Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-13 / 62. szám

8 1990. március 11., vasárnap Két független jelölt Dr. Csorna Lajos Csongrád m.. 3. sz. vk. 1939-ben születtem. Szegeden. Két hó­napos koromban lettem a magyar királyi gyermekmenhely lakója. Hódmezővásár­helyre kerültem nevelőszülőkhöz, gyer­mekéveim ide kötődnek. 1957 májusában — érettségi előtt — közölték velem, hogy „ellenforradalmi" magatartásom miatt egyetemi tanulmányokat nem folytatha­tok. Ugyanezzel indokolták 1958. évben rendőrhatósági felügyelet alá helyezésemet ta. 5 éves késedelemmel — 1967-ben sze­rezhettem jogi diplomát. 1984-ig a Fűszert Vállalatnál dolgoztam. 1076-ban a munka­helyemről kívántak elmozdítani, „ellenfor­radalmi" múltam miatt. 1984-től a Szegedi Északi Lakásszövetkezet elnöke vagyok. Az MSZMP-nek soha nem. az MDF-nek 1989. évben 8 hónapig voltam tagja. Kü­lönleges jelszavam nincs — a bölcsek kö­ve nem nálam van, a hangsúlyt a tenni­valókra helyezem! Tisztáit Választópolgárok! (Mindenekelőtt megkö­szönöm önöknek, hogy több mint 1000 ajánlási szelvény birtokosaként, most a Csong­rád megyei 3. sz. választási kerületi országgyűlési kép­viselőjelöltje véleményt nyilváníthatok. Néhány szel­vényt — mint történelmi ereklyét (megőrzők, legyen ami emlékeztet ami, hogy 40 év gyötrelmei után, né­hány hét múlva, ismét sza­bad választásokra kerül sor hazánkban. Mit hozott ne­künk az elmúlt 40 év? Jel­szavakat, soha be nem vál­tott ígéreteket, egyéni és családi tragédiákat, Recsket, sokaknak bitófát. Mindezt a „munkásosztály" nevében és helyett, a proletárdikta­túra égisze alatt. Egyesek — ínég ma is dicsérik „ered­ményeinket" — a lakásépí­tés ütemét, a virágzó mező­gazdaságot, az erőszakos ál­lamosítást, a gazdaság min­den területén. Leraktuk a szocializmus alapjait —, mondta Kádár Jáno6, de valójában hova is vezetett ez az út? Tönkretett jó mi­nőségű földeik, életképtelen termelőszövetkezetek, álla­mi támogatásból fenntartott vállalatok, agonizáló nehéz­és könnyűipar, elhanyagolt állami bérlakások, el osztásos kereskedelem, csód bejutott dktatás. sport-egészségügy — az eredmény. Milliók élnek napjainkban' a létminimum alatt, ugyanakkor az elmúlt 40 év felső- és középszintű párt-, állami, gazdasági ve­zetői több tízezer forintos nyugdijakból, szaktanács­adói tiszteletdíjakból ten­getik életüket — 460-500 négyzetméteres állami vil­lákban. Tönkrement gazda­ság az egyik oldalon — el­szegényedő értelmiség — munkásság — egyszóval bér­ből és fizetésből élők — a másik oldalon az állampárt kegyeltjei, vezérigazgatók, igazgatók — akik szemreb­benés nélkül megszavaztat­ják maguknak a vállalati ta­nácsokkal a több milliós nagyságrendű prémiumo­kat A közelmúlt „demokra­tikus szocializmusra" ke­resztelte át az elképzelt, több mint 40 éve üldözött, de elejteni sohasem sikerült vadat. Véleményem szerint a magyar nép, a magyar nemzet, végre, történelme második évezredének elején jelző nélküli, igazi demokrá­ciát akar! Mint független képviselőjelölt — a gazda­sági és politikai élet egész területét átfogó választási programot nem hirdethetek, de úgy gondolom, felelőtlen ígéretek helyett, most a par­lamenti demokrácia hajna­lán a legfontosabb teendő a gazdasági és politikai hely­zét stablizálása, megállítása azon a lejtón, amelyen tgy­re Jobban halad —, lefelé. Ehhez elengedhetetlenül al­kotmányos alapon nyugvó változásokra van szükség, •melyet a törvényhozók legfontosabb