Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-23 / 46. szám

1990. február 21., szerda 3 Alapítvány — vakmerő tudósoknak Egy angol szakember ajánlatai — Mit kínálhat egy tudo­mányos alapítvány a kuta­tóknak? Gondolom, sok pénz ígéretével jött az erre olyannyira kiéhezett magyar tudósok közé. — Felejtse el a pénzt! En­nél sokkal fontosabb, hogy csak az ötletekre gondol­junk, és arra, mit tegyünk velük. — No, de pénz nélkül a legjobb ötlet is meghalhat... — Igen, de higgye el, a pénz nem oldja meg a gon­dokat. A pénz csak segít. Akár az aszpirin; az is csak' segit a betegség leküzdésé­ben. — Mit kínál akkor ez az alapítvány? — Mindazt, amivel a te­hetséges emberek kreativitá­sát, alkotó gondolatait ser­kenteni lehet. — Éspedig? — A legtöbb alapítvány ügynöksége például arra koncentrál; mit tud már az emberiség, és ezek tovább­fejlesztésére tesz föl újabb kérdéseket, hogy újabb ter­mékeket tudjon előállítani az ipar. Mi azonban abból indulunk ki: a jövőben lesz­nek olyan átütő fölfedezé­sek, amelyeket ma elképzel­ni sem tudunk, hiszen nem lehet csak úgy átugrani a je­lenből a jövőbe. Minthogy a lézert sem lehetett volna — az odavezető folyamat köte­lező átlépése nélkül — meg­jósolni. vannak azonban kutatók, akik saját szakterü­Donald Brabrn a Bri­tish Pctrol mellett niű­küdö különleges kutatá­sokat támogató alapít­vány igazgatója. Pálya­futását fizikai kutatá­sokkal kezdte, majd a Legfelső Tudományos Tanács asszisztense lett. Később az angliai tenge­ri technológiai kutatáso­kat koordinálta és tudo­mányos tanácsadója volt a Bank of Knglandnek. Jelenlegi posztján egyik ló elfoglaltsága, hogy járja a világot, fölkínál­va mindenfele támoga­tást különleges, vakmerő ötleteikkel magukra ha­gyott kutatóknak. A ku­riózumokat értckeló angliai alapítvány kép­viselője először lépett a „vasfüggöny" mögötti területre, s első útja ép­pen hazánkba. Szegedre vezetett. A napokban tá­jékoztatta munkájáról a város kutatóit a SZAB­ban. s ez alkalommal beszélgettem vele célja­ikról, a pályázat felté­teleiről. gyógyszer, amely a terhes­ség első hónapjaiban jelent­kező rosszullét enyhítésére hivatott. Ez két azonos mo­lekulából áll, amelyek azon­ban egymásnak tükörképei. Az egyik gyógyít, a másik azonban — a gyógyszer mel­lékhatásaként — felelős sé­rült, nyomorék gyerekek vi­lágrajöttéért. — Akár a hírhedt Con­tergán? — Igen, ez pont annak az angol megfelelője. Föl tudja akkor mérni a jelentőségét: egy általunk támogatott programban megoldották a kutatók e két molekula ket­téválasztását. — Mit vár elsó magyaror­szági útjától, a szegediek után a pesti, debreceni kuta­tóktól? — Hogy eredeti, akár vak­merőnek tűnő ötleteikkel ők keressenek bennünket. El­képzeléseik formalitásmen­tes, rövid leírása is elegendő. — Hogyan ítéli meg a ma­gyarországi változásokat, az itteni tudományos életet? — Szerintem a politiká­ban, a tudományban az első legfontosabb tényező; a sza­badság. De ezzel élni nem könnyű feladat. A rabszolgá­— Bárhonnan bárki be- nak egyszerűbb volt a dolga: küldheti önökhöz a palyáza- megmondták neki, mit csi­tút? náljon. Véleményem szerint — Se földrajzi, se politikai annak, aki indulni akar a megkötéseink nincsenek: Forma l-es bajnokságon, an­bárhol a világon támogatjuk nak csak Forma l-es minő­a különös, merész elgondolá- ségú autóval lehet verse­letükön munkálkodva a vi- sokat. Az 