Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

2 1990. február 5., hétfő (Folytatás az l. oldalról) távolítsák a ledőlt kéményeket, építőállványokat, antennákat és tövestől kicsavart fákat Több esetben kellett kiszabadítaniuk olyan gépkocsik utasait, amelyekre rádőltek a fák. Ugyancsak rengeteg dolguk volt a villamossági vállalat szerelőinek: a vihar leszaggatta a szabad vezetékeket. A vihar csúcspontjában 2 millió háztartásban aludt ki a villany. Bár a meteorológiai szólta a szélvész a legtöbb halá- Ljubljana los balesetet. Emberéleteket oltott ki, és súlyos anyagi károkat Á szlovén párt kilépett Offenbach közelében letépték egy sportcsarnok tetejét, ahol kézilabdameccs folyt. A nézők közül szerencsére gálát jelezte, hogy szélvihar• csak kevesen sérültek meg. okozott szombaton este az orkánszerű szél az NSZKban is. A hat halálesetet a vihar által kidöntött fák okozták. A 200 km-es sebességet elérő széllökések fák ezreit tépték ki, és háztetők százait sodorták le, sót elfogadott határozat kimond- magát, s kapcsolatba kíván A Szlovén Kommunisták Szövetsége vasárnapi konferenciáján úgy döntött, hogy kilép a Jugoszláv Kommunisták Szövetségéből (JKSZ). párt új helyét és szerepét. A Szlovén Kommunisták Szövetsége — a Demokratikus Megújulás Pártja az európai demokratikus baloldal szavonul a politikai közélettől. Brucan a Rompreshez eljuttatott levelében aggodalommal szél arról, he®/ az új politikai helyzetben személyi ambíciók kerülnek: előtérbe, és a szintéren fel. tűnnek politikai szélhámosok is. A megkezdődött váA lubljanai tanácskozásdn autonóm részének tekinti várható, annak erejét nem jósolta meg előre, s a vihar is más útvonalon söpört végig az ország északi és középső részein, mint ahogy azt előre jelezték. A legsúlyosabb károk Párizs Környékén, az Ue-de^Franee körzetben voltak, s itt okozA kidőlt fák többórás fennakadásokat okoztak a közúti és vasúti forgalomban, sokhelyen volt áramszünet. Az anyagi kár milliókra rúg. Az ítéletidő főként Rajnavidék-Pfalzban, a Saar-vidéken, Hessenben és Bajorországban pusztított. ja azt is, hogy a szlovén 'épni a Szocialista Interkommunisták számára befe- nacionáléval. A szlovén párt jeződött a JKSZ 14. kong- kész együttműködni Jugoresszusa. A január közepén szlávia minden politikai tartott kongresszus megsza- szervezetével, de előzetes lasztási kampányban nem az eszmék összecsapásának csóítették Ceausescu vagyunk tanúi, hanem egyes szát". személyek lejáratásának, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a „politikai vetélkedést a második világháború előtti időszak legalacsonyabb szintű hagyományainak világába süllyeszti". Nyugtalanítónak tartja Brucan azt is, hogy olyan személyek is „felszínen" maradnak, akik „egymást túlszárnyalva dikultukadt, mert Szlovénia, a legfejlettebb jugoszláv tagköztársaság küldöttei kivonultak a tanácskozásról. Mint mondták, így kívántak tiltakozni az ellen, hogy nem feltétel nélkül — szögezte le. Pártunk nem támogatja Jugoszlávia szétszakítását, hanem olyan országot akarunk, amelyben Szlovénia alakulhatott kl demokrati- szuverén státussal rendelkeKoszovó írók felhívása Albán írók és művészek gyűlésükén követelték, hogy kus vita, és a JKSZ nem képes megújítani önmagát. A vasárnapi konferencia küldöttei döntöttek a párt nevének — berlini minta szerinti — megváltoztatásáról