Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 48. szám 1990. február 26., hétfő Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Tizenkét párt állított listát Egy hónap múlva választunk — Békés tüntetés a szovjet fővárosban Litvániában többpártrendszer van A kampány első „félidejének" lezárultával ország­szerte gyűléseket tartottak a pártok a hét végén. Immár lehet az esélyeket latolgatni, sorrendet állítani, hiszen a képviselőjelöltek, a listák száma adott, a jóslások birodal­mából átléphetünk a valóságba. Választások voltak, méghozzá kétségtelenül többpárti választások, Litvániában. Bár 70 százalékosnak mondták a részvételt, a körzetek nagy részében senki sem kapott többséget, így március 10-ére kitűzték a pótválasztásokat. Ugyancsak választások voltak Moldáviában, Kirgiziában, Tádzsikisztánban. Moszkvában pedig békésen tüntettek: Jurij Afanaszjev beszédében a kormány és a pártvezetés lemondását követelte. (Az Argumenti i Fakti cimű heti­lapban most megjelent közvélemény-kutatási eredményes szerint a Szovjetunió legnépszerűbb politikusa pillanat­nyilag Gorbacsov, akit leginkább a párttagok és a humán értelmiségiek kedvelnek; Rizskov kormányfő a negyedik helyen áll; mindkettejüknél népszerűbb volt a december­ben elhunyt Szaharov akadémikus, aki 4,27-es indexével Lenint is megelőzte...) Romániában az RMDSZ kongresszusán a kisebbségi jogok gyakorlati megvalósulásáért szálltak síkra a részt­vevők. Kohl kancellár arról nyilatkozott, hogy az egységes Németország véglegesnek fogja tekinteni a jelenlegi né­met—lengyel határt. Finnországban 72 év után föloszlatta magát a kommunista párt Szegeden politikai gyűlések és színházi bemutatók voltak a nyáriasan meleg februári hét végén; annyi, nyu­godtan sétáló embert lehetett látni az utcákon, hogy már­már azt hittük: ez itt a boldog békeidő. Aztán nyilatko­zott az árhivatal, hogy vagy nem voltak áremelések, vagy nem jelentették be ezeket a hivatalnak a cégek. Mi nem találgatunk. Sulyok Ersébet Moszkva Reformpárti tömeg a tereken Rendbontások nélkül, nyu­godtan, az eredetileg terve­zettnél azonban jóval keve­sebb részvevővel zajlottak le Moszkvában; a vasárnap ko­ra délutáni megmozdulások. Alig néhány tízezer polgár volt jelen a nagygyűlések három helyszínén, miközben a három héttel ezelőtti, moszkvai felvonuláson több százezren vettek részt. A szovjet vezetés nyilván­való szándékának megfele­lően a moszkvaiak jó ré­sze otthon maradt, s nem ment ki az utcára. Bár a napok óta folyó — és hiva­talos helyről támogatott — intenzív tüntetésellenes kampány valószínűsítette a gyér részvételt a megmoz­dulásokon, a rendfenntartó erők teljes készültségben várták a vasárnapot. Jurij Afanaszjev reform­párti képviselő a pártveze­tést és a kormányt ostoro­zó beszédével nyitotta meg a Moszkvai Választók Egye­sületének gyűlését a külügy­minisztérium előtti téren. A 30-40 ezer résztvevővel lezajlott megmozduláson is­mertették a Demokratikus Oroszország elnevezésű vá­lasztási tömörülés oroszor­szági parlamenti képvise­lőjelöltjeinek névsorát. (Az oroszországi föderáció Leg­felsőbb Tanácsába már­cius 4-én választják a kép­viselőket, s a tüntetések a választási kampány utolsó nagy állomását jelentik.) Afanaszjev tehetetlenség­gel vádolta a kormányt, amely mindeddig semmifé­le eredményt nem tudott felmutatni a gazdaságban, és a lakosság ellátásának ja­vításában. Az elmúlt na­pok tüntetésellenes kampá­nya kapcsán úgy vélekedett, hogy a vezetés a demokra­tikus mozgalom megerősö­désétől, az ezt jelző feb­ruár 4-i, több százezres tün­tetéstől megrettenve próbált la­ukrán népfront sárga-kék zászlajai is, de a vasárnapi megmozdulásból valószínű­leg a Baltikumból érkezett fiatalok húzták a legna­gyobb hasznot: három ru­belért árultak egy-egy ri­gai vagy tallinni reformpár­ti kiadványt. Miközben a Zubovszkij té­ren folyt a reformpárti megmozdulás, a külügymi­nisztérium előtt néhány* tu­catnyi résztvevővel egy kon­zervatívabb, nacionalistább gyűlés zajlott, rendbontás­ra azonban itt sem került sor. A vasárnapi, moszkvai gyűlés békésen, incidensek nélkül zajlott le, a százez­resre duzzadt tömeg béké­sen szétoszlott. A moszkvai rendőrfőkapitány közlése szerint olyannyira nyuga­lom volt