Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

1990. február 21., szerda 3 Könyvjelző Hegedűs András: Oknyomozás válságügyben. A szerző két évtizedes hallgatás után jelentkezett ismét. A válság szociológiai tünetei között szerepel a szervezett felelőtlenség bürokratikus rendszere és a belőle következő anomáliák. Fenyvesi László: Mátyás király fekete serege című könyvét a Hadtörténet fiataloknak sorozatában jelentette meg a Zrínyi Kiadó. Méray Tibor: Búcsúlevél. A búcsúlevél így kezdődik: „Tisztelt elvtársak! Az a levél, amelyet most írok, utolsó kommunista cselekedetem. Ami ezután jön, az már csak afféle tipikus kispolgári dolog lesz: főbe lövöm magam." Evelyn Marsh: A szanatórium rejtélye. A Svájcban játszódó krimi több szálon vezeti el az olvasót az elmebetegek misztikus világába. Haláleseteken és gyilkosságokon keresztül végül is megoldódik a félelmetes és titokzatos Alpesi Kert rejtélye. Jackie Collins: Csak rock. „Meg akarja tudni, milyen az úgynevezett Amerikai Álom? Ha valakitől, hát Jackie Collinstől megtudhatja ., — írja a Publisher's Weekly. A szerző mondanivalója az „általa" kikiáltott négy mozgatórugón alapszik: hírnév, vagyon (ez pénzt jelent), szerelem, hatalom. A sorrend természetesen felcserélhető; összesen 24féle variáció érhető el, ám a lényeg egy: hogy a „négy zenész" egyszerre játsszon. Joseph Heywood: Hozd el nekem Hitlert A szerző négy éven át kutatta Berlin ostromának és Hitler halálának körülményeit, bújta a szakirodalmat, tanulmányozta a színhelyeket. A regény hipotézisét, hogy Hitler életben maradt, egyelőre nem igazolta a történelemtudomány. Ám nem is cáfolja perdöntóen. A történet 1945. április 28án, délután 6 óra 30 perckor kezdődik, és 1953. március 5-én, este 9 óra 50 perckor ér véget. Chászárné Simon Alice: ősszel iskolás lespek. A Tankönyvkiadó új, színes képekkel illusztrált kiadványa kevéssé meseszerűen dolgozza fel ezt a „történelmi" pillanatot, illetve bemutatja az iskolai tanulás kezdetének didaktikus lépéseit, melyben éppúgy helyet kap a füzetvásárlás, mint a „kör kerekítése". A Kertész sorozat két új füzete: Dr. Dobos László: A fóliás termesztés; Dr. Boka Miklós: Veteményezés. P. Sa. Koncert aranyfuvolán A filharmóniai kamarasc- volna megmutatni, mint az rozat legutóbbi koncertjén előzőekben. Drahos Béla, a fiatal Lisztdíjas fuvolaművész mutatko- A koncert befejezéseként zott be a szegedi közönség- Weber g-moll triója hangzott nek. el. A fagott — melynek megszólaltatója Vajda Jóönálló fuvolaestet ritkán zsef Liszt-díjas művész voit hallhatunk, és ezt a különle- —, és a fuvola együtt különges élményt fokozta, hogy a hanghatást eredménye. zett. Az utolsó tétel dallamuvesz 18 karátos aranyból . , 10 mossagaval es pazar ritmikészült fuvolán játszott. Ugy kajával hatásos befejezésnek tűnt, a koncert programja- bizonyult. Az est zongorakínak összeállításakor elsősorban hatásosságra törekedett. A bevezetőül választott séróje Székely István volt. Drahos Bélát jól felkészült művésznek ismerhettük meg Briccialdi-mü, a Velencei Elgondolkodtató azonban, hogy vannak Szegeden fuvokarnevál ebben a februári farsangi hangulatban telitalisták, akik ezt a műsort legalább ilyen szinten bemutatlálatnak mondható. Mint is- hatták volna. Vajon ők miért meretes, az olasz szerző az í1*01 kaP.nak .lehetőséget, A,onn . , letve miért nincs a szeged; 1800-as evek egyik legtehet- koncertlátogatóknak lehelóségesebb fuvolistája