feladatának tekintek a közeljövőben. Ki­emelve az általam legfonto­sabbnak tartottakat: — A személyi jövedelem­adó rendszerének olyan megváltoztatása, amely ösz­tönzi és nem pedig hátrál­tatja az alkotó embert cse­lekvésében. — Az állami apparátus teljes körű felül­vizsgálata — olyan közigaz­gatási és (költségvetési rend­szer kialakítása —, amely nem pénznyelő automata­ként működik. — A pártállam által — akarata végrehajtójakánt létrehozott — csak nevében érdekképviseleti szervek tör­vényi megszüntetése, va­gyonuk átmentésének meg­akadályozása, vagyoni hely­zetük alapítók általi rende­zése. — Bérből és fizetésből, alacsony nyugdíjból élő, ki­szolgáltatott sorsú választó­polgárok érdekeinek védel­me, képviselete. A nyugdi­jak alsó határa 6500 Ft, míg felső határa 15 000 Ft között legyen meghatározva a Je­lenlegi és prognosztizálható közeli gazdasági viszonyok melletti — Jövedelemmel és va­gyonnal arányos tehervise­lést, a 33 éve felhalmozódott társadalmi igazságtalansá­gok radikális megszünteté­se (rózsadombi, pasaréti, balatoni villák, kaszópusz­ták, Traktor utcák, gyálaré­ti hétvégi házak, legújabb kori városkörnyéki földosz­tások). — A kiemelkedően magas nyugdíjban részesülő „elitek" szaktanácsadói te­vékenységének azonnali megszüntetése — az így fel­szabaduló munkabérek új munkahelyek létesítésére történő fordítása. — A vállalati, átalakulási és társasági törvényeik felül­vizsgálata. A vállalati taná­csok, valamint a veszteséges vállalatok megszüntetése. A jelenlegi, bizonyos körök ér­dekeit szolgáló — de állam­polgárok millióinak érdekét sértő milliós „prémium" ki­fizetéseik felfüggesztése (ez is egyfajta „vagyonmentés"). Az állami ipari, kereskedel­mi vállalatok monopolhely­zetének megszüntetése, a volt állampárt által kineve­zett káder-vezérigazgatók és vezetők képzettségüknek megfelelő foglalkoztatása. — A vámjog, a vámeljárás törvényi szabályozása. Véget kell vetni a jelenlegi gya­korlatnak, amely szerint a pénzügyminiszter kénye­kedve szerint — szinte nap mint nap változtatja a sza­bályokat — az átlag állam­polgárok zsebére és terhére. — Vállalkozási szabadsá­got mindenkinek a saját, de nem az állam kockázatára. — Az 1956—57 és az ezt követő években emigráltak állampolgári jogainak teljes körű — velük egyetértésben történő — alkotmányos ren­dezése. — Az elmúlt 33 év párt­ás állami vezetőinek, kiski­rályainak minden szinten történő elszámoltatása, a jogtalanul szerzett vagyonok elkobzása, elévülési Időn be­lüli bűncselekmény esetén teljes körű íelelősségrevoná­suk. — A bukott állami és pártveaetők lakás, nyugdíj és egyéb privilégiumainak megszüntetése, jogos lakás­igényük kielégítése (1,5-2 szobás panellakás) lakótele­peken, az állampolgári egyenlőség elve alapján. El­számolás a nemzet előtt, mi­be került és Ikerül nekünk Vietnam, Kambodzsa, Ko­rea, Nicaragua, Jamburg, Tengiz? — A hadsereg vé­delmi jellegének kihangsú­lyozása mellett a szolgálati idő radikális csökkentése (maximálisan 6-8 hó) — 20­30 ezer fős állományú had­sereg a szükséges és elegen­dő fegyverzettel. A szovjet csapatok ez év végi kivoná­sa, az eddig tabunak számí­tó „villanyszámlák" — „gázszámlák", „élelmezési számlák" kiegyenlítési for­májának teljes nyilvános­ságra hozatala. — A közeli jövőben — az ország semle­gességének megteremtése — nemzetközi garanciák alap­ján. — A közrend, a közbiz­tonság fokozása, 'hiteles ve­zetőkkel, az állampolgári biztonságérzet