Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-12 / 36. szám

6 1990. február 16., péntek % f" I . Birkózás Egy, csak egy csapat... Több mint Nemzetközi A kategóriás marad-e a férfi kézilabda-válogatott? százan SPORT Teke NB I. Győzelem Kőbányán A Szegedi Postás NB l-es női tekecsapata a hétvégén Kőbányán játszott és nyert. Sz. Postás­Kőbányai Porcelán 6:2 (2454:2316) Pontszerzők: Kórász 437, iPocsainé 419, Ohátné 405, Tompáné 404. Ifjúsági mér­kőzésen : Sz. Postás—Kőbá­nyai 'Porcelán 3:1 (760:727). Pontszerző: Horváth 405. A Szegedi Postás együtte­se következő bajnoki találko­zóját szerdán du. játssza a Postás tekecsarnokában délután két órai kezdettel. Cselgáncs Hayfron első Budapesten országos csel­gáncs rangsorversenyen vettek részt a Szeged SC serdülői. A viadalon 188-an indultak. A szegediek ered­ményei: 36 kg: 1. Hayfron Willian,... 3. Szabó István. 57 kg:... 3. Monostori Ta­más, ... 5. Márki Krisztián. +75 kg:... 5. Berta Róbert. Atlétika Marik 730 centiméter Teljes üzemmel folyik a fedettpályás atlétikai idény, amelyen az anyagi nehézsé­gekkel küzdő Szeged SC szakosztálya is részt vesz. Eredmények. Budapest ifjú­sági OB, 60 m gát:... 2. Ma­ri Krisztina 9.31,... 6. Si­mon Ildikó 10.13. Majzik-. emlékverseny, 200 m:... 3. Szabó Erzsébet 25.1. 400 m: ... 3. Rózsa József. 50.0. Tá­volugrás: i.. 4. Marik Balázs 730 cm. Hármasugrás:... 6. Fekete Róbert 14,24 m. Bu­dapest felnőtt bajnokság, 400 m: 1. Szabó Erzsébet 54.5. 60 m gát:... 3. Borsos 'Bernadett 8.92. Távolugrás: ... 6. Borsos Bernadett 579 cm. Távolugrás:... 4. Ma­rik 'Balázs 723. Idei fedettpályás eredmé­nyei alapján Mari Krisztina meghívást kapott a február 24—25-én Szófiában sorra kerülő ifjúsági összetett vá­logatott viadalra. Kézilabda Döntetlen A szombaton Kikindán elért döntetlen után a ma­gyar és a jugoszláv Jérfi kézilabda-válogatott — az 1986-os svájci vb két döntő­se — vasárnap Kiskunhala­son sem bírt egymással. Mindkét együttes ragyogó­an védekezett, a támadások­ba azonban több hiba csú­saott. A magyaroknál Bíró kapus és Marosi nyújtott kimagasló teljesítményt, a jugoszlávoknál pedig Szara­csevics és Szmajlagics ját­szott jól. A magyar válogatott szer­dán Moszkvába utazik, ahol csütörtökön és szom­baton találkozik az olimpiai aranyérmes szovjet váloga­tottal. A vasárnapi vb-elókészü­•leti találkozón: Magyaror­szág—Jugoszlávia 14-14 (6-5). A magyar férfi kézilabda-válogatottat tavaly jú­nius óta új kapitány, Csik János dirigálja. A mester­edző annak idején a TFSE és a Vasas SC játékosa­ként harmincszor volt válogatott; 'irányításával a Vasas női csapata 1975 és 1981 között hét bajnoki aranyérmet nyert. 1981-től a női válogatottal ért el sikereket: az 1982-es világbajnokságon csapatunk ezüstérmesként végzett. Szerencsés véletlen foly­tan, egészen pontosan Oláh Zoltánnak, a Tisza Volán SC ügyvezető elnökének kö­szönhetően, pénteken dél­után találkozhattunk Csik Jánossal, ugyanis a hét végi kettős magyar—jugoszláv előkészületi mérkőzés előtt, útban Kikinda felé, a vá­logatott Szegeden maradt szombat délelőttig. A pihenő viszont igencsak aktív volt, a válogatott az