Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

4 1990. március 3., szombat Ünnepel a Zákányszéki Parasztkárus Nemrég ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Zákányszéki Parasztkórus. A kórus a Homokkultúra Szakszövetkezet dolgozói körében Papp István és Kiss Lajos főmezögazdász ötlete alapján alakult meg 1964 telén. Szakképzett karvezető hiányában S):abó István, a művelődési ház akkori igazgatója vállalta a vezetést, a férfikarnak népdalokat és mozg*almi dalokat tanított be. Az énekkar csakhamar vegyes karrá alakult át. Először községi ünnepeken léptek fel, de 1966-tól már más községekben is szerepeltek; Tápén, a dalostalálkozón arany oklevelet kaptak. Papp István így nyilatkozik: „Rájöttünk, hogy karvezetőnk és saját magunk zenei felkészültségével nem tudunk tovább haladni." Magam mentem Szegedre — mondja Szabó István —, hogy Kardos Pál tanár űrtói tanácsot kérjek. Valamikor a tanárképző főiskola kórusában énekeltem, emlékeztem, hogy volt nekem egy zenekaros évfolyamtársam, Monoki Lajos, aki ma a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola docense. Megkerestem. ó barátsággal elvállalta a kórus vezetését. Vezényletével először 1969. április 4-én és május l-jén énekeltek a zákányszékiek a községi ünnepségeken. Azóta a kórus számtalan sikeres fellépéssel dicsekedhet. Országos kórusminősítésen hatszor vett részt. Népdalkategóriában kétszer nyerte el a Fesztiválkórus kitüntetést, majd vegyeskari kategóriában arany fokozatú minősítést. A szolnoki szövetkezeti dalostalálkozón háromszor kapott nívódíjat, a rádió Kóruspódium című műsorának állandó szereplője, háromszor nyerte el a Kóruspódium kiemelt kórusa címet. Többször szerepeltek a dalosok a televízióban is. Külföldön a jugoszláviai Horgoson, az NSZKf-ban pedig több helyen is felléptek. A kórus birtokosa a Kiváló Együttes oklevélnek és a Szocialista Kultúráért kitüntetésnek. A kórustagok a kisgazdaságokban végzett napi fárasztó munka után is szívesen mennek a művelődési házba a próbákra. A helyi szakszövetkezet pedig anyagi támogatással segíti az együttes munkáját. Testvérek, házaspárok, sőt egész családok is tagjai az együttesnek. Példa erre a Papp család, a Vereczkey család, Nyáriék, Csamangóék, Horváthék, Papp Gellérték, Csiszárék és a Gera házaspár. A karnagy és a titkár felesége is énekel a kórusban. A kórus történetéből kiállítást is rendeztek a- művelődési házban, melyet két hétig tekinthetnek meg az érdeklődók. Szabadelvű Klub: hétfőn hétkor Főiiiesterek a pódiumon A szegedi értelmiségi közélet pezsdítése, hozzájárulása a szellemi műhelyek alakításához — ez volt a célja a 11 alapító tagnak, amikor elhatározták (tavaly) a Szabadelvű Klub létrehozását. Bár az elnevezés a liberalizmusra utal, a klub pártoktól függetlenül működik, és a legkülönfélébb szellemi mozgalmaknak, nézeteknek kíván teret adni — elsősorban szabadegyetemi előadások szervezésével. A tavaly bejegyzett klub alelnöke, Kiss-Dózsai András filozófus, egyetemi tanársegéd arról tájékoztatott, hogy hétfőn, március 5-én, este 7-kor lesz az első rendezvényük a Victor Hugó utca 5. szám alatt. A program igazán különleges: „Szabadkőművesség — Hatalom — Geopolitika" címmel Párizsból érkezett vendégek, méghozzá szabadkőművesek tartanak előadásokat. Egyikük, Márton András a párizsi Martinovics Páholy Főmestere, másikuk, Ditrói Ákos, az ugyancsak párizsi, tavaly alakult, főleg kelet-európai országokból emigrált tagokat tömörítő, Libertás pro Fraternitate Páholy Főmestere. Az előadás nyilvános. Amellett, hogy a „jó hírű, szabad férfiak gyülekezetéről", a szabadkőművességről bizonyára sok érdekességet ismerhetnek meg a hallgatók, bemutatkozik az esten a Szabadelvű Klub is. S. E. Márciusi