teljes vissza­adása. — A földet ténylegesen megmúvelök, az egykori és ma is élő tulajdonosok, illet­ve örökösei — saját maguk döntsenek sorsuk felett — tartsák tiszteletben nemzeti hagyományainkat, a földtu­lajdonhoz való jogot. Piac­gazdaságot a mezőgazdaság területén is. Amikor e sorok megjelen­nek — ismertté fog válni az Alkotmánybíróság döntése — eddig is — a gyűlöletes „kamatadó" megszünteté­se a jogszabály alkotók, és ennek végrehajtóinak fele­lősségrevonása az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján — a több mint 150 millió forintos kárért, amely a kézbesítés szabálytalan­sága, az értesítések felesle­ges (mentesség) elkészítése miatt végül is a magyar ál­lamot érte. Mindezek a jö­vendő törvényhózókra váró feladatok, amelyek alappil­léreivé válhatnak egy sar­jadzó demokráciának. Ké­rem tiszteijen meg szavaza­tával, ha egyetért velem! Köszönöm figyelmüket. Dr. Faragó M. Vilmos Csongrád m„ 3. sz. vk. Földműves családban születtem. Bor­dányban, ahol tíz évig dolgoztam, gépsze­relőként. Szüleim az Ikarus Szegedi Gyár­egységéből mentek nyugdíjba, édesapám 1988-ban meghalt. Három öcsém közül az egyik a Tisza Volán gépkocsivezetője, ket­tő pedig pedagógus, Balatonszabadi, illet­ve Tlszabő községekben. Középiskolai tanulmányaimat Szegeden végeztem, sor­katonai szolgálatot is itt teljesítettem. A JATE Jogi Karán 1978-ban, esti tagoza­ton szereztem egyetemi végzettséget, 39 éves vagyok, nős, két gyermekünk közép­iskolás. Feleségem óvónő a zsombói óvo­dában. Zsombón lakunk, ahol 1979 óta va­gyok tanácselnök. Választókerületem gond­jainak megismerésére a városkörnyéki bi­zottság tagjaként is lehetőséget kaptam. Az új évezred küszöbén népünk előtt hatalmas fel­adat áll, a modern Magyar­ország megteremtése. Vál­lalkozásunk sikeréhez csak a valóságos helyzetre alapo­zott tisztességes és haté­kony munka adhat erőt, szí­vósságot és erkölcsi tar­tást. A képviselői független­ség számomra azt jelenti, hogy mindenekelőtt áll az ország, az egész nép érde­keinek érvényesítése, meg­előzve az egyes pártok lét­érdekeit is. 1. Döntő változást csak a gazdaság modernizálása hoz­hat, ehhez pedig szükséges, hogy hagyjuk a szakembe­reket önállóan dolgozni. Gazdaságunk természetes szövetségesei a jól megvá­lasztott üzletfelek. Értékeink kiárusítása helyett korrekt üzleti kapcsolatok kiépítésé­vel foglalkozzunk. Kiszámítható adó, társa­dalombiztosítási és illeték­rendszert a vállalkozók vé­delmében! Megfelelő infra­struktúra nélkül nem lehet versenyképesen csatlakozni az európai követelmények­hez. A hírközlés, az infor­matikai hálózat, a környe­zetvédelem robbanásszerű fejlesztését csak kiemelt kormányzati programként érhetjük el, mivel az itt je­lentkező ráfordítások köz­vetlenül csak hosszú távon térülhetnek meg. 2. A városok és falvak egymásrautaltsága erősebb, mint bármikor korábban. Az értelmiség nélkül képtele­nek vagyunk versenyképe­sen alkalmazkodni a minő­ségileg magasabb szintű eu­rópai információs és gazda­sági követelményekhez. Nyelvismeret, nemzetközi szintű gazdasági, pénzügyi, jogi tapasztalatok nélkül a vállalkozások zöme rövid időn belül kifullad. Megúju­ló iskolarendszert, ideológia­mentes oktatást, szervezett tehetséggondozást biztosítva szorgalmazni kell a kistele­pülésekről kikerülő tehetsé­ges gyermekek esetében is az esélyegyenlőséget. 