Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-08 / 33. szám

80. évfolyam, 33. szám 1990. február 8., csütörtök Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Centrum: bojkott vagy óvás Véleménycsere pártokkal — Vezet az MDF — A KGST bajban — Beck Tamás pesszimista Tizenhat párt képviselői vettek részt azon a megbeszélésen, amelyen a békés átmenet föltételeit kísérelték meg tisztázni. (Néhány párt kimentette magát.) A csapongó véleménycserében az is fölmerült, hogy a Centrumpártok Nemzeti Szövetsége esetleg bojkottálja, vagy megóvja a választásokat. Ez nyilván katasztrofális lenne, A frissen kapott közvélemény-kutatási adatok szerint jelenleg az MDF számithat leginkább a választók rokonszenvére. Beck Tamás kereskedelmi miniszter sajtótájékoztatóján meglehetősen pesszimistán értékelte az ország helyzetét. Ezzel — mindennapjainkat ismerve — alighanem egyet is érthetünk. Annál is inkább, mert minden optimista és hivatalos „becslés" ellenére, a legtöbb közgazdasági szakértő úgy tartja, az idén nemhogy húsz. de harminc százalék alá sem lesz leszorítható az infláció. Ami a Szovjetuniót illeti: az onnan érkező hirek a reformerők előretörésére utalnak. Szávay István Tizenhatan elmentek Kisgazdapártra kíván voksolni. A további sorrend: Magyar Szocialista Párt 10,3; Fiatal Demokraták Szövetsége 7,1; Magyarországi Szociáldemokrata Párt 4,6; Magyar Szocialista Munkáspárt 3,7; Független Magyar Demokrata Párt 3,6; Kereszténydemokrata Néppárt 3,3; Nemzeti Kisgazdapárt 3; Magyar Néppárt 2,4; Magyarországi Zöld Párt 1,6; Hazafias Választási Koalíció 1; Független Szociáldemokrata Párt 0,9; Magyar Függetlenségi Párt 0,6; egyéb 1,4 százalék. Bokor Ágnes elmondta azt is, hogy a megkérdezett budapesti lakosoktól a Szabad Demokraták Szövetsége 27,5, a Magyar Demokrata Fórum 23,5, a Független Kisgazdapárt pedig 9,8 százalékot kapott. A vidéki városokban az MDF 24,9, az SZDSZ 19,2, az FKgP pedig 12,5 százalékra számíthatna, ha most lenne a szavazás. A falvakban az FKgP vezet 24,9 százalékkal, az MDF 15,5 és az SZDSZ 11,8 százalékot kapott. Radikális reformokat? Tizenhat politikai párt képviselői, valamint Szűrös Mátyás, Németh Miklós és Fodor István szerda délután a Parlamentben konzultációt kezdtek. Az elnöklő Szűrös Mátyás elöljáróban emlékeztetett a korábbi megbeszélésekre, a politikai egyeztető tárgyalásokra, s ennek kapcsán jegyezte meg: a mai összejövetelre a decemberi tanácskozás résztvevői kaptak meghívást. Ismertette az SZDSZ levelét, amelyben a szabad demokraták kifejtik: szükségesnek vélik ugyan az egyeztető tárgyalást, de a jelenlegi konzultációt nem tartják megfelelően előkészítettnek. Szűrös Mátyás hozzátette; hasonló tartalmú levelet kapott a Fidesztől is. Áttérve a konzultáció tárgysorozatára, az ideiglenes köztársasági elnök úgy vélte; a békés átmenet választásokig terjedő időszakának legfontosabb kérdéseit kellene megvitatni a fórumon. Ugyancsak a tárgysorozathoz kapcsolódóan kért szót Csengey Dénes, aki az MDF elnökségének napirendi javaslatait tolmácsolta. Szerintük a konzultáción három nagyobb kérdéskört kellene megvitatni. Az első ilyen lényeges kérdésnek ítélte, hogy március 25-ig rendeljenek el árstopot az alapvető élelmiszerekre, hogy az áremelkedések miatt ne alakuljon ki olyan helyzet, amely veszélyeztetné a választások légkörét. Hasonló fajsúlyú megvitatandó kérdésnek tartotta a nemzeti, önkormányzati vagyon