Kincskereső „Respublika, szabadság gyermeke, / S szabadság anyja, világ jótevője, / Köszöntelek..." — Petőfi Sándor versével nyit a Kincskereső márciusi száma. Ezt követi egy néprege a szabadságharc után bujdosó Petőfiről — Barguzinról szó sincs benne! Tamási Aron Vargyasi kalóza a székely góbéság kedves, megejtő ábrázolása. Markó Béla, Cseh Károly és Bornemisza Endre versei a tavaszt köszöntik, s néhány oldallal arrébb ugyancsak a tavasz hangulatait idézi Szepesi Attila és Kerék Imre. Janikovszky Eva új sorozata, a Te ezt még úgy sem érted, a gyerekek és felnőttek (szülők) kapcsolatának fájdalmasabb oldalait ábrázolja, a márciusi részben azt nem érti a gyerek, miért kell szakítani a család „atyai barátjával", a közben nyugdíjazott főnökkel... A NEVETŐ IRODALOMÓRÁ-ban Móra Ferenc kacagtató írását olvashatjuk — öt póknak hány lábáról. Az EZ FANTASZTIKUS Cooper Gyerekek és robotofc-jának második részét közli, amiből kiderül, hogy Kandi Matyi túlságosan jó tanítónak bizonyult — hatására a csekély értelműnek vélt Timothy feltalálja a láthatatlanságot... Az IGY ÍRUNKMI a szőiegi Bozsó Iienata, n nagykátai Mizsei Eszter és a iiaranyajenői Gyenei Boglárka írásaival jelentkezik. Az IDŐUTAZÓK KLUBJÁBAN Krúdy Gyula novellája (A király köpönyege) meséli el az öreg Toldi Miklós olaszországi hőstettét. A Mátyás király életét bemutató képregény (Csala Károly munkája) a török elleni harcok epizódjait eleveníti fel. Eric Knyght legendás kisembere (A repülő yorkshire-i ember, 2. rész) egyre gyakrabban próbálja ki új tudományát, de ebből csak bonyodalmai származnak ... Teli Emil vidám versei és Kun Erzsébet diáktréfa-válogatása következik ezután, majd A Kincskereső elődei sorozatban Benedek Elek híres Cimboráját mutatja be F. Komáromi Gabriella. A TESTVÉRMÜZSÁK-ban Schéner Mihály meseházát járhatjuk be Szávay István kalauzolásával, az ÖRÖKSÉG rovatban pedig a régi magyar tájak vándor hírvivőiről ír Mucsiné Szabó Erzsébet. A KÖNYVEK KöZÖTT-ben ismét F. Komáromi Gabriella emlékezik meg az első magyar gyermekkönyv, a Flóri könyve megjelenésének 150. évfordulójáról. Zalán Tibor Sáraverseinek új darabja, a Sárával a tengeren, gazdagítja még a szám lírai anyagát. A KINCSKERESŐ KISGALÉRIÁJA egy régészeti lelet, az ozorai kincs ötvösremekeit mutatja be. A márciusi szám illusztrátorai: Würtz Aaám, Csala Károly, Magyar Mihály, Réber László, Szemethy Imre, Kass János, Schéner Mihály és Szyksznian Wanda. Jutalom az elveszett oboáért Március elsején délután fél 4-kor a Victor Hugó utcában egy Trabant Combi tetején felejtettem világosbarna, vászonhuzatú tokban ievő oboáimat. Kérem azokat, akik bármilyen felvilágosítást tudnak adni a munkámhoz nélkülözhetetlen, a Szegedi Filharmonikus Zenekar tulajdonát képező hangszer eltűnéséről, jelentkezzenek a 22-552-es telefonszámon, (x) A fogolytáborban is tanított Hetvenöt perc egy lokálpatriótával Járását, alakját, jelvényekkel díszített franciasapkáját messziről felismerni. Természetszeretet, városvédelem, „emberközpontú" pedagógiai szemlélet — mindezek élő példaképévé vált. Még a hadifogságban is — amelyet a Dortmundtól keletre fekvő Unnában töltött — szenvedélyesen tanított. Az angol tábort Montgomery is meglátogatta, és a híres „Monty" elégedett volt a kis „nyelviskolával", ahol olaszt, franciát és magyart tanulhattak a jelentkezők. Ma a rókusi templom fehér falainak szomszédságában él Lakner Károly, nyugalmazott középiskolai tanár. Vállait 79 év terhe nyomja, de még tavaly is fölhágott a Kőszeg melletti Vidre, a templomhoz, ahonnan „az országos kék" jelzés indul. Lehetetlen nem emlékeznem arra az iskolai kirándulásunkra, melyen Pécs környékét gyalogoltuk be friss és vidám kalauzolásával. „A Tisza partján