére, ahol eddig a kaposvári tár­sulat lépett föl. Több elő­adást tartanak a Dunaka­nyar városaiban külföldi egyetemistáknak. A Szegedi Szabadtéri Játékokon Ruszt József rendezésében kerül színre Sütő András: A szur zai menyegző című darabja. A főbb szerepeket a nemze­ti színházbeli ősbemutató színészei játsszák, de föl­lépnek benne a Független Színpad tagjai és a Szegedi Nemzeti Színház művészei is. A Független Színpad meg­alakulása és láthatóan élet­képes működése után több színházi vezető ügy fogal­mazott: nagyon örvendetes, hogy az ország egy új, az intézményes kötöttségektől nagymértékben független színházzal gyarapodott. Az alakulás s az első bemutató Szegedhez kötődik. A to­vábbi tevékenység kevés­sé ... Márok Tamás Éneklő Ifjúság Az Éneklő Ifjúság kórus­hangverseny-sorozat követ­kező koncertje ma délután 3 órakor kezdődik a 624. Sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola aulájában. Közremű­ködik a Rózsa Ferenc Gim­názium vegyes kara (vezé­nyel Martonné Szécsi Éva), a Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakmunkásképző kamarakórusa (Juray Mik­lósné), a 624. sz. Ipari Szak­munkásképző női kara (Bur­kovics Ferenc), a Kőrössy József Szakközépiskola le­ánykura (Koczka Ferenc), a Deák Ferenc Gimnázium kamarakórusa (Beslin Ani­ta), a Radnóti Gimnázium vegyes kara (Erki Kornélia), a szentesi Horváth Mihály Gimnázium énekkara (Maj­tényi András), a makói Jó­zsef Attila Gimnázium ve­gyes kara (Simicsné Kocsis Katalin). A délután 5 óra­kor ugyanitt kezdődő hang­verseny közreműködői: a JATE Ságvári Gyakorló Gimnázium Mozart Kama­rakórusa (Illés Mihály), a Ságvári Gyakorló kamara­kórusa (Illés Mihály), a Ság­vári Gyakorló vegyes kara (Illés Mihály), a Széchenyi Gimnázium énekkara (Hof­sz'ang Józsefné), a Tömör­kény Gimnázium leányka­ra (Rozgonyi Éva), a Tö­mörkény Zeneművészeti Szakközépiskola vegyes ka­ra (Ordasi Péter)

Next

/
Thumbnails
Contents