Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-28 / 73. szám

104 1990. március 29., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) tatón azok a személyek, akiket a késésért felelősség terhel. Elmondta, hogy a választási bizottságok egy része — nem kis számban — csak azután volt hajlan­dó lehetővé tenni az adatok számítógépre vitelét, miután az adatokat tartalmazó jegy­zőkönyvet a bizottságuktól független személyek ellen­őrizték, holott az OVB nem rendelkezett így, s époen ezt kivánta minden súlyá­val megakadályozni a gyor­saság érdekében Salamon Ferenc szerint az, hogy a dolgok így ala­kulhattak, a választási tör­vény hibájaként is felróha­tó, mert a törvény nem ren­deli az OVB alá a BM vá­lasztási irodáját, márpedig a bizottság csak ezen az irodán keresztül juthat hoz­zá az adatokhoz, s így — mint mondta — „játéksze­révé válhat egy arra fel nem jogosított testületnek" Kijelentette: ha olyan adatok kerülnek a bizottság birtokába, amelyek a válasz­tási törvény szándékos meg­sértésének gyanúját alátá­masztják — márpedig ez a gyanú fennáll —, nem fog­nak habozni, s a bizottság akár testületileg, akár an­nak tagjai egyénileg, az el­követők felelősségre vonó­sát fogják kezdeményezni. A bizottság szerint ponto­san meghatározhatók azok a személyek, akiket az ügy­ben felelősség terhel, de Salamon Ferenc a sajtótájé­koztatón személy szerint senkit nem kívánt megne­vezni. Az SZDSZ képviselő­je úgy vélekedett, hogy a felelősség kérdése felmerül­het a BM választási irodá­ját illetően, de elvileg szóba kerülhet a felelősség meg­állapítása az ANH-t illető­leg is, bár ez utóbbinak — szerinte — csekély a való­színűsége. Nem tartotta el­fogadhatónak, hogy bizonyos megyei választási szervek az eredmények teljes feldolgo­zása előtt, hétfőn este ab­bahagyták a munkát. Kara Pál ehhez még annyit tett hozzá személyes véleménye­ként, hogy alapvető admi­nisztrációs hibát és tévedést követett el a BM választási iroda. Salamon Ferenc kifejtette azt a véleményét is, hogy hétfőn az ANH azért tette közzé azokat az előzetes eredményeket, amelyek köz­lésére csak az OVB lett vol­na jogosult, mert így pró­bálta saját magát menteni a reá háruló felelősség alol. Ezzel kapcsolatban leszögez­te: a választások előzetes eredményének nyilvánosság­ra hozatala az OVB felada­ta, amely a tájékoztatás pontosságát fontosabbnak tartja, mint az eredmények elkapkodott közlését." A sajtótájékoztatón el­hangzott: a visszásságok el­lenére eddig semmiféle olyan adat, információ nem jutott a bizottság tudomá­sára, amely valahol is a vá­lasztási eredmények megha­misítására utalna. Halállal fenyegetik Chrudinákot Életveszélyesen megfenyegették Chrudinák Ala­jost, a Magyar Televízió külpolitikai főszerkesztőjét. A magyar nyelvű fenyegető levelet a Vatra Romaneasca nevű nacionalista román szervezetre hivatkozva írták. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a Vatra Romaneasca vezetői meghozták ítéletüket: Chrudinák Alajost halál­ra ítélték, és az ítéletet 72 órán belül végrehajtatják budapesti megbízottaikkal. „A legszörnyűbb halál is kicsi büntetés magának azok miatt, amit Románia ellen elkövetett. Ezért kell meghalnia" — olvasható a levélben. Az aláírás: a Vatra Romaneasca ítélőszéke. A szerzők kiléte ismeretlen, egyelőre nem álla­pítható meg tehát, hogy valóban állnak-e valamilyen, kapcsolatban a román szervezettel, vagy egyéni ak­cióról, esetleg durva tréfáról van. szó. A Magyar Televízió vezetése azzal a kéréssel for­dult a hatóságokhoz, hogy nyújtsanak védelmet a Panoráma munkatársainak és a főszerkesztőnek. (MTI) A Viharsarok konzervatív? A pártok sorrendje az or­szág