születtem, és most is itt élek!" — mondja, amikor arról kérdezem, hogyan lehet megszeretni ezt a várost. Mert születése odébb esett egy kissé, ma már a határon túl mossák a partot a Tisza hullámai a hajdani Királyházán, Ugocsa megyében. Szeged 1931 óta hazája. Magyar—francia, olasz, olasz nyelvű gazdasági szaktanári, orosz diploma. Időrendben így sorakoztak egymás mellé az oklevelek. Pedagógus 6zülők mindkét ágon — apósa tagja volt a Dugonics Társaságnak —, nyelvtanár feleség, tanárnak állt gyerekek. A pedagógushajlam már a génekkel öröklődött, s jelölte ki az életutat. Tanítani mindenütt: az iskolában, hegyek szikláin, erdei utakon, a város utcáin. Nyelvekre, szeretetre, tisztaságra, rendre. És nemcsak külsőségekben, hanern a fejekben és a szívekben is. Nem tagadva közben, hogy a harmónikus külvilág egyensúlyt teremt a lélekben is. Dicsőséget szerezni Szegednek _ „az Iskola" (így hangsúlyozza mindvégig), ahol 51 éven át tanított, ezt a szellemet igyekezett élesztgetni diákjaiban. Az egykori Magyar Királyi Állami Felsőkereskedelmi Iskola, ma a Körösy József Közgazdasági Szakközépiskola nevet viseli. Országos versenyek díjai gyorsírásban — és tájékozódási futásban. Díszoklevelek, serlegek az alma mater falain, üvegszekrényeiben. És közben: generációk sora „fertőződik" a tanáregyéniség kisugárzásában természet", város- és emberszeretettel. „Szeged tiszta város!" mondja, legalábbis a régi emlékek szerint az volt. Nagypiac után ragyogóra mosott sárga keramittéglák a Mars téren, a Tisza Lajos körúton sem maradt nyoma az ott áruló kofáknak. Ma: aggodalom a rendetlenség, a piszok miatt, mert ez a két dolog is alkalmas arra, hogy ne csak mindennapi környezetünket mérgezze, hanem látásmódunkat is. Alapító tag a Városszépítő Egyesületben, látszólag apró háborúk kitartó küzdője. Saját szövegű emléktábla a régi vasúti hídra, utcanevek helyükre szögezett fémlapocskái, festékkel láthatatlanná tett címerek öntött hirdetőoszlopokon, a nagyszínházról lefelejtett Tisza Lajos-monogram — a figyelemmező dimenziói. Otthonában tekintélyes kézikönyvtár: a Révai Lexikon sötétkék, a Magyar nemzet történetének arany-piros kötetei, monográfiák; a szótárak külön szekrénykét töltenek meg. A hatalmas íróasztalon egy vázában fagyöngy — a természet itt is jelen van. A falakon képek. Egyikük — egy Shakirof nevű orosz emigráns tiszt festménye — a tanár űr gyermekéveinek helyét, Nagybányát idézi. Egy kis szekrényben Tápai Antal gipszből készült ülő aktszobra; a mesternek e házban volt műhelye valamikor. Lakner Károly járja az utcákat, és leírja, amit lát és gondol. Róla csakugyan elmondható : igazi lokálpatrióta. Nyilas Péter Kiállítás a Képtárban Plakátok századelőn és ma A nyugati reklámok látványprofizmusa közismert. Arról, hogy ez már a. '30-as években is így volt, a Horváth Mihály Utcai Képtár kiállításán meggyőződhetünk. A század első harmadában a Shell különböző látványtrükkökkel sulykolta az agyakba: „A Shell mindig az első", sót, „dupla gyorsulás", „A Shell olajat használva nem esik ki a nyeregből". A plakátnyelv — az egyszerűség és agitatív erő — klaszszikus példái E. McKnight Kauffer munkái. Azokat, akik másokra figyelve döntenek saját dolgaikban is, azzal nyerte meg a Shell, hogy felkínálta a példaképekkel való azonosulás lehetőségét, mert a közismertnek és sikeresnek tudott foglalkozások jelképeit alkalmazva plakátjai állították: a színészek, a mérnökök, a kereskedők, a fényképészek, sőt, a tudósok is ezt a márkát választják. Azoknak, akiket a korabeli csúcstechnika érdekelt, azt sugallták: az Imperial Légitársaság és a Queen Mary hajó kizárólag Shell üzemanyagot használ. Azoknak, akiket a praktikum győz meg, a ,.szocreál" stílust idéző