Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-19 / 65. szám

X • v \ ' \r i v ' . í íSJ -f % ' ü „ u v* > E0RSZA6 80. évfolyam, 65. szám 1990. március 19., hétfő POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Nemzeti ünnep, Szegedtől Temesvárig „Pártbeszéd" a Klauzál téren — Legyen Bolyai Egyetem — Lenin, csomagolva Évtizedek után elöször ünnepelhette a nemzet szabadon ünnepét. Legalábbis a külső és belső hatalom „ideokratikus"' beavatkozásaitól és sallangjaitól mentesen. Am óhatatlanul úgy érezhették sokak, hogy az' igazi szabadság korlátai bennünk vannak, a tolerancia, a kölcsönös elfogadás, a kompromisszumkészség hiánya figyelmeztető jel, ami leginkább tán a Magyar Televízió abszurd „önmegtartóztatásában" csúcsosodott ki. Mintha fölszabadultabb lett volna az aradi—temesvári ünneplés, amelyekről lapunk 2. oldalán tudósítunk. Az utóbbi helyszínen különben a Bolyai Egyetem visszaállítása érdekében gyűjtöttek aláírásokat. Zsúfolt négy nap után zsúfolt újsággal jelenünk meg. Helyünk sem jut sok mindenre. Figyelmükbe ajánljuk azért lapunk 3. oldalán a Lenin-szobor „becsomagolásáról" szóló anyagunkat. Szávay István Tömeg a Klauzál téren Hegemlékezések Szegeden Szegeden rendhagyó állami ünnepséggel köszöntötték a város lakóit március 15-én. Délelőtt 9 órakor a városi tanács erkélyéről fanfarok hangjai hívogatták az érdeklődőket. akik ugyan meglehetősen gyér számban jelentek meg a Széchenyi téren, ám hangulatos, rövid _ alig húszperces —, mégis méltóságteljes ünnepi műsorban lehetett részük. Színészek tolmácsolta versek mellett felolvasatott Kossuth Lajos híres toborzó beszéde is: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárvult hazám oszlopa!'' —. visszhangzott a téren, majd az ünneplő szegediek közösen énekelték el a Szózatot. * A Szegedi Ellenzéki Kerekasztal pártjai a Klauzál téren rendeztek közös ünnepséget. Délelőtt 10-kor a Gőzerő együttes muzsikája fogadta a tömeget; a nemzeti trikolór mellett pártzászlók lobogtak; a Himnusz eléneklése után a pártok képviselőjelöltjei mondták el beszédeiket; a szónoklatokat a Szegedi Független Színpad művészeinek (Fehér Juli, Both András, Juhász Károly) műsora keretezte. Elsőként Siklósi András, a Független Kisgazdapárt képviselőjelöltje lépett az emelvényre és elszavalta saját költeményét. Beszédében párhuzamot vont a 48-as. az 56-os forradalom és a jelen békés forradalma között. Gondok közt, de büszke méltósággal ünnepelünk — emelte ki, és sorolta a teendőket, hiszen „minden pokolból létezik kiút": szabadságért, függetlenségért, polgári demokráciáért harcolunk; adjuk vissza az elrabolt földeket; támogassuk a családokat, emeljük föl a vidéket; feleljenek törvény előtt a bűnösök, söpörjék el a kommunizmus maradványait; szervezzük meg a 16 milliós magyarság egységét — hangoztatta a többi között a szónok. A Szociáldemokrata Párt nevében Szerencsés György a világszabadság és a nemzetköziség eszméje köré csoportosította mondanivalóját. A francia forradalom hármas jelszavából — szabadság, egyenlőség testvériség — a szabadság az, amit csorbítatlanul mindenkor érvényesíteni kell a törvények megalkotásakor és végrehajtásakor — hangsúlyozta a szónok. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharcot áthatotta a nemzetköziség szelleme; a kor hevületét 1989-ben újra megérezhette a magyar nép, amikor a szomszédos Romániában fellázadtak a zsarnoki rendszer ellen. Arra, a nagy összefogásra, amely a nemzetiségek között decemberben megvalósult, most legalább akkora szükség lenne, hogy a szomszéd országban méltó módon kiteljesedhessék a forradalom eredeti célja. Beszédének utolsó mondatában Szerencsés György kijelentette: az SZDP tiszteletben tartotta azt a javaslatot, hogy március 15-e legyen a nemzet ünnepe; a szocdemek nem vittek az ünnepségre pártzászlókat. Dr. Lippai Pál, a Fidesz képviselőjelöltje arról beszélt; mi mindannyian hozzájárultunk ahhoz, hogy az állampárt lemondani kényszerült hatalmi monopóliumáról. Nyilvánvaló, hogy a fönnálló rend megváltoztatására irányuló tömegkonszenzus már hosszabb idő óta megvolt Magyarországon; még akkor is, ha a pártállamhoz kötődő szűk hatalmi elit nem a tömegmozgalmak kényszerítő hatásának, hanem különböző okos politikusok felismerésének tudja be a változást Most ís a békés átmenet