védelmének megoldását, valamint azt, hogy a választási kampány idején semmilyen hadgyakorlatot ne engedélyezzenek az ország területén. — A konzultáción résztvevő pártok képviselői Szűrös Mátyás javaslatára megállapodtak abban, hogy az Országgyűlés előtt álló feladatokról, ehhez kapcsolódóan a közigazgatási, illetve az államapparátus működéséről, a szociális problémákról, továbbá a választások előkészítéséről folytatnak eszmecserét. Ezt követően Németh Miklós és Fodor István röviden ismertette az Országgyűlés februári ülésszakára tervezett programot. Ez tíz. többségében törvénymódosító törvényjavaslatot tartalmaz a kormány előterjesztésében. Tervezik továbbá, hogy H önálló képviselői indítványt, valamint parlamenti bizottsági javaslatokat is megtárgyalnak. Az első témáról lezajlott több mint kétórás és meglehetősen csapongó véleménycserében a pártok általában azt szorgalmazták, hogy az Országgyűlés valóban csak a feltétlenül szükséges törvényeket tárgyalja meg. Kiczinger Ferenc, a Független Szociáldemokrata Párt képviselője például úgy fogalmazott; „a Parlament vegye végre észre, hogy már csak gondnoki teendők ellátására van jogosítványa". A vita egyébként többnyire az árak átmeneti befagyasztásának lehetőségeiről, illetve konkrétan a választójogi törvényről folyt. Egyebek között arról, hogy mihamarabb töröljék el a kopogtatócédulák, ajánlási szelvények rendszerét. A Centrumpártok Nemzeti Szövetsége olyannyira követelte ezt, hogy kijelentette; ellenkező esetben nemzeti bojkottra hívja a népet, vagy megóvja a választásokat. Az SZKP harmadik napja ülésező központi bizottsága befejezte az elsó napirendi pont. vagyis az. SZKP kongresszusi platformja feletti vitát, s elfogadta a dokumentum végleges szövegét — jelentette szerdán a délutáni órákban a szovjet hírügynökség A TASZSZ közlése szerint az ülés várhatóan még szerdán befejeződik. A központi bizottság, hivatalosan meg nem erősített hírek szerint, a Gorbacsov által javasolt radikális reformok mellett <5>ntöU, amelyek egyebek között kimondják: az SZKP a jövőben nem tart igényt vezető szerepének alkotmányos biztosítására, azt demokratikus Beck Tamás kipolitikai küzdelemben vánja kivívni. A kb-ülésen ezután kezdődött meg a tavaly decemberi — a Litván KP SZKP^ból való kiválását kimondó >— vilniusi pártkongresszussal kapcsolatos vita. A tanácskozáson londoni útja miatt nem vesz reszt VagyimMedvegyev, aki a legfőbb közvetítő szerepét játszotta tavaly ősszel a vilniusi és. moszkvai pártvezetés között a litván pártkongresszus előtti időszakban. Januárban Mihail Gorbacsov — Medvegyev társaságában — személyesen is ellátogatott Litvániába. miután az SZKP KB rendkívüli ülésén nem tudott döntésre jutni az önállósult litván párt ügyében. Keserves út áll előttünk Fel tudunk-e zárkózni az 1993-as évszámmal jelképezett egységes Európához, megfelelünk-e majd piaci kihívásanak, mely egybeesik a magyar gazdaság egyébként is szükségszerű kibontakozásának megvalósításával — kérdeztük többek között a jelenlegi gazdasági gondjainkba merült Beck Tamás kereskedelmi minisztert tegnapi sajtóértekezletén. Válaszai az üzleti partnerei által támogatott, de az általuk támasztott követelményekre nehézkesen reagáló gazdaság átalakulásának bel- és külkereskedelmi va(Folytatás a 2. oldalon.) Választási tudnivalók Hova vigyük az ajánlócédulát? Olvasóink közül nagyon Magyar Néppárt: Eszpesokan érdeklődtek, hogy