plakátok arra hívták föl figyelmét, hogy a Shell-kutaknál gyors és egyszerű az „üzemanyag-vételezés". Az utazókra, a turistákra számítva az angliai tájat idéző festmények — például egy Szegedi-Szüts által jegyzett kép — fölé, mellécsempészték a Shell-szlogent. Az ötletesség tobzódása a Shellüzemanyagot reklámozó plakátok bemutatója. A kiállítás arra is alkalmat kínál, hogy e „nyugati mintával" összevessük a koSzázadunk műfaja a plakát. Az utcai plakát, ami akkor jó, ha közérthetően, a járókelőhöz szólva meggyőz, mondjuk, egy áru kiváló minőségéről, vagy éppen egjy politikai párt programjának kiválóságáról. rabeli hazai áruplakátokat. Meg kell állapítsuk; szégyenkeznivalónk nem volt. Irsai Istvánnak például a NorCoc svájcisapkát reklámozó, vagy Bortnyik Sándornak a Modiano és a Janina cigarettapapírt hirdető plakátja modern megoldás, a kép, a szöveg és a szín tömörsége szembetűnő. Az utcára kilépve, a választási kampány plakátháborújába csöppenve, óhatatlanul adódik a következtetés: nem csupán a fogyasztási cikkeket kínáló hazai reklámszakembereknek, hanem a politikai pártok menedzsereinek is van még mit tanulniuK. Mert a politikai agitáció e formájának is vannak színvonalas hagyományai Magyarországon. Erről Szekeres Ferenc grafikust kérdeztük. Az 1919-es tanácsköztársaság művészi színvonalú, mozgósító erejű plakátjait (Uitz Béla, Berény Róbert munkáit), no, és a '45 utáni, a korszakot jellemző „szocreál" stílusú politikai reklámjait — ha máshonnan nem — a tankönyvekből ismerjük. (Megjegyezzük, a Horthy-korszak historizáló, leíró-konzervatív stílusú politikai plakátjai közül jóval kevesebbet láthattunk.) A Kádár-korszak általában színvonalas, de mondanivaló nélküli, „mozgalmi ünnepes". kulturált plakátjai (Kerényi, Schmalk Károly, Kemény György munkái) a világszínvonalú lengyel plakátművészethez kapcsolódtak, de nélkülözték az azt jellemző burkolt (ellenzéki) politizálást. A mai falragaszok közül az MSZP plakátjai ezt a „hagyományt" viszik tovább. A technikai kivitelezés szinte tökéletes, a méret lenyűgöző, ám a mondanivaló elerőtlenedett, hitelét vesztette, így — szerintünk — kevéssé érinti meg a leendő választó lelkét, kevéssé győzi meg. AZ ellenzéki pártok plakátjai abban egységesek, hogy kisebb méretűek, s általában ötletesek. Technikai színvonaluk különböző — az MDF-é, az SZDSZ-é és a Fideszé profibb, a többieké most alakul. Ezek a primitívebb módon sokszorosított „plakátocskák" és szórólapok formájukban és terjesztésmódjukban megőrizték a „szamizdatos" stílust, ami hitelüket növeli. Csak az emocionális, az egyén érzelmeire ható politikai propaganda lehet sikeres. A választási agitációs plakát egyik legsikerültebb formája a népszavazásra buzdító SZDSZ-plakát, melyen egy fiatal és egy idősebb „közember" ugyanazt mondja: „Először megyek szavazni." A blikkfangos szövegű politikai reklám még hiányzik a falragaszokról. A jelképek, az emblémák ellenben örvendetesen újszerűek. Ebből a szempontból „kivirágzott" a politikai élet (a szegfű, a rózsa, a tulipán, a kalász fölött madarak repülnek), minden „elnemzetiszínesedett". Reklám- és vizuális kultúránk elé nem csupán a képtárbeli, hanem az utcai plakátkiállítás is tükröt tart. Jól nézzük meg a tükörképeket, miközben arra gondoljunk: információinknak legalább 80 százalékát a látvány alapján szerezzük. Űjszászi Ilona Hirdetésfel vétel a Victor Hugó u. 5. szám alatt is. Hétfőtől csütörtökig 8-15.30 óráig, pénteken 8—12 óráig, szombaton 8—13 óráig. I árjuk ketlvcs ügyfeleinket. ITT SEM KELL SORBAS ÁLLNI! •VASARU Import, holland ruházat kilós áron. CSAK 5 NAPIG! Március 5—9-éig, 9-18 óráig. Folyamatosan frissített árukészlettel várjuk kedves vásárlóinkat TECHNIKA HÁZA Kígyó u. 4. I i