újszegedi Sportcsarnokban — „zárt kapuk" mellett — a Tisza Volán gárdájával taktikai jellegű edzőmérkőzést ját­szott. A nyilvánosságot vaz érthető titkolódzás ellenére sem lehetett elkerülni, a ta­lálkozó kezdetére — a sport­ág helyi bennfentesei, já­tékostársak, barátok, isme­rősök — mintegy háromszá­zan foglaltak helyet a lelá­tókon, ám jelenlétük — mi­vel mellőzték a kritikát — nem zavarta a gyakorlást. (Válogatottunk Kikindán, ezer néző előtt, 23-23-as, igen értékes döntetlent ért el, vasárnap Kiskunhalason pedig 14-14 volt az ered­mény.) Az előkészületi összecsa­pás előtt Csik János kész­ségesen állt rendelkezésünk­re. A kapitánytól mindenek­előtt azt kérdeztem, miért ragaszkodott a közönség mellőzéséhez? — Nem tartom szeren­csésnek, ha egy helyi klub­csapat nézők előtt játszik edzőmérkózést a válogatottal — utalt óhajára. — Termé­szetes, hogy a szegediek szurkolnak saját csapatuk­nak, de esetleg olyan han­gulat is kialakulhat, amely nem segíti a válogatott gya­korlását. Nekünk pedig most nyugodt körülmények között lejátszott edzőmérkő­zésre van szükségünk. — Rohamosan közeledik a megmérettetés időszaka, a csehszlovákiai „A" világbaj­nokság. Köztudott a sajná­latos tény, hogy a labdajá­tékokban a férfi kézilabda­válogatott az egyetlen, amelynek még helye van a nemzetközi A-kategóriás csapatok között. A sportág híveinek többsége úgy véli, a világbajnokság után er­ről is csak múltidöben be­szélhetünk, hiszen nemrég kikaptunk a finnektől, az osztrákoktól és a svédektől is. A kapitány hogyan látja esélyeinket? — A sport szempontjából most rossz korban élünk! A gazdasági változások, a politikai csatározások, ez a nagy szabadság és nyitott­ság, amibe belecsöppentünk, nem föltétlenül jól hatnak a sportra. A paraméterek lényegesen változtak, a tő­lünk keletre levő országok­ban a motiváció más mint nálunk. A nyugatiak viszont rengeteg pénzzel rendelkez­nek, velük versenyezni, lé­pést tartani nem oly egysze­rű. Nap mint nap hallani, hogy szakosztályok szűnnek meg, és ez így van a kézi­labdánál is. Rohamosan csökken az élvonalhoz tar­tozó játékosok száma, na­gyon sokan külföldön van­nak, tehát a hazai élme­zőny, a nemzetközihez vi­szonyítva — úgy látom —, jelentősen visszaesett. Nem véletlen, hogy a többi sport­ágban is ez tapasztalható, és nem azért, mert művelői nem értenek ahhoz, amit csinálnak, nem szerettek, akartak jó eredményeket el­érni. Egyszerűen arról van szó, ez a konkrét állapot roppant nehéz helyzetet te­remtett, amiben a férfi ké­zilabda-válogatott egy kis sziget. Tessék elhinni, mi nagyon szeretnénk kitűn­ni! Ha sikerülne, akkor is hosszabb és főként nyugod­tabb időszak kellene ahhoz, hogy felnőjön egy újabb korosztály, amellyel meg­tarthatjuk vezető szerepün­ket a világban. Ez azon­ban nagyon nehéz lesz... — A kritizálóknak, akik­nek úgymond semmi sem drága, úgy vélik, Csik Já­nos túlságosan fiatalít, fő­szerepeket szán az újoncok­nak, s ez, az idegtépő, ru­tint kívánó küzdelmek, so­rán, könnyen visszájára for­dulhat. Nem tart attól, hogy ez bekövetkezik? — Ha szó szerint vesszük e véleményeket, azt kell mondanom, ez nem így van. Kétségtelen, sok