1980-ban létesített nyeznie. Kis országnak meg lág megértését — noha isme- alapítvány az elmúlt nyolc kell becsülnie a különös retanyaguk korlátozott — évben 37 kutatócsoportot tá- eredményekre képes embe­fantáziájukat elengedik. mogatott, főként a biológia reket. A tudományban is a — Az efféle fantazmagó- és a fizika szakterületén dol- rendkívülit kell támogatnia, riákra itt azt mondják, saját gozókat, de négyen matema- elsősorban saját hazájában, bogaraival foglalkozik az il- tikával, ketten pedig a mér- hogy ebben a szoros nemzet­nöki tudományokkal foglal- kpZj versenyben benne rna­koztak. .'. radjon! Ha szabad azt mon­— Ez idő alatt sikerült-e dánom, ez üzenet nemcsak a már termést betakarítaniuk? kutatóknak, hanem az ipari Olyat, ami egy napilap olva- szakembereknek és a ma­leginkább sói számára is érthető ered- gyar politikusoknak is. meny? — Létezik Angliában egy Chikán Ágnes lető, és legyintenek rá. — Éppen az ilyen meg nem értett, elégedetlen kuta­tókat kívánjuk mi fölkarol­ni, és amit kínálunk nekik: pont az, amire ezükségük van. — ön szerint ez nem a pénz... — ... hanem elsősorban az intellektuális szabadság. Ennek kiteljesedését szolgál­ja qsak a pénz és minden egyéb. — Például? — Minden. Megfelelő munkakörülmények, a föl­szerelések, az utazás lehető­sége, a teljes szabadság. — Kiknek a jelentkezését várják? — Olyan embereket kere­sünk, akik képesek új és je­lentős kérdéseket föltenni a a világról, környezetünkről, a természetről. Olyanokat, akik tudnak élni a teljes szabadság jogával, minden korlátozástól mentesen. Anélkül, támogatjuk őket. hogy bármilyen kikötésünk lenne, hogy irányítanánk, befolyásolnánk őket. — Ez olyan, mint a mesé­ben. Mégis, mit várnak mindezért cserébe? — Azt, hogy lehetőség szerint új típusú ipari lehe­tőségeket tárjanak föl, hogy elősegítsék a kölcsönhatást az új eredmények és a po­tenciális alkalmazás között, az ipar teljes spektrumában. A kutatás jellege lehet gya­korlati és elméleti egyaránt, a cél az, hogy egy esetleges sikeres konklúzió révén el­képzelhető legyen ipari al­kalmazása a jövőben. — Bizonyos hataridöt azért megszabnak, hogy ne­mi eredményt produkáljon az illető? _ Nem, nincs hataridö. Milyen időtartamra szól az alapítvány támoga­tása? Háromévenként össze­gezzük az eredményeket és hosszabbítunk. Általában 6, 9 évig maradunk kapcsolat­ban. _ Akkor se kérik számon az eredményeket? — Nézze! Ügy gondoljuk, mi ma elvetettük a mago­kat, a jövő érleli meg a ter­mést. Húshagyó Előbb volt a riadalom, majd az irigységgel teli bosz­szankodás, a düh és a két­ségbeesés, s végül, mikor már úgy tűnt, nekünk már csak a csont marad — ahogy már megszokhattuk — váratlanul jött a megké­sett kormányrendelet, s lett hirtelen kiviteli tilalom. Vámzár mindazon élelmi­szerekre, melyekre — utó­lag beláthatjuk — nagyrészt hiába fentük fogunkat. Most az áremelések után többen úgy érzik, fel kell oldani a hűs- (margarin-, olaj-)hagyó rendeletet, s engedni kéne tr» határainkon túl élő, fizeT tőképes keresletet: hadd vi- ettől. Ezért is ígérik: ha hát szintén szívesen fogad­gye mindazt, amit immár a kormányra kerülnek, meg- nák a forgalomnövekedést, magyar honban élők egyre teszik a szükséges intézke- A húsárleértékelésnek ör­kevésbé tehetnek maguké- déseket, hogy a kishatárfor- vendö polgárok viszont az vá. Hordják csak el a son- galom ismét