Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám

1990. február 21., szerda 3 „Senki sem született tűzoltónak" Díjnyertes filmet készített a városi televízió. Ennyi tömören a hír. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége évről évre, különböző műfajokban, témakörökben hirdet pályázatot. Ezek egyikének címe: „Helyi televíziók a tűzvédelemért.". — Nem állíthatnám, hogy ez az a téma, amire azonnal „ráizgultunk" — mondja Koroknay Károly, aki ezúttal nemcsak operatőr volt, mint a vtv mindennapjain, hanem szerkesztő és rendező is, sőt, a forgatókönyvet is ő írta. — Amikor már hónapok óta lógott a falon a pályázati kiírás — folytatja, elgondolkoztam azon, hogy talán az igazi feladat: nem túl nagy témából jó filmet csinálni, szóval, gondolkozni kezdtem, mit lehet filmezni a tűzoltásról, tűzoltókról. Nem egy szuperment képzeltem el, aki átvágtat a tűzön, de mégis, érzékeltetni szerettem volna a munka nehézségét. Végül, két nap alatt leforgattuk a filmet (Molnár László világosító segítségével), egy éjszaka megvágtuk Hofgesang Pétérrel, s az utolsó nap elküldtük a pályázatunkat. — Miről szólt végül is a film? — A családi háttérrel együtt a munkahelyet, és éles helyzeteket is bemutattunk, tehát egyszerre portréés dokumentum jellege is volt a 20 perces filmnek. A „Senki sem született tűzoltónak" című film, ami végül a MÜOSZ első díjazottja lett, nem az első a stúdió nyertes filmjei közül. Nemrég Vida Mihály Zoltán rendező (szerkesztő: Kis Mónika, operatőr: Koroknay Károly) Gyermekrajz című filmje is első díjat nyert egy hasonló,, a MÚOSZ mellett, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács és az Autóklub által kiírt pályázaton. A díjnyertes filmeket a városi televízió hamarosan újból bemutatja. B. T. Vám nincs — lehet segíteni! Járművek a mozgáskorlátozottaknak Dél-magyarországi adat: csak eddig, a jövőben is a mintegy 350 mozgáskorlá- tanács egészségügyi osztálya tozott jutott tavaly vámmentesen rokkantak számára gyártott speciális autóhoz. Hogy tovább növekszik-e ez a szám, nyilván attól is függ, változnak-e a behozatal feltételei, élvezi-e a vámmentességet a jövőben is ilyen speciális jármű? A kérdések, ahogyan telefonjainkból kideállítja ki a jogosultak számára az igazolást (a 67 százalékot meghaladó rokkantaik kapják), amelyre a vámellenőrzésnél van szükség. Annyiban szigorították csupán meg a behozatal feltételeit, hogy megszabták: benzinüzemelésű autók esetében 2000, dízelüzemű kocsiknál pedig 2500 köbcentinél nagyobb hengerűrtartalrül, sokakat foglalkoztat- mii jármű nem hozható be inak. A hozzátartozókat, a segíteni akarókat éppúgy, mint magukat a betegeket, akdk a rokkantkocsiktól napi életük könnyebbé válását, kiszolgáltatott helyzetük enyhülését remélik. Elöljáróban mindjárt az országba. Hogy ezzel a rendelkezéssel cSökkénnek-e majd a rokkantkocsikkal elkövetett visszaélések, egyelőre nem tudni. Az viszont tény, ma még sajnos tetten érhetők, ha nehezen is bizonyíthatóak az ilyen esetek. Ami pedig a lakásban, illetve az utcán haszlegfontosabbal: az ügyben nált ún. önhajtós rokkantezentúl is kulcsszó marad a kocsikat illeti, a speciális vámmentesség. Ahogyan dr. igények szerint gyártottakat Salgó Lászlótól, a Mozgáskorlátozottak Egyesületéinek irányítójától megtudtuk, a kedvezmények továbbra is megilletik a rászorulókat. Rokon, barát egyaránt ajándékozhat ilyen kocsit, ahogyan a vásárlás is engedélyezett. Ne tartson senki az áfától sem, hiszen teljes vámmentességről van szó. Felhasználható a beszerzéshez természetesen a BC-számla is. Akár(például összecsukható, sportolásra alkalmas!) ezután is külföldről kell beszerezni, mert a Gyógyászati Segédeszközök Gyára csupán hagyományos, szabvámykocsit állít elő. A vámmentesség, talán megjegyezni is felesleges, ezekre az egyszerűbb járművekre is érvényes. G. E. Munkástanácsok parlamentje