fiatal já­tékost meghívtam a váloga­tottba, de ők úgy kerültek oda, hogy mégsem jönnek erre a világbajnokságra! A válogatottal együtt készül­nek, mert két lehetőségünk van, hogy kijussunk az olimpiára. A mostani világ­bajnokság az egyik, a követ­kező a B-csoportos világ­bajnokság vagy az olimpiai selejtező. Ha az utóbbiakra kell hagyatkoznunk, ezeknek a fiataloknak nagyon nagy szerepük lesz, ezért dolgoz­nak most velünk, az idő­sebb, tapasztaltabb játéko­sokkal. ók a jövő! Arról szó sem volt, hogy most fel­adatot kapnak. Ha az élet­korokat tekintjük, sajnos, nem fiatal a csapatunk! A most számba vettek közül 25 éves a legfiatalabb, ezért jómagam kicsit idősnek tar­tom a mostani társaságot. Az olimpián és világbajnok­ságon nagyszerűen szerepelt válogatottat tavaly június­ban vettem át. Illik tudo­másul venni, az akkori csa­pat fölött eljárt az idő! A . játékosok nem húszón, ha­nem harminc fölöttiek! Ta­gadhatatlan, világklasszisok voltak, de ez hovatovább múltidő. A váltásra hat hó­nap állt rendelkezésünkre, úgy, hogy néhány kézilabdás ráadásul külföldön játszik, s csak a napokban érkeztek haza, vagy még itthon sin­csenek. Aligha kell bizony­gatnom, fél év alatt kialakí­tani a világbajnoki keretet, nem könnyű feladat. Ezért is nehéz a helyzetünk. — Vitathatatlan, hogy leg­jobb tudása szerint formál­ja, alakítja az új csapatot. Amit mi szegediek mégis hiányolunk: az őszi sze­zont második helyen záró Tisza Volán csapatából egyetlen kézilabdás sem él­vezi bizalmát. Miért? — Csak gratulálni tudok a szegedieknek, valóban na­gyon jó teljesítményt nyúj­tottak. Ügy gondolom, el­sősorban azért, mert min­dent megtettek a sikerért. Most viszont nem oly nagy egyéniségek játszanak ná-' luk, mint — nemzetközi mércével is mérve — ko­rábban. Ma olyan rutinos, tapasztalt kézilabdások al­kotják csapatukat, akik — ezzel nem akarom a ma­gyar élmezőnyt degradálni — feltétlen képesek helyt­állni a bajnokságban. Ki­próbáltam néhány szegedit nemzetközi mérkőzéseken —, már az elődöm is -r- és az a véleményünk, hogy a mostani világbajnokságon már nem tudnának úgy se­gíteni, ahogyan elvárható • lenne. — Jelenleg hol tartanak a felkészülésben, mi az, amit elfogadhatónak tart, mi az, amin mindenképpen változ­tatni, javítani kell? — Valójában ezen a mos­tani két mérkőzésen ját­szik először együtt a csapat, bár ha jól belegondolok, most sem lesz teljes a tár­saság sérülések miatt. így aztán ezeket a találkozókat sem tekinthetem olyan ál­lomásnak, amely lezár egy szakaszt. Arra azonban min­denképpen jó, hogy komoly ellenféllel gyakorolhatunk, ez pedig segíti játékba len­dülésünket. A határ menti találkozókkal ráadásul kí­méltük a költségeket, s ez mindkét félnek jól jött. A szegediek nagyon rendesek voltak, hogy segítségünkre siettek, vállalták a pénteki mérkőzést. Ami felkészülé­sünket illeti, mindössze egyetlenegyet tartok elfo­gadhatónak, mégpedig az öt hét együttlétet, de ez na­gyon kevés egy válogatott életében! Csak egy ellenpél­da: amikor a női válogatott­nál voltam, ez az időszak öt hónap volt! Persze, nem egyszerre, hanem szakaszon­ként. Most alig több mint