volt, így ségük arra, hogy a városban jól ismerte hangszerét. Zenéje nagyszerűen, a hangszer minden adottságát kihasználva idézi fel a karneváli hangulatot, a tréfás figurákat, a bohócot; szinte portrészerűen vonultatja ícl a karnevál résztvevőit. Drahos virtuóz módon váltogatta a különböző hangfekvéseket és kitűnően varázsolta elénk brilliáns előadásmódjával a farsang vidám, mókás hangulatát. így az indítással tökéletesen elbűvölte a közönségét. Doppler Ferenc a 19. században élt Magyarországon, alkotásait ritkán halljuk. Magyar fantáziája Erkel zenéjére, a búsongó, kissé borús hangulatú verbunkos zenére emlékeztet. A pergő ritmusú, táncmotívumokat felvillantó, középső rész újabb alkalmat szolgáltatott az előadóművésznek arra, hogy megmutathassa kiváló technikai felkészültségét. A Bizet-Borne Carmen fantázia az opera legjellemzőbb részeit (Habanera, Csempészek dala, Escamilio belépője) tartalmazza és tökéletesen alkalmas a közönség elkápráztatására fantasztikus futamaival, jól Ismert dallamaival, és lágy hangzásvilágával. Nehéz eldönteni, hogy miért sikerült a második rész halványabbra t Kétségtelen, hogy Schubert és Weber nagyobb zenei érzékenységet igényelnek, mint az első részben hallott tetszetős kompozíciók. Indokolható ez fáradtsággal is. Mindenesetre a Schubert-mű (Változatok az Elszáradt virágok című dalra) előadásakor Drahos jól érzékeltette az elmúlás hangulatát, a szomorúságot, mégis azt éreztük, hogy valami hiányzik; a könnyed, elegáns játékstílus nem tudta feledtetni, hogy bonyolultabb érzelmi világot kellelt élő tehetséges emberek mű vészeiével megismerkedhessenek? Talán nagyobb gondot kellene fordítanunk a környezetünkben fellelhető értékekre. Gresó Erzsébet Feszly-körkép, négy méteren Feszty Árpád nevét jól ismeri a magyar közönség. A magyarok bejövetelét megörökítő körképe a honi, historizáló festészet egyik különleges alkotása. A restaurálása körüli vita, a mű születésének és a millenniumnak közelgő centenáriuma most újra ráirányította a ligyelmet a Feszty-körképre. Igazán ínyenceknek, szenvedélyes könyvgyűjtőknek ajánlhatjuk a körképet bemutató leporellóalbumot, melyhez Szűcs Árpád restaurátor, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa írt bevezetőt. A könyvesboltokban már néhány hete kapható fakszimile díszkiadású könyv eredetijét, a Könyves Kálmán Részvénytársaság jelentette meg 1895-ben. A mostani hasonmás felelős kiadója: a Háttér Kft. és az Editorg. A körülbelül 40 centiméterszer 25 centiméteres nagyságú, bőrrel borított, színes, aranyozott, dombornyomással készült, mappaszerű borítóból a monumentális körkép kicsinyített máMA MAOmRGKli ipplilll mm* ÜÍ$ Somogyi Károlyné ftí vétele keveset tudunk, pedig Moreili a századforduló nevas reprodukciókészítője volt. A száz évvel ezelőtti kiadás előszavának anonym írója így beszél; „Történelmünk gazdag eseményekben. Történelmi festészetünk pedig még alig van. Az az egynéhány kép a Nepizeti Múzeumban, néhány arczkép az ősi családok falain, meg városligeti arczképcsarnokban ..." Szűcs Árpád a körkép egy évszázados történetét felvázoló előszóban, a mű sorsával kapcsolatban többek között ezt írja; „Három évtizednek kellett eltelnie a háború után, míg eljött az idő, hogy kultúrtörténeti jelentőségét és művészi értékeit felismerve és elismerve döntés szülessen; meg kall menteni a végleges tönkremenéstől, pusztulástól.'" A Feszty-körképet remélsa „hajtogatható" ki _ négy