Eddig csak ott alakultak munkástanácsok — mintegy 60 helyen —, ahol a szükség rá vitte erre a helyieket. A Budapesten szombaton megtartott munkástanácsok parlamentje arra figyelmeztetett: alakítsanak mindenhol ilyen szervezeteket, mert kü- fogalmaztak, lönben — az előadók megfő- portlehetőség galmazása szerint — a dol Kényszermunka A rabláncra vert Jean Valjean szibériai sorstársaival együtt csodálhozhat: ilyesmi még létezik? Ráadásul a Belvárosban, alig néhány méterre a felebaráti szeretetre buzdító hit vörös téglás templomától, az emberfaló ragadozó nevét viselő utca sarkán? És mi dacosan fölszeghetjük állunkat: ne gondolja ez a szökött fegyenc, hogy a kényszermunka csak az ő kiváltsága volt. Ha — legalábbis egyelőre — enyhébb formában is, kijuthat belőle bárkinek, aki óvatlanul választja meg a boltot, ahol vásárol, ráadásul meggondolatlanságókra ragadtatja magát. Az esti munkahelyi farsangra készüdve, a bevásárlásra kijelölt, gyanútlan egyén belép a boltba. E pillanatban még vevőnek érzi magát, meggyőződése. miszerint a boltos azért van, hogy eladjon, ha nem is töretlen, de elég erős még. Balsejtelmek nélkül, . dudorászva válogat, kosarában — léptei ritmusára — finom celofán zizzenéssel mocorognak a töltött ostyák, cukr os zacskók, krémcsokoládék. Aztán a pénztárhoz lép, és nem tudja még, hogy ez volt az utolsó dolog, amit szabad emberként cselekedett, és a pénztárak közti terelő átjárót ' már kényszermunkásként hagyhatja el. „Közületi blokkot kérek!" — mondja naivan. „Nem érek rá!" — válaszol a pénztáros mögött árulistáit bogarászó üzletvezető. Ez egyenes beszéd. Nincs két perce a néhány tétel lékorrnölésére. „Akkor ezzel mit csináljak?" ..Rakja vissza helyére!" És ö, mint utasításokhoz szokott, jól programozott „állami polgár" (hogy Benedek Tibor meghatározását idézzük) megy, és teljesíti a parancsot. S miközben keresgéli a pillanatok megédesítésének titkait rejtő dobozok helyét, eltűnődik. Tulajdonképpen nem is járt olyan rosszul. Engedelmességének hála, nem pofozták föl, nem verték láncra, még a vásárlók könyvét sem vágták hozzá. Ha megelégedésre dolgozik, esetleg megússza a záróra utáni takarítást. Mikor az utolsó csokit ás a helyére rakja, az üres kosarat zajtalanul csúsztatja a többibe, puha léptekkel oson a kijárat felé, tekintetét nem emeli a pénztár irányába. Csak odakint mer föllélegezni. A kényszermunkának vége, ismét szabad ember lett. (nyilas) gozók megkérdezése nélkül játszhatja át az állam ügyes vállalaívezetőknek, hazai milliomosoknak, külföldi tőkéseknek a dolgozók jogos tulajdonát. A megbeszélésen egy tiltakozó nyilatkozatot is mega KGST-exmegszünteté. 6ét bírálva. Több mint 100 ezer dolgozó, alkalmazott 1 kerülhet így lehetetlen helyzetbe, ezért tárgyalásokat kívánnak kezdeni a kormánnyal, megfelelő megoldást keresve a kérdésben. Ezután munkástanácsok működésének tapasztalatait vitatták a jelenlévők, majd a Munkástanácsok Országos Szövetségének megalakítása mellett szavaztak, s megválasztották az országos szervezet tisztségviselőit; az elnök Somlay Lajos, az ELMÜ munkástanácsának elnöke lett. A munkástanácsok parlamentje állást foglalt a rubelexport tilalom ügyében, nyilatkozatban szólítja fel a rendelkezés felülvizsgálatára. továbbá nyilvános döntésre és vitáfa a kormányt. (MTI) Amikor az infláció nyereség... „Én nem fizetek, te nem fizetsz, ö nem fizet.. " Megroggyant az ipar Gyenge évet zárt tavaly a megye ipara; a termelés az országoshoz hasonlóan erőteljesen visszaesett. Az ágazatok közül az alapanyaggyártás produktuma csökkent legnagyobb mértékben, több mint 10 százalékkal. Mindez akár még dicséretes is lehetne, ha a feldolgozóipar termelése párhuzamosan nem csökkent volna közel 5 százalékkal. Az átlagosnál erőteljesebb a viszszaesés a könnyű-, élelmiszer- és vegyiparban; az energetikai ágazatok — ezen belül elsősorban a