egy hónapunk volt, mégis pozitívumként, fogom föl a munkakedvet, ez főként a fizikai állapoton mérhető. Csapatalakításról viszont nem beszélhetek, taktikai elemeket nem volt időnk gyakorolni. Későn vettem át a csapatot, no meg, generá­cióváltás is van. Nem va­gyok elégedett, sokkal töb­bet szerettem volna meg­valósítani. Nehéz a helyze­tünk, mégis szeretnénk bi­zonyítani, helytállni a ránk váró' erőpróbákon. Gyfirki Ernő Végre A magyar karate-do szakág több mint 20 é.ves történetének első hivatalos EB-aranyérme született meg vasárnap Hanno­verben, a 15. kadett, junior és nöi kontinensbajnokságon. A kadett korosztály 60 kg-os súlycsoportjában versenyző 16 éves Gyöngyösi András az első fordulóban 1-0-ra verte az NSZK-beli Königet. Ezt követő­en a holland Westendorp 4-0-ra vezetett a Számaik versenyzője ellen. Gyöngyösi azonban ki­egyenlített, sót, a hosszabbítás­ban elért találatával bevereked­te magát a döntőbe ls. Ott rend­kívül magabiztosan 6-3-ra le­legyözte az olasz Bellldonlt. Innen — onnan külföldről A szombati Everton— Charlton angol labdarúgó­bajnoki találkozó előtt a Goodison Park-stadiontól 800 méternyire, földmunkálatok közben két, a II. világhábo­rúból ottmaradt, fel nem robbant német bombát talál­tak. A rendőrség és a tűz­szerészek lezárták a környé­ket. Száz, a közelben lakó embert kiköltöztettek laká­sából, és némi tanácskozás után úgy döntöttek, a fut­ballmérkőzés lejátszható. Az Everton nyert 2-l-re. Egy szóvivő szerint a bombák ha­tóereje olyan nagy, hogy fel­robbanásuk esetén fél Liver­pool rombadőlt volna ... (Reuter) * Franz Beckenbauer, a? NSZK válogatottjának szö­vetségi kapitánya megkezdte a külföldön játszó keretta­gokkal való megbeszéléseket arról, egyáltalán vállalják-e a fellépést az olaszországi vb-döntöben. Franciaországi útját nem fejezte be túl jó­kedvűen, mert Klaus Allofs (33), a Girondins Bordeaux támadója azt mondta neki: makacs térdfájásai miad aligha lesz teljes értékű har­cos. S ha már ilyen bizony­talan a helyzet, Beckenbauer jobban teszi, ha teljesen egészséges csatárt válogat be a helyére. (UPI) * A magyar válogatott EB­selejtezőbeli ellenfele, Nor­végia válogatottja nyerte a Rothmans Kupát. A záró ta­lálkozón a Koreai Köztársa­ság 2-1 (1-0) arányban le­győzte Málta nemzeti együt­tesét A torna végső sorrendje: 1. Norvégia 3 pont, 2. Koreai Köztársaság 2, 3. Málta 1. (UPI) * A Sampdoria válogatott csatára, Gianluca Vialli megkezdte az óvatos edzése­ket. A villámgyors játékos tavaly decemberben szenve­dett lábcsonttörést. Orvosai véleménye 6zerint a törés megelőzhető lett volna, ha a genovai futballista utóbbi egy évben hangoztatott pa­naszaira jobban odafigyelnek annak idején az illetékesek. Egy barcelonai klinikán a minap elvégzett tüzetes vizs­gálatok után végleges; Vialli különleges rögzítőt kap. amely védi a frissen gyógyult lábát. (Reuter) Tavaly nyáron a Rapid Bu­curesti három labdarúgója — mindannyian a román után­pótlás-válogatott játékosai Svédországba disszidáltak. A Román Labdarúgó Szövetség büntetésül ötéves eltiltás*, kért az Európai Labdarúgó Szövetségtől (UEFA). A ro­mán forradalom eseményei