íük nemsokára eredeti pomméteren. Az óriási olajfest- pájában is megcsodálhatjuk ményt fekete-fehérben meg- az ópusztaszeri emlékparkörökító leporello fametszeteii ban- Addig is gyönyörködMorelli Gusztáv, a kitűnő iünk a másolatában! kezű mester készítette. Rola - pacsika Levél a babérkoszorúból Olyan „lélekpróbáló időket" élünk manapság, hogy még a hajdan költeményeken nevelkedett, lírára fogékony olvasó is szabad perceiben inkább a tényirodalom felé nyúl, mintsem verseskötetekért. Ez a pergő, vibráló élet nem kedvez az elmélyült révedezésnek, nem teremt hangulatot az érzések, a gondolatok és a nyelv szépségeinek ízlelgetésére. Talán éppen kiéhezettségünk teszi, hogy szinté fölüdül az ember, ha kézébe veszi Büky Lászlónak, a JATE docensének Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvéről, képalkotási rendszeréről munkáját. Könyv Füst Milán költöi nyelvéről kétszer, háromszor átdolgozta. Míg hihetetlenül vágyott az elismerésre és szeretetre, a Borsszem Jankó rendre kifigurázta: hol füstölgő kémegközelítéshez nyújt támaszt a Karinthy-költemények párhuzamos vizsgálata. A kortárs költővel valóöszszevetést barátságukon kívül természetesen más is indokolta, egyebek között csaknem azonos mennyiségű verstermésük, s hogy a lét problémáit — ha ellenkező előjellel is — mindketten „képletezik" műveikben. Az Akadémiai Kiadó új Tibor is így emlékezett rá, 30 éves barátság után: „... úgy járta állandóan a világot, hogy óriási mutatóujjal szóló folyvást a szívére mutogatott. Amely egyébként nem „ , , .„,,.. szűkölködött erényekben. Tudományos murol leven _ ,. x szó, talán túlzónak tűnik az Talan pontosabban: az üdítő jelző, ám abban az erényre való hajlamokban", értelemben mégis helytálló, Büky László az elemz6 hogy valosagos szellemi íz- nyeIvész alaposságával szedi galomban részesül általa az, ízekre a köUői örökséget, aki beleássa magat. Lett le- Látszólag talán száraz, ténygyen az olvaso szakember gzerű adatokat közöl, ámsevagy pusztán verskedvelő, gítségévél egyre teljesebben verset értőn szerető: er- rajzolódik ki az olvasó előtt deklődéssel es haszonnal maga a költőj s belső viláforgathatja az erről a mind- ga Leggyakrabban előfordu„ ,, ^ szavai: a szív, a lélek, a nyelvében a nyelvi eszközöknek a szóképekben való szerepeltetése túlmutat a bennük rejlő objektív lehetőségeken." Általuk ugyanis ményként ábrázolta, hol mindig belső világának részrosszmájú versfaragók él- leteit jeleníti meg. A teljes celődtek rajta. Még Déry valóságot akarja megragad- kőtete ulán megvigasztalná ni, amikor a külső világgal a -.maga boldogsága végett „összekényszeríti" saját leg- dolgozó", ám munkája eredbensőbb érzéseit, de ezeket ményében mindvégig kételsoha nem mondja ki nyíl- ked°. örök pesszimista Füst tan. Metaforáit, egész kép- Milánt. Az oly annyira várendszerét először meg kell g-vott elismerésnek ez a „fejtenie" az olvasónak, könyv is egy — igaz, kissé hogy a költői mű mondani- késel — babérlevele. De hát, valója föltáruljon előtte. Ehhez nyújt élvezetes segítséget a könyv, amely stilisztikai szempontok alapján írja le Füst Milán képalkotásának, képrendszerének törvényszerűségeit. A jó a koszorút végül is az utókor fonja . (Büky László: Képalkotás és képrendszer Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében.) Chikán Ágnes máig kissé titokzatos mu vészről, Füst Milánról valló könyvet. Aki versei révén ismeri, arnak különös hangulatú szavak jutnak eszébe róla; bús, magány, gyász, halál. Zord, sértődött lélek, tele pesszimizmussal, ugyanakkor jellemzi a szinte mániákus tökéletességre törekvés. Noha, első verseskötetének azt a címet adta:Válmély, a köd, a sötét, az örvény, a tölcsér főnév, a zöld, a sötét melléknév és a fut ige használatának módjai rengeteg információt adnak az olvasónak. Rájöhet például, hogy a Füst Milán-i stílust korántsem jellemzi a véletlenszerűség. Kulcsszavai egy nagyon is tudatos művész világképének minél tökéletesebb tükrőztetését szoltoztatnod nem szabad, köl- gálják. A szerző rávilágít teményeiriek jelentős részét arra: „Füst Milán költői Tárlatról tárlatra Ez a hét igen gazdag kiállítási programot kínál a képzőművészet iránt érdeklődő szegedieknek., Ma délután fél 5-kor plakátkiállítás nyílik a múzeum képtárában. A tárlatot — mely a 30-as évek plakátterméséből ad ízelítőt — dr. Josef Walte, a Shell Interag Kft kereskedelmi igazgatója nyitja meg. Csanyteleken, a Petőfi Sándor Művelődési Házban Pataj Miklós kiállítását nyitja meg ma este 6 órakor Tóth Attila művészeti író. Az. ünnepségen a csanyteleki citerazenekar is műsort ad.' Holnaptól látható Zoltánfy István szegedi festőművész emlékkiállítása Budapesten, a Vigadó Galériában. A tárlaton D. Fehér Zsuzsa művészettörténész mond megnyitó beszédet, holnap délután 5 órakor. A kiállítást március 11-éig tekinthetik meg az érdeklőaök. Pénteken délután fél 5-kor a múzeum képtárában Péter László irodalomtörténész Győrffy Péter festőművész alkotásait ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Tanulmányi verseny A szegedi általános iskolák 8. osztályainak tanulmányi versenyét biológiából és földrajzból február 18-án, Nagyezüst országút címmel rendezték meg a Mező Imre Általános Iskolában. Első helyezett lett a Béke Utcai Általános Iskola két tanulója: Dancsházy Csaba ésSzilvásy Gergely (tanáraik: Szabó Katalin, Mészáros Zsolt); II. helyezett: a Bálint Sándor Általános Iskolából Császár Gyula és Rajda Szilvia (tanáraik: Tóth Ágnes, Miklós Ambrusné); III. helyezett: a Kodály Téri Általános Iskolából Borbola Erika és Csorna Zsanett (tanáraik: Ördög Béláné, Csókási Andrásné). A megyei tanulmányi versenyen az első két helyezett vehet részt Főkönyvelőt keresünk felvételre legalább mérlegképes, vagy felsőfokú végzettséggel. Fizetés megegyezés szerint. „Szövetkezet 176731" jeligére a Hirdetőbe. Farsangi ajánlatunk! IMPORT SELYMEK. DIOLENEK, ZSORZSETTEK, egyszínű és mintás változatban. Keresse fel a Szeged Nagyáruház méterosztályát. «"•» /MM/ KMTtlWUU foj// (F UTÁHTWVU RliGOGVAA RUGÓGYÁRTÁS Megbízhatóság! Kiváló minőség! Ha rugóproblémája van, keresse fel A TATABÁNYAI RUGÓGYÁRAT VÁLLALJUK: « csavarrugó, lemezrugó, idom- ós tányérrugók, rögzítóelemek gyártását. Huzalméret:' 0,1 —16 mm között. Rozsdamentes acélból is! Szaktanácsadás, konzultáció! Cím: Tatabányai Rugógyár Tatabánya-Síkvölgy, Pf. 1301. 2801. Ügyintéző: Nagyházi Dezsöné kereskedelmi előadó Telefon: 34-17-255. Telefax: 34/10-452. Nőnapi műsoros a Postajjiocsi csárdában A műsorban fellép: KOÓS JÁNOS, DÉKÁNY SAROLTA, HARMATH ANDREA. Asztalfoglalás az üzletvezetőnél A Sándoifalvi Magyar—Lengyel Barátság Mgtsz 1990. február 23-án, délután 15 órakor árverést tart. Helye: Műszaki főágazat. Árverésre kerülnek az alábbi gépek: EO -30011 E láncos kotró, MG-munkagépek, MG-traktorok, gabonakombájnok, növényvédő gépek, pótkocsik, Colimán szárító, tehergépkocsik