villamosenergia-ipar — termelése emelkedett. Legnagyobb mértékben az exportorientált — termékeink háromtizedét külföldre szállító •— vállalatok teljesítménye esett vissza. Az exportértékesítés árbevétele elsősorban a A közelmúltban készült el a Központi Statisztikai Hivatal elemzése Csongrád megye elmúlt évéről. Mit mutatnak a számok? Csökkenő termelést, erőteljes inflációt, munkanélküliséget, nehezedő megélhetést. Mai számunkban a termelőágak tevékenységét, a holnapiban az életkörülmények alakulását vesszük nagyító alá. lati vagyon kihasználatlansága erőteljes átalakításra késztette a nagyobb szervezeteket. Ma is tart az ágazatban elindult vállalatalapítási hullám, melynek eredményeként a kivitelezők száma mára ötven fölé emelkedett. Minden második cég kisszövetkezett, három közül egy kft. formában működik. A legtöbb kisvállalat — szám szerint tizenhárom — a szak- és szerelőiparban alakult. A kereslet csökkenése versenyhelyzetet teremtett az többszöri építőiparban. Esetenként kíforintleértékelésnek köszönhetően növekedett, a kiszállított mennyiség elmaradt az egy évvel korábbitól. Biztató eredmény, hogy a dollárelszámolású kivitel árbevétele nőtt jelentősebben, s a rubelexport mérsékeltebben. A megye jellemző termékei közül gumitömlőből, ponyvából, konfekcionált termékekből és fűszerpaprikából növekedett a tőkés piacra kiszállított mennyiség, csökkent ugyanakkor a kendertermék, a bunda, a vágott baromfi és a libamáj dollárexportja. Folytatódott az ipar szerkezeti átalakulása, több nagyvállalat kisebb részlege önállósult, s vált kft.ként, rt.-ként rugalmasabb, fejlődőképes szervezetté. Romlott az iparvállalatok likviditása, csökkent a fizetési fegyelem, megszaporodtak a sorbaállások. Meglepő, hogy a csökkenő termelésű, nehéz gazdasági feltételek mellett működő vállalatok pénzügyileg mégis eredményesen gazdálkodtak. Előzetes adatok szerint nyereségük sokkal magasabb az 1988. évinél, s mindössze két vállalat zárta veszteséggel az évet. A kérdés csak az, hogy ebből az „eredményből" mennyi az esetleges eladhatatlan készlet értékének növekedése, illetve az inflációs nyereség. Magukra találtak az építők Sikeres évet zárt a megye kivitelező építőipara, a termelés több mint 3 százalékkal növekedett. Az építési igények változása, a vállaméletlen piaci verseny a kapacitásfölösleggel küszködő vállalatok között. Egy+ re többször kalandoznak a tésben visszaesett a termelés. A beruházásokon belül az öntözésfejlesztések magasabb aránya az elmúlt évek sorozatos aszályainak köszönhető. A tehenészeti telepek rekonstrukciói a tejtermelés hosszabb távú javulását vetítik előre. Gabonát az elmúlt évinél alig néhány száz hektárral termeltek nagyobb területen, a 800 ezer tonnát megközelítő mennyiség több az egy évvel korábbinál. A növekmény nagy része a kukorica — meglehetősen gyenge, 1988-as évet követő — termelésbővüléséből adódott. A kalászosokból betakarított mennyiség a csökkenő átlagtermés • mellett cégek más megyékbe, s ez csak alig emelkedett. A buris hozzájárult, hogy az elmúlt évben folyamatosan volt munka. Az idén kevesebb a szerződéskötés, s így várhatóan még nagyobb lesz a harc a megrendelésekért. A kivitelező-építőipar 4,2 milliárd forint értékű munkájának döntő részét a magasépítőipar produkálta. A mélyépítők teljesítménye a „műsoron kívüli" világbanki hitelből finanszírozott útfelújítások ellenére is csökkent. Módosult az építöipari termelés szerkezete, növekedett a korszerűsítések és felújítások, mérséklődött az új — köztük elsősorban a lakás — építések aránya. Tovább csökkent az ágazatban dolgozók létszáma, de a gonya kivételével nem változott számottevően az őszi betakarítású növények vetésterülete. A nagyüzemi állatállomány az országoshoz hasonlóan, de annál erőteljesebben. csökkent, s a viszszaesés minden állatfajt érintett. A hústermelés jövőbeni alavjait