Moszkvában, hogy a gyűlés idej^ alatt a fő­város más pontjain sem volt „rendkívüli esemény". (MTI) Sepsiszentgyörgy A magyarok önvédelmi harca nyomást gyakorolni a kosságra. A tömeg fehér-piros-kék — forradalom előtti — orosz nemzetiszínű zászlók­kal, valamint különféle transzparensekkel vonult át a Zubovszkij térre, ahol a Gorkij park mellett meg­tartott gyűlés résztvevőivel egyesültek. Az így, mint­egy 100 ezer főre duzzadt tömeg előtt több népi kül­dött és parlamenti képvi­selő mondott beszédet, egy­öntetűen a peresztrojka meggyorsítását, radikáli­sabb változásokat követel­ve, szomorú képet festve az ország állampolgárainak sa­nyarú életkörülményeiről, szociális helyzetéről. (Jurij Afanaszjev szerint a moszk­vai nagygyűlésen félmillió­an vettek részt, míg bel­ügyi és moszkvai sajtófor­rások ennél sokkal szeré­nyebb részvételről tájékoz­tattak.) A moszkvai nagygyűlés transzparensei egyébként egyebek között Gorbacsov lemondásit, Ligacsov nyug­díjaztatását követelték. Más feliratok Gdlján és Ivanov mellett, illetve ellen foglal­tak állást. Figyelemre mél­tó, hogy több plakáton is a kommunisták nélküli ta­nácsok megválasztását kö­vetelték, s előfordult a „Kommunizmust csak a kommunistáknak" jelszó is. Másutt viszont „El a kezek­kel Lenintől" volt felírva a transzparensre, s a kis cso­port szónokai a munkásha­talom megszilárdítását, a szócséplő képviselők vissza­hívását szorgalmazták. Az alkotmány 6. cikkelye el­törlésének követelése. a Pamjaty betiltásának szor­galmazása ugyancsak több helyütt feltűnt a tömegben, és egymás mellett békésen megfértek az elnöki hata­lom kérdésében egymásnak szögesen ellentmondó transz­parensek is. A tömegben feltűntek az A romániai magyarság­nak önvédelmi harcot kell folytatnia, az országban ta­pasztalható bonyolult politi­kai jelenségek és fejlemé­nyek, a nacionalista és sovi­niszta erők szerveződése, a szeparatizmus vádja egy­aránt azt követeli, hogy a Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség (RMDSZ) to­vábbra is határozott fellé­pést, egységet tanúsítson a V!«ebbséei jogok érvényesí­tése érdekében. E törekvé­sek jegyében folytatja mun­káját az RMDSZ harmadik küldöttértekezletének sep­siszentgyörgyi tanácskozá­sa, amely szombaton kezdő­dött. A küldöttértekezilet díszelnökségében foglalt helyet Tőkés László temes­vári református lelkipásztor, aki a Bánsági Magyar De­mokrata Szövetség képvise­lője. Tőkés László lett a Ro­mániai Magyarok Demokra­ta Szövetségnek tiszte­letbeli elnöke. Erről a szö­vetség harmadik országos küldöttértekezlete döntött, amely szombaton és vasár­nap Sepsiszentgyörgyön ta­nácskozott. Az Erdelv 17 megyéjében szervezetekkel rendelkező szövetség — amelynek tag­létszáma a legújabb össze­sítés szerint eléri a 600 ezer főt — Domokos Géza elnöki referátumát követően szom­baton zárt körben tanácsko­zott. A küldöttek többek kö­zött beszámoltak arról a si­keres szervező munkáról, amelyet a megyékben foly­tattak. Szóltak a Marosvá­sárhelyen és másutt szerve­zett demonstráció kedvező fogad tatásáról és arról, hogy minden megyében felvető­dött az anyanyelvi oktatás problémája, de elterö jelleg­gel. Az általános iskolák ügyét a legtöbb helyen kö­zös egyetértéssel megoldot­ták. A felszólalók egybe­hangzóan követelték a ko­lozsvári Bolyai egyelem visszaállítását és egyöntetű (Folytatás a 2. oldalon.) Mi van a tojásban ? ,Hétszázötvenesek klubja" Harmincnégy képviselő­jelölt Szegeden Pénteken éjfélkor fejező­dött be az országgyűlési vá­lasztási kampány első for­dulója; ez időpontig lehetett benyújtani az Indulni kívá­nó képviselőjelöltek támo­gatására összegyűjtött aján­lócédulákat. Mint ismeretes, a képviselőjelölteknek leg­alább 750 cédulát kellett összegyújteniük ahhoz, hogy a körzetük választási bizott­sága hivatalos jelöltnek be­jegyezze őket. Az l-es (sze­gedi) választókerületben in­dulni kívánó 13 jelölt közül tizenkettőnek sikerült meg­szerezni a szükséges számú ajánlócédulát, a 2-es kör­zetben 12 közül tíznek, a 3­asban pedig 17 közül 12-nek. Az immár hivatalos 34 sze­gedi képviselőjelölt névsorát — választókerületenként — ábécésorrendben közöljük; zárójelben pedig annak a pártnak a nevét, amelynek jelöltjeként, vagy támogatá­sával indult 