hatásának is betudható, hogy Alexander Aprodu, Lucián Ilié és Gábriel Ciolponea el­tiltás helyett a közeli jövő­ben már játszhatnak a III. ligás svéd együttesben, a Jöngköpingben, lévén, hogy a Rapid hajlik eladásukra Mindhármán politikai me­nedékjogot kaptak Svédor­szágban. a futballisták el­mondták. nem kívánnál: visszatérni szülőhazájukba. (UPI) A hagyományos — immár 12. — Futó Géza kötöttfogású junior versenyen, 27 egyesü­let, több mint száz verseny­zője lépett szőnyegre. A küz­delmeket az SZVSE birkózó­csarnokában rendezték meg. Ahhoz képest, hogy ez volt az év első versenye, a szín­vonal kimagaslónak mondha­tó. A korai évkezdés miatt a rendezők nem számítottak arra, hogy ilyen jó formában érkeztek a versenyzők. Ez nekik is meglepetést okozott. Rendkívül sok volt az akció­pont és örvendetesen kevés a leléptetés. Egyetlen kettős leléptetésre került csak sor, a 90 kg-osok mezőnyében. A szegedi versenyzők a várako­zásnak megfelelően szerepel­tek. A legesélyesebb Sikoly­nak nem sok hiányzott ah­hoz, hogy még előbbre végez­zen. Nagyon szép dolgokat csinált, de sajnos a negyedik mérkőzésén — a későbbi győztes Barna ellen — vere­séget szenvedett, 2:0-ra. Ez mindössze egy mögékerülés és egy pörgetés miatt követ­kezett be. A verseny végeredménye: 48 kg: 1. Óvári (BVSC), 2. Tőkei (Szolnoki MÁV), 3. Menyhárt (Kazincbarcikai VSE). 52 kg: 1. Veifer (Új­pesti Dózsa), 2 Hamzók (Ka­locsa), 3. Kiss I. (Soltvad­kert), ... 5. Adáin A. (SZVSE). 57 kg: 1. Nagy J. (H. Szondi SE), 2- Mátyás (Dunafer), 3. Róth (Újpesti Dózsa). 62 kg: 1. Gyöngyösi (Pécsi Húsos), 2- Kovács Z. (FTC), 3. Dömötör (H. Szondi SE). 68 kg; 1. Pethó A. (DVTK), 2. Hídvégi (Újpesti Dózsa), 3. Tóth J. (H. Szondi SE). 74 kg: 1. Barna (DVTK), 2. Rizmajer (Csepel SC), 3. Szokoly (SZVSE). 82 kg: 1. Birtalan (Újpesti Dózsa), 2. Lemák (H. Szondi SE), 3. Lőrincz (Csepel SC). 90 kg: 1. Szegvári (Újpesti Dózsa), 2. Hackenmüller (Bp. Sparta­cus), 3. Bacsa (H. Szondi SE). 4. Galambos T. (SZVSE). 100 kg: 1. Kaliczki (Bp. Sparta­cus), 2. Farkas B. (Dunafer), 3. Lajos Cs. (H. Szondi SE). 130 kg: 1. Mucsi (Dunafer). 2. Glázer (Csepel Autó), 3. Ba­logh T. (FTC), 4. Sándor (SZVSE). * Igazán nem mondható, hogy nincs kellő mennyiségű és megfelelő minőségű után­pótlás a kötöttfogásúaknái. (A 62, illetve a 68 kg-ban 13, illetve 20 fő indult.) Gondo­lom, ez nem csak Magyaror­szágon van így. Mégjs, most gondolkodik azon a NOB, hogy esetleg ezt a szakágai törlik az olimpiák műsorából, mert nem elég látványos. A szombati verseny alapján ez­zel erősen vitatkoznék! -imre ­Holnap délután Előkészületi mérkőzés A Szeged SC NB Il-es lab­darúgócsapata, mint már közöltük, sorozatban játssza előkészületi mérkőzéseit. A kék-fehér-feketék holnap, kedden délután 3 órakor a Tisza-parti stadion füves edzöpályáján szerepelnek, ahol román II. osztályú együttessel, az 'Aradi Vagon­gyár gárdájával találkoznak, A mérkőzés 30 forintos be­lépővel, illetve bérletekkel tekinthető meg. Szombaton a Szeged SC labdarúgócsapata Újpesten az NB l-es Dózsa ellen ját­szott. A Tisza-partiak 2-1­es vereséget szenvedtek.

Next

/
Thumbnails
Contents