veszéiyez*éti a megyei sertésállomány visszaesése. Az elmúlt évek háromszázezret megközelítő nagyüzemi állatlétszáma december végére 230 ezerre — egyetlen év aíatt közel 20 százalékkal — csökkent. A belföldi húsfogyasztás várható, áremelésekkel öszszefüggő csökkenése, a rubelexport- — nemkívánatos aktívumhoz kapcsolódó — spontán leépülés a vállalat- szigorítása mérsékelheti az vezetési szándékokkal összhangban történt: a csökkenő létszám az inflációval arányos béremelést tett lehetővé. Romlott a kivitelezők pénzügyi helyzete, s ebben a fizetési fegyelem elégtelensége, a megbízók késedelmes számlakiegyenliállatlétszámot. Ez a negatív változás nemcsak a sertésállományt, a többi állatfajt is érinti. Állandó pénzszűke jellemzi a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodását. A hitelstoppal felérő szigorítások a felvásárlókat is tése, a felgyorsult iv*ió~íó érintették, a nagyüzemek indukálta pénzeiköltési, készletezési kényszer mellett a jövedelmezőség csökkenése is szerepet játszott. Nagy(üzemi) pénztelenség A megye nehezen jutr.ak hozzá árujuk ellenértékéhez. A népgazdaság egészére jellemző sorbaállás — ha lehet — itt még erősebb. Növekedtek a kintlevőségek, több tízmillió nyereségű gazdaságok is pénzhiányban szenmezögazdasági vednek. A keletkező nyetermelése 1989-ben megközelítően az egy évvel, korábbihoz hasonlóan alakult. A növénytermelésben — az elmúlt évvel ellentétben — növekedett, az állattenyészreség nagyobb hányada — a mennyiségében különben változatlan — készletértéknövekedésből, tehát inflációs nyereségből származik. K. A. Komplett-léptek a vevőért Az Elit a hölgyeké! Szorongató gazdasági dés, a fokozott vásárlói gondjainkon némi furfang- igény viszont máshol profilsebb ^háziasszonyok;2 KS -ütásra. némi finomításra varrnak otthon, pulóvert sarkallta a kereskedőket, kötnek a férjnek, a gyerek- A szegedi Elit Cipőbolt nek. Olyat azonban aligha kínálatát is a vásárlók igéhallani, hogy valaki felcsa- nye alakította át tavaly, pott volna családi „cipész- Hogy nagyobb választékot nek". Ahogy változik a vi- tudjanak biztosítani, a férfilág, úgy alakulnak a vásárlói cipőket átköltöztették a Kászo kásáink is. a kereskede- rász utcai Ádámba Azóta «i lem pedig igyekszik követni Széchenyi téren csak a höla vásárlók igényeit. Azt, es gyeket várják, igaz, az egyott árul, amit a vásárlók ke- kori választéknak többszöresnek. Így került sör az el- rösével. múlt évben sze fiatal, így fogékonyabbak a divat változásai iránt. S ezzel is a vevő jár jól. — Es azok a hölgyek, akik a kényelmet részesitik előnyben? — Mit ajánlana mostani készletéből? — Szolidabb, de kényela bolt rnesebb fazonjaink is vannak. Szandált 950 forinttól M7n.jp vaev félcipőt 870 — Több mint háromszáz forinttól 1250-ig ajánlhatok modellünk van jelenleg, az nekik. A tavasz biztos jele, elmúlt héten is huszonöt új hogy megérkeztek a Topán fazont kaptunk. Szinte min- női textilcipők is. öt színűén divat moát: a lapos sar- bői választhatnak a vásárolKomplett arra, Ruházati hogy a _ A kiszolgálás is kultúVállalat ráltabb lett, többet tudunk kú és a magas, a bőr és a műanyag, színben az élénkebb tónusokat keresik a hölgyek. Tavaszra, nyárra körömcipőket tudok ajánlani, nagy választékban, 1250 foglalkozni egy-egy vevővel, forinttól 1970-ig. De az igéis átformálta szegedi üzleteinek arculatát A lecsökkent mint ré8ebben — fogad Szí- nyesebb és vastagabb pénzneK arcuiatat. A íecsoKnem lágyi Ferencné boitVezető. — tárcájú vevőknek 2790-ért kereslet miatt üzletek szun- Szerencsénk, hopr az itt olasz cipókkel is szolgálhatek meg, az újabb érdeklő- dolgozó kereskedők nagy ré- tunk. ni szándékozók, s az ár is elfogadható, mindössze 467 forint. A februári tavaszban sem kell tehát félniük a szegedi hölgyeknek, hogy divatos, új fazonú lábbeli nélkül maradnak, ha betérnek a Széchenyi téri Elit Cipőboltba. (x) t