az egyes képviselőket támogató ajánilócéduláikat imilyen címre juttathatják el. E nagy érdeklődésre való tekintettel az alábbiakban ismételten közöljük a pártoknak azokat a helyiségeit, ahová a párt saját, illetve a párt által támogatott független jelölteket támogató kopogtatócédulát az állampolgárok személyesen elvihetik vagy más módon eljuttathatják. Lapunk utolsó oldalának „Mi történik?" rovatában rendszeresen közöljük a különböző pártok választással kapcsolatos rendezvényeit (a választópolgárokkal történő találkozók, a nagygyűlések helyét és időpontját), természetesen ezekre a rendezvényekre is elvihetik az állampolgárok kopogtatócéduláikat, s átadhatják azokat. Előfordulhat, hogy a képviselőjelöltek vagy megbízottjaik lakásukon keresik fel olvasóinkat. Ekkor csak kitöltött kopogtatócédulát adjanak át, így kerülve el az esetleges visszaéléseket! A választásokon megyénkben induló partok címlistája tehát, ahol általában egész nap, illetve a külön közölt időpontokban kereshetők fel: Agrárszövetség: Honvéd tér 5—6. sz., telefon: 26-116. Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz): Berzsenyi utca 3., naponta 10—16 óráig, telefon: 13-981. Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt: hétfőtől péntekig 15-tól 18 óráig, Kereszttöltés u. 13. Hazafias Választási Koalíció: Vörösmarty u. 3., magasföldszint, telefon: 13-728 és 12-059. Kereszténydemokrata Néppárt: Eszperantó u. 1., telefon: 17-099. Magyar Demokrata Fórum (MDF): Római krt., 31., naponta 16-tól 19 óráig, telefon: 15-263 és Bartók művelődési központ (Vörösmarty u. 3.); telefon: 12-060, 12755. rántó u. 1., naponta 8-tól 19 óráig, telefon: 17-099. Magyarországi Szociáldemokrata Párt (SZDP): Rózsa Ferenc sgt. 9., naponta 14—20 óráig, telefon: 18-914. Magyarországi Zöld Párt: Attila u. 14., 9—17 óráig, telefon: 26-475. Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP): Kállai Albert u. 6—10., hétfőtől péntekig 14—'19 óra. szombaton 9—12 óra, telefon: 53620, valamint Victor Hugó u. 5., hétfőtől csütörtökig délután 15 órától 18 óráig. Magyar Szocialista Párt (MSZP): Komócsin tér 1., telefon: 14-411. Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt: Victor Hugó u. 5. Telefon: 12-370. Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ): Rákóczi u. 11., 9—17 óráig, telefon: 20-796. Eddig az első négy választókörzetben két olyan személyről van tudomásunk, akik nem pártok jelöltjeként, hanem tőlük teljesen függetlenül kívánnak indulni. Mindketten a 3. választókerületbe tartoznak. Dr. Faragó M. Vilmos zsombói tanácselnök a támogajtócédulákat, Zsombó, Felszabadulás utca 53. (vas-műszaki bolt) címre, dr. Sallai Miklós egyetemi docens pedig Lele István (6753 Tápé, Honfoglalás utca 83.), illetve Göbölyös Sándor (6753 Tápé, Költő utca 4.) címére várja. A választójogi törvény értelmében jelöltet ajánló szelvényt a következő esetekben nem szabad gyűjteni: „munkaidőben, munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség végzése közben; fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél szolgálati viszonyban levő személytől szolgálati helyen, vagy szolgálati feladat teljesítése közben; tömegközlekedési eszközön; egészségügyi intézmények betegellátó részlegében". Az MDF az első A Magyar Közvéleménykutató Intézet január 25. és 31. között ezer választópolgárt kérdezett meg arról, hogy melyik pátra adják majd szavazatukat a március 25-i választásokon. Bokor