különböző megyéinek területi listáin figyelemre méltó eltéréseket mutat. A különbségek hátterére Löff­ler Tibor társadalomkutató segítségével kerestük a ma­gyarázatot. Csongrád megyében külö­nösen sok szavazatot szer­zett az MDF. Ebben a ré­gióban később (s egy sajá­tos, paraszti változatban) kezdődött a polgárosodás, mint Nyugat- vagy Észak­Dunántúlon. Így a Dél-Al­fölödn élők számára fontos, az országra váró moderni­zációt milyen módon képze­lik el a pártok. Azaz itt az SZDSZ képviselte radiká­lis „politikacsinálás" helyett az MDF jelentette „fontolva haladásra" fogékonyak az emberek. Az MDF-re szava­zók táborát az is növelte, hogy errefelé közvetlenebb, élőbb a kapcsolat a romá­niai magyarsággal, így-érzé­kelték, hogy az erdélyiek ügyét felkarolta a Demokra­ta Fórum. Az okok között szerepel az, hogy az SZDSZ a választásokon ebben a me­gyében különösen gyengén szerepelt. A jelenség hátte­rében fel kell figyelnünk a politikus személyiségek sze­repére. Az MDF szerencsé­sen választott, Király és Raffay sok szavazatot ho­zott, illetve „vitt el" más pártoktól, az SZDSZ kép­viselőjelölt-kiválasztása an­nál kevésbé nevezhető si­keresnek. Az sem mellékes, hogy a népszavazás jelen­tette népszerűségtől az SZDSZ helyi szervezete „el­bízta magát", rosszul ítélte meg tekintélyének alakulá­sát. Országos jelenség, hogy az SZDSZ a „gazdag", il­letve a „szegény antikom­munistákat" tömöriti. A Dél-Alföldet, illetve Szege­det egy egészséges konzerva­tivizmus jellemzi, s ha ez párosul antikommunizmus­sal, akkor az az MDF, s nem az SZDSZ értékeihez közelít. Ezenkívül — taián meglepő módon — a népsza­vazás SZDSZ-es sikere az MDF táborát növelte, mert később jó néhányan pozití­vumként értékelték azt, hogy létezik egy erő, mely szem­be mer szállni a szabadde­mokratákkal. Továbbá az sem mellékes, hogy az SZDSZ (és a Fidesz) bázisát növelő egyetemista, főisko­lás réteg nem a diákváros­ban, Szegeden, hanem ál­landó lakóhelyén élt szava­zati jogával. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Csongrád megyei második helye is a kuriózumok közé tartozik. (Hasonló sikert Bé­késben és Zalában könyvel­hettek el.) Itteni választási eredményük jelentőségét csak növeli, hogy ebben a megyében volt a legerősebb a szegedi központú Nemzeti Kisgazdapárt, ami nyilván­valóan szavazatokat vitt el, a „Függetlenektől". A Kis­gazdák sikerének háttere: talány. Az viszont kétség­telen, hogy esélyeiken na­gyot lendített a földkérdés­ben elfoglalt álláspontjuk, melyet a választók jó része úgy fordított le magának, hogy „a Kisgazdák földet osztanak". A reformkörök bölcsőhe­lyét jelentő Csongrád me­gyében az MSZP szereplése a meglepő tények közé tar­tozik. Az okok közül ki­emelendő, hogy az MSZP megyei kampányát „gyenge" minősítéssel illethetjük, mert: a képviselőjelöltek személye nem volt telitalá­lat; országos vezetők (a „né­gyes fogat") karizmájából próbáltak élni (pl. az or­szágos vezetőség itt élő tag­ja, Géczi József sem folyta­tott helyi politikát). Ügy tűnt, mintha az MSZP itt nem választási pártként mű­ködött volna, azaz, mintha elegendőnek tartották vol­na azt, hogy csupán a párt tagjai szavazzanak az MSZP jelöltjeire, mintha nem akarlak volna szavazó­kat „elhódítani" másoktól. A Fidesz az országos szám­eredményhez hasonlatosat ért el itt is. Valószínűsíthe­tő, hogy az idősebbek, s nem korosztályuk szavazatait sze­rezte meg. Ennek oka, hogy a politikai hirdetésekkel ki­alakított image-uk az idő­sebbek szimpátiáját nyerte el. A Fidesz-korosztály — bár talán az egyik legátfo­góbb, s legkövetkezetesebb programmal állt ki ez a párt — az SZDSZ mögé sorako­zott, az ottani