1. számú választókerület: dr. Ábrahám László ügyvéd (Hazafias Választási Koalí­ció), dr. Bába István ügyvéd (Nemzeti Kisgazda és Pol­gári Párt), dr. Gesztesi Fe­renc ügyvéd (Magyar Szo­cialista Munkáspárt), Kalo­csay Miklós színművész (Fiatal Demokraták Szövet­sége), dr. Koppány György egyetemi tanár (Keresztény­demokrata Néppárt), dr. Marjynosi István jogász (Magyar Néppárt), Novákné Halász Anna üzemmérnök (Magyar Szocialista Párt), dr. Raffay Ernő történész (Magvar Demokrata Fórum), dr. Rozsnyai Bálint egyete­mi tanár (Szabad Demokra­ták Szövetsége). Siklósi András olaj mérnök (Függet­len Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt), dr. Székely Zoltán matematikus (Ma­gyarországi Szociáldemokra­ta Párt). Talpai János ta­nácselnök (Agrárszövetség). 2. számú választókerület: Borbás István szakszövetke­zeti elnök (Agrárszövetség), Fehér Mihály nyugdíjas (Kereszténydemokrata Nép­párt), Jankó Attila szocioló­gus (Szabad Demokraták Szövetsége). Király Zoltán újságíró (Magyar Demokra­ta Fórum), dr. Kispéter Szilveszter iogász (Magyar­országi Szociáldemokrata Párt). dr. Krajkó Gyula egyetemi tanár' (Magyar Szocialista Munkáspárt), dr. Lévai Endre ügyvéd <Nem­zeti Kisgazda és Polgári Párt), dr. Szabó Mihály gyermekgyógyász íMaevar Szocialista Párt), dr. Tóth László állatorvos (Hazafias Választási Koalíció), Veres Csaba tanár (Független Kis­gazda, Földmunkás és Pol­gári Párt). 3. számú választókeriilet: Annus József író (Magyar Szocialista Párt), Benke Zoltán üzemmérnök (Vállal­kozók Pártja), dr. Bratinka József egyetemi adjunktus (Magyar Demokrata Fórum), dr. Csorna Lajos jogász (független), Dobay Ferenc kertészmérnök (Nemzeti Kis­gazda ós Polgári Párt), dr. Faragó M. Vilmos tanács­elnök (független), dr. Lippai Pál ügyvéd (Fiatal Demok­raták Szövetsége), Nagy Húszéin Tibor agrárközgaz­dász (Agrárszövetség), Per­jést József mérnök-közgaz­dász (Magyar Szocialista Munkáspárt), Rózsa Edit energetikus (Szabad Demok­raták Szövetsége), Soós Já­nos gazdálkodó (Független Kisgazda. Földmunkás és Polgári Párt), Szerencsés György matematikus (Ma­gyarországi Szociáldemokra­ta Párt). Azon pártok, amelyek Csongrád megye hét válasz­tókerületéből legalább kettő­ben jelöltet tudtak állítani, megyei pártlistájuk névsorát pénteken éjfélig adhatták le a megyei választási bizott­ságnak. E névsorokat sajtó­tájékoztató keretében is­mertetik hétfőn délelőtt — ekkor sorsolják ki nyilváno­san a pártlisták sorrendjét is —, így azokat keddi lap­számunkban közöljük. * Az Országos Választási Bizottságnál, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, 1990. február 23-án 24 óráig, a lehetséges utolsó időpontig tizenkét párt jelentette be jelöltjeit az országos listá­ján. Ezek a következők: Ag­rárszövetség, Fiatal Demok­raták Szövetsége, Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, Hazafias Vá­lasztási Koalíció, Keresz­ténydemokrata Néppárt. Ma­gyar Demokrata Fórum,1 Magyar Néppárt, Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt, Magyar Szocialista Munkás­part, Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége, Vállalkozók Párt­ja. Az Országos Választási Bizottság megkezdte az or­szágos listák jelöltjeinek nyilvántartásba vételét és legkésőbb február 28-áig közzéteszi a jelöltek névso­rát (MTI) Somogyi Károtyné fejvétele A Szabadkai Gyermekszínház szombaton Szegeden tartotta bemutató előadását Mi van a tojásban? címmel. Az Exp­ress utazási iroda szervezésében ideérkezett színészek a premieren vastapsot kaptak a gyerekektói: az előadást itt rögzítette az újvidéki tévé Új sorozatunk Á Mindszenty-ügyre visszanézve... A Mindszenty-per felülvizsgálata folyamatban van még ugyan, de annyi már bizonyos, hogy az érse­ket konstruált politikai perbe fogták. Űj sorozatunk nem magáról a perről szól, hanem annak dél-magyar­országi kísérőjelenségeiről. A szerzője dr. Pál József egyetemi docens, a SZOTE Társadalomtudományi In­tézetének munkatársa. A sorozat érdekes szemelvé­nyeket is idéz a korabeli újságokból, kortársi nyilat­kozatokból, történelmi munkákból, visszaemlékezések­ből és a püspöki levéltár irataiból. Az érdekes dokumentumsorozato; lapunkban hol­naptól olvashatják, folytatásokban.

Next

/
Thumbnails
Contents