is, s meghatározták a Bukarest zik — nyilatkozta Ciril Ribicsics, a szlovén párt vezetője. A név megváltoztatása, mondta, a demokratizálási törekvést, a reformok megvalósításának szándékát hivatott tükrözni. felhívással fordultak jugoszláv kollégáikhoz, hogy segítsenek véget vetni a jugoszláviai Koszovóban tomboló „szerb soviniszta terrornak". A dokumentumot az AFP ismertette vasárnap az ATA tiranai hírügynökségre hivatkozva. A felhívást megfogalmazó albán értelmiségiek tiranai Jugoszlávia vessen véget a Koszovóban „kilenc éve folytatott terrornak" és bélyegezze meg „az Európa szívében folyó népirtást". Az elmúlt héten 25 albán halt meg a Szerbiához tartozó, Albániával határos Koszovóban zajló összecsapásokban. Választási törvénytervezet: nem Jalta r Évforduló és helyzet... A németkérdés napi- ben foglaltak alapján volt rendre kerülése a második elképzelhető. Jaltával kezvilágháború utáni 'határokat dődött az európai folyamat, rögzítő és az európai folya- s a második világháborút mat alapjául szolgáló jaltai követó megállapodások jeés potsdami egyezmények lentették az alapját a helfennmaradását teszi szüksé- sinki egyezménynek és a geissé — állapítja meg a tavalyi bécsi megállapodáKrasznaja Zvezda, a szovjet soknak. 45,'tfor* A Krasznála Zvezda eljsJ. .... meri ugyan, • hogy a jaltai ' megállapodás számos vonatA jaltai egyezményt anak- kozásban nem volt tökéleronizmusnak nyilvánító tes, s írott malaszt maradt nyugati, és a máltai szov- az a kitétele is, amelynek, jet—amerikai csúcstalálkozó értelmében az európai néelőtt a szovjet Sajtóban han- pek maguk rendelkezhetnek got kapott ilyen értelművé- sorsuk felől. Davos Nem egy kalap alatt A Nyugatnak differenciáltan kell megközelítenie a kelet-európai országokat — hangoztatta az új Európa kirajzolódó gazdasági, politikai súlypontjaival foglalkozó davosi világgazdasági fórumon Medgyessy Péter. A magyar miniszterelnök-helyettes az új piacorientációjú keletMedgyessytól megkérdezték: van-e ellentmondás a Romániában elvetették a napokban közvitára bocsátott választási törvénytervezetet. Erről az a tanácskozás döntött, amelyet a törvénytervezet vitájára a pártok képviselőinek, bevonásával szombaton hívtak egybe. A maratoni — délelőttől késó estig tartó — ülésen a politikai pártok „leszavazjták" a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának képvise-> lóit, és visszautasították a gyors átalakulás és a stabi- front alkotmányjogi munkavei Romániának jelenleg nincs érvényben levő alkotmánya, a törvénytervezet tartalmazhat alkotmányjogi előírásokat is; A parlament szerepéről olyan határozat kapott zöld utat, hogy a parlament alkotmányozó és törvényhozó testület lesz, mégpedig kétkamarás megoldással: parlamenttel és szenátussal. Abban a kérdésben hosszúra nyúlt a vita, hogy államfője vagy köztársasági elnöke legyen Roleményekkel polemizálva a lap szombati számában rámutat: a megállapodások hatályon kívül helyezése a kialakult európai politikai viszonyok aláásását és a törAz Európa keleti és nyugati felében végbemenő zajos változások közepette „nem szabad a pillanatnyi előnyökért feladni a fő célt" ténelem újraírását jelentené. az európai ház felépítését. A kialakult helyzetet közömellett*érvelve^'Krasznaja k'» <* ebbŐ1 litás között? Válaszában rá- bizottsága által elkészített mániának. A választási