vezetők ki­sebb érzelmi elfogultsággal kifejtett véleményét tartotta szimpatikusnak. A Kereszténydemokrata Néppárt a vidéki nagyváro­si lakosság számára hordoz vonzó értékeket. Szereplé­sük hátterének értékelése szociológiai felmérést igé­nyel. A szocdemek által el­ért meglepően alacsony vá­lasztási eredmény oka or­szágos és nem helyi kérdés. Itt elég legyen annyi, hogy az MSZDP jellegzetesen „kí­séretpárt", azaz, egy vezető személyiség politikai karri­erjét szolgálja. Am, az or­szágos (és a helyi) „vezető személyiség" kiválasztása „katasztrofálisnak" nevez­hető. A „történelmi pár­tok" közül az MNP siker­telenségének alapvető oka, hogy az a társadalmi ré­teg (a szegény parasztság), amelyre támaszkodhatna, már nem létezik. Üjszászi Ilona réti körévé. A demokratikus baloldal másik három pártja — a Ruttner-féle, a Takács­féle és a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt — közül kettő el sem jutott a Parla­ment küszöbéig, a Szociálde­mokrata Part szomorú sorsa azt mutatja, hogy az SZDSZ szélsöliberális szóhasználatá­val, az emeszempés munkás­demagógiával, s a kisgazdák vulgáris antikommunizmu­sával, valamint kékharisnyás hisztériával nem lehet ráta­lálni a szociáldemokrata ér­tékek természetes közegére; a szakmunkásokra, a műsza­ki értelmiségre, a kisvállal­kozókra. A nyugat-európai szociáldemokrácia is kapitá­lis bakot lőtt, amikor a ber­lini fal áttörése után kizáró­lag Petrasovitsék mellett kö­telezte el magát. Hamis pár­huzamot vont a cseh és az NDK-s viszonyokkal, nem vette észre, hogy az MSZMP­ben már régóta jelen volt, és az utóbbi években meg is szerveződött a demokratikus baloldal. A kongresszuson ez a csoport nem átfestette ma­gát, hatjem kitört az állam­pártból és új pártot hozott létre. — A választási eredmé­nyek tükrében milyen hol­napot jósol a demokratikus baloldalnak? — A magyar társadalom szempontjából az lenne jó, ha a következő választásokig egybeszerveződnének a szo­cialisták és a szociáldemok­raták, hiszen másként a li­berális demokrácia pozíciói is meginoghatnak a nemzeti konzervatív nyomás követ­keztében. — Mi a véleménye a Csong­rád megyei eredményekről? — Itt az ortodox baloldal is erősebb az országos átlag­nál, a listán az MSZMP meg­előzte a szocdemeket, az or­szágos átlag alatt szerepel­tek a szocialisták, az SZDSZ és a Fidesz is Az elemzések talán különbséget fognak majd mutatni Szeged és a megye között. A/, okok? A tavalyi időközi választásokén még az MSZMP elleni harc­ban vívott ki magának is­mertséget az MDF. Annyira megismerték tehát a válasz­tók, hogy rászavazzanak; és mivel még nem ismerlek meg eléggé, azok is rászavaz­tak, akik a következő válasz­tásokon más pártokat fognak keresni maguknak. Szegeden és a környékén mindig is nagy hagyománya volt a nemzeti, a konzervatív és a keresztény értékeknek, ezek most robbanásszerűen a fel­színre jöttek, mert lekerült az egészről az országos átlag­nál ls ortodoxabb őskommu­nizmus—neosztalinizmus fe­dője — lásd; Komócsin-éra. — Ebben a helyzetben mit tart a legmegfelelőbb szocia­lista pártpolitikai magatar­tásnak a helyhatósági vá­lasztásokon? — Jó lenne, ha az állam­polgárok valóban a saját ke­zükbe vennék az önkor­mányzat sorsát, és nem első­sorban pártokra, hanem hi­teles személyiségekre sza­vaznának. A Szocialista Part a város érdekeit szem előtt tartva, támogatni fogja bár­melyik párt arra méltó em­berét, vagy pártonkívülit. (Sulyok) A föld döntött a kisgazdák mellett? Talpon vagy padlón... Géczi József a demokratikus baloldalról — A Szocialista Párt or­szágos elnökségének tagjától és a volt MSZMP-ben meg­szerveződött reformkörök kezdeményezőjétől, attól a