fellendülhes- így várható keresletnöveke­kát. szalámit és egyéb füs- sen ... dés gerjesztette szabadpiaci tölt akármiket a tehetős A szegedi kereskedők, áremeléstől tartanak, külföldiek! Főleg a Dunán: mint azt az Éliker húsak- Az ellenkező vélekedések túlról hallani e hangokat, ciója is bizonyítja, úgy vé- között az eljövendő új kor­Győr-Soprónban például lik: a megcsappant kereslet mánynak kell majd felelős­pártjaink egyikének politi-' miatt a hús- és tejfronton séggel döntenie, addig Beck kai értékelő-tervező csoport- minden nehézség nélkül Tamás kereskedelmi minisz­ja a Nyugat-Magyarorszá- állnák a rohamot, ha ma- ter ígérete szerint egyelőre gon megcsappant idegenfor- radna a margarin-, olaj- és marad a vámzár, galom fellendülését várja cukorkiviteli tilalom, ök te­Nagy László felvételei (varga) Olcsóbban, mint az IKV! Mi a bérlőközösség? Megnőttek a lakbérek, sokak életét megnehezítve. Nyugdijasok, kis- és középfizctésűck számolgatják, hon­nan és hogyan faragjanak 1c házi költségvetésükből ah­hoz, hogy ne kényszerüljenek rosszabb körülmények közé, alacsonyabb komfortfokozatú lakásba. Mit tehetnek? A Lakásbérlők Egyesületé­ben gyakran esik szó a bér­löközösségről, amely talán a megoldást jelenti azok szá­mára, akiknek elegük van a másfélszeres lakbérből, és kodni esetleg az IKV szolgáltatá- kat. saival sem elégedettek ma­radéktalanul. De mit is je­lent valójában ez az új fo­galom? Lakók önkormányzata Bérlőközösség bárhol lét­rehozható, ahol a bérház lan­káinak többsége úgy dönt, hogy elszakad az IKV-tói, s ezentúl maga intézi a ház ügyei:. A lakók így sem lesznek tulajdonosai laká­suknak, a ház használatáért meghatározott díjat fizetné­nek a tanácsnak. A bérlőközösségre a fenn­tartás gondjai hárulnák. A cégbírósági bejegyzés után a közösség jogi személyként működhet, választott képvi­selője végezné a ház ügyei­nek „bonyolítását". A lakók így teljesen szabadon, ma­guk dönthetnének házuk, lakásuk sorsáról. Eltörlik a lakbért? A ház működtetése, fenn­tartása, javítása, esetleges felújítása természetesen pénzbe kerül. Ezért a lakók a bérlőközösség tagjaiként is havon Va fizetnének egy meg. határozott összeget. Annyit, amennyiből ki lehet gazdúl­a szükséges kiadáso­Hogy ez kevesebb-e. mint a mostani lakbér, az attól függ, hogy például a javításokat mások olcsóbban végzik-e, mint eddig az IKV. A jelentkezők közül termé­szetesen azokat választhat­ják. akik a legolcsóbban, s egyben a legmegbízhatóbban dolgoznak. Ez akár az IKV is lehet, ha övé a legelőnyö­sebb ajánlat. A régi állapottal szembe­ni különbség úgy fogalmaz­ható meg. hogy a bérlőkö­zösség csak szolgáltatásokért fizet, és nem kell eltartania egy egész szervezetet Kell egy vagyonkezelő Nem valószínű, hogy egy bérházban megtalálható a vízvezeték-szerelő és a könyvelő, a kőműves és a jogász. Ezért szükséges meg­bízni vagyonkezelőt azzal a feladattal, hogy biztosítsa a ház működtetését, és gaz­dálkodjon az összegyűjtött pénzzel. Nem mindegy, per­sze, kire ruházzák ezt a bi­zalmat. A Lakásbérlök Egyesülete tagjai számára vállalja az egyeztető, ellenőrző, koordi­náló feladatok ellátását. Se­gítségük biztonságot jelente­ne a bérlőközösség számára, amelyek így nem lennének rákényszerülve olyan dolgok intézésére, amelyekben nincs jártasságuk. Egy egyesület közreműködése biztosíthatná a jogilag megalapozott, jó partneri