törZvezda hangsúlyozza: Európának a hidegháború utáni újjászületése éppen a jaltai és potsdami egyezmények Szófia a célból még az idén össze kell hívni a Helsinki—IInek nevezett második összeurópai értekezletet. mutatott, hogy a társadal- és nyilvánosságra hozott törmak igénylik a gyorsaságot, vénytervezetet, s ezt nem szabad lefékezni. A pártok kifogásolják; Hogyan segítsen ebben a hogy velük senki sem. tárNyugat? — volt a következő gyalta meg a tervezetet Ezt kérdés. A válasz: vegyes jogtalannak tartják. annál vénytervezetbe olyan szövegezés kerül, amely szerint államfője lesz az országnak, akit a választások idején közvetlenül a nép választ Á miniszterelnök optimista meg. A parlament viszont európai országok helyzetét vállalatokkal, tökebefektetés- ís inkább, mert a Nemzeti megkapja a jogot arra. hogy áttekintő tanácskozáson tar- sel, elsősorban működő tó- Megmentei Front Tanácsa az államfő tevékenységét ell/Ái r / vl ttinlr bAniAt< r- r, 1 1.. ff : 1 1! .. - L tott vitaindítót Előadása bevezető részében rámutatott, hogy ma már nem lehet egy kalap alá venni a kelet-európai reformországokat. Vannak közöttük olyanok, amelyek megkezdték az átállást a piacorientációra, mások ezt csak fontolgatják, megint mások pedig még tétováznak. Ezért a Nyugatnak difkével, szakképzéssel, techno- _ éppen a &zombati tanácslóglaátadással. Am figye- kozás idején _ iibe6ZÜntet!*7?b* e LVe"n'\b0?y a P°" te működését", s így a tanem nács egyik szerve, az aUtotk — Bulgáriának legalább 2-3 évre van szüksége ahhoz, hogy a jelenlegi válságos helyzetből kijusson — szerint már jelentette ki a bolgár tele- ismertetheti litikai változásokkal futnak együtt a gazdasági változások, s ez utóbbiak fájdalmasak is lehetnek. Ezért ma már az adósságkönnyítésre is mind nagyobb mányjogí bizottság már nem illetékes a választási előkészületekre szóló tervezet készítésére és benyújtására. A tanácskozáson végül is olyan döntés született, hogy igény van az eladósodott új választási törvénytervezeországokban. tet kell készíteni, ezúttal Medgyessy Péter részt vett ÍSSfiS ferenciált megközelítésre van a plenáris ülés fő eszmecse- vető elvekben már döntést szüksége. réjén is. DARVASI LÁSZLÓ is hozott Ezek szerint miienőrizheti. egyes esetekben víziónak nyilatkozva Andrej visszahívhatja. Lukanov. Bulgária új miA törvénytervezet követ- niszterelnöke. kezö vitáját a politikai párták képviselőiivei február 10-én folytatják le. Újabb „politikai bomba" robbant vasárnap Bukarestben: Silviu Brucan, a hatok felhívásának egyik aláírója, aki a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa mellett működő külügyi bizottság elnökeként tevékenykedett közölte, hogy „küldetését befejezettnek tekinti", és víszA kormányfő megválasztása után adott első nyilatkozatában kifejtette, hogy olyan minisztertanácsot szer retne összeállítani, amelyet minden alapvető bolgár politikai erő támogatna. Kijelentette, hogy a kormány tagjainak kiválasztásánál fontos szempontnak tartja a vezetés megfiatalítását a képzettséget, a szakmai hozzáértést. A miniszterelnök február 8-án terjeszti a parlament elé kormánylistáját, és tervei február 28-án azt a programot, amelyet a válságból történő kilábalásra dolgoznak ki. A miniszterelnök optimistának vallotta magát, mert vélemér l/e szerint jelentős tartalékok vannak Bulgáriában. Az ellenzék