politikustól, aki hosszú ide­je már-már mániákusan mondogatja, hogy az európai baloldalra szükség van a magyar politikai palettán, meg kell kérdeznem; miért más ez a politikai paletta a választások után, mint ami­lyennek szerinte lennie kel­lene? — A Magyar Szocialista Párt szereplését akkor te­kintettem volna jónak, ha 15 százalék fölötti ered­ményt ér el. Győzelem a ve­reségben, hogy a baloldal pártjai közül csak ez az egy maradt talpon — legalábbis a parlamenti jelenlétet te­kintve. Ez azt mutatja, hogy a választók jelentős része nem hitte el az utóbbi fél év legsikeresebb félhazugságát, miszerint a szocialisták ugyanolyan kommunisták, mint az MSZMP tagjai, hogy az MSZP a rendszerváltás fő akadálya, az össznemzeti bűnbak. — Meg kell magyaráznia egy szót: mi az hogy félha­zugság? — Naiv, aki azt gondolja, hogy a sztálini modell után egy menetben lehet tiszta demokratikus baloldali pár­tot csinálni; a Szocialista Párton valóban voltak bizo­nyos állampárti tojáshéjak, de nem ez volt a meghatá­rozó; hiszen azok hozták lét­re, akik a rendszerváltást akarták, s akik azzal is tisz­tában voltak, hogy ebben a rendszerváltásban nem a mi új pártunk lesz a többségi párt. — Mi az oka, hogy az ön által említett többi baloldali párt nem maradt talpon? . — A konzervatív baloldal pártja, az MSZMP, úgy tet­szik, a vártnál gyorsabban el fog tűnni és átalakul a ki­múlt létező szocializmus ba­— Siklósi András tizen­egy képviselőjelölt közül a 9. helyen végzett a szegedi l-es számú választókerület­ben. Pártja, a Független Kisgazdapárt ennél sokkal jobb eredményt ért el a te­rületi listán. A képviselője­lölt úr elégedett-e az ered­ménnyel? — Nem számítottam ar­ra, hogy abban a választó­kerületben, ahol az általam nagyra becsült Raffay Ernő indul, az első helyek vala­melyikén szerepelhetek. Úgy gondolom, vereséget nem szenvedtem. Mindent elkö­vettem a sikerért: húsz vá­lasztási gyűlést tartottam, személyesen részt vettem a kopogtatócédulák- gyűjtésé­ben, a palkátragasztásban. őszintén szólva, a választó­kerületemben a 4. helyen szerettem volna végezni. — Mi az oka az ön „si­kertelenségének", s a pártja sikerének? — Azt gondolom, hogy a kerületben a 4. hely után „holtverseny" alakult ki. te­hát tulajdonképpen az álta­lam elért eredmény nem je­lent sikertelenséget. A Füg­getlen Kisgazdapárt eredmé­nyes szereplésének oka az, hogy a választópolgárok po­zitívan ítélték meg a föld­kérdésben elfoglalt álláspon­tunkat Ha a párton belüli torzsalkodás nem kap sajtó­nyilvánosságot, akkor még szebb eredményt értünk vol­T A Malév Ismét felfüggesztette bejrúti járatának közlekedtetését, miután március 16-án. azt felújí­totta. Ezt Urbán Ferenc, a Malév illetékes főosztályvezetője közölte az MTI munkatársával. A Buda­pest—Bejrút légijáratot a libano­ni háború miatt állították le 1985­ben, mert a Malév nem tartotta biztonságosnak a libanoni főváros légterét. A főosztályvezető a továbbiak­ban elmondta, hogy a 16-i járatot — amely próbajárat volt — több hónapos inlcn/iv tárgyalások ered­ményeként indították, és ebben természetesen az előnyös gazda­sági szempontok is közre játszot­tuk. A libanoni légtér azonban jelenleg ismét nem biztonságos, s így a Malév vezetői továbbra sem tartják kívánatosnak, hogy Bejrút­ba rendszeres járatot indítsanak. Ezéit, és csakis ezért került sor Malév — kiiktatás annak felfüggesztésére, tehát a repülési vezető szerint semmikép­pen nem helytállóak azon nyugati hírügynökségi következtetések, amelyek indokként a Szovjetunió­ból kitelepülő zsidók Budapesten keresztüli kivándorlását, illetve az amiatti terrorista fenyegetést je­lölték meg. Ez utóbbi kérdéssel