viszonyt a lakók és. a vagyonkezelők között. A közösség — képviselője segítségével — felügyelné a vagyonkezelő gazdálkodását, rendszeres költségvetési tá­jékoztatást kapna a bentlevő összegek változásáról. Érdemes ? Bérlőközösséget létrehozni ott ajánlatos, ahol minél többen laknak együtt. A si­keres működésre ugyan még nincs példa — a jogi lehető­ség csak a decemberi parla­menti döntés óta adott —, de máris vannak érdeklődő közösségek. Sőt vagyonkeze­lők is jelentkeztek. A puha­tolózás, számolgatás már folyik. S hogy érdemes-e belevágni, az eLső bátor vál­lalkozók példáján majd be­bizonyosodik. Itt csak vázlatos ismerte­tésre vállalkozhattunk. Akit részletesebben érdekel a bérlőközösség mibenléte, a Lakásbérlők. Egyesületében kedden délutánonként 3-tól 5-ig kaphatnak részletesebb tájékoztatást, az Eszperantó utcai szakszervezeti székház­ban. Nyilas Péter LÁTLELET• Végkiárusítás Gogol úr feljegyzéseinek tanúsága szerint bizonyos Pavel Ivanovics Csicsikov holt lelkekkel kereskedett a cári Oroszországban. Elhalt jobbágyok neveit vásárolta meg uraiktól ju­tányos áron, hogy aztán jókora összegért adja el — mint létezőket — a bejár­hatatlan orosz birodalom, isten háta mögötti vidé­keire. A zseniális módszer — némi módosítással — si­kerrel alkalmazható itt és most. Csupán a cári Orosz­ország jobbágyait kell he­lyettesíteni a mai Ma­gyarország kisnyugdíjasai­val, akik ugyan még élő lelkek, s imigyen maguk bocsátják áruba, amijük még maradt: önmagukat, a nevüket, földi létüket bizonyító személyi adatai­kat. A kiárusítás első nagy akciója a világraszó'ó- >'o­levél osztogatása idején szerveződött. Akkortájt él­tesebb* kortársaink hosszú­tömött sorokban álltak a kiváltható kemény valu­táért, hogy aztán a meg­bízóiktól kapott forintok ellenértékét — egy sarok­kal odébb — dollárban vagy márkában adják vissza. A kis öregek az útlevelükért és a sorban várakozásért kaptak né­hány száz forintot, a még­bízó meg összebrusztolt — hivatalos árfolyamon — legalább egy használt nyugati kocsira való kon­vertibilis valutát, vagy ér­tékesítette pénzgyűjtemé­nyét a feketepiacon. Az útlevél- és valuta­vásár ideje lejárt, vagy legalábbis szünetelni kény­szerül. De sebaj: az adófizetés­ben nincs pauza, s ennek okán az adócsalásban sincs. Némi jutalomért, szerény havi támogatásért kapható a kisnyugdíjas, akinek nevén futtatható a mellékállás, aminek ösz­szege után egyáltalán nem vagy csak minimális adó fizetendő. Ezt a módszert korántsem csak e város neves sportegyesületének egynémely tagja alkal­mazta eredménnyel rek­lámpiacán, hanem a földi öreg lelkek értékét más műfajban kamatoztatok is. E hosszú távú program mellett — az új időknek új lehetőségeivel — elér­kezett az élő lelkek vásá­rának sokadik fordulója. Ez idő tájt a választási piacon, ahol a nem min­dennapi adásvételben a kínálatot — újfent csak — a kisnyugdíjasok nyújtják. A párthasznosításra felkí­nált nevek és személyi számok — kapcsolatban az ajánlási cédulákkal — két­háromezerért is gazdára lelnek. A jobbágy felvásárló Csi­csikov módszerét úgy tű­nik, sikerült humanizál­nunk, igazán emberköze­livé tennünk: merthogy holt lelkekkel kereskedni már csak halottgyalázás, élők nyomorúságát kihasz­nálni, magunkat kényszerű­ségből áruba bocsátani még emberalázás, amo­lyan élve boncolás. Kalocsai Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents