Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 45. szám 1990. február 22., csütörtök Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Gorbacsov fékez Már 20 milliárd az adósságunk — Magyarország és a NATO? Kohl látogatása: kortesút Az USA külügyminiszter-helyettese nálunk Nem csupán a németek dolga Ma valószínűleg a Hitelkulissza című írásunkkal idegesítjük föl olvasóinkat, melyben a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója magyarázza az adósságbizonyítványt (3. oldal). Mert hogy ö iis adósunk marad, ha nem is húszmilliárd dollárral — legalább tudatunkban kamatozó, igazi magyarázattal. így hát továbbra is csak tapogatjuk a növekvő adósságterhet, s nem tudjuk, mikor nyom bennünket földig. Nekünk az adósság. Európának a német egyesülés terve okoz tartós gondot. A Szovjetunió ugyanis elvben egyetért, de veszélyeket is lát az egységes Németországban. Minedenekelőtt a békeszerződés hiánya miatt fékez Gorbacsov, és garanciákat keres. Ha figyelembe vesszük, hogy az NDK-ban megkérdezett választók jelentós hányada (7 százalék) nem ismeri el a jelenlegi lengyel—német határt... — Gorbacsov talán nem is hagyja figyelmen kívül az „út- és látási viszonyokat". A nemzetközi sajtó fölkapta a fejét a magyar külügyminiszter nyilatkozatára, miszerint hazánk esetleg akár a NATO tagja lehetne. Figyelemre méltónak, esetleg elérhetőnek, de legalábbis időszerűtlennek minősítik a kommentátorok az elképzelést. Reális tárgyalásokat kezdett viszont Budapesten az USA külügyminiszterének első helyettese. Sz. Simon István NATO-szóvivő Nem a közeljövő kérdése A NATO szóvivője Horn Gyula magyar külügyminiszter keddi nyilatkozatára utalva leszögezte: magukra a magyarokra tartozik az, hogy bármiféle jövőbeli katonai vagy politikai reorientációról döntsenek, megfelelő parlamenti úton. Az MTI brüsszeli tudósítója azt kérdezte a szövetség szóvivőjétől, miként értékeli a NATO a magyar külügyminiszter által Magyarországnak az Atlanti Szövetség politikai szervezeteiben való esetleges jövőbeli tagságáról mondottakat. A szóvivő a következő rövid nyilatkozattal válaszolt: „Magyarország bármiféle jövőbeli politikai vagy katonai reorientációjának kérdése olvan téma, amelyről magukra a magyarokra tartozik a döntés, megfelelő parlamenti eljárással, amely ma, elérhető számukra. SZOT Mindazonáltal nincs tudomásunk arról, hogy ez ma olyan téma lenne, amely ma kérdésként vetődne fel Magyarországon." A Jomiuri Simbun című japán lap szerint figyelemre méltó, hogy Horn Gyula külügyminiszter Magyarországnak a NATO politikai szervezeteiben való esetleges tagságával kapcsolatos kijelentése akkor hangzott el, amikor a szovjet csapatok kivonulnak az országból. A Nihon Keizai Simbun kommentárja szerint KeletEurópa ugyan a változások korát éli, Horn Gyula kijelentése mégis nagy visszhangot fog kiváltani. Magyarország számára Európa biztonsága nagyon fontos, azt azonban, hogy az ország NATO-tagsága a közeljövőben realitássá válna, nehéz elképzelni. Utolsó és első kongresszus A Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa március. 2-ára összehívta a magyar szakszervezetek kongresszusát — jelentették be szerdai, a SZOT székházában csaknem félszáz újságíró jelenlétében megtartott sajtótájékoztatójukon a mozgalom vezetői. A háromnaposra tervezett tanácskozás a szakszervezetek XVI. kongresszusaként indul. s mint a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alakuló kongresszusa folytatodik. A regi SZOT-ba tömörült 19 ágazati szakszervezet átalakulásával létrejött. csaknem 30 ágazati, szakmai szakszervezeti szövetség és száznál több önálló szakmai szerveződési többsége ugyanis mór kinyilvánította, hogy érdekelt az országus szövetség létrehozásában. mások az elkövetkező napokban döntenek csatlakozási szándékukról. A kongresszusnak 1600 résztvevője lesz, ebből ezer szavazati jogú küldöttet delegálnak a különféle ágazati, szakmai szakszervezetek. A tanácskozásra meghívást kaptak a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának, valamint az utonóm szakszervezeteknek a képviselői is, valamint a SZOT-tal szimpatizáló pártok. Jelen lesznek a nemzetközi szakszervezeti szövetségek és az európai szakszervezeti központok képviselői is. A küldöttek március 1•jén zárt munkaülésen döntenek a kongresszus napirendjéről. A megvitatásra javasolt témák: beszámoló az. elmúlt időszakban végzett munkáról, az országos szövetség alapokmánya és programtervezete. Szó lesz a szakszervezeti vagyon hasznositasának kérdéseiről is A nyugatnémet televízió szerint Mihail Gorbacsov a Pravdának adott nyilatkozatával csökkenteni kívánta a két német állam Moszkva által egyébiránt helyeselt egyesülésének tempóját. A Deutschlandfunk rádióállomás még szerda reggeli hírei élén is Mihail Gorbacsov Németország-politikai nyilatkozatát ismertette, kiemelve belőle: az egyesülés nem lehet egyedül a német nép dolga, és szavatolni kell a második világháború utáni határokat, kiváltképp Lengyelországét. Gorbacsov ugyanakkor azt is értésre adta: sem az NDK és az NSZK közeledése, sem pedig az egységes Németország nem fenyegetheti sem szomszédai, sem mási érdekeit, s kizárt más allamok határainak bánmiféle megsértése is. Gorbacsov emlékeztetett arra is, hogy egyelőre nincs a második világháborút lezáró békeszerződés Németországgal. Mint mondotta, csak egy ilyen szerződés rendezs hetné nemzetközi jogi szempontból véglegesen Németország státusát. A szovjet vezető ugyanakkor hangsúlyozta: ha módosulva is, de továbbra is fennmarad a NATO és a Varsói Szerződés szerepe, mivel a két katonai tömb hosszú időn keresztül garantálta a biztonságot, s egyelőre még csak alakulófélben van az új európai biztonsági rendszer. A két katonai tömb közötti hadászati erőegyensúlyt nem bonthatja meg a német egyesítés. A németkérdésről folytatandó tárgyalásokról az ottawai külügyminiszteri találkozón elfogadott „2 -+• 4" formulával kapcsolatban Gorbacsov hangsúlyozta: A két német állam, valamint az Egyessült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország képviselőinek át kell tekinteni a német egyesítés külső feltételeit és elő kell készíteni a Németországgal kötendő békeszerződést Goríxicsov ugyanakkor hangsúlyozta; a Szovjetunió megértéssel viseltetik a „2 + 4" formulában nem szereplő többi érdekelt ország, mindenekelőtt Len-í gyelország nemzeti érdekei iránt Mint mondotta: ezen országok határait nemzetközi jogi keretek között kell garantálni. Gorbacsov hangoztatta azt is, hogy a németeknek az egyesülés kapcsán az európai népek érdekein kívül figyelembe kell venni a történelmi okokból érthető jogos félelmeket is. Dieter Vogel bonni kormányszóvivő Sevardnadze külügyminiszter ama interjújával szállt vitába, amelybot a szovjet diplomácia vezetője — a Pravdában megjelent Gorbacsóv-nyilatkozat előtt — kifejtette: a német egységre még évekig várni kell. A szóvivő szerint az NSZK kormánya nem osztozik ebben a véleményben. hanem abban a gorbacsovi kijelentésben bízik, amellyel Kohl kancellárt moszkvai látogatása alkalmával biztosította: a német egység helyreállításának üteméről és időpontjáról a németeknek kell dönteniük. Hans-Dietrich Genscher alkancellár ós külügyminiszter szerint Gorbacsov mostani nyilatkozatával lényegében megerősítette Kohl kancellár moszkvai látogatásának eredményeit, noha a főtitkár kijelentései jól mutatják a Szovjetunió számos lélektani problémáját is. Ha tehát azt akarjuk, hogy a német egyesülés folyamatát minden európai érintett fél elfogadhatónak tarthassa, akkor mindenképpen körültekintő magatartásra és arra van szükség, hogy beleéljük magunkat mások helyzetébe — jelentette ki a Deutschlandfunk rádióállomásnak nyilatkozva. Kohl az NDK-ban korteskedik Helmut Kohl nyugatnémet kancellár lis bekapcsolódott kedden az NDK-ban zajló választási kampányba. A Szövetség Németországért elnevezésű konzervatív választási koalíció erfurti nagygyűlésén a kancellárt, aki egyben a nyugatnémet Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, nagy ünneplésben részesítettek. A március 18-i keletnémet választásokat megelőző kampányban immár rendszeresen szerepelnek a bonni kormány és szinte valamennyi nyugatnémet párt vezető politikusai. Az elkövetkező betekben a bonni kancellár hat alkalommal lép fel választási gyűlésen. Pártja a Szövetségi Németországért nevű koalíciót tamogatja, amelynek a keletnémet CDU mellett a Német Szociális Unió és a Demokratikus Ebredes nevű pártök a tagjai. A kancellárt az NSZK-ban szinte soha nem tapasztalt üdvrivalgás fogadta, amikor fellépett az erfurti dóm előtti pódiumra: a 100 ezres tömeg szinte egyöntetűen skandálta keresztnevét, ós a tömegben „Isten áldja a (Folytatás a 2- oldalon.) A Szegedért Alapítvány díjazottal Hírünkért, nevünkért... A Szegedért Alapítvány annak a gondolatnak a jegyében fogunt, hogy díjaival, támogatásaival segíti azokat, akik alkotómunkájukkal, értékteremtő törekvéseikkel városunk, anyagiszellemi kincseit gazdagítják. Az alapítvány — tavalyi szülebse után — első igazi működési éve elé néz. Ennek látványos és ünnepélyes állomása március 12-én lesz, amikor először adják át az alapítvány díjait az arna érdemeseknek. Nevüket tegnap hozták nyilvánosságra. • Dr. Szőkefalvi-Nagy Béla A Szegedért Alapítvány fődíját dr. Szőkefalvi-Nagy Béla nyugalmazott tanszékvezető tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja kapta. A professzor fél évszázadon keresztül vett részt a magyar felsőoktatás munkájában, kiemelkedő szerepe volt a matematika több ága oktatásának szegedi bevezetésében. Valós függvénytani tankönyvét és komplex jegyzetét világszerte használják, tudományos kutatómunkája számos tárgykörre kiterjed. Külföldi és magyar egyetemek tiszteletbeli doktora, kétszeres Kossuth-díjas, Állami Díjban is részesült. Jelentős irányító, közéleti feladatokat lát el. • Dr. Barabás Zoltán A Tudományos Kuratórium díjával dr. Barabás Zoltán okleveles agrármérnököt, a Gabonatermesztési Kutatóintézet búzanemesítési főosztályának vezetőjét jutalmazták. Nemzetközi hírű növénygenetikus és -nemesítő. Országunkban jelenleg tíz, általa nemesített búzafajtát termesz-' tenek. Tagja volt annak a munkacsoportnak, amely hazánkban elsőként honosította meg a , tésztabúzát". E tevékenységükkel kiérdemelték az Akadémia díját ls. Szerkeszti az angol nyelven megjelenő Cereal Research Communications című folyóiratot, amely a világ valamennyi nemesítőintézetébe és mezőgazdasági szakkönyvtárába eljut. Dolgozik a tudományos közéletben, az MTA levelező tagja. Eddigi tevékenységét a Munka Érdemrend arany fokozatával és Állami Díjjal ismerték el. • Tasnádiné Nagy Irén A Művészeti Kuratórium díjára Tasnádiné Nagy Irén művész-tanárt tartatták érdemesnek. Okleveles díszitószobrász-művész, a Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában tanít, nyugdíjasként. Kiemelkedő szerepe volt az iskola diszilőezobrás/.szaktuntervi anyagának összeállításában, amelyet egy tankönyv kiadásához készített. Az ország képzőművészeti szakközépiskolái közül egyedül Szegeden folyik ilyen képzés. Sokat foglalkozott a díszítőszobrászat szaktárgyának gyakorlati és elméleti kérdéseivel, módszertani és tantervi problémáival. Növendékei sikerrel jutottak be a Képzőés Iparművészeti Főiskolára. ALkotóművészi munkájának eredményességét bizonyítja a Csongrád megyei oktatási központ belső kiképzése, a kübekházi házasságkötő terem intarziás díszítése és más, állami intézmények intarziái. Munkáit számos egyéni és kollektív tárlaton is bemutatta, kiállított a budapesti Műcsarnokban is. • Dr. Farkasinszky Teréz A Társadalmi-állampolgári Kuratórium diját dr. Farkasinszky Teréznek ítélték oda, aki 1989. december 31-én az ifjúsági ideggondozó intézet vezetőjeként vonult nyugdíjba, Korábban a SZOTE Ideg- és Elmegyógyászati Klinikáján, a szegedi kórház ideg-elme osztályán (utóbbi helyen főorvosként) dolgozott. A pszichés rendellenességek társadalmi-szociális-családi összefüggéseit kutatja, de érzékeny a gyermek- és serdülőkorúak magatartási, beilleszkedési zavarai iránt is. Nagy érdemei voltak abban, hogy — az Egószésgügyi Minisztérium modellkísérleteként — munkatársaival együtt létrehozta a szegedi ifjúsági drogambulanciát. Az országban elsőként tartott nyilvános fórumot a kábítószer-fogyasztás problémáiról, társadalmi összefüggéseiről. Munkacsoportjával életre hívta az S. O. S. telefonos lelkisegély-szolgálatot. Felvilágosító, „missziós" tevékenységével iskolát teremtett, szellemi kisugárzásának köszönhetően, számos követőre talált varosunkban és az ország más részein. • Díjátadás: március 12. A dijátadas ünnepsége — most, és ezután minden évben — március 12-én lesz. Az időpont megválasztása jelkepes: a szegedi árvíz e napon döntötte romba a várast, de a dátum éppen ezért az újjászületés kezdetének szimbóluma is. A Tisza Szállóban megrendezendő eseményt országot rangúvá avatja, hogy a Magyar Televízió második műsorában este 8 órától egyenes adásban közvetíti az ünnepséget. Az alapítvány támogatásából 72 pályázó szeretne részesülni. A rendelkezésre álló pénzből 1990-ben 4 millió forintot osztanak szét a legkülönfélébb célokra a törekvő, fiatal, tehetséges jelentkezők közül. Hogy kik lesznek a szerencsés támogatottak, március első feleben dől el Nyilas Péter A *