3. A mezőgazdaságban nem elegendő csak a földre­formot szorgalmazni. A pa­rasztság zöme elöregedett, munkaereje fogytán, eszköz­állomány és tőke hiányában már nem tud farmergazdál­kodásra vállalkozni. A ve­gyes tulajdon adta megoldá­sokkal az egyes település­közösségek sajátos adottsá­gain belül célszerű élni. Az is biztos, hogy a magas termelési költségek, a meg­csappant piaci vásárlóerő, az időjárásnak és az adórend­szernek való kiszolgáltatott­ság nem vonzó az utánpót­lást jelenthető fiatal gazdák számára. Megoldásként le kell építeni az élősködő lánckereskedelmet, korsze­rűsíteni kell az élelmiszer­feldolgozó és tartósítóipart. Külön kormányzati támoga­tást pedig az itt befektetett töke lassú megtérülése in­dokolja. A pénzintézeteknél a gazdalkodóknak is legyen hitele! 4 Az ország derék'adát jelentő munkaképes korú lakosságot a munkanélküli­ség, a létbizonytalanság ré­me kísérti. E réteget nem csak gyermekeiről való gon­doskodás terhe, hanem a sokszor távol élő idős hoz­zátartozó gondja is nyomja. Ezért nem hagyhatjuk, hogy a gazdaság „korszerűsítése" csakis a már meglevő mun­kalehetőségek megszünteté­sét jelentse. Űj munkahe­lyekre van szükség. A la­káshiteleket, a kamatadót, az inflációs hatást csak biz­tos jövedelemből lehet fel­vállalni. Tisztességes mun­káért tisztességes bért! 5. Amilyen bizonytalan számunkra a holnap, leg­alább olyan mértékben ki­számíthatatlan ifjúságunk jövője. Pedig a gazdasági növekedés, a technikai fel­zárkózás létkérdésének meg­oldása zömmel e korosztály­ra vár. Ezért nélkülözhetet­len, hogy az elsó lakáshoz, az első munkahelyhez való hozzájutás terén kiemelt és törvényben garantált támo­gatást kapjanak a fiatalok. Több segítséget a gyerme­kes családoknak! 6. A nyugdíj fedezze a megélhetési költségeket. A munkában töltött évek után ne a bizonytalan és sok­szor szubjektív segélyezésre kelljen alapozniuk a megfá­radt generáció tagjainak, biztosítsuk a nyugdíjak re­álértékét. Tegyünk annyit szüleinkért, nagyszüleinkért, mint amire mi magunk is számítunk idős napjainkra. 7. Pártharcoktól mentes, erős helyi önkormányzatok­ra van szükség. Kevesebb ellenőrt, nagyobb nyilvános­ságot, szakértelmet és bi­zalmat a társadalmi-gazda­sági élet ellenőrző pontjaira. A feladat határozza meg az államigazgatás szervezetét. Itt is szakemberekre van szükség, akiket meg kell hozzáértésükhöz mérten fi­zetni. Áttekinthető, közérthető­ségre törekvő, stabil törvé­nyek szabályozzák az alap­vető életviszonyokat 8. A hitelesség, tisztesség, eredményesség legyen a mérce a közélet szereplői­nél. 9. Felelős, de minden be­folyástól mentes tömegtájé­koztatást. 10. Továbbélésünkhöz mű­velhető földekre, legelőkre, erdőkre és vizekre van szük­ségünk. A természeti kör­nyezet védelme mellett a vá­roslakóknak emberi léptékű, a falvakban pedig ember­hez méltó épített környezet szolgáljon lakóhelyül. Az új társadalomban min­denkire szükség van, aki ha­zájáért tenni tud. Nem en­gedhetjük meg, hogy szüle­ink megkeseredett szívvel, á hiábavaló munka tudatával fejezzék be életüket, de ah­hoz sincs jogunk, hogy si­ránkozásunkkal, tehetet­lenségünkkel gyermekeink, unokáink előtt egy riasztó, sötét jövőt bizonygassunk. Modern Magyarországról csak akkor beszélhetünk, ha az ifjúság perspektívát, a dolgozó ember biztos meg­élhetést és megbecsülést, a nyugdíjas pedig létbiztonsá­got és törődést tapasztal, hogy sorsunk lehessen a fennmaradás. DOLGOZZUNK EGYÜTT A MODERN MAGYAR­ORSZÁG MEGTEREMTÉ­SÉÉRT! /ato* uurV

Next

/
Thumbnails
Contents