Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 51. szám 1990. március 1., csütörtök Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Parázs viták, halasztások Időzavarban a Parlament — Háborúban született jelöltek Háziurak, ha kopogtatnak — Magyar kézilabda-győzelem Plzenben Az Országgyűlés tegnapi napjáról tudósító MTI-jelentés olyan kifejezésekkel kezdődött, mint hogy „módosították a napirendet", „majd csak csütörtökön", „felkérték a bizottságot", „az ülésszak végéig tájékoztatják a plénumot". Vagyis, a nap nem indult épp simán. S hogy miképp folytatódott? összefoglaljuk a történteket. Beszámolunk, persze, a tegnap más eseményeiről is — olvasóink megtudhatják, hogv eddig 1614 egyéni országgyűlési képviselőjelöltet vettek nyilvántartásba, s hogy „átlagosan," 1944-ben születtek. Tudósítunk a választási kampány helybéli eseményeiről, lapunk 3. oldalán pedig útjára indítjuk pénzbefektetési tanácsadó sorozatunkat. (Nem az államosított ingatlanokat visszakövetelőkröl szóló írásunkra célzunk!...) Ma egyébként szűkében lévén a lapfelületnek, mert bóviben a szegediekről szegedieknek szóló cikkeknek — a külföld történéseire nem maradt helyünk. (De itt azért említtessék meg: a gyakorlati kérdésekben még nem egyeztek meg a tárgyalófelek a Nyitott égbolt-akció ügyében. Erre az; égboltra azért tegnap fellőtték a/ Atlantis amerikai űrhajót...) A brit külügyminiszter folytatta budapesti tárgyalásait. Páiry Katalin Eladhatók a téesz-földek kezetek — ha a közgyűlés ország pénzügyi helyzetéről úgy dönt — értékesítsék szóló beszámolót, és a társaföldjeiket.) .Döntöttek to- dal mi szervezetek, támogavábbá a házszabályok mó- tását elbíráló bizottság jedosításáról, elfogadták az lentését. Cukor és liszt a Vöröskereszttől A legnagyobb vihart a Parlamentben tegnap az oktatási törvény módosítására a 'Parlamentnek benyújtott javaslat, ennek szerdai leszavazása, majd — egy képviselői indítvány elfogadása alapján — a szavazás mai megismétlése váltotta ki. Az ülésszak második munkanapján egyébként sok más téma mellett az Állami Számvevőszék jelentése is felkeltette a képviselők vitatkozókedvét — ez újból választások előtti pártharcokra adott módot. Mint ismeretes, az Országgyűlés megbízta az Állami Számvevőszéket azzal, hogy vizsgálja meg az MSZP — Mától az MSZMP jogutódjának — vagyonelszámolását. A kérdés kapcsán egyéb témák is szóba kerültek, például az, 'hogy az MSZMP miért nem részesült az MSZP kezelésébe átment vagyonból. Végül is a képviselők elfogadták a Számvevőszék jelentését. A T. Ház elfogadta a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó határozatot, módosította az átalakulási és az adótorvényéket, nem fogadta el viszont — igencsak parázs vita után döntve — a földtörvény módosítását. (Így továbbra sincs akadálya annak, hogy a termelőszövetA Magyar Vöröskeresztről hagyományosan kialakult kép: itthon felvilágosító munka, külföldön a politikai vagy természeti katasztrófák áldozatainak megsegítése. A mostani gazdasági és belpolitikai helyzet árnyaltabbá teszi tevékenységüket: a magyar lakosságra is ráfér a segítség. A megyei Vöröskereszt apparátusának és aktivistáinak tegnap bejelentett akciója ezt sejteti. Március 2-án, pénteken délelőtt 9 órától délután fél 4-ig a Lenin körút 47. szám alatti olajosklubb^n engedményes élelmiszervásárt rendeznek. Szombaton 8-tól 12ig tart nyitva a rögtönzött üzlet. Alapvető élelmiszereket kínálnak a bolti árnál 5 százalékkal olcsóbban. A Füszért erre az alkalomra 201) ezer forint értékű lisztet, cukrot, rizst, étolajat és mosószert szállít oda. Aki ott vásárol, nemcsak önmagának spórol. A megtakarított árrés kisebb hányadát nem közvetlenül a vásárló kapja, hanem a Vöröskereszt segélyezési alapját gazdagítja. Ha lesz rá igény, az egy* szeri akcióból rendszeres árusítás válhat nem csak Szegeden, hanem más településeken is. Emellett olyan árucikkeket is próbálnak felkutatni, melyekből jelentősebb engedményt adhatnának. A szegedi szervezet például a ruhagyárral tervez efféle együttműködést. A vállalatok jótékonykodásának — eladatlan áruik közcélú felajánlásának — határt szab, hogy közérdekűnek, így az adóból leírhatónak csak a Romániába és Örményországba szánt küldemények számítanak. A magyar fogyasztónak ebből csak áttételesen lehet haszna. A Vöröskereszt az árukat idehaza jelentós árkedvezménnyel értékesítené, s a bevételt utalná át a közérdekű célókra. A pénteki akció próbaként is értékelhető. Kiderülhet, hogy ötven vagy ezer ember-e az, akinek számít az a tíz-húsz forint megtakarítás. A segítőszándékot viszont nem az összeg minősíti. T. Sz. I. Minden tizedik: nő A szerda délutánig beérkezett adatok alapján a BM választási irodájának a 176 választókerületben 1614 egyéni jelölt elfogadásáról van tudomása — közölte az MTI kérdésére Katona Tamás, az iroda munkatársa. Elmondta, hogy a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége csaknem mindenütt állított jelöltet, néhány helyen más párttal közösen. A 12, országos listát állító párt, illetve szervezet közül mind a 20 területi listára felkerült a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Hazafias Választási Koalíció, az MDF, az MSZP és az SZDSZ. Katona Tamás elmondta azt is, hogy az előzetes statisztikák szerint a képviselőjelöltek átlagéletkora 46 év, ezen belül Nógrádban találhatók a legfiatalabbak, 43, Budapesten pedig a legidősebbek, 48 évvel. A legfiatalabbak a Fidesz jelöltjei; átlagéletkoruk 28 év, míg a legidősebbek a Magyar Néppárti jelöltjei, 51 évvel. Az 1614 egyéni jelöltnek mintegy 10 százaléka nő, ezen belül a legtöbb hölgy — 15 százalék — az SZDSZ jelöltjei között található, míg a legkevesebb — 5 százalék — a Független Kisgazdapártnál. Alapítvány a munkanélküliekért Változnak a parkolási díjak Megint egy népszerűtlen intézkedés: emelik a parkolási díjakat Már előre hallom, amint az autósok csípősen megjegyzik: Nem elég, hogy egyre feljebb kúsznak a benzinárak, ezentúl drágábban is parkolunk. Itt aztán nincs megállás! Leveleink., telefonjaink tanúságii szerint, máris minősítették ezt a döntést arcátlannak, törvénytelennek, etikátlannak. Számon kérik a tanácson az önmérsékletet, felháborodva teszik szóvá: alig egy éve emelték a parkolási díjat és most újra megteszik ezt, ós nem. is akármilyen mértékben. Ugyan mire hivatkozva hoznak ilyen, döntést? Nos, megtudakoltuk. Senki előtt sem lehet kétséges, nő a forgalom a Belvárosban, folyamatosan telítődnek a parkolók. A Lenin körúton belül egyre elviselhetetlenebbek, kaotikusabbak a körülmények. Egyszerűen nem odázható el a forgalom radikális csökkentése, a Belváros tehermentesítése. A város centrumának működőképessége jutna veszélybe, ha tétlenül néznék a kialakult nelyzetet Márpedig azt is tudni kell, a forgalomszervezés, -irányítás és -szabályozás egyik módszere és eszköze éppen a parkolás rendjének megfelelő megoldása. Ilyelénnek tekinthető tehát ez az intézkedés; jóllehet, sokan csupán a bevételcentrikusságot látják benne. Holott a cél: a díjtételek révén inspirálni a gépjárművezetőket a rövilebb idejű várakozásra, a Belváros úgynevezett hivatásforgalmának mérséklésére. Azt is hozzá kell tenni, a forgalomcsökkenés) következtében a környezetvédelmi szempontok — mint minőségi kategóriák — La jobban érvényesülhetnének. Ami pedig a változást illeti, az új díjtételekkel Szeged csak felzárkózik Munkanélküliség ... magáramariadottság, kilátástalanság, soha rneg nem élt élethelyzet... A szakszervezetek városi bizottsága e „fogalmak" (tartalmán elmeditálva alapítvány létrehozását határozta el. Szerintük a munkaügyi szolgáltató iroda tevékenysége mellett szükség volna a munka nélkül maradtak szakszerű felkészítésére. tájékoztatására. Időben kellene információt kapniuk arról, mii vár Tájuk, mi illeti meg őket jogosan, ímely területeken van, vagy hol lesz munkaerő-kereslet. Az átképző tanfolyamok ismeretében kellene javaslatot adni a tanácstalanoknak átképzésre, ismeretíelújításra. A városi bizottság alapítványa szaktanáccsal kíván segíteni azokon is, akik vállalkozni szeretnének. Feladatait nem külön szervezettel, hanem meglevő intézmények, társulások, vállalkozások versenyeztetésével, megbízásával látja el. Az alapítvány létrehozását előzetesen támogatásukról biztosították a foglalkoztatási gondok megoldásában erdekeltek. A Szakszervezetek Szt-ged Városi Bizottsága az alapítványt meghirdeti és kéri, hogy mindazok, akik céljaival egyetértenék, anyagiakkal és ötleteikkel járuljanak hozzá létrejöttéhez, eredményes működéséhez. Az értesítést a következő cimre várják: Szakszervezetek Szeged Városi Bizottsága Szeged. Eszperantó utca 3— 5. (Tel.: 25-711). Pártok fóruma az SZBK-ban Mit várhatnak a tudósok? a többi magyarországi nagyvároshoz. Ez ugyan senkit sem vigasztal, csak éppen ténykérdés. No de térjünk a lényegre! Kezdjük azzal: a kedvezőtlenül hosszú várakozási idő csökkentése érdekében a fizetőhelyek számát bővítik, új pafkolókat alakítanak ki. Lesznek kocsiállások a Bartók tér mindkét felén (a Mikszáth Kálmán utca—Attila utca közötti szakaszon), a Lenin körútnak: a Petőfi Sándor sugárút és Hunyadi János sugárút közötti szakaszán mindkét oldalon, a Toldj és a Horváth Mihály utcában. A Széchenyi tér tanácsháza és bíróság előtti szakaszain, a Klauzál téren, a már működő Dugonics téri, az Árpád téri ós Jókai utcai fizető várakozóhelyeken, valamint az újonnan létesülő Bartók téri parkolókban kiemelt tarifát alkalmaznak, azaz 10 Ft/óra helyett 20 Ft/óra az új díj. Az óránkénti parkolási díj a parkolóórákkal felszerelt helyeken is 20 Ft/óra .lesz. Egyéb helyeken változatlanul 10 forint az egy órai parkolás díja. Ugyancsak változatlan marad a Belvárosban lakó, gépkocsival rendelkező autósok éves parkolóbérlete. Nagy Lósztó felvétele (Továbbra is 500 forintot kell fizetniük érte.) A város valamennyi fizető várakozóhelyén érvényes éves bérlet ára 1000 Ft/évről 6000 Ft/évre nő. Ám ebben az évben csak 5000 forintba kerül, hiszen nem január elsejétől, csak március l-jétől lép életbe az új díjszabás. Az éves általános bérlettel egyidejűleg havi 500 forintos bérleteket is kiadnak. Ingyenes parkolójegy a jövőben sem lesz, a mozgáskorlátozottak pedig természetesen ezentúl sem fizetnek a parkolásért. A városi tanács bevétele nyilvánvalóan nó a parkolási dijak megemelésével. Jogos tehát a kérdés: mire használják fel ezt az összeget? A válasz, reméljük, megnyugtató. A lakóterületi alapot szaporítja ez a pénz, a peremkerületek fejlesztését finanszírozzák belőle, járdákat, utakat építenek, villany- és csatornahálózatot bővítenek. Még mindig mintegy 200 kilométernyi földút található a városban. Ez sem akármilyen várospolitikai tennivalókra utal . . Gombos Erzsébet Kerekasztal-beszélgetésre hívta tegnap délutánra a Szegedi Biológiai Központban működő két szakszervezet — a Tudosz és a TDDSZ — a politikai pártokat és a sajtó képviselőit, hogy közösen tisztázzák: melyik pártnak mi a tudománypolitikai koncepciója (van-e egyáltalán), vagyis, ha az illető párt kormányra kerül, „mit várhatnak" tőle a tudósok, a tudományos kutatók. A kerekasztal-beszélgetésből (a nagy érdeklődésre való tekintettel) az SZBK nagytermében egy hosszúra nyúlt, „értekezletízű" összejövetel kerekedett, amelyen a várakozással ellentétben budapesti és szegedi intézeti és egyetemi kutatók, oktatók voltak túlnyomó többségben; mindössze öt párt képviseltette magát hivatalosan. Három fő kérdés körül csoportosultak a vélemények: a tudomány jövőbeni finanszírozása, annak formái; az Akadémia és a felsőoktatás, illetőleg az egyetemek és a kutatóintézetek viszonya, valamint az alapés az alkalmazott kutatások megítélése kérdésében, Wagner István (MSZMP) azt fejtegette, hogy különböző módszerekkel ki kell kényszeríteni az ipari vállalatok támogatását a tudomány számára, meg kell teremteni az ipar fogadókészségét a kutatási eredmények iránt. Mint az MSZMP tudománypolitikai bizottságának képviselője hangsúlyozta: a tudomány irányítását politikamentessé kell tenni. (Egyébként ezzel a véleményt nyilvánítók mindegyike egyetértett.) Fehér Károly. a Magyar Néppárt megyei elnöke — szenvedélyes hangnemű felszólalásában — arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad még egyszer előfordulnia annak, hogy a tudományt tanulatlan emberek irányítsák. Annalc a véleményének adott hangot, hogy nem a tudományos kutatók a legsértettebb emberek Magyarországon. Rozsnyai Bálint (SZDSZ) szerint Magyarországon a kontraszelekció is éppen olyan sikertelenül működött, mint a szocializmus általaban. Ennek köszönhetően számos igen értékes tudományos eredmeny született. s nagyon sok tehetséges kutató tevékenykedhetett. Haszontalannak, öncélúnak nevezte a — fejlett országok túlnyomó részében nem létező — kandidátusi fokozatot. Bírálta azt a döntést, melynek értelmében „az akadémikusok rendezték a saját fizetésüket", s amely miatt most sokan arra hivatkozhatnak: a tudományt immár kellőképp (Folytatás a 2. oldalon.)