kapcsolat­ban Urbán Ferenc elmondta: az izraeli reagálások és a magyar kormány nyilatkozata után sincs semmiféle változás a Malév ál­láspontjában; vagyis érvényben van, hogy nem szállítják Izraelbe a szovjet emigránsokat. A Magyar Légiközlekedési Vállalat ezt a döntését kizárólag utasainak biz­tonsága érdekében hozta, mert azt komoly veszély fenyegette. A heti háromszori Budapest—Tel-Aviv menetrend szerinti járatok viszont tovább közlekednek. Hozzátette: jelenleg a Ferihegyi repülőtéren nem várakoznak szovjet zsidó ki­vándorlók, akiknek volt érvényes jegyük, azokat mind elszállították. A fenyegetés mindazon légitársa­ságok járatai és irodái ellen irá­nyult, amelyek közreműködnek a kivándorlók fuvarozásában. Egy­cgy járatot még meg lehet véde­ni, de a repülőtereket, irodákat már kevéssé — mondotta. Az ügyben több irányú tárgya­lások is folynak, egyebek között a Malév, az Aeroflöt és az El-Al között is. hogy valamiféle gyors megoldást találjanak. A főosztály­vezető szerint végső soron a szov­jet és az izraeli félnek kellene megoldania a kérdést, közvetítők nélkül, hogy az ily módon segítő­ket ne tegyék ki fenyegetettség­nek. Elképzelhető például, hogy a kivándorlók szállításában csak a szovjet és az izraeli légitársaság venne részt, a Malév kiiktatásá­val, meghagyva a budapesti tran­zitútvonalat — lévén nincs köz­vetlen járat Moszkva és Tel-Aviv között. A Malév főosztályvezetője meg­e ősítette. hogy a Ferihegyi repü­lőtéren igen szigorú biztonsági előírások var.nak érvényben, bár biztonsági őrizet eddig is volt. Eb­be a munkába időről időre a ter­rorislaclháritó alakulatot is be­vonják. Telefonon érke'zö fenyege­tés. bombariadó és a repülőtér kiürítése többször előfordul, de az utóbbi időben ezek száma — sze­rencsére — nem szaporodott — tette hozzá Urbán Ferenc. na el. A dél-alföldi falusi környezet, a hagyományos tanyavilág lakói a mi pár­tunkkal szimpatizáltak. A Független Kisgazda­pártot most több nagyobb párt is szövetségesül hívja Mit gondol a párt koalíciós szándékairól? — Jómagam annak örül­nék, ha a Független Kisgaz­dapárt ellenzékbe maradna, mert az a véleményem, hogy a most kormányra kerülő politikai csoportok pozíciói meggyengülnek, ugyanis az új kormány nehéz örökséget kap. Ha pártom koalícióra kényszerül, akkor az MDF­fel való szövetséget tarta­nám szerencsésnek, mert cz valódi „nemzeti koalíció" lenne. — Nekem is meggyőződé­sem, hogy pártjának szava­zótáborát növelte az, hogy — leegyszerűsítve — a „föl­dek visszaadását" ígérte. Am szinte a választási eredmé­nyek nyilvánosságra hozásá­val egy időben, a Független Kisgazdapárt országos veze­tői „pontosították" prog­ramjuk ezen sarkalatos pont­ját: a földmagántulajdon visszaállításáról beszéltek.. —r Ez nem visszakozás, hanem földprogramunk vilá­gosabb megfogalmazása. Mi mindig is a '47-es földtulaj, don visszaállítását ígértük. — Ne feledkezzünk meg arról; hogy az FKP vezetői választási győzelemre szá­mítottak. — Én soha nem voltam ennyire optimista. Koráb­ban is meggyőződésem volt, hogy az MDF és az SZDSZ országosan az első helyeken fog végezni. Én arra számí­tottam, hogy pártom az or­szágos lista harmadik helyét szerzi meg. — önt nem választották meg országgyűlési képvise­lőnek. Mik a további ter­vei? «— Folytatom a munká­mat. Bár alapvetően mindig a költök közé számítottam magam. Abban reményke­dem. hogy az ezután kiala­kuló, szabadabb irodalom,­politika lehetővé teszi, hogy kiadjam írásaimat, az eddig összegyűlt négyszáz versem. A kisgazdapártban folyta­tom politikusi tevékenysé­gemet: lehetséges, hogy indu­lok a helyhatósági választá­sokon. Ű. I.

Next

/
Thumbnails
Contents