egyelőre elutasítja, hogy a jelenlegi körülmények között koalícióra lépjen a kommunistákkal. Az új miniszterelnök megválasztása után szóvivőjük közölte, hogy szakértőkből álló árnyékkormány felállítását készítik elő. Erdélyi életképek 3. Vérmedvék, cukorkák és a Buszmegálló Kót éjszakát Szászrégenben töltünk, itt laknak kiíérőnk, Sándor szülei. A negyvenezres lélekszámú város a háború alatt a vasgárdl*ták központja volt A Görgényl- és a Kelemen-havasok ölében fekszik, innen autózunk egy vakító napsütéssel megajándékozott délelőtt Laposnyára, hol Mihály király kastélya bújik az évszázados tölgyesbon, s amit előbb a diktátor házaspár sajátított kl, most pedig katonaság őriz. Laposnya előtt, Görgényszentimrén bólinthattunk II. Rákóczi György egykori kúriájára. Majd egy hosszú román falu, Ibánost következik. Mondják, áz itteniek, nagyon kemény emberek. Nem érintette őket a kollektivizálás, túl kicsi területen túl sokan laktak. Kirakták a falu határába a táblát: Idáig a szocializmus, innen Ibanes. A köves út mentén apró, kékre festett házacskák sorakoznak, egy arra bicikliző helybelit megkérdezünk a tóin okáról. Az ilyen házak/ben csak öregek laknak — mondja, majd a medvékre panaszkodik. Hogy ebben az évben is sokszor betörtek a faluba, állatokat raboltak, embereket támadtak meg. * No. igen. a medvék. Sándor etológus, szakértője a témának. A környéken Jószerével már csak vérmedvék élnek. Ezek a vadállatok csak húst esznek, az ember elfeledtette velük, hogy elődjeik mindenevők voltak A laposnyal medvcetetőnét, ami egyben az állatok kilövésére is szolgál. lódögök, várják a medvéket. <* hogy az állattetemek körül nyomot egyáltalán nem Utunk, Sándor szérint ez a hosszú és hideg tél jele. A medve majd félébred, iszik a légközelebbi patakból, s bocsaival együtt jön a meszszine bűzlő lóhullákhoz. Hatalmas energiához jut így, gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül. A kiosik pedig meg se tanulják, mi a gyökér, a málna, az erdei gyümölcs. A medveetetötől hat méterre dobálták le az elhullott lovakat. Ceausescu sűrűn vadászott korábban errefelé, de tavaly már nem, járt itt. Az előző évben a házaspár váratlan erdei sétára szánta rá magát, s a biztonsági szolgálat minden igyekezete ellenére sem sikerült teljesen fagyasztani a környék fakitermelő munkálatait. így találkozott a kivételes férfi és akadémikus neje egy feléjük robogó, fával megrakott teherautóval. A helybeliek szerint „Terroriáták. terroristák!" kiáltással vetették magukat az út menti, néminemű esővizet, rothadó avart is tartalmazó árokba. Laposnya persze megkapta a fekete pontot. Ám a medvék azóta sem ismerik a málnát... * A forradalom talán legjellemzőbb története. Kolozsvárott hallom Ágitól, aki színésznő a helybéli magyar színházban. Az itteni öldöklésnek több mint harminc halálos áldo2ata volt Am amikor a főtéren felugattak a géppisztolyok. az egész városban hallani lehetett a tömeg morajlását, nem messze Agiék lakásától — a egyben a főtértől — egy trafikból stolverknyi román cukorkákat kezdtek árulni. Ott kígyózott az emberek tömött, hosszú sora, míg saroknyira tólük lőtték a tömeget. * Kolozsvárott megnézzük a Buszmegálló című. Tompa Gábor rendezte színdarabot. Egyszerű, hétköznapi emberek, megannyi falusi várakozik a városba tartó buszra, ám az nem veszi fel őket. Serrv az első. sem az ötödik. Ki sakkozni menne, egy fiatal lány az első randevújára, egy faragatlan fickó csak aludttejet inna ott a diák vizsgázni menne. Egyszerű, hétköznapi, kis dolgok ezek, mégis beteljesületlenek. A darabot jóval a forradalom előtt kezdték játszani, s ha akkor üzenete nyilvánvaló volt, a mostani, ellentmondásos napokban egészen különös, keserű ízt kap. Hogy tudniillik a várakozás tovább tart. Mert egy forradalom semmit sem old meg, és semmit sem teljesít be. A forradalom az első lépés, utána következik a többi százezer. A sziklát belelökték a szakadékba, de a szakadék még mindig az emberek előtt tátong, be kellene temetni. Aztán tudjuk azt is. Krisztus után már nem várakozhatunk.1 Ezért hír. evangélium a jötte. Utána legföljebb kereshetünk, nem kell várni azt. aki megérkezett Es mégis. Ennek az országnak, románoknak és magyaroknak éppúgy megvan a maga AuschwitZa és Kolimája, ami után azt lehet suttogni, hogy a költészet és Isten meghalt. Igen, és akkor ez nem bűn. nem bűn ilyet mondani, és azt se mondja senki, hogy gyengeség. Márpedig ha Így. akkor újra várakozni kell... * Pusztakamarás. Tudjuk jól, itt született Sütő András; és' itt temették el Kemény Zsigmondot is, de hol? A faluban, hol még mindig a Mi üti a felirat jelzi a rendőrséget, az egész országban gyorsan általánossá lett Politia helyett, csak a főút kövezett. Éjszaka fagyott, de az egész falut beborító sár fölső rétege olvad, meg-megcsúszlk a kocsi. Megismerkedünk két magyar nénivel, Both Zsuzsával és Jartku Marikával. Testvérek. Zsuzsa nénj elvisz bennünket a báró sírjához, ki kell menni a faluból, át a dűlőn, s a szántó szélén kicsiny, bokros sziget, rálelünk Kemény Zsigmond ledöntött sírkövére. A közeli kúriáról még Sütő András írt, azóta lebontották, a falusiak elhordták a hordalékot. A sírról rálátunk az iskolára. Felhallatszik a gyerekzsivaj, állatok kiabálnak. Odalenn tovább olvad a sájr. De az alsó réteg még mindig fagvott. Nem tudom, felolvadhat-e még egyáltalán. Amikor búcsúzkodunk, Zsuzsa néni ránknéz. „Magyarországon van az unokám. Mondják meg neki, hogy jöjjön haza. Várom." Nagygyűlést tartott vasárnap délben Szófia központjában a Bolgár Népi Földműves Szövetség. A mintegy 2-3 ezres megmozdulás szónokai igazi változásokat, demokráciát és földreformot követeltek. A nagygyűlésen jelen voltak a Bolgár Népi Földműves Szövetségből kivált „Nikola Petkov-isták" képviselői is. E csoport egyre nagyobb befolyásra tesz szert a bolgár parasztság körében. Nikola Petkov a Parasztpárt kepvi6elője volt a bolgár parlamentben 1944-től. Elutasította a népfrontkormánnyal együttműködő pártvezetés politikáját és 1945ben megalakította saját pártját. Államellenes cselekmények vádjával 1947ben kivégezték A szófiai nagygyűlésen szót kapott a párt egyik olyan veteránja, aki hosszú éveket töltött a dunai Belene-szigeten működő bőrtöntaborban. A „bolgár Gulag" áldozata megemlékezett azokról a parasztpártiakról, akik a sztálinista terror áldozataivá váltak. Az ellenzéki erőket tömörítő bolgár Demokratikus Erők Szövetségének (DESZ) vezetője szerint Bulgáriában mintegy 18 ezer embert végeztek ki bírósági eljárás nélkül az 1944-es felszabadulást követő közvetlen időszakban. Más ellenzéki források szerint a politikai nézeteikért üldözöttek száma mintegy 140 ezer volt az utóbbi évtizedekben Bulgáriában. (MTI)