Ágnes osztályvezető az MTI munkatársának kérdésére elmondta, hogy a lakosság arányának megfelelően 204 budapesti és 796 vidéki lakost kérdeztek meg. Közülük 304en még nem döntöttek. A legnagyobb a bizonytalanság a falvakban, ahol a lakosság 35,9 százaléka még nem tudja, hogy melyik pártra adja majd le szavazatát, a vidéki városokban ez az arány 28,3 százalék, a fővárosban pedig 24,6 százalék, a megkérdezettek 58,4 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmegy szavazni, 16,2 valószínűleg, 6,3 valószínűleg nem, 18,1 százalék pedig biztosan nem megy el. Erre a kérdésre 0,7 százalék nem tudott válaszolni. A választ adó 696 választópolgár közül 21,3 százalék a Magyar Demokrata Fórumra, 18,4 százalék a Szabad Demokraták Szövetségére, 16,3 százalék pedig a Független Forintleértékelés Januárban megettük? A Magyar Nemzeti Bank január 31-én egy százalékkal leértékelte a forintot/ Ha valaki fel is kapta a fejét a hírre, csak azért tette, mert az eddigiekben nagyobb mértékű leértékelésekhez szokott hozzá. Amikor még sűrűn jártunk valutáért az OTP-be, az IBUSZ-ba, mérgelődtünk, ha az egy héttel korábbi 30 forint helyett 33 forintot kellett fizetni a márkáért. Akkor egy nap alatt lelhetett bukni 2 ezer forintot egy valutakereten. Ma már nem járunk olyan sűrűn. A Magyar Nemzeti Bank február 6-án 2 százalékkal leértékelte a forintot így, egy héten belül a két bejelentés, már mindenképDen figyelemre méltó. Eltévesztették volna hat nappal korábban? Vagy a jövő nem a 4—10 százalékos egyszeri, hanem az úgynevezett csöpögtetett leértékelések időszaka lesz? Ez utóbbi esetben, remélem. a következőre többet kell várnunk egy hétnél. Bár ahogy az infláció elindult, semmi sem lehetetlen. Élelmes közgazdászok kiszámolták, hogy az „éves terv" nagy részét ez ügyben már januárban „megettük". Jut eszembe, infláció. Ma ezzel függ össze minden. Ha gazdasági, s egyéb bajaink okát nem találjuk, mondjuk azt, hogy az infláció miatt van. Sokat nem tévedünk. Igazából a forintleértékelés is ennek köszönhető. Van nálunk — volt az elmúlt évben — körülbelül 20 százalékos infláció, s van körülöttünk — értsd a nyugati országokban — úgy átlagosan 3 százalék. Aki belföldi piacra termel, durván 20 százalékkal emelheti, emeli terméke árát. aki exportál, jó esetben, mondjuk, három százalékkal. Ebben az esetben vajahogy senkinek sem akaródzilc exportálni. Amin ugyan nem is lehet csodálkozni, a népgazdasági érdek azonban ennek pont az ellenkezője. A dolVár ugyanis kell, mint a falat kenyér. Sok az adósság, magas a fizetendő kamat, a törlesztőrészlet A pénzügyi kormányzatnak nincs más választása, mint az, -hogy leértékelje a forintot, többet adjon egy márkáért, egy dollárért az exportálónak. Hogy az ne járjon (sokkal) rosszabbul, mintha belföldön értékesítene. Eddig az exporttámogatásokkal, valamint egyéb, nehezen követhető módszerekkel el is érték valahogy; Mára azonban a dotációk visszaszorulóban vannak. Marad tehát az egyetlen exportösztönző eszköz, a forintleértékelés, s minden valószínűség szerint az eddigieknél gyakrabban. Forintleértékelés — bár nem biztos. hogy így fogjuk nevezni. Ha az MNB 5 százalékon belül értékeli le vagy fel — jó volna már egyszer az utóbbit is megérni — a magyar nemzeti valutát, az csak korrekciónak számit. Az egy héten belüli kétszeri leértékelés összesen is ezen a határon belül maradt, tehát csak korrigáltunk ... (kovács) «