veszélyeztetését kívánják belénk szuggerálni; ezt a célt szolgálta korábban a fehérterror, egy tegnapi szónok által pedig a Horthy-rendszer restaurációjának felemlegetése. Az '56 után szándékosan belénk oltott rettegés ma sem oldódott fel teljesen, pedig ez előfeltétele lenne, hogy a választásokon mindenki szabadon nyilváníthassa akaratai. Káros annak hangoztatása is, hogy túl gyors az átalakulás, A Fidesz megalkuvás nélkül követeli ; nem elég a puszta hatalomváltás, rendszerváltásra van szükség — mondta a szónok. A Nemzeti Kisgazdapórt képviselőjelöltje, dr. Boross Imre a kelet-európai változások jelentőségéről beszélt. Legnagyobb nemzeti ünnepünk Közép- és Kelet-Európa népeinek bátor eszmélésével fonódik össze. Ez az ünnep mégis elsősorban a miénk, az egyetemes magyarságé, akik közül hatmillió határainkon kívül élőnek ma is alig jut valami a szabadságból. A szónok hangsúlyozta: Szegeden s ebben a megyében mindig tudtak az emberek nemeset, nagyot alkotni. Most, amikor hosszú évtizedek után először szabadon ünnepelhetjük március idusát, s az ünnep után újból jönnek a dolgos hétköznapok, nézzünk a fogadalmi templom szentélyében látható buzdító szavakra: Nagyot tjselekedni és a sorsot elviselni: magyar dolog. Szoboszlai Zsolt a Magyar Néppárt képviseletében szónokolt : 1956 októberében születtem, mondta, akkor is a szegediek voltak az elsők, és tavaly is elsőként űzték el a pártállam vezetőit. Olyan pártot képviselek, folytatta a szónok, amelyet öröksége és jelene egyaránt arra kötelez, hogy a nemzet lelkiismerete legyen. Meg kell alkotni a magyar nemzet új 12 pontját, a nép akaratát. Ez a következő: 1. Gyökeres gazdasági fordulatot! 2. Gátat az inflációnak! 3. Egyéni tulajdont, állampolgári jogon! Somogyi Károlyné felvétele 4. Emberhez méltó életet, munkához való béreket; 5. Üj létminimumot (8600 forint)! 6. Adócsökkentést! 7. A családoknak újabb terhek helyett, támogatást! 8. A gyermeknevelés legyen munkaviszony! 9. A vidéknek esélyt, ne segélyt! 10. Elismerést az alkotó embernek! 11. Pártatlan igazságszolgáltatást, független nyilvánosságot! 12. Közösen építendő boldogabb jövőt! A szabad demokraták nevében Jankó Attila képviselőjelölt beszélt. Az SZDSZ a 19. századi magyar szabadelvűséget tekinti igazi hagyományának, amely minden vitájuk ellenére — közcs volt Széchenyi, Kossuth, Eötvös József, Deák Ferenc nézeteiben. Ez a hagyomány egyszerre magyar és európai. Kossuth és Széchenvi vitáit felidézve arra utalt a szónok: ők tudták, hogy a politikai harc ég áz összefogás ugyanannak a szolgalatnak a két oldala. '48 másik fontos tanulsága a szabad sajtó követelése. Tavaly ugyanezen a téren tele voltunk bizakodással: hamarosan szabad lesz a sajtó — mondta a szónok. Ez be is következett; de most a magyar sajtó megint kevésbé szabad, mint fél évvel ezelőtt volt. Eluralkodott egy mesterségesen gerjesztett rosszkedv; olyan újságírók, akik három-négy éve még az MSZMP hűséges kiszolgálói, bértollnokai voltak, egyszerre csak a független szellem bajnokaiként a pártoskodást, és általában mindegyik pártot ócsárolják. Nem igaz, hogy a széthullás felé megy az ország; a nép felelőisen tud dönteni a saját és a haza sorsáról. Dr. Koppány György, a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében történeti elemzéssel bizonyította, hogy Magyarország folyton valamelyik szomszédos hatalom függőségében élt és meg-megújuló harcot folytatott a függetlenségért. Gondolnunk kell arra, amikor Petőfivel a magyarok istenére esküszünk, hogy mely népnek van még Európában saját nemzeti istene? Aki saját nemzeti istent faragcsál magának, éket ver a magyarság és mas nemze.'ek között. De gondoljunk arra is, hogy követni vagyunk képesek a Széchenyi által elénk állított mintát: ha nem szégyellünk tanulni más nemzetektől, bízvást hihetünk benne: Magyarország nem volt, hanem leszt Raffay Ernő a Magyar Demokrata Fórum képviselője azokat a legfontosabb problémákat sorolta, amelyekkel az április közepén megalakuló koalíciós kormánynak szembe kell nézni. 1848-ban a jobbágynak kel(Folytatás a 2. oldalon.) Változatlanul nagy népszerűségnek örvend a szegedi nemzetközi maratoni verseny, amit szombaton 34. alkalommal rendeztek meg. A tiz ország atlétáit fölvonultató erőpróbáról a 6. oldalon olvasható részletes tudósítás.